Mire kell figyelni az internetes hirdetési ügynökségek szerződéseiben?
A Dentsu 2019. februárban közzétett felmérése szerint Japán 2018-as (2018) összes reklámköltségéből az internetes reklámköltségek a teljes összeg 26,9%-át, azaz 1,7589 billió jent tették ki. A hirdetők számára az internetes hirdetések előnye, hogy kis összeggel is elkezdhetők, ráadásul lehetőség van a célcsoport pontos meghatározására, így hatékony hirdetési stratégiát lehet alkalmazni. Emiatt a hirdetők száma évről évre növekszik.
Ezért bemutatjuk azokat a kulcspontokat, amelyekre a hirdetőknek és az internetes reklámügynökségeknek a szerződéskötéskor figyelniük kell.
Internetes reklámügynökségekről
Mi az internetes reklám?
Az internetes reklám, ahogy a neve is mutatja, az interneten megjelenő hirdetéseket jelenti. A legjellemzőbbek a listázó hirdetések (keresőmotorhoz kapcsolt hirdetések), amelyek a keresőmotorok találati listáján előnyben részesülnek, de vannak weboldalakon megjelenő display hirdetések is. A listázó hirdetésekről részletesen a következő cikkben olvashat.
https://monolith.law/corporate/listing-ads[ja]
Az internetes reklámokat kis költségvetéssel is el lehet indítani, ellentétben a hagyományos, televíziós vagy magazin hirdetésekkel. Továbbá, az internetes reklámoknál a keresőmotorok által gyűjtött adatokat, mint például a felhasználók adatait és keresési előzményeit, fel lehet használni, hogy a hirdetéseket csak a leginkább érdeklődő felhasználóknak jelenítsék meg. Ez a finom célzás az internetes reklámok egyik legnagyobb előnye.
Az egészségügyi termékek hirdetésére vonatkozó szabályozásokról a következő cikkben olvashat részletesen.
https://monolith.law/corporate/points-for-supplement-advertising[ja]
Az internetes reklámügynökségek szerepe
Amikor egy hirdető internetes reklámot szeretne közzétenni, a listázó hirdetések esetében a keresőmotorokhoz kell fordulnia. A weboldalakon megjelenő display hirdetések esetében pedig a médiaügynökségekhez, akik megvásárolják a hirdetési helyeket a weboldalaktól.
Ebben az esetben az internetes reklámügynökségek közvetítő szerepet töltenek be a hirdető és a keresőmotorok, illetve a médiaügynökségek között. Konkrétan, a reklámügynökségek meghallgatják a hirdető igényeit a hirdetés tartalmával, célcsoportjával és a hirdetés által elérni kívánt eredményekkel kapcsolatban, majd ezek alapján állítják be a feltételeket a keresőmotorok és a médiaügynökségek számára.
A keresőmotorok és a médiaügynökségek alapvetően gépi úton, a megadott feltételek alapján hajtják végre a hirdetések közzétételét, ezért a hirdető számára elsődleges, hogy a reklámügynökség rendelkezzen az internetes hirdetések közzétételével kapcsolatos szakértelemmel.
Megjegyzendő, hogy a vállalatoknak lehetőségük van arra is, hogy saját maguk kezeljék az internetes hirdetéseiket. Ezt “in-house” kezelésnek hívják. Azonban, ha a vállalat saját maga kezeli a hirdetéseit, gyakran hátrányban van a szakértelem és a személyi állomány nagysága tekintetében a reklámügynökségekkel szemben, ráadásul a legtöbb vállalatnál nincs sok olyan alkalmazott, aki az internetes hirdetések kezeléséért felelős, így ha az illető munkatárs kilép, a hirdetések kezelése megszakadhat.
Mindezek alapján elmondható, hogy az internetes reklámügynökségek bevonása abban rejlik, hogy képesek biztosítani a szükséges szakértelmet az internetes hirdetések kezeléséhez.
Fontos pontok az internetes hirdetési ügynökségek szerződéseiben
Az internetes hirdetési ügynökségek szerződést készítenek, amikor hirdetési feladatokat vállalnak a hirdetőktől. Ebben a szerződésben magyarázatot adunk a fontos pontokra. Az alábbiakban felsorolt szerződési pontokban “A” a hirdető, “B” az ügynökség. Az általános megbízási szerződésekről részletesen tájékoztatunk az alábbi cikkben.
https://monolith.law/corporate/regulation-of-outsourcing-contract[ja]
Az üzleti tevékenységre vonatkozó záradékok
第〇条(業務内容)
Az A fél megbízza a B felet az alábbi tevékenységek végzésével, amelyeket a mellékletben határoznak meg, és a B fél ezt elfogadja:
(1) Kezdeti munka a hirdetések közzétételével kapcsolatban (kulcsszavak kiválasztása stb.)
(2) Hirdetések közzétételének és működtetésének ügynöki tevékenysége (kulcsszavak hozzáadása vagy törlése, felülvizsgálat stb.)
(3) Költségvetési és hirdetési hely módosításokkal kapcsolatos konzultációk stb.
(4) Egyéb, a hirdetések közzétételéhez és működtetéséhez szükséges kérdések
A hirdetési ügynökségek és a hirdetők közötti szerződésekben a legfontosabb a hirdetési ügynökség által vállalt tevékenységek meghatározása. Azonban a tevékenységek részletes leírását általában nem a szerződés tartalmazza, hanem a szerződéshez csatolt mellékletben található.
A hirdetési költségek kifizetésére vonatkozó záradék
X. cikk (Hirdetési költségek)
1. Az A fél köteles a B félnek a következő hónap végéig kifizetni az előző bekezdés alapján jelentett és megerősített havi működési összeget a B fél által külön megjelölt bankfiókjába.
2. A B fél köteles gondoskodni arról, hogy az előző bekezdésben meghatározott működési összeg elérje a X forintot.
Ez a záradék a hirdetők és a hirdetési ügynökségek közötti hirdetési költségekkel kapcsolatos megbízásokra vonatkozik.
A hirdetési költségek kezelésére két módszer létezik: az egyik, amikor a hirdetési ügynökség előfinanszírozza a költségeket, majd később a hirdető kifizeti az előlegként kifizetett összeget, a másik pedig, amikor a hirdető előre kifizeti a hirdetési költségeket az ügynökségnek. Az előbbi, azaz amikor az ügynökség előfinanszírozza a költségeket, a gyakoribb eset, ezért az első bekezdés ezt a helyzetet veszi figyelembe.
Azért, kisebb hirdetési ügynökségeknél, ahol nincs elegendő pénzügyi mozgástér a hirdetési költségek előfinanszírozására, szükség lehet arra, hogy a hirdető előre kifizesse a költségeket. Ez a kérdés a hirdető és a hirdetési ügynökség közötti tárgyalásoktól függ, ezért fontos, hogy ezt a kérdést a szerződéskötés előtt alaposan tisztázzuk.
Továbbá, ahogy azt később ismertetjük, ha a működési összeg egy bizonyos százalékát a hirdetési ügynökség jutalékként kapja, akkor fennáll a veszélye annak, hogy ha a működési összeg túl alacsony, veszteséget okozhat. Ezért a hirdetési ügynökségnek meg kell fontolnia a hirdetési költségvetés minimális összegének meghatározását is. A fenti záradéktervezet a második bekezdésben meghatározza a működési összeg minimális összegét.
Jutalékfizetési záradék az ügynökségek számára
〇. cikk (Jutalék)
A Jelző a Jelöltnek a következő hónap 〇. napjáig a munka elvégzésének ellenértékeként a hónapban kezelt összeg 20%-át fizeti ki (adó nélkül).
A reklámügynökségek által a hirdetőktől kapott jutalékra vonatkozó záradékok fontosak.
A jutalék meghatározásának módjai között szerepel a záradéktervezetben szereplő módszer, amely a kezelt reklámköltség egy bizonyos százalékát veszi alapul, de létezik olyan módszer is, amely a kezelt összegtől függetlenül fix összeget határoz meg. Ezenkívül lehetséges olyan sikerjutalék rendszer is, amely a célkonverziós egységár és a konverziók számának szorzatát veszi alapul a jutalék meghatározásához.
Az hirdetőknek történő jelentéstétellel kapcsolatos rendelkezések
X. cikk (Jelentés)
Az B fél köteles az A félnek a következő hónap X. napjáig jelentést tenni az adott hónapban végzett munka teljesítéséről, írásban vagy elektronikus levélben.
A hirdetési ügynökségek általában kötelesek rendszeresen jelentést tenni a hirdetőknek arról, hogy milyen eredményeket értek el a listázott hirdetések és egyéb hirdetések kezelésével.
A jelentés módját és gyakoriságát a hirdető és a hirdetési ügynökség szabadon meghatározhatja, ha megegyeznek. Azonban a hirdetési ügynökségek gyakran korlátozzák a kevésbé jövedelmező hirdetőknek történő jelentéstételt havi egy alkalomra, és a jelentéstétel módja is gyakran telefonos vagy e-mailben történik.
Ezzel szemben, ha nagy összegű jutalékot kapnak, érdemes lehet növelni a jelentések gyakoriságát és személyes találkozók formájában történő magyarázatot adni a hirdetőkkel való problémák elkerülése érdekében. Bár a fenti rendelkezési javaslatban nem szerepel, a hirdetők gyakran beillesztenek olyan rendelkezéseket, amelyek szerint a hirdetési ügynökségtől “bármikor kérhetnek jelentést a munka teljesítéséről”. Azonban, ha a hirdetési ügynökség jutaléka alacsony, a válaszadás korlátozott, ezért óvatosan kell eldönteni, hogy szükséges-e a rendszeres jelentéseken kívüli jelentéstétel.
A fiókinformációk közzétételére vonatkozó záradék
第〇条(Fiók)
1. Ha a B alany saját fiókját használja a munka elvégzéséhez, külön megállapodás hiányában a fiók tulajdonjoga a B alanyt illeti meg. Azonban, ha az A alany kéri, a B alany köteles minden információt közzétenni a fiókkal kapcsolatban.
2. Ha a B alany az A alany fiókját használja a munka elvégzéséhez, a fiók tulajdonjoga az A alanyt illeti meg. Azonban, a szerződés érvényes időtartama alatt, az A alany engedélyezi a B alany számára a fiók használatát.
3. Az előző bekezdés esetében, a szerződés lejártakor, a B alany köteles visszaadni az A alany számára minden információt a fiókkal kapcsolatban.
Reklámok listázásakor szükséges reklámfiókot létrehozni.
A reklámfiókot illetően két lehetőség van: a reklámügynökség által előkészített fiókot használják (1. bekezdés), vagy a hirdető által létrehozott fiókot használják (2. bekezdés). Általában a reklámügynökség által létrehozott fiókot használva is, minden fiókinformációt közzé kell tenni a hirdető számára. Mivel a hirdető fizeti a reklámok költségeit, ez elkerülhetetlen.
A záradék első bekezdése ezen gondolat alapján készült. Ezzel szemben, ha a hirdető korábban in-house (saját) működtetést végez, előfordulhat, hogy a reklámügynökség átveszi a hirdető által korábban használt fiókot. Ebben az esetben a reklámügynökségnek engedélyt kell kapnia a hirdetőtől a fiók használatára (2. bekezdés). Továbbá, a szerződés lejárta után a hirdetőnek át kell adni a fiókinformációkat (3. bekezdés).
Összefoglalás
Az internetes hirdetési ügynökségek továbbra is gyorsan növekvő piaci méretet jeleznek. Nem csak a nagy hirdetési ügynökségek, hanem a szakértelmet birtokló szabadúszók is beléphetnek a piacra, így a jövőben várhatóan még több új szereplő lesz.
Az internetes hirdetések azonban eltérnek a hagyományos hirdetésektől, mint például a televízióban vagy magazinokban megjelenő hirdetésektől. Az internetes hirdetések automatikusan választják ki a legoptimálisabb célcsoportot, és a hirdetők nem tudják ténylegesen ellenőrizni, hogy milyen mértékben jelennek meg a hirdetéseik a különböző médiumokban. Ezért fontos, hogy a hirdetési ügynökségként milyen szolgáltatásokat nyújtunk, és hogy a díjazás módját egyértelműen meghatározzuk, hogy elkerüljük a hirdetőkkel való vitákat.
Szerződéskészítés és -felülvizsgálat a Monolit Ügyvédi Irodánál
A Monolit Ügyvédi Iroda, mint az IT, internet és üzleti jog területén kiemelkedő szakértelemmel rendelkező iroda, nem csak az internetes hirdetési ügynökségekkel kapcsolatos ügyekben, hanem számos más szerződés elkészítésében és felülvizsgálatában is segítséget nyújt ügyfeleinek és tanácsadói partnereinek.
Amennyiben érdekli Önt, kérjük, tekintse meg a részleteket az alábbiakban.