A (2024)令和6年4月施行 törvény módosításának kulcsfontosságú pontjai: Ismerni kell a változásokat

“A termékeinkkel megegyező termékek kerülnek forgalomba” vagy “Cégünk üzleti titkait lopják el.” Az ilyen típusú vállalatok közötti versenyben, ha a tisztességtelen magatartást figyelmen kívül hagyják, akkor nem várható az egészséges gazdasági társadalom fejlődése. Éppen ezért, a vállalkozások közötti tisztességes üzleti tevékenységek betartása és a túlzott verseny megakadályozása érdekében, a tisztességes verseny biztosítása céljából létrejött a Tisztességtelen Verseny Megakadályozásáról szóló Törvény.

A Reiwa 5. évében (2023-ban) elfogadták a ‘Tisztességtelen Verseny Megakadályozásáról szóló Törvény és egyéb törvények egyes részeinek módosításáról szóló Törvényt’, amely a Tisztességtelen Verseny Megakadályozásáról szóló Törvényt, a Védjegytörvényt és a Mintaochról szóló Törvényt is érinti, és a Reiwa 6. évében (2024-ben) áprilisban lépett hatályba. Ez a módosítás több figyelemre méltó pontot is hoz a gyakorlatban, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a módosítás céljával és a részletes változásokkal.

Ebben a cikkben bemutatjuk a Tisztességtelen Verseny Megakadályozásáról szóló Törvény módosításainak tartalmát és azokat a pontokat, amelyeket a gyakorlatban érdemes tudni.

A 2023-as (Reiwa 5) módosított Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény áttekintése

2023 júniusában elfogadták a „Tisztességtelen Versenyellenes Törvény és egyéb törvények egyes részeinek módosításáról szóló törvényt”, amely a Tisztességtelen Versenyellenes Törvényt (nem hivatalos fordítás) középpontba állítva módosította a védjegy-, minta- és szabadalmi törvény egyes részeit is.

Ez a módosítás elsősorban a digitalizációval összefüggő üzleti tevékenységek sokféleségének figyelembevételével a márkák és a design védelmének megerősítését célozza. 2023. június 14-én hirdették ki, és 2024. április 1-jén lép hatályba.

Ebben a cikkben a Tisztességtelen Versenyellenes Törvényt tárgyaljuk, de a védjegy- és mintatörvény módosításainak tartalmáról itt található egy kapcsolódó cikk.

Kapcsolódó cikk: 【2024 áprilisában hatályba lép】A védjegy- és mintatörvény módosításának kulcspontjai? Ismertetjük a tudnivaló változásokat[ja]

A 2023-as Tisztességtelen Versenyellenes Törvény módosításában a következő tartalmak kerültek módosításra:

1. A digitális térben történő utánzás megelőzése
2. A „consent decree” rendszer és alkalmazásának kivételei
3. A korlátozottan megosztott adatok védelmének hatókörének rendezése
4. Az üzleti titkok használatára vonatkozó vélelmezési szabályok kiterjesztése
5. A nemzetközi bírósági illetékesség szabályainak bevezetése és a japán jog alkalmazási körének tisztázása
6. A kártérítési összegek meghatározásának szabályainak kiterjesztése
7. A külföldi közszolgálati tisztségviselők megvesztegetésének büntetési tételeinek emelése
8. A külföldi közszolgálati tisztségviselők megvesztegetésének büntetési hatályának kiterjesztése

Ez a módosítás elsősorban a digitalizáció és a globalizáció következtében szükségessé vált jogi rendszer fejlesztését célozza. Ebben a cikkben a főbb pontokra összpontosítunk a magyarázatokban.

Referencia cikk: Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium | A Tisztességtelen Versenyellenes Törvény legutóbbi módosítása (Reiwa 5)[ja]

Az utánzás megelőzése a digitális térben

A Tisztességtelen Verseny Megelőzéséről szóló törvény (Fusyoho 2. cikk 1. bekezdés 3. pont) szabályozza azokat a tevékenységeket, amelyek során mások termékeinek formáját utánzó termékeket adnak át, ezzel védelmet biztosítva a termékek dizájnjának. Azonban a digitális kereskedelem fellendülésével szükségessé vált az interneten megjelenő utánzások kezelése. Ennek érdekében további intézkedéseket vezettek be a márkák és a dizájnok védelmének megerősítésére, és szabályozásokat alkottak a digitális térben történő utánzás megelőzésére. Az alábbiakban a módosítás hátterét és tartalmát ismertetjük.

A korábbi szabályozás tartalma és a módosítás háttere

A Tisztességtelen Verseny Megelőzéséről szóló törvény szerint azok a tevékenységek, amelyek során mások termékeinek formáját utánzó termékeket adnak át, tisztességtelen versenynek minősülnek.

2. cikk A törvény értelmében “tisztességtelen verseny” a következőket jelenti:
3. Mások termékeinek formáját (az adott termék funkciójának megőrzéséhez elengedhetetlen formát kivéve) utánzó termékek átadása, kölcsönzése, kiállítása átadás vagy kölcsönzés céljából, exportálása, importálása.

Tisztességtelen Verseny Megelőzéséről szóló törvény｜e-Gov törvénykereső[ja]

A Metaverse térben történő tranzakciók növekedése és a digitalizáció fejlődése miatt nem csak a valós térben, hanem a digitális térben is egyre több lehetőség nyílik az intellektuális tulajdon kezelésére.

Az eddigi szabályozás azonban a fizikai tárgyak utánzását vette alapul. A digitális térben is előforduló utánzások kezelésére a következő módosításokat vezették be.

A hálózaton keresztül történő szolgáltatások is tisztességtelen versenynek minősülnek

A Reiwa 5 (2023) évi módosítás a 2. cikk 1. bekezdés 3. pontját a következőképpen határozza meg:

2. cikk A törvény értelmében “tisztességtelen verseny” a következőket jelenti:
3. Mások termékeinek formáját (az adott termék funkciójának megőrzéséhez elengedhetetlen formát kivéve) utánzó termékek átadása, kölcsönzése, kiállítása átadás vagy kölcsönzés céljából, exportálása, importálása, vagy elektronikus kommunikációs hálózaton keresztül történő szolgáltatása.

A módosítás előtt a “tisztességtelen verseny” fogalma az átadást és kölcsönzést, vagyis a fizikai tárgyakat érintő tevékenységeket foglalta magában. A módosítás eredményeként az “elektronikus kommunikációs hálózaton keresztül történő szolgáltatás” is tisztességtelen versenynek minősül.

Ezáltal a hálózaton keresztül történő utánzó termékek szolgáltatása is tisztességtelen versenynek tekinthető.

A korlátozottan megosztott adatok védelmi körének kiterjesztése

Az utóbbi időben egyre több figyelmet kapnak azok az esetek, amikor a távozó alkalmazottak vagy alvállalkozók jogtalanul viszik magukkal az ügyfél- és műszaki információkat, mint üzleti titkokat. Ilyen információk eltulajdonítása magas valószínűséggel sérti a Japán Tisztességtelen Verseny Elleni Törvényt. A törvény az “üzleti titkokat” és a “korlátozottan megosztott adatokat” védi, de a mostani módosítás tisztázza ezen védelmi kör határait. A módosítás előtti jogszabályokat ismertetve elmagyarázzuk, miért volt szükség a módosításra és milyen tartalmúak a változások.

Mi az üzleti titok?

Az „üzleti titok” definícióját a Japán Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény (Japanese Unfair Competition Prevention Act) 2. cikk 6. pontja határozza meg. Az üzleti titkok közé tartozhatnak a vállalat pénzügyi adatai, ügyfél listák, beszerzési árak, reklamációs információk és egyéb, az üzleti modelltől függően változó elemek.

Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény 2. cikk
6　E törvény értelmében „üzleti titoknak” minősülnek azok a termelési vagy értékesítési módszerek, illetve egyéb, a vállalkozási tevékenység során hasznos technikai vagy üzleti információk, amelyek titokban vannak tartva és nem ismeretesek nyilvánosan.

Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény｜e-Gov jogszabálykereső[ja]

Vagyis az üzleti titok olyan információ, amely a következő feltételeknek felel meg:

• Titokban tartás
• Hasznosság
• Nem nyilvánosság

Ha az információ nem felel meg a három feltétel mindegyikének, akkor azt nem nevezhetjük üzleti titoknak.

A korábbi rendelkezések tartalma

A Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény nemcsak az üzleti titkokat, hanem a “korlátozottan nyújtott adatok” védelmét is szabályozza.

Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény 2. cikk
7　E törvény értelmében “korlátozottan nyújtott adatok” alatt olyan technikai vagy üzleti információkat értünk, amelyeket elektronikus módszerrel (elektronikus, mágneses vagy más, emberi érzékeléssel nem felismerhető módszerekkel, a következő bekezdésben ugyanez értendő alattuk) jelentős mennyiségben gyűjtenek és kezelnek, és amelyeket üzleti tevékenység keretében kizárólag meghatározott személyek számára nyújtanak (kivéve azokat, amelyeket titokként kezelnek).

Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény｜e-Gov jogszabálykereső[ja]

A “titokként kezelt” kritériumot azért határozták meg, hogy elkerüljék az üzleti titkok védelmének és a korlátozottan nyújtott adatok védelmének átfedését.

A digitalizációval együtt járó üzleti diverzifikáció kezelése

A Reiwa 5 (2023) év előtti szabályozásban figyelembe vették, hogy a kereskedelmi titkok és a korlátozottan megosztott adatok védelme ne fedje át egymást, azonban a korábbi rendelkezések alapján védelmi rések keletkeztek, amelyekre rámutattak.

Más szóval, ahogy az 1. képen látható, az “titokban kezelt”, de “nyilvánosan ismert” információk egyik rendszer által sem részesülnek védelemben, legyen szó kereskedelmi titkokról vagy korlátozottan megosztott adatokról.

Idézet: A Tisztességtelen Verseny Megelőzési Bizottság | A digitalizációval járó üzleti diverzifikáció figyelembevételével a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény lényege[ja]

Ezért a Reiwa 5 (2023) év módosításával a Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény (Japanese Unfair Competition Prevention Act) 2. cikk 7. bekezdése a következőképpen módosult:

Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény 2. cikk
7　E törvény értelmében “korlátozottan megosztott adatok” alatt olyan technikai vagy üzleti információkat értünk, amelyeket elektronikus módszerrel (elektronikus, mágneses vagy más, emberi érzékeléssel nem felismerhető módszerekkel, a következő bekezdésben ugyanez alatt értendő.) jelentős mennyiségben gyűjtenek és kezelnek, és amelyeket üzleti tevékenység keretében kizárólag meghatározott személyek számára biztosítanak (a kereskedelmi titkok kivételével).

Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény | e-Gov törvénykereső[ja]

A korábbi rendelkezésben szereplő “titokban kezelt” kritériumot “kereskedelmi titkok kivételével” kifejezésre módosították. Ez a változás szünteti meg a védelmi réseket, ami a módosítás lényegi pontja.

A kereskedelmi titkok felhasználására vonatkozó vélelmezési szabályok kiterjesztése

A jogtalanul megszerzett kereskedelmi titkokat versenytársak, például az új munkahelyek felhasználhatják, azonban a vállalaton belüli tényleges felhasználás bizonyítása rendkívül nehéz volt. Ezért a mostani módosításban, ha a kereskedelmi titkot hozzáférhetővé tevő személyek, mint például a távozó alkalmazottak vagy alvállalkozók által szivárogtatott titkokat illetően nincs ellentmondó bizonyíték, akkor feltételezhető, hogy a jogtalanul megszerzett szervezet felhasználta azokat.

Tekintsük át a módosítás hátterét és tartalmát.

A korábbi szabályozás tartalma

A tisztességtelen verseny elleni törvény (Japanese Unfair Competition Prevention Act) a következő tisztességtelen versenytevékenységeket határozza meg (2. cikk 1. bekezdés 4-9. pont):

• Szerzés
• Felhasználás
• Felfedés

E tisztességtelen versenytevékenységek között a kereskedelmi titkok “felhasználása” esetében a sértett fél számára nehéz volt a bizonyítás, mivel az információ felhasználása maga a sértő fél belső tevékenysége, így kívülről nehezen észlelhető a jogsértés.

Ezért a tisztességtelen verseny elleni törvényben olyan rendelkezéseket határoztak meg, amelyek szerint ha a sértett fél bizonyos tényeket bizonyít, akkor feltételezhető, hogy a sértő fél felhasználta a kereskedelmi titkot.

(A technikai titkok megszerzésének és felhasználásának vélelmezése)
5. cikk (2) A technikai titkokra (csak a kormányrendelet által meghatározott információkra vonatkozik, a továbbiakban ebben a cikkben ugyanez.) a 2. cikk 1. bekezdésének 4., 5., vagy 8. pontjában meghatározott tisztességtelen verseny (csak a kereskedelmi titkok megszerzésére korlátozódik.) esetén, ha az elkövető olyan tevékenységet végez, amely a technikai titok felhasználásával kapcsolatos és egyértelműen látható (a továbbiakban ebben a cikkben “termelés stb.” néven említve), akkor feltételezhető, hogy a tisztességtelen versenytevékenységet a kereskedelmi titok felhasználásával végezte.

Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény｜e-Gov törvénykereső[ja]

Ezt nevezik a kereskedelmi titkok felhasználására vonatkozó vélelmezési szabálynak.

A jogos szerzési típusok és a szerzéskori jóhiszeműség és vétkesség nélküli átszerzési típusok esetében is alkalmazandó a felhasználásra vonatkozó vélelmezési szabály

A felhasználásra vonatkozó vélelmezési szabály csak a kereskedelmi titok megsértésének egy részére volt alkalmazható, ami problémát jelentett.

A tisztességtelen verseny elleni törvény a következő négy kereskedelmi titok megsértési típust határozza meg:

1. Jogosulatlan jogtalan szerzési típus (2. cikk 1. bekezdés 4. pont)
2. Szerzéskori rosszhiszeműség vagy súlyos vétkesség átszerzési típusa (azonos bekezdés 5. és 8. pont)
3. Jogosultsággal rendelkező jogos szerzési típus (azonos bekezdés 7. pont)
4. Szerzéskori jóhiszeműség és vétkesség nélküli átszerzési típus (azonos bekezdés 6. és 9. pont)

A felhasználásra vonatkozó vélelmezési szabály csak az első két típusra, azaz a “1. jogtalan szerzési típusra” és a “2. szerzéskori rosszhiszeműség vagy súlyos vétkesség átszerzési típusára” volt alkalmazható.

Ezért a Reiwa 5 (2023) évi módosításban a “3. jogos szerzési típus” és a “4. szerzéskori jóhiszeműség és vétkesség nélküli átszerzési típus” esetében is alkalmazhatóvá váltak ezek a szabályok.

A felhasználásra vonatkozó vélelmezési szabály alkalmazási köre kibővült a tisztességtelen versenytevékenységek tekintetében.

A nemzetközi bírósági hatáskör szabályozásának létrehozása és a japán jog alkalmazási körének tisztázása

Amikor egy üzleti titok külföldre szivárog, az érintett fél polgári peres eljárást indíthat a külföldi vállalatok ellen, hogy megtiltassa a jogsértést és kártérítést követeljen. Ilyen esetekben felmerül a kérdés, hogy a japán bíróságok jogosultak-e dönteni (nemzetközi bírósági hatáskör), és alkalmazható-e a japán versenyellenes jog (irányadó jog). Korábban ez nem volt egyértelmű, de a mostani módosítással tisztázásra került.

A korábbi szabályozás tartalma és problémái

Korábban a nemzetközi bírósági hatáskör a polgári perrendtartás 3. cikk (3) bekezdés 8. pontja alapján volt szabályozva, az irányadó jog pedig az általános jogszabályok 17. cikke szerint volt meghatározva.

Azonban mindkét rendelkezés az esetek helyszínének értelmezésére bízta a döntést, így az üzleti titkok megsértésével kapcsolatos nemzetközi bírósági hatáskör és az irányadó jog nem volt egyértelmű.

A japán bíróságok nemzetközi hatáskörének elismerése

A Reiwa 5 (2023) évi módosítás tisztázza az üzleti titkok megsértésével kapcsolatos nemzetközi bírósági hatáskör és az irányadó jog szabályozásának tartalmát.

(Az üzleti titkokkal kapcsolatos keresetek hatásköre)
A 19. cikk (2) bekezdése: Azon üzleti titoktulajdonosok, akik Japánban üzleti tevékenységet folytatnak és üzleti titkaikat Japánban kezelik, az ilyen üzleti titkokkal kapcsolatos 2. cikk (1) bekezdés 4., 5., 7., vagy 8. pontjában meghatározott tisztességtelen verseny miatt perelhetik az elkövetőket a japán bíróságokon. Azonban, ha az érintett üzleti titkok kizárólag külföldön kerülnek üzleti célra felhasználásra, ez nem alkalmazandó.

(Alkalmazási kör)
A 19. cikk (3) bekezdése: Az első és második fejezet, valamint ez a fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell azokra az üzleti titkokra is, amelyeket Japánban üzleti tevékenységet folytató tulajdonosok kezelnek, és amelyekkel kapcsolatban külföldön történik a 2. cikk (1) bekezdés 4., 5., 7., vagy 8. pontjában meghatározott tisztességtelen verseny. Azonban, ha az érintett üzleti titkok kizárólag külföldön kerülnek üzleti célra felhasználásra, ez nem alkalmazandó.

Japán Tisztességtelen Verseny Megakadályozásáról szóló Törvény｜e-Gov törvénykereső[ja]

A japán bíróságok nemzetközi hatáskörét elismerték, és meghatározták a japán versenyellenes jog alkalmazásának feltételeit.

A feltételek a következők:

• Az üzleti titoknak Japánban üzleti tevékenységet folytató tulajdonoshoz kell tartoznia
• Az üzleti titoknak Japánban kell kezeltetnie

Természetesen a japán vállalatok számára előnyösebb a japán bíróságokon japán törvények alapján perelni, így a nemzetközi bírósági hatáskör és az irányadó jog szabályozását ismerve kell üzleti tevékenységet folytatni.

Összefoglalás: A módosított Japán Tisztességtelen Verseny Megakadályozásáról szóló törvényre való felkészülés szakértői konzultációt igényel

A Japán Tisztességtelen Verseny Megakadályozásáról szóló törvény Reiwa 5 (2023) évi módosítása a digitális korral összhangban a márka- és designvédelem, valamint az üzleti titkok védelmének megerősítésére összpontosított.

A digitális térben történő utánzás megakadályozására vonatkozó szabályozások kidolgozásával bővült a saját termékek védelmének lehetőségei. A digitális térben egyre inkább élénkülő termékkihelyezés mellett fontos, hogy a védelmi stratégiákat széles körben mérlegeljük, figyelembe véve más szellemi tulajdonjogok (mint például a Japán Védjegytörvény vagy a Japán Formatervezési Törvény) által nyújtott védelmi lehetőségeket is.

Az üzleti titkok használatára vonatkozó vélelmezési szabályok kiterjesztésével a munkavállalókat fogadó vállalatoknak erősebb intézkedéseket kell majd hozniuk az információk behozatalával kapcsolatban.

A szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos stratégiák, jó vagy rossz irányban, jelentős hatással lehetnek a vállalatra, ezért gyors és megbízható reagálás elengedhetetlen. Ha a módosítások tartalmával kapcsolatban kérdései vannak, javasoljuk, hogy kérjen tanácsot egy szakértőtől.

Intézkedéseink bemutatása a Monolit Ügyvédi Irodánál

A Monolit Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szolgáltatások magas szintű szakértelmével rendelkezik. Az elmúlt években a szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kapnak. Irodánk szellemi tulajdonnal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolit Ügyvédi Iroda által kezelt területek: Különböző vállalatok IT- és szellemi tulajdonjogi ügyei[ja]