Az „Internetes áruházak csalóka előfizetéses üzleti modelljei” elleni Japán 'Különleges Kereskedelmi Törvény' módosításának főbb pontjai

Az internet elterjedésének köszönhetően bárki könnyedén vásárolhat termékeket vagy szolgáltatásokat. Ugyanakkor az interneten keresztül történő rosszindulatú kereskedelmi gyakorlatok áldozatainak száma is növekszik, különösen a rendszeres vásárlással kapcsolatos problémák száma növekszik.

A Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség (Japanese Consumer Agency) adatai szerint a távközlési értékesítés, azaz a “rendszeres vásárlás” kapcsán 2020-ban 56,302 konzultációt tartottak, ami körülbelül 26%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és körülbelül 14-szerese a 2015-ös adatoknak. Ráadásul ezek közül több mint 90% az internetes kiskereskedelemben történt.

Különösen az élelmiszerek és kozmetikumok rendszeres vásárlása kapcsán sokan panaszkodnak arra, hogy “próbaként” vagy “monitorozásként” jelentkeztek be a vonzó hirdetések láttán, és kiderült, hogy rendszeres vásárlási szerződést kötöttek, és ha megpróbálnak lemondani, nagy összeget kérnek, vagy nem tudnak kapcsolatba lépni az értékesítővel, és nem tudják lemondani a szerződést.

E probléma kezelésére a Fogyasztóvédelmi Ügynökség vezetésével 2020 februárjától (2020) hat alkalommal tartottak megbeszélést a “Japán Különleges Kereskedelmi Törvény és a Letétkezelési Törvény (Japanese Specified Commercial Transactions Law and Deposit Law) rendszeréről”. Ezen belül bizonyos értékesítési módszerekre vonatkozóan a “csalárd rendszeres vásárlási gyakorlat” kifejezést használták. Milyen következtetésre jutottak?

Ebben a cikkben részletesen ismertetjük a vizsgálóbizottság jelentésében említett “csalárd rendszeres vásárlási gyakorlat” elleni “Japán Különleges Kereskedelmi Törvény (Japanese Specified Commercial Transactions Law)” módosításának főbb pontjait.

A „csalárd előfizetéses kereskedelmi gyakorlatok” szabályozásának öt fő irányelve

A 2020. augusztus 19-én közzétett „A Japán Speciális Kereskedelmi Törvény (Tokutei Shōtorihiki-hō) és a Befektetési Törvény (Yotaku-hō) rendszerének jövőbeli irányvonalairól szóló tanulmányi bizottság” jelentésében összefoglalt „csalárd előfizetéses kereskedelmi gyakorlatok” szabályozásának megerősítésére vonatkozó öt fő irányelv a következő:

1. A rosszindulatú cselekményeket önálló tilalmi cselekményként kezeljük, hogy növeljük a szabályozás hatékonyságát
2. A felmondás / megszüntetés jogtalan akadályozásának tilalmát beépítjük a Speciális Kereskedelmi Törvénybe
3. Létrehozzuk a felmondási jog és egyéb polgári jogi szabályokat
4. Megvalósítjuk a jogsértés veszélyével fenyegető weboldalak monitorozását, és megerősítjük a jogszabályok végrehajtását
5. Megvalósítjuk az internetes kereskedelemmel kapcsolatos „szándékosan szerződéskötésre irányuló cselekmények” irányelveinek felülvizsgálatát a lehető leghamarabb

A Speciális Kereskedelmi Törvény (Japán: 特商法) jelenlegi hatálya

A Speciális Kereskedelmi Törvény 14. cikkének 1. bekezdésének 2. pontja szerint, ha a kereskedő olyan cselekményekkel próbálja rávenni a vásárlót a szerződés megkötésére, ami ellenkezik a vásárló szándékával, és ezáltal a vásárló érdekei sérelmet szenvedhetnek, a felelős miniszter utasíthatja a cselekmények korrigálását. A tiltott cselekmények tartalmát a felelős minisztérium rendelete határozza meg, és irányelvekben magyarázza részletesen.

A Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (jelenlegi Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium) rendelete

A Speciális Kereskedelmi Törvény alapján a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium 1976-ban (Showa 51) kiadott egy rendeletet a “Speciális Kereskedelmi Tranzakciókról szóló törvény végrehajtási szabályzatáról”, amelyben a távközlési értékesítés során tiltott cselekményeket a következőképpen magyarázza:

Végrehajtási szabályzat 1. pont: A jelentkezési folyamat megjelenítése

Internetes kereskedelemben, ha egy gomb megnyomásával fizetős jelentkezést indít, azt a fogyasztónak könnyen észlelhető módon kell megjeleníteni.

<Potenciálisan releváns példák>

• Ha a végleges jelentkezési gomb felirata nem “Vásárlás”, “Rendelés” vagy “Jelentkezés”, hanem “Küldés”, és a képernyő más részein sem jelenik meg egyértelműen, hogy a gomb megnyomása “jelentkezést” jelent.
• Ha a végleges jelentkezési gomb közelében “Ajándék” szerepel, ami félrevezetheti a vásárlót, hogy nem fizetős szerződésről van szó.

<Potenciálisan releváns cselekmények a távközlési értékesítésben>

• Ha a jelentkezési folyamat végén a képernyőn nem jelenik meg a szerződés időtartama, a havi díj, a lemondási módszer stb., vagyis a rendszeres vásárlási szerződés fő tartalmának minden eleme.
• Ha a jelentkezési folyamat végén a képernyőn a rendszeres vásárlási szerződés fő tartalmának minden eleme olyan távoli helyen jelenik meg, hogy azt a vásárló nem könnyen észlelheti.

Végrehajtási szabályzat 2. pont: A megerősítési és javítási lehetőség biztosítása

Internetes kereskedelemben, ha a jelentkezési folyamat során a fogyasztó nem tudja könnyen ellenőrizni és javítani a jelentkezési adatokat.

<Potenciálisan releváns példák>

• Ha a jelentkezési folyamat végén a képernyőn nem jelenik meg a jelentkezési adatok, és nincs lehetőség azok ellenőrzésére (pl. “Rendelési adatok ellenőrzése” gomb).
• Ha a jelentkezési folyamat végén a képernyőn nincs lehetőség a jelentkezési adatok javítására (pl. “Módosítás” gomb).
• Ha a rendszer úgy van beállítva, hogy a vásárló több ugyanolyan terméket rendel meg, hacsak nem módosítja azt előzetesen, így könnyen előfordulhat, hogy a vásárló nem veszi észre a jelentkezési adatokat.

A Speciális Kereskedelmi Törvény (Japán ‘Tokushōhō’) módosításának főbb pontjai

A ‘csalárd előfizetéses kereskedelmi gyakorlatok’ elleni szabályozás megerősítésének három fő pontja közül kettő a Speciális Kereskedelmi Törvény módosításával kapcsolatos. Ezek az internetes tranzakciókra összpontosító jelenlegi távkereskedelemben játszanak fontos szerepet a meglévő Speciális Kereskedelmi Törvény kiegészítésében.

A szerződés megszüntetésének vagy felbontásának jogtalan akadályozásának tilalmának hozzáadása

Ahogy azt a bevezetőben is említettük, szükséges tiltani azokat a tevékenységeket, amelyek akadályozzák a szerződés megszüntetését vagy felbontását, ha az ügyfél egy termék megvásárlása vagy ingyenes minta igénylése után rájön, hogy ez egy előfizetéses megrendelés volt.

• Az eladó hamis név, cím, telefonszám stb. megjelenítésével akadályozza a kapcsolatfelvételt a szerződés megszüntetése érdekében
• A szerződés megszüntetésének kérelmezésekor jogtalan pénzügyi követeléseket, mint például a fennmaradó összeg kifizetése, támaszt

A szerződés megszüntetésének polgári jogi szabályainak létrehozása

A Speciális Kereskedelmi Törvény által engedélyezett fogyasztói szerződésfelbontás (lemondási jog) csak telefonos ajánlatokra és házhoz menő értékesítésre vonatkozik, a távkereskedelemben nincs lemondási jog. Továbbá, a Speciális Kereskedelmi Törvényben meghatározott távkereskedelmi visszaküldés csak akkor lehetséges, ha a termék átvételétől számított 8 napon belül történik, de ha van olyan különleges megállapodás, amely szerint a megrendelést nem lehet visszavonni, akkor a terméket nem lehet visszaküldeni.

Ezért a csalárd előfizetéses kereskedelmi gyakorlatoktól a fogyasztók védelme érdekében szükséges a távkereskedelemben is felbontási jogot biztosítani.

Jövőbeli feladatok

Nem lehetséges, hogy néhány hónap alatt módosítsuk a törvényt. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a ‘Japán Speciális Kereskedelmi Törvény’ (特商法) → rendelet → irányelv háromszintű struktúrában bontja le az alapvető rendelkezéseket a konkrét alkalmazási területekig, akkor a irányelvek módosításával lehetséges a rendelet alapján alkalmazott területek kiterjesztése, és ennek mihamarabbi megvalósítása szükséges.

Ezenkívül szükségesnek tartjuk a vizsgálatot olyan kérdésekben is, mint az affiliate hirdetések tisztességtelen megjelenítése, az affiliate szolgáltatók (ASP) jogi helyzetének meghatározása, a ‘Japán Fogyasztói Szerződési Törvény’ (消費者契約法) alapján a távközlési értékesítésben alkalmazott megfelelő fogyasztói csoportok megállapításának kiterjesztése.

Összefoglalás

Bemutattuk az “Átverős előfizetéses kereskedelmi gyakorlatok” szabályozásának öt fő irányvonalát, a jelenlegi Japán Speciális Kereskedelmi Törvény (Japanese Speciális Kereskedelmi Törvény) hatályát, a törvény módosításának fő pontjait, valamint a jövőbeni feladatokat.

A digitalizáció előrehaladtával a Speciális Kereskedelmi Törvény szerepe a fogyasztók új fogyasztási stílusában felmerülő aggodalmak eloszlatása és a tranzakciók biztonságának biztosítása. Azonban, még ha módosítjuk is a Speciális Kereskedelmi Törvényt, a tranzakciók jogellenességének megítélésekor számos tényezőt kell figyelembe venni.

Ha rosszindulatú ügylet történt, javasoljuk, hogy ne döntsön egyedül, hanem mielőbb forduljon szakmai jogi ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező jogi irodához, és kérjen tanácsot a lehetséges reakciókról.

Ha eladóként részletesen szeretne tájékozódni a “Figyelmeztetések az első alkalommal történő kedvezményes előfizetés alkalmával a táplálékkiegészítők vásárlásakor”, olvassa el az alábbi cikket.

https://monolith.law/corporate/supplement-lawyer-first-discount[ja]