A 'Kompu Gacha' törvénytelenségének okai és a 'Japán Ajándék Megjelenítési Törvény' kapcsolata részletesen

Az elmúlt években egyre többen költenek okostelefonos játékalkalmazásokra (szociális játékok), és a piac mérete meghaladta az 1 billió jent (kb. 2,7 milliárd forint). Azt mondják, hogy a profitráta meghaladja a 40%-ot, ami a játékfejlesztők számára vonzó piacnak tekinthető.

Ezt a szociális játékpiac növekedését a “gacha” néven ismert rendszer támogatja, amely lehetővé teszi a játékosok számára, hogy karaktereket és tárgyakat szerezzenek a játékban.

Az ilyen rendszerek közül azonban a “komplett gacha” rendszer illegálisnak minősül, és a játékfejlesztés során figyelni kell erre.

Ezért ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a játékfejlesztőknek, hogy miért illegális a komplett gacha, miért és hogyan alakult ki ez a helyzet, és hogyan függ össze a Japán ‘Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvényével’.

Az „összetett gacha” néven ismertté vált, jogellenessé vált téma

Az online és a közösségi játékokban használt fizetési rendszerek között található az úgynevezett „összetett gacha” (japánul: „complete gacha”). Ezt röviden „comp gacha”-nak hívják.

A „gacha” alapvetően egy olyan rendszer, amelyet a játékosok (fogyasztók) használnak karakterek és tárgyak megszerzésére. Mivel a tárgyakat véletlenszerűen osztják ki, a fogyasztók számára a megszerezhető tárgyak véletlenszerűségtől függnek.

A „comp gacha” olyan rendszer, amelyben a játékosoknak bizonyos tárgyakat kell összegyűjteniük a gacha rendszer segítségével, hogy új tárgyakat szerezzenek. Az így megszerzett tárgyak ritkaságuk miatt gyakran „ritka tárgyak” (japánul: „rare items”) néven ismertek.

A comp gacha rendszerben a játékosoknak bizonyos típusú tárgyakat kell összegyűjteniük a gacha rendszerben, ami véletlenszerű. Ez azt jelenti, hogy a ritka tárgyak megszerzéséhez többször is le kell húzniuk a gacha-t.

A comp gacha által okozott társadalmi problémák

A comp gacha rendszerben a játékosoknak többször is le kell húzniuk a gacha-t, mivel ez véletlenszerű. A ritka tárgyak a játékban nagy hatást gyakorolnak a csatákban, és mindenki szeretné őket megszerezni. Ezért voltak olyan esetek, amikor a játékosok nagy összegeket fizettek be a ritka tárgyak megszerzése érdekében.

Az online játékokat könnyen használhatják alacsony jövedelmű fiatalok, diákok és kiskorúak is. Mivel a játékokban virtuális pénzt használnak, vagy hitelkártyával fizetnek, anélkül költenek pénzt, hogy észrevennék, több százezer forintot is elkölthetnek, ami társadalmi problémát jelentett.

Ennek ellenére, kezdetben a Fogyasztóvédelmi Ügynökség azt válaszolta a platformszolgáltatók konzultációira, hogy a comp gacha nem illegális.

Másrészről, a gacha rendszerben történő fizetések miatt a fogyasztóvédelmi központokhoz egyre több panasz érkezett, és a média kritikája is erősödött.

Ezért 2012 áprilisában először a nagy közösségi játék cégekből álló Platform Kapcsolattartó Tanács megegyezett abban, hogy önszabályozást hajtanak végre, például beállítják a fiatal felhasználók használati korlátját. Májusban pedig kidolgozták az „Összetett Gacha Irányelveket”, és elsőként hirdették meg a comp gacha teljes megszüntetését.

A Fogyasztóvédelmi Ügynökség által kifejtett álláspont

Ezt a közvélemény támogatásával, 2012 májusában a Fogyasztóvédelmi Ügynökség először hozta nyilvánosságra azt az álláspontját, hogy a comp gacha megsérti a Japán Ajándéktörvényt, és júliustól kezdve alkalmazni kezdte az Ajándéktörvényt a comp gacha-ra.

Az alábbiakban részletesen ismertetjük, hogy mi is az Ajándéktörvény, és hogyan szabályozza a comp gacha-t.

Mi is az a Japán ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’?

A Japán ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ (a továbbiakban “Ajándék Törvény”) olyan jogszabály, amely szabályozza és bünteti a termékek szolgáltatásainak, árainak, minőségének stb. hamis megjelenítését, valamint korlátozza az ajándékok maximális és összesített értékét. Mindezek célja, hogy a fogyasztók szabadon és ésszerűen választhassanak termékeket és szolgáltatásokat, valamint megakadályozzák a vállalkozások egészségtelen versenyét.

Például, ha marhahúsnak álcázott lóhúst árulnak, vagy ha egy rágógumi értékesítési kampányban 10 millió jen (kb. 26 millió forint) nyereményt ígérnek, ezek a félrevezető megjelenítések és túlzott ajándékok negatívan befolyásolják a fogyasztók termékválasztását. Az Ajándék Törvény célja, hogy megakadályozza ezeket a gyakorlatokat, és lehetővé tegye a fogyasztók számára a megfelelő termékválasztást.

Az Ajándék Törvény két fő részre osztható: az ajándékok szabályozására és a megjelenítés szabályozására. A “kompu gacha” (összetett szerencsejáték) esetében az ajándékok szabályozása vonatkozik.

A ‘kompu gacha’ szabályozása az Ajándék Törvény alapján

Az ajándékok szabályozása azt jelenti, hogy a vállalkozások nem kínálhatnak túlzottan értékes ajándékokat, amelyekkel a fogyasztókat megtéveszthetik, és amelyek károsak lehetnek számukra. Ez a szabályozás korlátozza a túlzottan értékes ajándékok kínálását.

Általánosságban az ajándékok alatt olyan dolgokat értünk, mint a bónuszok vagy díjak, de az Ajándék Törvény értelmében az “ajándékok” olyan dolgok, amelyek a következő három feltételt teljesítik (a törvény 2. cikkének 3. bekezdése):

• Egy eszköz, amelyet a vásárlók vonzására használnak,
• A vállalkozás által a saját termékeinek vagy szolgáltatásainak értékesítése során kínált
• Tárgyak, pénz vagy más gazdasági előnyök

A szabályok megsértése esetén alkalmazott büntetések

Ha egy ajándék értéke túlzott, az ellentétes az Ajándék Törvénnyel.

Ha felmerül a gyanú, hogy ez megtörtént, a Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség vizsgálatot indít. Ha a vizsgálat során a szabálytalanság beigazolódik, a szabályt megsértő vállalkozásra bizonyos intézkedéseket, például az ajándék kínálásának betiltását rendelik el.

Ha a vállalkozás nem tartja be az intézkedéseket, akár két évig terjedő szabadságvesztésre, legfeljebb 3 millió jen (kb. 7,8 millió forint) bírságra, vagy mindkettőre is ítélhető.

A ‘kártya párosítás’ és a ‘komplett gacha’ kapcsolata

A ‘kártya párosítás’ azt jelenti, hogy “különböző típusú szövegeket, képeket, szimbólumokat stb. tartalmazó jegyek közül, egy bizonyos kombinációt bemutató módszert használnak a nyeremények nyújtására” (Japán ‘Nyereménykorlátozások’ 5. bekezdése).

Tehát, ha a gacha módszerrel, véletlenszerűen tartalmaznak tárgyakat, és ha összegyűjti az összes meghatározott tárgyat, és ha összegyűlnek, akkor nyereményt kap, ez esetben van szó ‘kártya párosításról’.

A ‘kártya párosítás’ a Japán ‘Nyereményekről szóló törvény’ alapján, a nyeremények maximális összegétől és teljes összegétől függetlenül, teljes mértékben tiltott.

Másrészről, például, ha a ‘komplett gacha’ teljesen ingyenes, akkor nem lehet azt mondani, hogy “a vállalkozó saját termékeit/szolgáltatásait kínálja”, tehát a ‘komplett gacha’ által nyert tárgyak nem tartoznak a “nyeremények” kategóriába.

Továbbá, ha nem a gacha módszert használják, és a fogyasztók meg tudják határozni, melyik tárgyat szeretnék megvásárolni, azaz ha az A-tól E-ig minden tárgyat megvásárolnak, akkor ritka tárgyat, az X-et kapják, mivel ez nem véletlenszerű, ezért nem minősül “nyereménynek”.

Ráadásul, ha “5 A-t kell összegyűjteni”, ez nem felel meg a “különböző típusú jegyek bizonyos kombinációjának bemutatására” vonatkozó követelménynek.

Ezért mindezek nem minősülnek ‘kártya párosításnak’, ezért lehetséges őket törvényesen végrehajtani.

De miért ítélték törvénytelennek a ‘komplett gacha’-t? Az okokat a következőkben ismertetjük.

A kártyapárosítás mechanizmusa és a teljes tiltás indoka

Tegyük fel, hogy A, B, C, D, E, F, G különböző kártyákat tartalmazó, véletlenszerűen becsomagolt burgonyachips kerül értékesítésre. Maga a kártya a “nyeremények” kategóriájába tartozik, de olcsó, és nem túlzottan értékes, tehát nem illegális.

Ha azonban a rendszer úgy működik, hogy ha összegyűjtünk két vagy több specifikus kártyát, akkor más nyereményt kapunk, akkor ez a “kártyapárosítás” kategóriába tartozik, és illegálissá válik. Vagyis, a A-G közül véletlenszerűen kerül be valami, és a véletlen határozza meg, ezért azt mondhatjuk, hogy “sorsolás” jellegű.

Valójában, ha a fent említett példát vesszük, az esély, hogy minden kártya egyszerre jön ki, a következő:
7/7×6/7×5/7×4/7×3/7×2/7×1/7＝5,040/823,543
ami százalékban kifejezve körülbelül 0,6%, tehát nagyon alacsony.

Az összegyűjtés folyamatában, ha az első kártya A, akkor fokozatosan szűkül a kívánt célpont, azaz az A-n kívüli kártyák, az AB-n kívüli kártyák, az ABC-n kívüli kártyák… és így tovább, ami azt jelenti, hogy egyre nehezebb összegyűjteni az összes elemet.

Az elején azonban könnyebb kijönni a céltárgyakkal, így könnyen elhitethetjük magunkkal, hogy “talán sikerül”. Ez hozza létre azt a pszichológiai állapotot, hogy “legközelebb, legközelebb…”, ami a szerencsejáték-mentalitást szítja.

Ráadásul, voltak olyan hírek is, hogy manipulálták a teljes gyűjteményhez szükséges esélyeket, és a rendszert úgy programozták, hogy nehezen gyűjthető legyen.

Így a kártyapárosítás módszere magas fokú megtévesztést tartalmaz, és erősen szítja a szerencsejáték-mentalitást, ami a teljes tiltás legfőbb oka. Továbbá, a rendszer hátterében az a tény áll, hogy a módszert korábban olyan termékeknél alkalmazták, amelyeket gyerekek (kiskorúak) számára szántak, és a gyerekek beleestek, ami sok panaszt eredményezett.

Azért válik a Comp Gacha játék jogsértővé a Japán ‘Játékok és Díjak Törvénye’ (景表法) szerint

Ahogy azt korábban említettük, a Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség 2012. júliusban (a Gergely-naptár szerint) hozott működési szabályzata (a ‘Nyereménykorlátozás Bejelentésének Működési Szabályzata’) alapján kiderült, hogy a Comp Gacha játék jogsértő a Japán ‘Játékok és Díjak Törvénye’ szerint.

Az alábbiakban részletesen ismertetjük, hogy miért sérti meg a Comp Gacha játék a ‘Játékok és Díjak Törvényét’, és miért minősül ezért jogsértőnek.

A “comp gacha” megfelel a “kártya párosítás” kategóriának

A “comp gacha” a fent említett működési szabályzat szerint a “kártya párosítás” kategóriába tartozik.

Korábban a “comp gacha” rendszert széles körben alkalmazták az online játékokban, és sok játékos (fogyasztó) fizetett érte. Egyes játékokban a teljes bevétel több mint 15%-a származott a “comp gacha” rendszerért fizetett díjakból.

A “comp gacha” megfelel a “nyeremények” kategóriának

Az egyes gacha elemek önmagukban fizetős rendszerek, amelyekben a felhasználók tárgyakat vásárolnak, tehát nem tartoznak a “nyeremények” kategóriába. Azonban a gacha rendszerben megszerzett tárgyak, amelyeket teljesítve további tárgyakat szerezhetünk, a “vásárlók vonzására szolgáló eszközök” kategóriába tartoznak.

Továbbá, a “comp gacha” rendszerben kínált tárgyak, például a játékosok képességeinek növelését szolgáló elemek, valamilyen “szolgáltatást” nyújtanak. Ráadásul a “comp gacha” rendszerben kínált tárgyak és egyéb elemek a fogyasztók számára olyan értékesek, hogy pénzt is hajlandóak értük fizetni, tehát “gazdasági előnyt” jelentenek.

Ezért a “comp gacha” rendszerben kínált tárgyak a “nyeremények” kategóriába tartoznak.

Megfelel az 5. bejelentés “jegy” kategóriájának

A játékokban véletlenszerűen kínált tárgyak, például az avatarok ruháit cserélő elemek vagy a játékban használható harci tárgyak, megfelelnek az 5. bejelentésben említett “két vagy több típusú szöveg, kép, jel stb. megjelenítésével ellátott jegy” kategóriának.

És ez a “jegy”, azaz a fizetős tárgy, amelyet a gacha rendszerben gyűjthetünk, és amelynek bizonyos kombinációját teljesítve további tárgyakat szerezhetünk, a “comp gacha” rendszer, megfelel a “…nyeremények kínálata lottóval, amelyben egy adott kombinációt mutatunk be” kategóriának.

A ‘komplett gacha’ játék szerencsejáték bűncselekménynek minősül-e?

Korábban felmerült a kérdés, hogy a ‘komplett gacha’ játék nem minősül-e szerencsejáték bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyv (Büntető Törvénykönyv 187. § – 187. §) értelmében. A ‘szerencsejáték’ fogalma alatt a pénz vagy egyéb értékek felajánlását értjük, és néhányan úgy vélték, hogy a ‘komplett gacha’ játékban a ritka tárgyak felajánlása is ebbe a kategóriába tartozik.

Az akkori Nemzeti Közbiztonsági Bizottság elnöke azonban kijelentette, hogy a ‘komplett gacha’ játékot nem lehet büntetőjogi értelemben vett szerencsejátéknak tekinteni.

Ez azzal magyarázható, hogy a ritka tárgyak csupán online adatok, tehát nem anyagi javak, és nem lehet őket pénzügyi értékkel bírónak tekinteni.

A “komplett gacha” játékok illegalizálását követő fejlemények

Ahogy azt korábban említettük, a Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség (Japanese Consumer Agency) 2012-ben (a Gergely-naptár szerint) állította, hogy a “komplett gacha” játékok illegálisak. Eddig sok játékban alkalmazták ezt a rendszert.

A Fogyasztóvédelmi Ügynökség illegálisnak minősítő állásfoglalását követően a játékfejlesztő cégek sorban szüntették meg a “komplett gacha” rendszert. Ugyanakkor, ennek hatására a “komplett gacha” rendszert alkalmazó játékfejlesztő cégek részvényei akár 25%-kal is eshettek.

Ma már a legtöbb cég más módszerekkel alakította ki bevételi modelljét, de még mindig vannak olyan játékok, amelyek alkalmazhatnak “komplett gacha” rendszert. Például olyan külföldi játékok, amelyek nem találkoznak ilyen szabályozással a külföldi piacon.

Ténylegesen, a Call of Duty (CoD) nevű játékban csak a japán verzióban törölték el a “bónusz gyűjtőkártya” nevű komplett rendszert.

Összefoglalás: Ha a Kompu Gacha jogszerűsége aggaszt, fordulj ügyvédhez

Ebben a cikkben a Kompu Gacha jogszerűtlenségének okait magyaráztuk el, főként a ‘Japán Játék- és Reklámtörvény’ (Keihōhō) kapcsolatában.

Mindazonáltal, nehéz megítélni, hogy mely rendszerek ütköznek a ‘Japán Játék- és Reklámtörvény’ (Keihōhō)-be és válnak törvénytelenekké, ez a valós helyzet nehezen érthető.

Ha nem tudja, milyen fizetési rendszert lehet bevezetni, vagy ha problémája van, forduljon adatplatformhoz vagy hálózati szakértő ügyvédhez.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. A Japán ‘Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye’ (Keihin Hyōji Hō) és hasonló jogszabályok miatt a jogi ellenőrzésre egyre nagyobb szükség van az üzleti tevékenységek során. Irodánk figyelembe veszi a különböző jogszabályok előírásait, és elemzi a már megkezdett vagy megkezdésre tervezett üzleti tevékenységek jogi kockázatait, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerülje az üzleti tevékenység leállítását, és jogilag rendezze a helyzetet. A részleteket alább találja.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]