Az ügyvéd magyarázza a 6 példát, amikor a becsületsértés nem ismerhető el

A becsületsértésről szóló becsület külső becsületet jelent, ami azt jelenti, hogy a társadalom értékelést ad az embereknek, tehát a becsületsértés azt jelenti, hogy csökkenti az ember társadalmi értékelését, ami mind a Büntető Törvénykönyvben (japán: 刑法), mind a Polgári Törvénykönyvben (japán: 民法) ugyanaz.

A társadalmi értékelés nem látható, ezért nehéz bizonyítani, hogy a társadalmi értékelés valóban csökkent. Ezért mind a Büntető Törvénykönyvben, mind a Polgári Törvénykönyvben nem szükséges bizonyítani, hogy valóban csökkentette az ember társadalmi értékelését, elég ha megállapítást nyer, hogy veszélyt idézett elő. Bár a becsületsértés széles körben meghatározott törvénynek tűnhet, a valós esetekben gyakran találkozunk olyan esetekkel, amelyeket nem minősítenek becsületsértésnek. Ebben a cikkben megnézzük a hat olyan esetet, amelyeket nem minősítettek becsületsértésnek.

Példák, amikor nem teljesültek a becsületsértés alapfeltételei

Előfordult már olyan eset, hogy a felperes és az alperes közötti korábbi pereskedés során az alperes saját honlapján olyan bejegyzést tett közzé, amely sértette a felperes becsületét. A felperes kártérítést és a cikk törlését követelte.

Az alperes olyan kifejezéseket használt, mint “gonosztevők”, “az aljas szerzői jogokkal védett zsarolási ügy”, “B mentális állapota nem normális”, és folyamatosan gyalázta a felperest. Azonban a Tokiói Kerületi Bíróság (2015. június 16.) a következőket állapította meg:

“A részletes, konkrét tényeket bemutató részek, amelyek a felperes cselekedeteit értékelik, kevésbé vannak jelen”, és “a felperes neve nem látható, helyette álnév szerepel”, továbbá “az egész szöveg, beleértve a fent említett kifejezéseket is, a felperes és az alperes közötti pereskedés lefolyását magyarázza az alperes szemszögéből”. Így a bíróság nem ismerte el a becsületsértést.

Tokiói Kerületi Bíróság 2015. június 16-i ítélete

Az ítélet szerint azonban “a vélemény vagy kritika keretein túlmutató, a felperes személyiségét támadó kifejezések használata túllépi a megfelelő határokat, és az egész szöveget tekintve alkalmatlan és helytelen kifejezéseket tartalmaz. Ezért az alperes Y1 cselekedetei a felperes becsületérzését olyan mértékben sértik, amit a társadalmi normák szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, és ez illegális cselekedetnek minősül”. A bíróság elismerte a becsületérzés megsértését, és 300 ezer jen kártérítést, valamint a cikk törlését rendelte el. Tehát még ha a becsületsértést nem is ismerik el, a becsületérzés megsértését mégis el lehet ismerni.

A becsületérzés megsértéséről részletesen olvashat az alábbi cikkben:

https://monolith.law/reputation/defamation-and-infringement-of-self-esteem[ja]

Példák, amikor az állított tényeket igaznak tekintették

2011 januárjában a ‘Heti Shincho’ és a ‘Heti Bunshun’ magazinokban megjelent cikkekben azt állították, hogy a Japán Gazdasági Újság női újságíróját szexuálisan zaklatta. Ezen állítások miatt a becsületét sértve érezte magát a Demokrata Párt akkori politikai tanácsadója, Yukio Edano, és pert indított a Shincho és a Bungei Shunju kiadók ellen, 10 millió jen kártérítést követelve mindkettőtől. A tokiói kerületi bíróság 2012 júniusában (2012) azonban úgy ítélt, hogy a cikkek lényegi részei igazak, és elutasította az Edano által benyújtott keresetet.

Az ítéletben a bíróság megjegyezte:

Ebben az ügyben a ○○ újságíró tanúvallomása során azt állította, hogy nem érezte magát szexuális zaklatás áldozatának a megjegyzések miatt. Ebben az értelemben kétséges, hogy a megjegyzéseket szexuális zaklatásként lehet-e értelmezni. Azonban a Bunshun és a Shincho cikkekben a vádlott társadalmi megítélésének romlása nem azért következett be, mert a megjegyzések miatt a női újságíró kellemetlenül érezte magát, hanem azért, mert a vádlott, aki a kormányzat központi személye volt mint a Kabinetfőtitkár, olyan viselkedést tanúsított egy hivatalos fogadáson, amit szexuális zaklatásként lehet értelmezni. Ez az objektív tény önmagában kétségbe vonja a vádlott politikai és emberi ítélőképességét.

Tokiói Kerületi Bíróság 2012. június 12-i ítélete

Ez egy olyan eset, ahol a becsületsértés miatti kártérítési igényt nem fogadták el, mert az állítások igazságtartalmát bizonyítani tudták.

A becsületsértés feltételeiről részletesen olvashat a következő cikkben:

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

Az esetek, amikor a társadalmi értékelés csökkenése nem haladta meg a határt

A Fujitsu esetében, amikor a vezérigazgató lemondását követően a honlapon, sajtótájékoztatón és a részvényesi közgyűlésen a vezérigazgatóval kapcsolatban lévő befektetési alapokról azt állították, hogy “kétségek merültek fel az antiszociális erőkkel való kapcsolatukról”, a befektetési alapok vezetői becsületsértés miatt perbe fogták a Fujitsut. A tokiói kerületi bíróság 2011. júliusban (2011) úgy ítélkezett, hogy a társadalmi értékelés csökkenése nem haladta meg a határt, és elutasította a felperesek keresetét.

Az ítéletben a következők szerepelnek:

“A sajtótájékoztatón a résztvevőknek kiosztottak egy írásos anyagot, amelyben arra kérték őket, hogy a híradás során ne okozzanak rágalmi kárt egy adott vállalatnak vagy személynek… A vádlottak gondosan és megfelelően figyelembe vették, hogy a kifejezés 4. pontja ne csökkentse a felperesek társadalmi értékelését. Továbbá, a 4. pont tartalma alapvetően azt jelenti, hogy vannak információk és dokumentumok, amelyek felvetik a kérdést, hogy a felpereseknek van-e kapcsolatuk antiszociális erőkkel, és a vádlott Fujitsu szerint nem kívánatos, hogy A folytassa szoros kapcsolatát ezekkel a személyekkel. Ez csak a vádlott Fujitsu nézőpontját tükrözi, és nem állítja konkrétan és határozottan, hogy a felpereseknek valóban van kapcsolatuk antiszociális erőkkel.”

Tokiói Kerületi Bíróság 2011. július 19-i ítélete

Ezért “a vádlott cégnek vállalatként magyarázattal tartozott, és a kifejezés tartalma és módszere tekintetében gondos és megfelelő figyelmet fordítottak arra, hogy ne csökkentsék a felperesek társadalmi értékelését, és ez nem haladta meg a megfelelő határt, ezért nem tekinthető jogellenes cselekménynek, amely jogtalanul rontja a felperesek hírnevét.” Ez egy olyan eset, amikor a társadalmi értékelés csökkenése nem haladta meg a határt, és ezért nem ismerték el a becsületsértést.

A társadalmi értékelésről részletesen a következő cikkben olvashat:

https://monolith.law/reputation/defamation-and-decline-in-social-reputation[ja]

A vizsgálati módszer hitelességének elismert esetei

Egy háztartási gépek nagykereskedelmével foglalkozó felperes azt állította, hogy a 2008-as (Heisei 20) Nikkei Business című magazinban megjelent „Az utószolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói elégedettség a legalacsonyabb” című cikk rontotta meg a hírnevét, és jogellenes cselekmény alapján kártérítést és bocsánatkérő nyilatkozat közzétételét követelte.

A Tokiói Kerületi Bíróság:

“A rangsorolás azt mutatja, hogy a fogyasztói felmérés eredményeként a háztartási gépek nagykereskedelmi szektorban a felperes kapta a legalacsonyabb értékelést, ami megfelelőnek tekinthető, és az átlagos olvasó azt a benyomást kaphatja, hogy a felperes által nyújtott utószolgáltatások a többi háztartási gépek nagykereskedelmi üzlettel összehasonlítva a legalacsonyabb értékelést kapták a fogyasztóktól, ezért azt mondhatjuk, hogy ez csökkenti a felperes társadalmi értékelését.”

Tokiói Kerületi Bíróság, 2010. december

megállapította. Másrészről,

“Az alperesnek elismert, hogy ezeket a cikkeket kizárólag a közjó szolgálatában tette közzé, és a vizsgálat módszerével kapcsolatban is elismert, hogy bizonyos figyelmet fordítottak a végeredmény ésszerűségének biztosítására, és nem találtak olyan körülményeket, amelyek önkényes vizsgálati eredményeket eredményezhetnek, ezért nem tagadható a vizsgálati eredmények hitelessége.”

Tokiói Kerületi Bíróság, 2010. december 14-i ítélet

állapította meg, és elutasította a felperes követelését.

Ez az eset azt mutatja, hogy még ha a társadalmi értékelés csökken is, ha a cikk a helyes statisztikai eljárás alapján kapott adatokon alapul, és annak igazságosságát és megfelelőségét elismerik, akkor nem minősül rágalmazásnak.

Azok az esetek, amikor nem tekintették vélemény vagy kritika határainak túllépésének

Volt olyan eset, amikor Suzuki Muneo volt képviselő azt állította, hogy a “Hazug szokásos férfi” című újsághirdetés megsértette a becsületét és sértette a becsületérzéseit, és ezért a Shincho Kiadó, a “Heti Shincho” kiadója ellen bocsánatkérő hirdetés közzétételét és 10 millió jen kártérítést követelt.

A Tokiói Felsőbíróság úgy ítélte meg, hogy a cikkben Suzuki volt képviselőt “Hazug szokásos férfi”-ként kritizálták, és a vélemény kifejtésének alapjául szolgáló tények mindegyikét igaznak lehetett tekinteni, vagy volt megfelelő ok arra, hogy igaznak hitték.

“A ‘Hazug szokásos férfi’ kritikája és véleménye, bár kissé ízléstelen kifejezés, nem tekinthető személyes támadásnak vagy a vélemény vagy kritika határainak túllépésének. Ezért a cikk által okozott becsületsértés tekintetében a szerző szándéka vagy hibája tagadható, és nincs jogsértő cselekmény, és ugyanez vonatkozik a becsületérzés megsértésére is.”

Tokiói Felsőbíróság 2003. december 25-i (2003) ítélete

Ezután a bíróság elutasította Suzuki volt képviselő követelését, és mivel a Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el Suzuki volt képviselő fellebbezését, az ítélet jogerőre emelkedett.

Példák, amikor a vélemény-ellenzék miatt megengedettnek ítélték

Az egyik ilyen eset a NiftyServe ‘Könyvek és Folyóiratok Fóruma’ konferenciatermében és teraszán kialakult vita kapcsán indult perben történt, ahol a bíróság elismerte a vélemény-ellenzék jogi elvét.

A tag A, aki a felperes volt, azt állította, hogy a másik tag, B, ismételten törvénytelen, sértő vagy becsületsértő megjegyzéseket tett A-val szemben, és annak ellenére, hogy a NiftyServe nem tett semmit ezekkel a megjegyzésekkel, és tűrte a törvénytelen állapotot, nem hozta nyilvánosságra B nevét és címét, amit A kérésére. Emiatt A kártérítési igénnyel fordult a NiftyServe-hez, és azt kérte, hogy hozzák nyilvánosságra B személyes adatait.

A Tokiói Kerületi Bíróság ítéletében kimondta, hogy

“A szabad véleménynyilvánítás alapelve (a Japán Alkotmány 21. cikkének 1. bekezdése) szerint a véleménynyilvánítás által okozott sérelmek ellen a véleménynyilvánítással kell fellépni. Ha az áldozat megfelelően visszavág a támadónak, és ez hatásosnak bizonyul, akkor az áldozat társadalmi megítélése nem romlik. Ezért, még ilyen esetekben sem lehet jogellenes cselekményért felelőssé tenni a véleménynyilvánítót, ha csak egyes kifejezéseket emelünk ki. Ez veszélyeztetheti a szabad véleménynyilvánítás jogát, és nem tekinthető megfelelőnek.”

Tokiói Kerületi Bíróság 2001. augusztus 27-i (2001) ítélete

Így a vádlott megjegyzéseit úgy ítélte meg, hogy azok a felperes elleni vélemény-ellenzék részét képezik, és a felperes társadalmi megítélésének romlását megakadályozzák. A felperes vádlottra vonatkozó megjegyzései túlzottak és súlyosan sértőek. Ezért “a vádlott megjegyzéseit a felperes megjegyzéseinek ellenzékeként lehet értelmezni, és mivel a felperes megjegyzései súlyosan sértőek, a vádlott megjegyzései is lehetnek túlzottak” – így a bíróság tagadta a vádlott megjegyzéseinek törvénytelenségét (a vélemény-ellenzék jogi elve), és elutasította a felperes kérését.

A vélemények és kritikák kifejezésével kapcsolatos részleteket a következő cikkben tárgyaljuk részletesen.

https://monolith.law/reputation/expressions-and-defamation[ja]

Összefoglalás

Nem csak a becsületsértés esetében, de nem jelenti azt, hogy ha pert indítunk, a bíróság minden állításunkat elfogadja. Az internetes problémák még viszonylag új terület, így nincs túl sok bírói döntés ebben a témában. Ezért különösen óvatosan kell előkészülni, stratégiát kell kidolgozni, és így kell belevágni a perbe. Éppen ezért szükséges lehet a tapasztalt ügyvédekkel való konzultáció.