Cégünk feketelistára került: Lehet-e törölni a bejegyzést rágalmazásra hivatkozva?

A vállalatvezetők számára saját cégük “fekete vállalatnak” minősítése, különösen a munkaerő-felvételi területen, nagy hátrányt jelent. Még akkor is, ha a munkajogot és más törvényeket betartva végzik a vállalatirányítást, ha egy alkalmazott, aki esetleg emberi kapcsolatok vagy munkavégzési képesség problémái miatt mondott fel, az interneten “fekete vállalatnak” nevezi a céget, az a jövőbeni toborzási tevékenységekre rossz hatással lehet.

Lehet-e törölni a “fekete vállalat” megjelölést?

https://monolith.law/reputation/delete-google-search[ja]

Ennek a problémának a megértéséhez szükséges a becsületsértés létrehozásának feltételeit figyelembe venni, és konkrétan megvizsgálni az adott ügyet, a leírás módját, a cég belső helyzetét stb., és ennek megfelelően megvizsgálni az érveket és a bizonyítékokat.

A rágalmazás létrejöttének feltételei

A rágalmazás, egyszerűen fogalmazva,

• konkrét tények leírását,
• és azt, hogy ez a leírás nem igaz,

feltételezi. A pontos követelményeket a lent található cikkben részletesen ismertetjük.

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

Mit jelent a “konkrét tények”

A becsületsértés létrejöttének feltételei között szerepel a “tények feltüntetése”. Itt a “tény” kifejezés némileg eltér a mindennapi nyelvhasználattól. A “tény” egy “konkrét dolog”, szakmai szóval “olyan ügy, amelynek igazságát bizonyítékokkal lehet eldönteni”. Például, ha azt mondjuk, hogy “ez a bolt ramenje rosszabb, mint a szemközti bolté”, az csak egy személyes vélemény, amely az ízlésen alapul. Ez nem arról szól, hogy “döntsük el, melyik finomabb, hozzunk bizonyítékot”. Azonban, ha azt mondjuk, hogy “ez a bolt ramenjében rengeteg mesterséges ízesítő van”, ez olyan dolog, amelynek igazságát a recept vagy más bizonyítékok bemutatásával el lehet dönteni. Ezt a különbséget figyelembe véve, csak az utóbbi típusú állítások esetében állhat fenn a becsületsértés.

Az a különbség azonban, hogy valami le van írva, és az a kérdés, hogy az írás “olyan ügy-e, amelynek igazságát bizonyítékokkal lehet eldönteni”, nem mindig egyértelmű. Sok olyan szó létezik a világban, amely a “nyilvánvalóan tény” és a “nyilvánvalóan nem tény” közötti köztes területen helyezkedik el. A “fekete vállalat” (Japanese ~ “black company”) egy tipikus példa erre. Ha azt mondják, hogy ez közel áll a “az étel rossz ízű” kifejezéshez, akkor úgy érezhetjük, hogy ez igaz, de ha azt mondják, hogy ez közel áll a “az ételben rengeteg mesterséges ízesítő van” kifejezéshez, akkor úgy érezhetjük, hogy ez is igaz.

Szavak pontos meghatározása szótárak segítségével

Ilyen esetekben a szavak meghatározását “bizonyítékként” használjuk, hogy “ez a szó ezt jelenti (tehát ez a ‘tény’)”. Ebben az esetben a nagy hírügynökségek és kiadók újságjai és enciklopédiái meggyőző bizonyítéknak tekinthetők.

A “fekete vállalatok” esetében az Asahi Shimbun kiadó nemrégiben meghatározta a “fekete vállalatokat” mint “vállalatok, amelyek törvénytelen vagy rossz munkakörülményeket biztosítanak”. A Shogakukan is meghatározta a “Nipponica Nagy Japán Enciklopédia” (Japán Nagy Enciklopédia) című művében a “fekete vállalatokat” mint “olyan vállalatok, amelyek túlzottan magas követelményeket támasztanak az alkalmazottakkal szemben, túl hosszú órákat dolgoztatnak velük, lelki bántalmazást vagy zaklatást alkalmaznak, vagy a bér kifizetése elmarad”. Ezzel a meghatározással a “fekete vállalatok” olyan kérdések, amelyeket konkrét bizonyítékok alapján lehet megítélni, mint például a munkakörülmények törvényessége, a követelmények megléte vagy mértéke, a túlórák megléte vagy időtartama, a bérek kifizetésének állapota stb. Valójában vannak olyan bírósági ítéletek is, amelyek kimondták, hogy a “fekete vállalatok” olyan kérdések, amelyek létezését bizonyítékok alapján lehet megállapítani, tehát ezek tények.

A felperes vállalat fekete vállalat (…) A fekete vállalatok létezését bizonyítékok alapján lehet megállapítani, tehát ezek tények, és a fekete vállalatok meghatározása alapján a felperes vállalat hírnevét rontó tények.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2013. március 25. (Heisei 25)

Ez az ítélet azt állapítja meg, hogy a “még durvább fekete” megjegyzés a “fekete vállalatok” meghatározása alapján konkrét tényeket tüntet fel.

Konkrét esetek “kontextusához” igazodó érvelés

Természetesen, végül is ez egy konkrét esettől függő probléma. Szükséges a konkrét esetben található leírásokat alaposan megvizsgálni, hogy a “fekete vállalat” kifejezést csupán “nem ajánlott munkahely” jelentésben használják-e, vagy a munkajogi szabályok megsértésére utaló tartalmat olvashatunk ki belőle. És a “munkajogi szabályok megsértése” nem feltétlenül igényel konkrét leírást.

Még ha nincs is kijelentő leírás, ha a tartalom a közönséges olvasó számára igaznak tűnik, a rágalmazás tagadása nem lehetséges

Tokyo District Court, 2009. október 19. (Heisei 21)

Van ilyen bírósági ítélet is, tehát végül is, ha a “fekete vállalat” kifejezést olyan kontextusban használják, ami “a vállalat munkajogi szabályokat sért”, akkor ez egyenértékű azzal, mintha a munkajogi szabályok megsértését írnák le. Például, létezik az alábbi ítélet is.

A cikk címében a “fekete vállalat” kifejezést használják, ami általánosságban azt jelenti, hogy a munkakörülmények szigorúak és a munkakörnyezet rossz. Ezen felül, a weboldal leírásában szerepel, hogy “a fluktuáció magas”, és a többi hozzászólásban, bár más cégekre vonatkozóan, olyan konkrét munkakörülményekről és munkakörnyezetről van szó, mint “nincs ebédszünet” vagy “túlórázni kell legalább 3 órát naponta, hónapban több mint 70 órát, de a számlán csak 60 óra szerepel”. Ebből következően, az átlagos olvasó, aki elolvassa a “fekete vállalat” kifejezést ebben a szálon, teljes mértékben megérti a “fekete vállalat” jelentését, mint “szigorú munkakörülményeket vagy munkakörnyezetet erőltető vállalat”.

Tokyo District Court, 2016. december 22. (Heisei 28)

Ez az ítélet a következő tényekből indul ki:

• Az oldalon található más bejegyzésekben kritizálják más cégeket a szünetek és a túlóra kezelése miatt
• Ugyanazon az oldalon a vádlottat “fekete vállalatként” említik

Ez alapján a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy “a kontextus alapján a vádlottról is azt állítják, hogy megsérti a munkajogi szabályokat”.

Problémákat okozhat a véleménykritika típusú rágalmazás is

A “fekete vállalatok” kifejezés, ahogy azt fentebb is említettük, olyan esetekben is előfordulhat, amikor “konkrét körülmények között konkrét tényeket állítunk”, de olyan esetekben is, amikor ez nem állítható. Ilyen esetekben a probléma a “véleménykritika típusú rágalmazás” néven ismert rágalmazás típusával kapcsolatos. Ezt a kérdést részletesen tárgyaljuk az alábbi cikkben.

https://monolith.law/reputation/expressions-and-defamation[ja]

Mit jelent az, hogy „nem igaz”?

Még ha konkrét tényeket is írnak le, ha ezek igazak, akkor a becsületsértés többnyire nem áll meg. Ezért, ha azt állítják, hogy „törvénytelen”, hogy „fekete vállalatnak” neveztek minket, akkor szükség van arra, hogy „a mi vállalatunk nem fekete vállalat” állítást és bizonyítást tegyünk.

De milyen bizonyítékot kell bemutatni ahhoz, hogy azt mondjuk, „a mi vállalatunk nem fekete vállalat”? Ez végül is a „fekete vállalat” definíciójától függ. Az előbbi definíció szerint, azt kell állítanunk, hogy „a mi vállalatunk nem felel meg ennek a definíciónak”. Például az alábbiak szerinti állítás lehet:

Példa a „fekete vállalat” becsületsértésének állítására

A tényleges ideiglenes intézkedések és bírósági eljárások során például az alábbiak szerinti állítást tehetjük:

A bejegyzésben szerepel, hogy a felperes „fekete vállalat”. Itt a „fekete vállalat” azt jelenti, hogy „a vállalat, amely törvénytelenül nagy terhet ró a munkavállalóira, például túlzottan nagy normákat vagy túl hosszú szolgálati túlórákat, lelki zaklatást vagy bosszantást, vagy a bér nem fizetését teszi szokásossá” (K1). Ezért, hogy a felperes fekete vállalat-e vagy sem, a bizonyítékok alapján lehet dönteni. Valójában vannak olyan bírósági döntések, amelyek hasonló ítéletet hoztak (K2).
Ezért a felperes fekete vállalatnak való bemutatása, a fent említett definíció alapján, nyilvánvalóan csökkenti a felperes társadalmi értékelését.
De a felperes nem ró túlzottan nagy terhet a munkavállalóira, például túlzottan nagy normákat vagy túl hosszú szolgálati túlórákat, és nem történik lelki zaklatás vagy bosszantás, vagy a bér nem fizetése sem. Ezzel kapcsolatban a felperes bérrendszerében nincsenek olyan előléptetések, amelyek a normáknak megfelelnek (K3), a felperes olyan belső rendszert hozott létre, amely megakadályozza a szolgálati túlórákat (K4), és nincs munkajogi szabálytalanság sem (K5). Ezenkívül a felperes rendelkezik egy belső konzultációs vonallal a lelki zaklatás és bosszantás megelőzésére (K6), és a múlt évben nem volt ilyen konzultáció (K7), a bér pedig megfelelően ki van fizetve (K8).
Ezért nincs igazság, és a bejegyzés törvénytelenül rontja a felperes hírnevét.

Részletes bizonyíték szükséges a bírósági eljárásokhoz és az ideiglenes intézkedésekhez

Az előbbi állítás mellett,

• Szótár másolata (K1)
• Korábbi bírósági ítéletek (K2)
• Bérrendelkezések (K3)
• A bevezetett rendszer áttekintése (K4)
• A munkavállalók időkártyái (K5)
• A munkavállalóknak szóló konzultációs vonalról szóló tájékoztató (K6)
• A konzultációs vonal válaszainak feljegyzése (K7)
• A bérfizetésről szóló dokumentum (K8)

kell készíteni.

Ezért a bírósági eljárásokban és az ideiglenes intézkedésekben, és azokat szem előtt tartva folytatott bíróságon kívüli tárgyalásokban minden kérdésben szükség van konkrét tények állítására és azokat alátámasztó bizonyítékokra.

https://monolith.law/reputation/provisional-disposition[ja]

A nem valóság bizonyítása és az “ördögi bizonyíték”

A “nem valós” állítás vagy bizonyítás általánosságban nehéz feladat. Ennek oka, hogy végül is ez egy “bizonyos dolog nem létezik” bizonyítása, ami közel áll az úgynevezett “ördögi bizonyítékhoz”.

Viszont az “ördögi bizonyíték” egy ügyvéd szempontjából nem feltétlenül “lehetetlen”.

Példa az “ördögi bizonyíték” állítására és bizonyítására

Tegyük fel, hogy egy alkalmazott nevét valóságosan írják le, hogy “ez a fickó tavaly (2020) szexuális zaklatásért letartóztatták”, és azt szeretné állítani, hogy “ilyen tény nem létezik”. Nehéz bizonyítani, hogy “egy ember nem lett letartóztatva”. Azonban, ha például az illető soha nem hiányzott a munkából az elmúlt évben, akkor lehetséges, hogy a “teljes jelenléti” munkanaplót bizonyítékként benyújtja. Az az állítás, hogy “ha tényleg letartóztatták volna szexuális zaklatásért, akkor nem tudott volna munkába járni abban az időszakban, de ő teljes jelenléti, tehát ilyen tény nem létezik”.

Ezért az “ördögi bizonyíték”, például “egy ember nem lett letartóztatva” bizonyítása, nem lehetetlen egy ügyvéd szempontjából. Csak gondolni kell egy “a tény létezésével ellentétes tényre”, és elő kell hozni annak bizonyítékát. “Ha tényleg letartóztatták volna szexuális zaklatásért, akkor a teljes jelenléti tény ellentmondana ennek”.

Az állítás és bizonyítás, hogy nem vagyunk “fekete cég”

A “fekete cég” esetében is ugyanez a helyzet. “A fekete cég konkrétan ilyen definíció, de ha a mi cégünk ilyen definícióval rendelkező cég lenne, akkor ez a tény nem létezhetne, és mivel ez a tény bizonyítékkal együtt létezik, a mi cégünk nem fekete cég” – ezt a logikát és a hozzá tartozó bizonyítékot kell előkészíteni.

Ha ezeket az állításokat és bizonyítékokat gondosan előkészítjük, akkor lehetséges az “a becsület megsértése” állítás, és törölni lehet a releváns bejegyzést, vagy kérhető a bejegyző IP-címének vagy lakcímének és nevének közzététele.

Irodánkban bemutatjuk azokat az eseteket, amelyekben ténylegesen “fekete belül” írásokat kapunk, amelyeket “törvénytelennek” minősítettek.

https://monolith.law/reputation/illegal-posting-black-companies-in5ch[ja]

Ebből különösen a bejegyző azonosítása bonyolult folyamat. Ezt részletesen ismertetjük az alábbi cikkben.

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]