A 'Japán becsületsértés' megvalósulása és közérdek

A polgári becsületsértés,

“akkor áll fenn, ha a vitatott kifejezés csökkenti az egyén társadalmi értékelését, amelyet személyes értékei, mint például a karaktere, erényei, hírneve, hitelképessége stb. alapján kap. Mindegy, hogy ez a kifejezés tényeket mutat be, vagy véleményt, illetve kritikát fejez ki.”

(Japán Legfelsőbb Bíróság, 1997. szeptember 9-i ítélete)

De ha a becsületsértés véleményen vagy kritikán alapul, és teljesül a következő négy feltétel, akkor a törvényesség tagadható (törvényesség megakadályozása), és a becsületsértés mentesülhet:

1. A vélemény vagy kritika közérdekű ügyekkel foglalkozik (közérdek).
2. A vélemény vagy kritika célja kizárólag a közjó szolgálata (közjó).
3. Az alapul szolgáló tények igaznak bizonyulnak (igazság), vagy van megfelelő ok arra, hogy higgyünk abban, hogy azok igazak (megfelelőség).
4. A vélemény vagy kritika nem tér ki személyes támadásokra, és nem lépi túl a vélemény vagy kritika határait.

Ezek közül a közjó a leggyakrabban említett tényező a becsületsértés megállapításánál. De vajon milyen esetekben ismerik el a tényleges bírósági eljárásokban?

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

https://monolith.law/reputation/expressions-and-defamation[ja]

Mi az a közérdek?

A közérdek fogalmát a Japán Büntetőtörvénykönyv 230. cikkelyének 2. bekezdése így határozza meg: “abban az esetben, ha célja kizárólag a közérdek előmozdítása”. A legfelsőbb bíróság is ezt az értelmezést alkalmazza, de ez nem jelenti azt, hogy ha a célban a közérdek előmozdításán túl más szempont is szerepel, akkor a közérdekűség érvényét veszíti.

Az A cég, amely internetes hirdetési tevékenységet folytat, és a B cég, amely hirdetést rendelt, közötti hirdetési díj visszatérítési perben a B cég weboldalán közzétett leírások és az ügyfélnek küldött e-mailek kapcsán a Tokiói Kerületi Bíróság a következőket állapította meg: az A cég állítása szerint a valódi cél nem a közérdek, hanem a magánbosszú volt. A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy “ha a fő motiváció a közérdek előmozdítása, akkor ez elegendő” (2012. november 8-i ítélet), és elismerte a közérdekűséget.

Közérdek és közjó

A közjó fogalma a “közérdeket érintő tényekre” utal, így ha ezt elismerjük, gyakran elismerjük a közérdekűséget is. A valóságban a bírósági ítéletekben, ha van közjó, a bejegyzések ilyen tartalmának közzététele gyakran “közérdekű célt” szolgál, vagyis a közérdekűséget elismerik, és ha nincs elegendő bizonyíték az ilyen ítélet megdöntésére, a közérdekűséget megerősítik.

Egy példa, amikor a felperes a közlekedési baleset kapcsán bejegyzést tett közzé a fórumon, ami rontotta a hírnevét, és a felperes a szerző adatainak közzétételét kérte. A Tokiói Kerületi Bíróság ítélete szerint “a jelen cikk a közérdeket érinti, és ezért feltételezhető, hogy kizárólag közérdekű célt szolgál, és nincs elegendő bizonyíték ennek az ítéletnek a megdöntésére” (2008. október 31-i ítélet). Ez tekinthető általános ítéletnek.

Mikor ismerik el a közérdeket

Tehát valójában milyen körülmények között ismerik el a közérdeket?

Példaként említhető, hogy a “Mindenki Pártja” nevű, már feloszlott párt volt vezetője, Watanabe Yoshimi ellen, aki egy kozmetikai termékeket gyártó és értékesítő cég elnökétől 800 millió jent kölcsönzött. A cég (X2) és annak elnöke (X1) 60 millió jen kártérítést és a blogbejegyzés törlését, valamint bocsánatkérő hirdetés közzétételét követelte az ügyvédjétől, aki a blogbejegyzést írta, mert úgy vélték, hogy a bejegyzés megsértette a cég és az elnök becsületét, és megsértette a becsületüket.

A közérdekkel kapcsolatos tények

A vádlott ügyvéd azt állította, hogy a párt vezetője és a parlamenti képviselő ellen, aki hatalmas összegeket kölcsönzött, ellentétes a politikai finanszírozás szabályozásának elvével. A vádlott csak kritizálta, és a tartalom nem támadta meg az alperes személyiségét, hanem tisztán politikai vélemény volt. Az alperesek, mint nagy mennyiségű élelmiszer-, étrend-kiegészítő- és kozmetikai termékeket gyártó és értékesítő vállalkozók, valamint azok képviselői, befolyásolják a polgárok egészségét, és hasonlóan a közszemélyekhez, a politikai finanszírozás szabályozásán alapuló bejelentés nélküli készpénzt nyújtottak, és a politikusokhoz hasonlóan kritikát kell elfogadniuk a polgároktól. Azt állították, hogy “a jelen esetben szereplő minden leírás a közérdekkel kapcsolatos tényekkel kapcsolatos, és annak közzététele kizárólag a közérdek előmozdítására irányult”.

Erre a bíróság úgy döntött, hogy a vádlott cikkét véleményként vagy kritikaként értelmezi, és annak tartalma “az általános olvasók számára azt a benyomást kelti, hogy a jelen kölcsön a vádlottak érdekeit szolgálja a politika torzítására, és csökkenti a vádlottak társadalmi értékelését”.

Ugyanakkor azonban “a tények fontos részei, amelyekre alapoz, mind igazaknak bizonyultak”, és

A jelen esetben szereplő minden leírás véleményként vagy kritikaként értelmezhető, és csak a közérdekkel kapcsolatos tényekre korlátozódik, célja kizárólag a közérdek előmozdítása, és a tények fontos részei igaznak bizonyultak, és a tények és a vélemények vagy a kritika közötti logikai összefüggést is elismerik, és nem lehet azt mondani, hogy személyes támadásokat indítottak, vagy hogy a vélemények vagy a kritika határait túllépték, ezért nem illegális.

(Tokyo District Court, 2015. szeptember 2. (2015))

És elutasította az illegális állítást, vagyis nem ismerte el a becsületsértést, és továbbá, “a férj és a segítő”, “csúnya együttműködés” és hasonló gúnyos kifejezések nem személyes támadások, és nem tagadják meg a személyes értéket a társadalmi normákon túl, ezért nem tekinthetők sértő cselekménynek, és elutasította az alperesek követelését.

A politikusok és az őket körülvevő emberek tevékenységére vonatkozó vélemények és a becsületsértés példája tankönyvi példa lehet.

https://monolith.law/reputation/defamation-and-decline-in-social-reputation[ja]

https://monolith.law/reputation/cases-not-recognized-as-defamation[ja]

Amikor a közérdekűséget nem ismerik el

Előfordulhat, hogy hiába állítjuk, hogy blogbejegyzéseinket és egyéb tevékenységeinket a közérdek szolgálatában végezzük, ezt nem ismerik el. De vajon milyen esetekben történik ez?

Ha rosszindulatú bejegyzésnek minősül

Előfordult már olyan eset, hogy X1, aki egy Asperger-szindrómával foglalkozó blogot indított és kiadót vezet, valamint férje, X2, kártérítést követelt törvénytelen cselekmény alapján, mert rágalmazó bejegyzéseket tettek közzé, amelyek rontották a hírnevüket.

X1, aki autizmussal kapcsolatos könyveket adott ki, előadásokat tartott autizmusról és fejlődési rendellenességekről szerte a világon, és fordítóként is dolgozott, a Japán Kormány Központi Fogyatékkal Élők Stratégiai Tanácsának tagja volt. A vádlott azt állította, hogy “A nem létező autista beteg, aki valójában egészséges és X1 által kitalált személy a profit érdekében, és X1 játssza A szerepét”, “X2 is részt vesz a feleségével a profit érdekében, és kitalálta A-t”, és mintegy 80 alkalommal ismételten olyan bejegyzéseket tett közzé, amelyekben a vádlottakat “csalóknak”, “bűnözőknek”, “perverzeknek”, “X1 szereti a pénzt”, “X2 anorexiás” stb. minősítette.

A vádlott azt állította, hogy az egészséges X1, aki az autista A-t játszotta, veszélyt jelent a társadalomra, mert téves elképzelések terjednek az autista betegek között, például hogy “a stresszt önsértő viselkedéssel lehet enyhíteni”. “A”, aki a Japán Kormány Központi Fogyatékkal Élők Stratégiai Tanácsának tagja, hivatalos feladatokat lát el, és fennáll a veszélye, hogy az autizmussal kapcsolatos téves elképzelések elterjednek a társadalomban. Azok, akik megvásárolták a kiadó autizmussal kapcsolatos könyveit, tévesen azt hitték, hogy azokat autista szerző írta, és becsapták őket a könyv árával. Emellett a könyvek által terjesztett téves ismeretek is veszélyt jelentenek az autizmussal kapcsolatban. A vádlott azt állította, hogy a bejegyzések célja az autizmussal kapcsolatos helyes ismeretek terjesztése és ezeknek a veszélyeknek a megállítása volt, és kizárólag a közjó szolgálatában álltak.

Ezzel szemben a bíróság megállapította, hogy a blogbejegyzések olyan benyomást keltettek a nagyközönségben, hogy X1 és X2 olyan személyek, akik “saját hasznuk érdekében kitalálták A személyét”, “csalók”, “bűnözők” stb., és ezáltal rontották a vádlottak társadalmi megítélését.

Ezután a bíróság megítélte a közjó szempontjait, figyelembe véve a közzétett bejegyzések számát, a közzététel időtartamát és a bejegyzések módját:

A bejegyzések személyes támadást indítottak a vádlottak ellen, és kritizálták vagy értékelték őket olyan kifejezésekkel, amelyeket nem lehet másképpen értelmezni. A bejegyzések szövegét és hangnemét figyelembe véve, a vádlottakat egyoldalúan bűnösnek vagy törvénytelennek minősítették, és ragaszkodtak a kritikához. Nem fogadható el, hogy a bejegyzések célja kizárólag a közjó szolgálata volt.

(Tokiói Kerületi Bíróság, 2009. október 16-i ítélet)

Így a bíróság elismerte a vádlott rágalmazását, és megítélte X1-nek 1,1 millió jen kártérítést és 110 ezer jen ügyvédi díjat, X2-nek 700 ezer jen kártérítést és 70 ezer jen ügyvédi díjat, összesen 1,98 millió jen fizetését.

Így, még ha valaki azt állítja is, hogy a közjót szolgálja, ha a bejegyzés rosszindulatú személyes támadásnak minősül, a közjó nem ismerhető el.

https://monolith.law/reputation/compensation-for-defamation-damages[ja]

Jutalék céljából

A weboldalunkon korábban bemutatott “Önmagukat rangsoroló oldalak és affiliate-ek által készített rangsoroló oldalak” című cikkben említettünk egy példát, ahol egy külföldi nyelvi tananyagokat tervező, fejlesztő és értékesítő cég kérte a Google-tól a felhasználói adatok kiadását, hogy beperelhessen egy affiliate-et a becsületsértés miatti jogtalan cselekményekért okozott károkért és a jövőbeni jogsértések megakadályozásáért. A Google beleegyezett a kérésbe.

https://monolith.law/reputation/self-made-rankingsite[ja]

A Google azt állította, hogy “A felperes által széles körben elérhetővé tett tananyagok hatékonysága, a reklámozási módszerek helyessége és a panaszok száma társadalmilag fontos kérdések, és a közérdekkel kapcsolatos tényeknek tekinthetők.” Azt is hozzátette, hogy “A jelen bejegyzés a tartalmából kiindulva elsősorban a felperes tananyagának hatékonyságáról és reklámozási módszereiről szóló hasznos információkat kíván nyújtani a fogyasztóknak, és ezért közérdekű.” A felperes azonban azt állította, hogy “Mivel a jelen weboldal egy affiliate oldal, nem mondható el, hogy a felperes termékeit hozzárendelve és bírálva, a jelen bejegyzés kizárólag közérdekű. Ha azt állapítjuk meg, hogy az ilyen oldalak, amelyek elrejtik saját gazdasági céljaikat, mint például a hirdetési bevétel maximalizálása, és úgy tűnik, mintha összegyűjtenék a fogyasztók véleményét, kizárólag közérdekűek, akkor a versenytársak termékeit támadó hirdetési oldalakat is elfogadnánk, ami komoly problémát jelent.” A felperes azt is hozzátette, hogy “Még ha a jelen bejegyzés véleményként vagy kritikaként is értelmezhető, ha alaptalan következtetéseket von le előfeltételezett tényekből, akkor sem fogadható el, hogy nincs jogsértő jellege, még akkor sem, ha nem személyes támadás.”

Erre a bíróság úgy döntött, hogy a felperes szándékosan olyan reklámszöveget használt, amely félrevezeti a fogyasztókat, és csalárd, megtévesztő. Továbbá megállapította, hogy ezek miatt a felperes tananyagai elleni panaszok száma megnőtt, és ez nyilvánvalóan csökkentette a felperes társadalmi értékelését. Ezen túlmenően,

A jelen weboldal nem csak a felperes tananyagának tartalmát, hanem annak reklámozási módszereit is negatív fényben tünteti fel, és azzal a fő céllal hozza létre, hogy a felperes tananyagának értékelését csökkentve bizonyos angol nyelvi tananyagok vásárlására ösztönözze a látogatókat, és ezzel affiliate jutalékot szerezzen. Ezért nem fogadható el, hogy a jelen bejegyzés kizárólag közérdekű célból készült.

(Tokiói Kerületi Bíróság, 2015. július 13-i ítélet)

Így a bíróság nem fogadta el a közérdekű célkitűzést, és elrendelte a Google-tól a felhasználói adatok kiadását.

Természetes, hogy ha a jutalék vagy a magánérdek a cél, akkor a közérdekűséget nem fogadják el.

https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]

https://monolith.law/reputation/jurisdiction-of-judgement[ja]

Összefoglalás

Az, hogy a társadalmi értékelésünk csökken, nem feltétlenül jelenti azt, hogy becsületsértés miatt perelhetünk. Az sem biztos, hogy a bejegyzést író fél közérdekűségét mindig elismerik, ha ő ezt állítja.

Lehet, hogy nehéz eldönteni, hogy lehetséges-e becsületsértés miatt perelni. Ilyen esetekben forduljon tapasztalt ügyvédhez.