Cím és valódi név: Meddig engedélyezett? A sajtó határai és a személyes adatok megsértése

A “bűnös ítéletet kapott” vagy “letartóztatva lett” tények olyan dolgok, amelyeket az emberek általában nem szeretnének nyilvánosságra hozni. Az ilyen tények valós nevükön történő közlése általában csökkenti az adott személy társadalmi értékelését, és a magánélet megsértésének minősül.

Azonban, ha a valós név önmagában “közérdekű tény”, vagy ha a valós név közzétételének előnyei felülmúlják a közzététel nélküli előnyöket, akkor általánosan elfogadott, hogy a bűnügyi tudósításban a gyanúsítottakat vagy vádlottakat valós nevükön történő közlése nem minősül rágalmazásnak vagy a magánélet megsértésének.

Tehát, a valós névvel történő közlések esetében milyen mértékig engedélyezett a magánéletet érintő tudósítás? Van egy friss eset, amelyben ezt a kérdést bírósági eljárásban vitatták meg.

https://monolith.law/reputation/privacy-invasion[ja]

https://monolith.law/reputation/arrest-history-real-name-coverage-privacy-infringement[ja]

A per lefolyása

Egy Brazíliából származó házaspár, ahol a férj használt autókat értékesít, a feleség pedig élelmiszereket árul, 2018. június 20-án letartóztatásra került a japán Kábítószer-ellenőrzési törvény (Japanese Stimulant Control Law) és a japán Marihuána-ellenőrzési törvény (Japanese Cannabis Control Law) megsértése miatt. A házaspárt előzetes letartóztatásba helyezték, de 2018. július 10-én eljárási várakozás alatt szabadon engedték őket, majd 2018. augusztus 2-án a vádak elégtelensége miatt ejtették a vádakat.

A Shizuoka Újság, amelyet főként Shizuoka prefektúrában olvasnak, 2018. július 5-én és 6-án közölt cikkeket a házaspárról. Az 5-i kiadásban a gyanúsítottak címét is közzétették. (Ezután: Cikk ①) A 6-i kiadásban pedig azt írták, hogy “több mint 60 embernek adtak el titokban drogot”, és részletesen ismertették a bűncselekmény jellegét. (Ezután: Cikk ②)

Ezért a házaspár azt állította, hogy a Cikk ①, amelyben a címüket is közzétették, megsérti a személyes adatok védelmét, míg a Cikk ② rágalmazásnak minősül. Jogellenes cselekmény alapján kártérítést követeltek, és pert indítottak a Shizuoka Újság ellen.

A felek álláspontja

A felperes azzal érvelt, hogy a Shizuoka Újság cikkében (①) nem csak a nevüket, korukat és foglalkozásukat tették közzé, hanem a lakcímüket is, ami sérti a személyes adatvédelmi jogukat. A lakcím jogilag védett információ, de a cikkben (①) nem csak az általános lakcímet tették közzé, hanem a pontos helyrajzi számot is, ami teljesen felesleges volt. Valójában a legtöbb újság nem teszi közzé a gyanúsítottak pontos lakcímét a bűnügyi hírekben. Ezért a felperes szerint a cikk (①) túllépte a bűnügyi híradás kereteit és jogellenesen sértette a felperesek személyes adatvédelmi jogait.

Ezzel szemben az alperes, a Shizuoka Újság azt állította, hogy a bűnügyi híradás, különösen az elfogások híradása fontos, mert lehetővé teszi a közönség számára, hogy tájékozódjon a rendőrség tevékenységéről, és ellenőrizze azt. Ha a rendőrség hatalmát nem megfelelően gyakorolják, az komoly korlátozást jelenthet a polgárok jogaira és szabadságára. Ezért a híradásnak biztosítania kell a nyomozó szervek munkájának megfelelőségét, és védenie kell a polgárok jogait.

Ezen túlmenően,

Az elfogott személy azonosításának legbiztosabb módja, ha a gyanúsított teljes lakcímét közzéteszik. Ha csak a lakcím egy részét teszik közzé, fennáll a veszélye, hogy az azonos vagy hasonló nevű és lakcímmel rendelkező harmadik személyeket rágalmazhatják. Ezért az elfogott személy nevének, korának, foglalkozásának és teljes lakcímének közzététele alapvető és fontos a gyanúsított azonosításában.

Shizuoka Kerületi Bíróság 2021. május 7-i (2021) ítélete

állították.

A Shizuoka Újság továbbá azt is állította, hogy a felperesek számára a koruk, foglalkozásuk és lakcímük olyan információk, amelyeket ők maguk is közzétesznek szükség esetén, és amelyekhez harmadik felek is hozzáférhetnek, tehát ezek nem minősülnek bizalmas információknak. Azt is állították, hogy ezeknek az információknak a közzététele nem okozhat konkrét kárt, és a cikk (①) esetében a becsületsértés elleni védekezés érvényesül. Ebben az esetben a személyes adatvédelmi jogok megsértését okozó jogellenes cselekmény sem áll fenn.

A becsületsértés elleni védekezés azt jelenti, hogy ha a közölt tények közérdekűek (közérdek), és a tények közlésének célja kizárólag a közjó szolgálata (közjó), és a közölt tények igazak (igazság), vagy ha van megfelelő ok arra, hogy valaki igaznak higgye őket (igazságosság), akkor a becsületsértés nem áll fenn.

https://monolith.law/reputation/expressions-and-defamation[ja]

Bírósági ítéletek a személyes adatok megsértésével kapcsolatban

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a személyes adatok megsértése esetén az egyén címe egyszerű információ, amely személyazonosításra szolgál, és ebben a tekintetben nem feltétlenül magas a titkosítás szükségessége. Azonban még ilyen személyes adatok esetében is természetes, hogy az érintett személy nem szeretné, ha ezeket az információkat indokolatlanul nyilvánosságra hoznák. Az ilyen elvárásoknak védelmet kell élvezniük, és a címek a személyes adatok védelmének jogi tárgyát képezik (Japán Legfelsőbb Bíróság, 2003. szeptember 12. (2003)).

A cikk ① szerint, ha a címeket azzal az információval együtt hozzák nyilvánosságra, hogy a felpereseket kábítószer- és marihuána-birtoklás miatt letartóztatták, nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy harmadik felek zaklatási céllal, vagy pusztán kíváncsiságból meglátogassák a felperesek otthonát, vagy postai küldeményeket küldjenek nekik, ezzel veszélyeztetve a felperesek magánéletének nyugalmát.

Továbbá, mivel a felperesek folyamatosan üzleti tevékenységet folytatnak otthonukban, és négy kiskorú gyermekkel élnek együtt, a címek nyilvánosságra hozatala nagy negatív hatással lehet a magánéletükre. A cikk ① jogellenesen sérti a felperesek személyes adatait, és ezért törvénytelen cselekménynek minősül.

A vádlott azt állította, hogy a cikk ① esetében a becsületsértés valóságának védelme érvényesül, és ilyen esetekben nem kellene figyelembe venni a személyes adatok megsértését. Azonban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a becsületsértés és a személyes adatok megsértése esetén a védelmi jogok különbözőek, ezért ha a becsületsértés esetén a jogellenesség kizárható, ez nem jelenti azt, hogy a személyes adatok megsértése esetén is automatikusan kizárható lenne a jogellenesség.

https://monolith.law/reputation/personal-information-and-privacy-violation[ja]

A bíróság döntése a rágalmazásról

A ②-es cikkben a cím „Több mint 60 embernek adtak el kábítószert?” után a szövegben a következőket állítja a felperesekről:

• „A megyében több mint 60 vásárlóval rendelkező kábítószer-kereskedelmi csoport vezetőjének tartják őket, amit az érintettekkel folytatott interjúk során derítettek ki.”
• „A megyei rendőrség szerint a csoport legalább több millió jent keresett a kábítószer-kereskedelemmel.”
• „Az érintettek szerint a két felperes utasítására két brazil férfi – akiket kábítószer-kereskedelem miatt vádoltak meg – több mint 600 alkalommal adott el kábítószert a megyében élő braziloknak és filippínóknak.”
• „Több mint egy éve folyamatosan kábítószert adtak el, és telefonon fogadták a vásárlók rendeléseit.”

Minden állítás csak feltételezés, és a rendőrség gyanúját tükrözi.

A bíróság a következő okok miatt nem ismerte el a rágalmazást:

A Shizuoka Kerületi Bíróság szerint, ha az átlagos olvasó normális figyelemmel és értelmezéssel olvassa ezeket a cikkeket, csak annyit érzékel, hogy a felpereseket gyanúsítják azzal, hogy kábítószer-kereskedelmi csoport vezetőiként több mint 60 embernek adtak el illegális kábítószert Shizuoka megyében. A cikkek hangsúlyozzák, hogy a nyomozó hatóságok gyanújuk alapján vizsgálják a felpereseket. Nyilvánvaló, hogy ez csökkenti a felperesek társadalmi megítélését, és rontja a hírnevüket.

Másrészről, a bíróság úgy ítélte meg, hogy a rendőrség gyanúján alapuló híradások esetében nem helyénvaló azt feltételezni, hogy a bűncselekmény maga az igazság bizonyítékának tárgya. A bíróság példaként hozta fel a kábítószer-kereskedők vallomásait, és megállapította, hogy a felperesekkel szemben voltak olyan objektíven nyilvánvaló okok, amelyek alapján gyanúsíthatták őket bűncselekmény elkövetésével. A bíróság szerint a ②-es cikk 2018. július 6-án történt megjelenésekor voltak olyan alapos gyanúk, hogy a felperesek illegális kábítószert adtak el Shizuoka megyében, mint egy kábítószer-kereskedelmi csoport vezetői. Ezért a bíróság nem ismerte el a rágalmazást.

Kártérítési ítélet

A bíróság

【Idézet】A cikk① azzal a ténnyel együtt jelent meg, hogy a felperesek illegális drogok birtoklása miatt letartóztattak, és a cikkben közzétették a felperesek összes lakcímét. A Shizuoka prefektúrában központosítottan megjelenő napilapban, a jelen ügyben érintett újságban, a felperesek összes lakcímének közzététele miatt a felperesek kénytelenek voltak szembenézni azzal a helyzettel, hogy lakcímük széles körben nyilvánosságra került, ellentétben saját akaratukkal. Ez nyugtalanságot okozott számukra, mivel magánéletük nyugalmát fenyegette. Könnyen elképzelhető, hogy a cikk① megjelenése miatt lelki szenvedést szenvedtek.

Shizuoka Kerületi Bíróság 2021. május 7-i (2021) ítélete

elismerte. Másrészről, a cikk① megjelenése után nem érkezett zaklató célú levél a felperesek lakcímére, és csak egyszer fordult elő, hogy valaki drogot akart vásárolni, és meglátogatta a felperesek otthonát. Nincs más objektív bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy a cikk①-ban a felperesek lakcímének közzététele valóban veszélyeztette a felperesek magánéletének nyugalmát. Mindezeket figyelembe véve, a bíróság a Shizuoka Újságnak azt ítélte, hogy fizessen 300 ezer jen kártérítést mindegyik felperesnek a magánéletük megsértése miatt elszenvedett lelki szenvedésért, valamint 30 ezer jen ügyvédi költséget, összesen 660 ezer jen összegben.

Összefoglalás

Az itt bemutatott eset olyan bűnügyi tényeket tárgyal, amelyek a társadalom általános érdeklődésének vagy kritikájának tárgyát képezik, és amelyeket hírként közölnek. Bár elismerhető, hogy a hír közlésének célja a közjó szolgálata volt, a címek pontos megjelenítése nyilvánvalóan túllépi a határokat és törvénytelenül sérti a személyes adatok védelmét.

Korábban már sok kritika és kérdés merült fel a valódi nevek közlésével kapcsolatban, de ha ezt megengedjük, a határokat szigorúan be kell tartani.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. A sajtóban megjelenő valós neveken alapuló cikkek egyre gyakrabban kerülnek át a webes médiafelületekre. Ha egyszer felkerülnek a webes médiumokra, gyorsan terjednek, és “digitális tetoválásként” komoly károkat okozhatnak. Irodánkban megoldásokat kínálunk a “digitális tetoválás” elleni védekezésre. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/digitaltattoo[ja]