MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

Internet

NHK “Digitális Tetoválás” 3. rész: IT technológia és jog

Internet

NHK “Digitális Tetoválás” 3. rész: IT technológia és jog

Az NHK szombati drámája, a “Digitális Tetoválás” egy olyan dráma, amely az interneten terjedő hírnév károsítását veszi alapul, és számos jogi és IT-alapú vizsgálati módszert mutat be, amelyeket ügyvédek alkalmaznak. Mint az említett dráma jogi szakértője, a harmadik epizódban bemutatott jogi eszközökről fogok tájékoztatást adni.

https://monolith.law/reputation/nhkdrama-degitaltatoo-02[ja]

A harmadik epizód története egy visszafogott irodai alkalmazott, Yamada Kayo, aki Itabashi kerületben él és a “Csillogó Minato kerületi lány – Kaolin csillogó naplója” blogot működteti, és aki rágalmazást követ el egy üzleti tanácsadó, Nakanishi Ayako ellen. Ezt a jelenetet fogom most elemezni.

Az anonim bloggerek azonosítása

“Hát… bepereltek.”
“Téged? Miért?”
“Mert kritizáltam valakit a blogomon.”

NHK szombat esti dráma, ‘Digitális Tetoválás’ 3. rész

Yamada Kayo úr, aki a “Csillogó Kikötői Lány – Kaorin” néven blogolt, vagyis anonim módon, valós nevét elrejtve működtette a blogját, ahol a vállalati tanácsadó, Nakanishi Ayako ellen rágalmazott. Ennek eredményeként Nakanishi úr jogi képviselője kártérítést követelt tőle. Vagyis, annak ellenére, hogy anonim módon működtette a blogját, azonosították a személyét.

Az információk közzétételére irányuló kérelem áttekintése

Ha egy anonim blogon rágalmazás történik, az áldozatnak a blog üzemeltetőjének azonosításához “információk közzétételére irányuló kérelmet” kell benyújtania. Ez egy olyan eljárás, amely a japán “Szolgáltató felelősség korlátozásának törvénye” (Provider Liability Limitation Law) alapján történik, és egyszerűen fogalmazva:

  • A cikk szerzője (blog esetén a blog üzemeltetője) nem az, de a cikk közzétételében bizonyos mértékben részt vevő vállalkozásokat veszi célba
  • A cikk szerzőjének információinak közzétételét kéri

Ez az eljárás. Anonim blogon történő rágalmazás esetén:

  • A blogszolgáltató, bár nem a blog üzemeltetője, de a cikk közzétételében részt vesz, és ezért a fent említett eljárás alanya,
  • A blogszolgáltató által ismert, a blog üzemeltetőjére vonatkozó információk közzétételét kérheti

Ez a struktúra. A blogszolgáltató például az “Ameblo” esetében a szolgáltatást üzemeltető CyberAgent Co., Ltd. lenne.

Az Ameba Blogot a CyberAgent Co., Ltd. üzemelteti.

A blogszolgáltatás üzemeltetőjétől lekérhető információk

Tehát, milyen információkkal rendelkezik a CyberAgent vállalat az anonim blogok üzemeltetőiről? Ebben az “információban” két nagy kategória található.

  • A CyberAgent vállalat által a blogszolgáltatás üzemeltetőjétől a szolgáltatás regisztrációjához vagy a használati díj felszámításához kért személyes adatok stb.
  • A cikk írásakor a kommunikációval kapcsolatos IP-cím

Az előbbi és az utóbbi minőségben különböznek.

Az előbbi a blogszolgáltatás üzemeltetője (a CyberAgent vállalat) által a saját szolgáltatásának nyújtása érdekében gyűjtött információ. A gyűjtött információk típusa a blogszolgáltatástól függ. Az Ameblo esetében a szolgáltatás csak “e-mail cím” és “születési dátum” információval regisztrálható, és a CyberAgent vállalat nem rendelkezik a blogszolgáltatás üzemeltetőjének címével vagy nevével. Ha olyan információt kérünk, amelyet nem tartanak nyilván, és azt mondjuk, hogy “közölje azt”, csak azt a választ kapjuk, hogy “nem rendelkezünk vele, és nem tudjuk közölni”.

Az Ameblo olyan szolgáltatás, amelyet e-mail cím és születési dátum megadásával lehet regisztrálni.

Az utóbbi azonban más. Bármilyen blogszolgáltatás esetében, amikor a cikket közzéteszik, a blogszolgáltatás üzemeltetője “cikket tesz közzé” kommunikációt végez, és ekkor lehetséges a blogszolgáltatás üzemeltetőjének “IP-címének” rögzítése. Mivel a legtöbb blogszolgáltatás rögzíti az adott IP-címet, ha az IP-cím közlését kérjük, azt a választ kapjuk, hogy “rendelkezünk ezzel az információval, és közölhető”.

Ideiglenes intézkedési eljárás a blogszolgáltatás üzemeltetői ellen

Az információközlési kérelmek gyakran sikertelenek a bíróságon kívüli tárgyalásokon, és szükség van egy “ideiglenes intézkedés” nevű eljárásra a bíróságon keresztül. A címek és nevek, valamint az IP-címek is személyes információk a blogszolgáltatás üzemeltetői (CyberAgent cég) számára. Gyakran előfordul, hogy azt a hozzáállást mutatják, hogy “ha a bíróság kötelezi őket az információk közzétételére, akkor közzéteszik, de önkéntes tárgyalásokon nem tehetik közzé”.

Éppen ezért, ha egy anonim bloggal szemben lépünk fel, fontos előzetesen megvizsgálni, hogy “milyen információkat gyűjt a blogszolgáltatás üzemeltetője”. A legrosszabb esetben előfordulhat, hogy nem veszünk észre, hogy a blogszolgáltatás üzemeltetője nem gyűjt címeket és neveket, és a bíróságon keresztül “címek és nevek közzétételét” kérelmezzük egy ideiglenes intézkedés keretében, és bár az ideiglenes intézkedést megnyerjük, csak azt a választ kapjuk, hogy “nem rendelkezünk ilyen információval”.

Peres eljárás szolgáltatók ellen

Amikor a blogszolgáltatótól az IP-cím közzétételét kérjük előzetes intézkedési eljárásban, és az IP-cím közzétételét megkapjuk, a következő lépés a szolgáltatóval szemben az, hogy “közölje a címzett nevét és címét, aki ebben az időben az adott IP-címet használta”. Ezzel a módszerrel kérjük a blogszolgáltató címének és nevének közzétételét. Ez az eljárás gyakran igényel bírósági eljárást.

Ezekről a folyamatokról részletesen tájékoztatunk egy másik cikkben.

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]

Kártérítési igény a blog üzemeltetője ellen

A szolgáltatótól kapott cím és név nyilvánosságra hozatala után a másik féllel szemben kártérítési igényt kell benyújtani.

“…Rágalmazás, fizess kárpótlást…”
“Mennyi a kárpótlás?”
“…Három millió jen”

NHK szombat esti dráma ‘Digitális Tetoválás’ 3. rész

A drámában Yamada Kayo úr 3 millió jen kártérítési igényt kapott Nakanishi Ayako üzleti tanácsadótól. Logikailag ez azt jelenti, hogy

  • Yamada Kayo úr posztja törvénytelen volt, és ezért
  • “kártérítést” kérnek

Ez a helyzet.

Milyen károkért lehet igényt benyújtani az “elkövető” ellen?

És ez a “kár” két nagy kategóriába sorolható.

  • Az üzleti tanácsadó, Nakanishi Ayako úr által felhasznált nyomozási költségek (ügyvédi díjak), hogy beazonosítsa Yamada Kayo urat, mint a blog üzemeltetőjét
  • A blog cikkének törvénytelensége miatt az üzleti tanácsadó, Nakanishi Ayako úr által elszenvedett lelki kárért járó kárpótlás stb.

Az internetes hírnevükben okozott károk esetén a “bűnösnek fizetett ügyvédi díjakat” az elkövetőtől lehet követelni. A drámában nincsenek konkrét leírások, de valószínűleg az üzleti tanácsadó, Nakanishi Ayako úr ügyvédet bízott meg,

  • ideiglenes intézkedési eljárás a blogszolgáltató ellen
  • per a Yamada Kayo által használt szolgáltató ellen

Ezekért az ügyvédi díjakért, amelyeket az ügyvédnek fizetett, “nyomozási költségként” Yamada Kayo úrtól követelhetők.

És az úgynevezett “kárpótlás” ezen felül is követelhető. Bár gyakran mondják, a japán bíróságok ritkán ismernek el nagy összegű lelki kárt. Bár nehéz “piaci árat” meghatározni, a rágalmazásért járó kárpótlás általában 500 ezer – 1 millió jen közötti összegben határozható meg.

Ezek összegeként az üzleti tanácsadó, Nakanishi Ayako úr 3 millió jent követel Yamada Kayo úrtól.

Mit lehet kérni a “kártérítési igényen” kívül?

Ha azonosítani tudjuk a blogot üzemeltető “elkövetőt”, akkor nagyjából a következőket kérhetjük tőle:

  • (ha a cikk még mindig nyilvános) a cikk törlése
  • kártérítési igény
  • bocsánatkérő hirdetés közzététele

Fordítva, ezeket meghaladó igényeket nehéz bíróságon érvényesíteni. Gyakran felmerülő probléma az új cikkek közzétételének megtiltása. Ha már átélte a rágalmazást, természetesen azt szeretné kérni, hogy “ne írjon többet rólam”, de ezt jogilag követelni, és ilyen tartalmú ítéletet szerezni a bíróságon, nehéz.

De még ha “jogilag nehéz is követelni”, a felek szabadon megállapodhatnak és ígéretet tehetnek egymásnak. Ebben az esetben gyakran használt gyakorlati megoldás a következő:

  1. töröljük a cikket
  2. a jövőben nem teszünk említést az áldozatról (ha mégis, nagy összegű kártérítést fizetünk)
  3. ha a 2. pontot betartják, a kártérítési igényt (részben) elengedjük

Ezek a megegyezés tartalma. Ha ilyen megegyezést kötnek, az maga a megegyezés jogilag érvényes, így olyan megoldást érhetnek el, amit a bíróságon nem lehetett volna.

További részletes magyarázat a ‘Digital tattoo’ itt[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére