A becsületsértési bűncselekmény mikéntje? Konkrét szóhasználati példák és a rágalmazási bűncselekménnyel való különbségek magyarázata

A mindennapi életben elhangzó gondolatlan szavak vagy könnyedén közzétett tartalmak a közösségi médiában váratlanul súlyos problémákat okozhatnak, mint például a sértési vétség. Gyakran összekeverik a „sértési vétséget” és a „becsületsértési bűncselekményt”. De mi a különbség a kettő között?

Ebben a cikkben részletesen ismertetjük a sértési vétség és a becsületsértési bűncselekmény közötti különbségeket konkrét példákon keresztül, és megmagyarázzuk, hogy milyen szavak vagy esetek tartoznak a sértési vétség kategóriájába. Emellett bemutatjuk, hogy milyen lépéseket lehet tenni, ha valaki sértés áldozatává válik.

A becsületsértés büntetőjogi tényállásának feltételei

A becsületsértés akkor valósul meg, ha valaki nyilvánosan, konkrét tények megjelölése nélkül sérti meg más személy méltóságát (Btk. 231. §). A becsületsértés büntetőjogi tényállásának három feltétele a következők: (※A ‘tények megjelölése’ kifejezés itt a lényeg kiemelését jelenti.)

• Konkrét tények megjelölése nélkül
• Nyilvánosan történik
• Más személyt megsértő magatartás

Ebben a részben mindegyik feltételt részletesen ismertetjük.

Konkrét tények megjelölése nélkül

A becsületsértés egyik feltétele, hogy a sértő kijelentés nem tartalmaz konkrét tényeket vagy indokokat. Például az “alkalmatlan”, “hülye”, “idióta” és hasonló általános kifejezések egyoldalú értékítéleten alapulnak, ezért nem tekinthetők ténynek. Ezek a kifejezések nem tartalmaznak konkrét tényeket, így a becsületsértés tényállásának egyik elemét képezik.

Másrészről, ha olyan kijelentések hangzanak el, mint “Az A úr rossz értékesítési eredményei miatt alkalmatlan” vagy “A B úr félrelép”, amelyek konkrét tartalmat (a tények valódiságától függetlenül) hordoznak, akkor ezek nem a becsületsértést, hanem a később tárgyalt rágalmazás büntetőjogi tényállását valósíthatják meg.

Nyilvánosan történik

A becsületsértés második feltétele, hogy nyilvánosan történjen. Ha valaki egy nyilvános helyen, ahol a meghatározatlan számú emberek érzékelhetik, például azt mondja, hogy “Az A úr csúnya” vagy “A B úr buta”, akkor becsületsértés valósul meg.

A ‘nyilvánosan’ kifejezés konkrétan olyan helyekre utal, ahol sok ember gyűlik össze, mint például közterületek, vagy olyan platformokra, mint a közösségi média és az internetes fórumok, ahol bárki számára elérhető a tartalom. Ezzel szemben, ha valaki “levelet”, “egy az egybeni e-mailt” vagy “DM-et” használ a sértésre, és ezeket nem érzékeli a meghatározatlan számú emberek, akkor nincs meg a ‘nyilvánosság’ eleme, így nem minősül becsületsértésnek.

Más személyt megsértő magatartás

A becsületsértés harmadik feltétele, hogy más személyt sértő magatartásról legyen szó. Ha valaki nyilvános helyen olyan tartalmat fejt ki, amely csökkenti mások társadalmi megbecsülését, akkor becsületsértés áll fenn.

Például a “szemét”, “aljas” kifejezések, vagy a “kövér”, “kopasz” és hasonló fizikai jellemzőkkel való gúnyolódás becsületsértő magatartásnak minősülhet. Továbbá, ha valaki hírességekkel szemben “halj meg”, “tűnj el” és hasonlóan erőszakos megjegyzéseket tesz közzé, az is becsületsértésnek minősülhet, ezért óvatosság szükséges.

A becsületsértés és a rágalmazás bűncselekményeinek különbségei

A rágalmazás bűncselekménye (japán: 名誉毀損罪) akkor valósul meg, amikor valaki tényeket állítva nyilvánosan csökkenti más személy társadalmi megbecsülését (Btk. 230. §). A ‘becsületsértés’ és a ‘rágalmazás’ bűncselekménye közötti fő különbség abban rejlik, hogy van-e tényállítás.

Itt részletesen ismertetjük a két bűncselekmény közötti különbségeket, a becsületsértés bűncselekményének Reiwa 4. évében (2022) történt szigorításának hátterét, valamint a becsületsértés és rágalmazás bűncselekményeinek megállapításához szükséges kifejezéseket és eseteket.

A becsületsértés és a rágalmazás bűncselekményeinek különbségei

A becsületsértés és a rágalmazás bűncselekményeinek fő különbségei a következők:

• Szabadságvesztés: A bűnözőt büntetőintézetben tartják fogva, és munkát végeztetnek vele.
• Fogvatartás: Munkakötelezettség nélküli testi kényszerítés, általában enyhébb büntetés, mint a szabadságvesztés.
• Fogvatartás: Tartalmilag megegyezik a fogvatartással, de 30 napnál rövidebb időtartamra korlátozódik.
• Pénzbüntetés: 10 ezer jen feletti pénzbüntetés.
• Közigazgatási bírság: 1,000 jentől 10 ezer jenig terjedő pénzbüntetés.

A „tények feltárása” meglététől függő megkülönböztetés

A „tények feltárása” az a kritérium, amely alapján megkülönböztetjük a becsületsértés és a rágalmazás bűncselekményeit. A rágalmazás akkor valósul meg, ha konkrét tényeket tárunk fel, míg a becsületsértéshez ez nem szükséges.

【Konkrét tényeket nem igénylő „becsületsértés” példái】

• „Törpe” „Kopasz”
• „Csúnya” „Ronda”
• „Aljas” „Buta”

【Konkrét tények feltárásával megvalósuló „rágalmazás” példái】

• Az A úr jogtalanul használta fel a cég pénzét
• A B úr a múltban börtönbüntetést töltött
• A C úr házasságtörést követ el

A becsületsértés büntetése súlyosabb, mint a rágalmazásé

A sértés bűncselekményéért kiszabható büntetés „egy évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés 300 ezer jenig vagy fogvatartás vagy pénzbírság”, míg a rágalmazás büntetése „három évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés 500 ezer jenig”. A sértés büntetése szigorodott a Reiwa 4. évében (2022), de még így is a rágalmazás büntetése marad súlyosabb. Mind a sértés, mind a rágalmazás esetében a vádemelés elévülési ideje három év.

A becsületsértés büntetése szigorúbb lett a Reiwa 4 (2022) évben

A büntető törvénykönyv Reiwa 4 (2022) évi módosítása előtt a “becsületsértés” törvény által meghatározott büntetése csak fogház vagy pénzbírság volt, ami könnyebb volt, mint a “rágalmazás” esetében. Ennek oka az volt, hogy a becsület sérelmének mértéke a “tények feltárásának” meglététől függött.

Azonban az interneten elharapódzó rágalmazás és becsületsértés jelenlegi helyzetét figyelembe véve, a vélemények szerint a büntetés súlyának a tények feltárásának meglététől való függése nem megfelelő. Ezért különösen rosszindulatú becsületsértő cselekmények kezelése érdekében a becsületsértés törvény által meghatározott büntetését szigorították.

Mégis, a fogház és pénzbírság büntetési kerete megmaradt, és nem minden becsületsértő cselekményt büntetnek egyformán szigorúan. Emellett, bár a törvény által meghatározott büntetés szigorítása megtörtént, a becsületsértés bűncselekmény megállapításának feltételei nem változtak. Tehát nem az történt, hogy a korábban becsületsértésért nem büntethető cselekmények most büntethetővé váltak.

Kapcsolódó cikk: Hogyan változott a Reiwa 4 (2022) évi büntető törvénykönyv módosításával? Egy ügyvéd magyarázza el a becsületsértés szigorítását[ja]

A becsületsértés bűncselekményének megfelelő kifejezések és példák bemutatása

A Japán Igazságügyi Minisztérium által kiadott “Japán Büntetőjogi Kódexmódosítási Tanács Becsületsértés Bűncselekményének Jogszabályi Büntetési Keretei Alcsoportjának Első Ülésén Kiosztott Anyagok[ja]” bemutatja azokat az eseteket, amelyekben a becsületsértés bűncselekménye miatt elsőfokú ítélet született, vagy egyszerűsített eljárás keretében döntés történt a Reiwa 2. évben (2020).

※A Japán Igazságügyi Minisztérium Becsületsértés Bűncselekményére vonatkozó Esetgyűjteményéből[ja] kivonat

Az SNS-en és az internetes fórumokon megjelent becsületsértő bejegyzésekről és hozzászólásokról van szó. A kiszabott büntetések összege a legtöbb esetben 9,000 és 9,900 yen között mozog.

Hivatkozás: Japán Igazságügyi Minisztérium | Büntetőjogi Kódexmódosítási Tanács Becsületsértés Bűncselekményének Jogszabályi Büntetési Keretei Alcsoportjának Első Ülésén Kiosztott Anyagok[ja]

A becsületsértés fogalmát és példákat mutatunk be

A becsületsértés bűncselekménye nyilvánosan tényeket állítva, személyek jóhírnevét sérti meg, és a tények valósága szempontjából függetlenül büntetendő (a Japán Büntető Törvénykönyv (230. cikk)). Azonban, ha a cselekmény a közérdekkel kapcsolatos tényeket tartalmaz, és a közjó szolgálatában áll, valamint igazolható, hogy azok valósak, akkor nem büntetendő (a Japán Büntető Törvénykönyv (230. cikk) 2. pontja).

Itt bemutatjuk a becsületsértő kifejezéseket és példákat.

„Az ○○ étterem ételei rosszak” értékelése

A Google Térkép vagy az online kereskedelmi oldalak értékelései alapvetően nem minősülnek becsületsértésnek, azonban ha érzelmi alapon támadó szavakat vagy hazugságokat írnak, akkor becsületsértésnek minősülhetnek.

A „Az ○○ étterem ételei rosszak” típusú értékelések, mivel azok a hozzászóló valós tapasztalatain alapulnak, nem ismerhetők el becsületsértésként. Azonban ha valaki olyan alaptalan tényeket ír, mint „Ennyire rossz és mégis magas értékelést kap, ez furcsa”, akkor fennáll a becsületsértés vádjának kockázata.

Ezért az értékelések írásakor fontos, hogy ne legyünk túl érzelgősek és tényeken alapuló megjegyzéseket fogalmazzunk meg. Továbbá a „Csak pletykát írtam be” kifogás sem elfogadható, így óvatosság szükséges.

Házasságtörés terjesztése

A kollégák házasságtörésének tényeinek terjesztése becsületsértésnek minősülhet.

A becsületsértés mások hírnevének nyilvános sérelmezése, és ha a tények ismertté válhatnak a környezet számára, akkor teljesülnek a becsületsértés feltételei. Továbbá, a házasságtörés társadalmi megítélést csökkentő tény, és még ha az igaz is, becsületsértésnek minősülhet.

Ha valaki a házasságtörés tényeit közzéteszi a közösségi médiában vagy blogon, az interneten lévő információk bárki számára elérhetőek, így teljesül a „nyilvánosan” feltétel, és becsületsértés valósulhat meg. Még ha a nevet is elrejtjük, ha olyan információkat teszünk közzé, amelyek alapján az érintett azonosítható (például cégnevet, beosztást, kezdőbetűket), akkor is fennáll a becsületsértés lehetősége.

Ezért mások magánéletével kapcsolatos információk közzétételekor alaposan mérlegelni kell a becsületsértés lehetőségét.

„Fekete vállalat” kritikája

Csak egyszerűen „fekete vállalat” címkét ragasztani nem feltétlenül minősül becsületsértésnek. Ennek oka, hogy a „fekete vállalat” kifejezés absztrakt és nincs mögötte konkrét alap.

A becsületsértés valószínűségét növelő kritika például a „~ tevékenységet folytató fekete vállalat” típusú bejegyzések. Ha ezek a bejegyzések hamisak, akkor könnyebben megállapítható a becsületsértés. Másrészről, ha igazak, akkor nem állapítható meg becsületsértés. A vállalatok jogellenes tevékenységének feljelentése közérdekű információként kezelendő.

Például a „A munkahelyi zaklatás mindennapos” típusú bejegyzések, ha igazak, más álláskeresők számára hasznos figyelmeztetésként szolgálhatnak, így hajlamosak kizárni őket a becsületsértés kategóriájából.

A megalázás esetén teendők

Ha Önt megalázták, először is biztosítsa a bizonyítékokat. Bizonyítékok nélkül nehéz megvádolni valakit megalázás bűncselekményével. Továbbá a megalázás bűncselekménye nyilvánosan valakit megalázni, ezért fontos jól megérteni annak meghatározását és követelményeit.

A megalázás bűncselekménye abban rejlik, hogy „nyilvánosan” megalázzák-e az embert. Nyilvánosan alatt azt értjük, hogy a cselekményt meghatározatlan vagy sok ember érzékelheti. Az internetes fórumokon vagy közösségi médián történő megalázó cselekedetek megfelelnek ennek a követelménynek, azonban a közvetlen üzenetek vagy egyéni csevegések, valamint az egy-az-egy elleni helyzetek nem feltétlenül felelnek meg a „nyilvánosan” követelményének. Ugyanakkor, ha egy adott kisebbségnek szóló kijelentés kiszivároghat a nagyközönséghez, akkor azt is tekinthetjük „nyilvánosnak”.

Tanácsot kérni a rendőrségtől

Mivel a megalázás bűncselekménye feljelentéshez kötött, a rendőrség csak akkor léphet fel, ha Ön feljelentést tesz. Alapvetően a tettesről való tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül kell cselekedni (a Büntetőeljárásról szóló törvény 235. cikke).

Interneten történő megalázás esetén azonban az elkövetőt meg kell határozni. Ehhez a weboldal üzemeltetőjétől vagy az internetszolgáltatótól kell kérni az elkövető adatainak felfedését.

Az információk felfedésének eljárása azonban szakértelmet igényel, ezért javasoljuk, hogy feljelentés mellett konzultáljon egy ügyvéddel.

Ügyvédhez fordulni

Ha Önt megalázták, egy ügyvéd segíthet Önnek nemcsak a büntetőjogi, hanem a polgári jogi eljárásokban is. Ide tartozik a „kártérítési igény” és a „törlési kérelem”.

A megalázásért járó sérelemdíj a bírósági gyakorlatban általában 100 ezer jen (japán) alatt van, ami viszonylag kis összeg, de hatékony eszköz lehet az elkövető megbánásának elősegítésére és a hasonló cselekedetek megismétlésének megakadályozására.

Emellett, ha Önt az interneten megalázták, az ügyvéd képviselheti Önt és kérheti a megalázó szavak eltávolítását a bejegyzőtől vagy a weboldal üzemeltetőjétől. Ha a tárgyalások ellenére sem távolítják el a bejegyzést, az ügyvéd képviselheti Önt a bírósági eljárás során, hogy elérje a bejegyzés törlését.

Összefoglalás: Értsük meg a becsületsértés és a rágalmazás bűncselekményeinek különbségét, és tegyünk megfelelő lépéseket

A rágalmazás és becsületsértés közötti különbség megállapítása nehéz feladat. Ha az áldozat úgy gondolja, hogy becsületsértés miatt szeretne feljelentést tenni, a jogi helyzetet objektív módon kell megítélni.

Továbbá, ha kártérítést szeretnénk követelni a becsületsértést elkövető személytől, először egyértelműen azonosítanunk kell, hogy ki az illető. Például az interneten történő rágalmazás esetén jogi lépéseket megtenni előtt szükséges lehet az üzenetküldő személy adatainak a kiadatása.

Ezeket az eljárásokat egyedül végrehajtani nehéz, és fennáll a veszélye annak, hogy az idő múlásával a bejegyzések naplója eltűnik, ami megnehezítheti a peres eljárás megindítását. Ezért javasoljuk, hogy először mentse el a bizonyítékokat, például képernyőképeket, és mihamarabb forduljon ügyvédhez tanácsért.

Intézkedéseink bemutatása a Monolit Ügyvédi Irodánál

A Monolit Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik jelentős tapasztalattal. Az utóbbi években az interneten terjedő rossz hírnévvel kapcsolatos károk és rágalmak, mint “digitális tetoválások”, komoly károkat okozhatnak. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválás” kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolit Ügyvédi Iroda szakterületei: Digital Tattoo[ja]