MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

Internet

Akkor, amikor a YouTube videókban személyes neveket említenek, és megsértik a jó hírnevet vagy a magánéletet

Internet

Akkor, amikor a YouTube videókban személyes neveket említenek, és megsértik a jó hírnevet vagy a magánéletet

A YouTube videók esetében a szerzői jogok és a személyiségi jogok megsértése miatt folyamatosan problémák merülnek fel. Azonban nem csak ezek, hanem az elmúlt néhány évben, ahogy a radikális hangvételű, véleményt formáló “YouTuber-ek” népszerűsége nő, egyre inkább előtérbe kerül a rágalmazás és a személyes adatok megsértése is.

Magyarázatot adunk arra, hogy milyen intézkedések lehetségesek, ha a YouTube videókban történő gyalázkodás vagy rágalmazás, különösen ha ez becsületsértés vagy személyes adatok megsértését jelenti.

A YouTube szabályzatának módosítása és a “személyeskedés tilalma”

A 2019. júniusban (2019) módosított szabályzat értelmében a YouTube hirdetési szabályozása szigorodott. A “személyeskedés tilalma” egyértelművé vált, és a “véleményformáló YouTuberek”, akik heves hangnemben fejezik ki véleményüket, a “botránykeltő, sértő” videókra vonatkozóan hozzáadódott az a példa, hogy nincs hirdetés megjelenítve vagy korlátozott a hirdetések száma. Ez vonatkozik a “személyes sértésekre, rágalmazásra” és a “személy elleni rosszindulatú támadásra, rágalmazásra, becsületsértésre”.

A “véleményformáló YouTuberek” számára nehezebbé vált a korábbihoz hasonló, durvának is tekinthető vélemények kifejtése, és a “véleményformáló” videók esetében feltűnő, hogy nincsenek hirdetések.

Azért ez továbbra is csak a hirdetési szabályozás kérdése, és bár a “véleményformáló YouTuberek” számára problémát jelenthet, a hirdetési bevétel nem a fő célja az általános felhasználóknak, így őket valószínűleg nem érinti nagyban. Továbbá, nehéz megítélni, hogy milyen mértékű sértés számít szabálysértésnek, vagy hogy valami személyeskedés-e vagy csak irónia. Ezért a “személyeskedés tilalma” nem jelenti azt, hogy megszűnnek a “személyes sértések, rágalmazások” és a “személy elleni rosszindulatú támadások, rágalmazások, becsületsértések”. Valójában a “véleményformáló YouTuberek” személyeskedései és rágalmazásai továbbra is folytatódnak, csak álcázott formában, és a YouTuberek által elkövetett személyeskedések és rágalmazások száma sem csökkent jelentősen.

Mi a rágalmazás?

Milyen jogi problémák merülhetnek fel, ha valakit személyesen azonosítanak és rágalmaznak a YouTube-on? Először is, mikor valósul meg a rágalmazás, és milyen büntetések vannak erre vonatkozóan?

A rágalmazás feltételei

A büntetőjogi rágalmazás bűncselekménye a Japán Büntető Törvénykönyv (Japanese Penal Code) 230. cikkelye szerint tényállításon alapul, és nem valósul meg, ha nem mutatunk be konkrét tényeket (olyan tényeket, amelyek létezését vagy nem létezését bizonyítékok alapján meg lehet állapítani).

1. Aki nyilvánosan tényeket állít és ezzel megsérti mások becsületét, függetlenül attól, hogy a tények igazak-e vagy sem, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy 500.000 jenig terjedő bírsággal büntetendő.

Büntető Törvénykönyv 230. cikk

Másrészről, a polgári jogi rágalmazás feltételei nincsenek egyértelműen meghatározva.

A bíróság a sértett kérésére a rágalmazóval szemben kártérítés helyett, vagy azzal együtt, olyan intézkedést rendelhet el, amely a becsület helyreállítására alkalmas.

Polgári Törvénykönyv (Japanese Civil Code) 723. cikk

Ezzel kapcsolatban a bírói gyakorlat azt állítja, hogy “a rágalmazás jogsértő cselekménye akkor valósul meg, ha a vitatott kifejezés csökkenti az emberi értékek – mint például a karakter, az erkölcs, a hírnév, a hitelképesség – társadalmi értékelését, függetlenül attól, hogy ez tényállításon vagy véleményen, illetve kritikán alapul” (Japán Legfelsőbb Bíróság, 1997. szeptember 9-i ítélete).

Ennek megfelelően a polgári jogban, ha a kifejezés csökkenti az ember társadalmi értékelését az átlagember érzékelése szerint, akkor a rágalmazás megvalósul, függetlenül attól, hogy ez tényállításon vagy véleményen, illetve kritikán alapul.

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

https://monolith.law/reputation/defamation-and-decline-in-social-reputation[ja]

YouTube videók és rágalmazás

Ha a YouTube videókban személyes neveket vagy személyesen azonosítható információkat használnak rágalmazásra, nem szabad ezt figyelmen kívül hagyni. Nagy kockázatot jelent, ezért gyorsan és megfelelően kell reagálni.

Ha olyan dolgokat mondanak, mint “XY megerőszakolt valakit, amikor még diák volt”, “van előélete”, “ZZ dolgozik egy sztriptíz klubban”, “viszonya van egy kollégájával”, akkor még ha ezek alaptalan állítások is, sosem lehet tudni, hogy ki mit gondol, és az információk terjedhetnek fórumokon és közösségi hálózatokon keresztül.

Ha ilyen “tényállításokat” teszünk az interneten, például fórumokon vagy közösségi hálózatokon, és ezzel csökkentjük mások társadalmi értékelését, akkor ez rágalmazásnak számít. Ugyanez vonatkozik a YouTube videókra is. A rágalmazás akkor is megvalósul, ha a nyilvánosságra hozott tények igazak. Például, ha valaki tényleg viszonyban van, és egy harmadik személy ezt nyilvánosságra hozza egy YouTube videóban, mint “XY viszonyban van”, akkor ez rágalmazásnak számít.

Ha rágalmazás történt, ne próbáljunk visszavágni durva szavakkal vagy szidalmakkal, hanem nyugodtan kérjük meg a YouTube-ot, hogy törölje a videót.

A YouTube becsületsértés kezelése

Ha ellátogatunk a “YouTube Súgó” oldalra, és onnan a “YouTube szabályzat” menüpont alatt a “Jogi szabályzat” részre kattintunk, a “Becsületsértés” című szakaszt találjuk, amely a következőképpen fogalmaz:

A becsületsértésre vonatkozó jogszabályok országonként eltérőek, de általában azok a tartalmak tartoznak ide, amelyek más személyek vagy vállalatok hírnevét sértik. A becsületsértés definíciója világszerte eltérő, de általánosságban azok a tényekkel ellentétes viselkedések és nyilatkozatok tartoznak ide, amelyek valaki hírnevét sértik, vagy arra ösztönzik, hogy valakit elszigeteljenek vagy kerüljenek.

Ha csak ezt nézzük, úgy tűnhet, hogy csak a “tényekkel ellentétes viselkedés” esetén beszélhetünk becsületsértésről. Azonban a következő mondatban azt is olvashatjuk, hogy “A YouTube figyelembe veszi a helyi jogi szempontokat is, amikor becsületsértés miatt blokkolási eljárást indít”. Ezért Japánban a japán Büntető Törvénykönyv (Japanese Penal Code) 230. cikkelyének 1. bekezdését kell követni.

Közvetlen kapcsolatfelvétel a felhasználóval

A “Becsmérlő megjegyzések” szakaszban a következő áll:

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a feltöltő felhasználó önként beleegyezik a káros tartalom eltávolításába. Mivel a bírósági rendelkezés megszerzése költséges és időigényes lehet, a YouTube azt javasolja, hogy vegye fel a kapcsolatot közvetlenül a problémás tartalmat feltöltő felhasználóval.
Ha nem tud kapcsolatba lépni a feltöltő felhasználóval, fontolja meg, hogy a videó eltávolításra kerülhet-e a YouTube adatvédelmi irányelvei vagy zaklatási politikája alapján.

Ez a helyzet. A szerzői jogok esetében előfordulhat, hogy a felhasználó tudtán kívül megsérti azokat. A személyiségi jogok esetében ez a lehetőség még nagyobb lehet. Azonban szinte elképzelhetetlen, hogy a becsmérlő videót feltöltő személy ne lenne tisztában azzal, hogy becsmérlő lehet.

Ennek megfelelően, ha közvetlenül kapcsolatba lép a feltöltő felhasználóval, valószínűtlen, hogy önként beleegyezik a tartalom eltávolításába, és a kapcsolatfelvétel gyakran ellenállást vált ki, ami ellenhatásos lehet.

Bejelentés a YouTube-on történő rágalmazásról

A YouTube-on történő rágalmazás bejelentéséhez használja a “Törlési kérelem webformulárt”.

Keressen rá a “rágalmazás” szóra a “Segítség” menüpontban, majd kattintson a “Rágalmazás bejelentése” lehetőségre. A megnyíló “Rágalmazás bejelentése” oldalon válassza ki a “Bejelentést tevő ország” menüpontban a “Japán” lehetőséget, ekkor megnyílik a “Törlési kérelem webformulár”.

  1. Írja be a “Vezetéknév és keresztnév” mezőbe a nevét, majd ellenőrizze az “E-mail cím” mezőt (ez automatikusan megjelenik).
  2. Illessze be a “Videó URL-je” mezőbe a videó linkjét.
  3. A “Rágalmazás bejelentéséhez pontosan meg kell határozni a bejelentés tárgyát” szöveg alatt válassza ki a “Milyen információk alapján azonosította a rágalmazás tárgyát (jelölje be az összes érintettet)” lehetőségek közül a “Saját nevem, saját képem, saját hangom, saját üzleti nevem, egyéb” opciókat.
  4. A “Kérjük, pontosan írja be a videóban vagy a metaadatokban található rágalmazó kifejezést. Az “egész videó” és hasonló kifejezések érvénytelenek” szöveg alatt írja le pontosan a rágalmazó kifejezést. Fontos, hogy érthetően fogalmazzunk, mert a felelős személy is elfoglalt, ezért gondosan válasszuk meg a szavakat.
  5. A “Válassza ki a helyet (jelölje be az összes érintettet)” szöveg alatt válassza ki a “Videóban, videó címében, videó leírásában, csatorna címében, profilban vagy összefoglaló szekcióban, egyéb” lehetőségeket.
  6. A “Kérjük, írja le, hogy miért minősül rágalmazásnak ez a kifejezés az Ön országában” szöveg alatt írja le, hogy melyik rész miért minősül rágalmazásnak, és melyik japán törvénynek felel meg, majd írja le gondosan a törvényi cikket.

Végül esküdjön meg arra, hogy a megadott információk nem hamisak vagy hiányosak, írja alá és küldje el. A bejelentést értesítik az feltöltő felhasználónak. Ha nem szeretné, hogy a feltöltő felhasználó megtudja a nevét vagy e-mail címét, akkor ezt külön jeleznie kell.

Kerülje az olyan kifejezéseket, mint “kellemetlen” vagy “elviselhetetlen”, és hivatkozzon a Büntető Törvénykönyv 230. cikk (1) bekezdésére vagy a Legfelsőbb Bíróság ítéleteire, és írja le nyugodtan és objektíven, hogy a másik fél melyik megnyilvánulása sérti a törvényt és minősül rágalmazásnak.

Jogi eljárások

Ha becsületsértő állításokat tartalmazó videó kerül feljelentésre, a YouTube átvizsgálja a videót, és ha úgy ítéli meg, hogy az sérti valakinek a becsületét, akkor azt törli.

Ha a YouTube nem törli el a videót a becsületsértés miatt tett panasz ellenére, előfordulhat, hogy egy ügyvéd által benyújtott törlési kérelemre már igen. Ezért érdemes lehet ebben a szakaszban ügyvédhez fordulni.

Ideiglenes intézkedés a videó törlésére

Ha a videó törlésére irányuló kérelem nem járt sikerrel a bíróságon kívül, vagy ha jogi felelősséget szeretnénk hárítani a videót feltöltő felhasználóra, szükség van a jogi eljárások igénybevételére. Ugyanez vonatkozik a személyes adatok megsértésére is. Először is, a bírósághoz fordulunk egy “ideiglenes intézkedés a videó törlésére” kérelmével (a Polgári Jogi Törvény 23. cikkének 2. bekezdése szerint). Szükséges a jogi védelem alatt álló jogok tartalmának, a jogok megsértésének tényének és a védelem szükségességének feltüntetése a kérelemben, valamint a bizonyítékok benyújtása ezek igazolására (a Polgári Jogi Törvény 13. cikkének értelmében).

Kérelem a felhasználói adatok nyilvánosságra hozatalára

Ugyanakkor, mivel a szolgáltató általában nem hajlandó kiadni a felhasználók személyes adatait, a bíróságon keresztül kell kérelmezni a tartalomszolgáltató, a Delaware állam jogszabályai alapján létrehozott YouTube LLC-tól a felhasználói adatok nyilvánosságra hozatalát. Az így megszerzett IP-cím és időbélyeg alapján a Google LLC-t, amely szintén a Delaware állam jogszabályai alapján létrehozott közös vállalat és a YouTube LLC ügyvezető tagja, megkérjük a felhasználói adatok nyilvánosságra hozatalára. A Google LLC rendelkezik azokkal a címekkel, amelyeket a hirdetési bevételek megszerzése érdekében használtak.

https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]

Mindkét esetben a japán bíróságok képesek eljárni. A nemzetközi bírósági illetékességről a weboldalunkon található másik cikk, a “Hírnev károsításával kapcsolatos per és ideiglenes intézkedések, valamint az illetékes bíróságok” című cikkben olvashat. Mivel a felhasználói adatok nyilvánosságra hozatalának kérelme önmagában rendkívül nehéz, érdemes ügyvédhez fordulni ebben a kérdésben.

https://monolith.law/reputation/jurisdiction-of-judgement[ja]

Ha a felhasználói adatok nyilvánosságra kerülnek

Ha a felhasználói adatok nyilvánosságra kerülnek és a felhasználó azonosításra kerül, akkor megvalósítható a választott intézkedés.

A következő lehetőségek közül választhat:

  • Kötelezze a felhasználót, hogy a jövőben ne kövessen el rágalmazást
  • Kérjen kártérítést
  • Tegyen feljelentést
  • Kérjen bocsánatkérő hirdetést (azaz a bocsánatkérő videó közzétételét)

Az utolsó lehetőség, a “bocsánatkérő hirdetés (azaz a bocsánatkérő videó közzétételének) kérelme” általában nem gyakori, mert a becsületsértés vagy a személyes adatok megsértése esetén nagy a kockázata annak, hogy a kár tovább terjed. Azonban, ha a kár már kiterjedt, vagy ha híres személyekről vagy vállalatokról van szó, ez is bekerülhet a választási lehetőségek közé.

Összefoglalás

A YouTube videókban történő sértegetés és rágalmazás esetén sokkal több ember figyelmét kelti fel, mint a fórumokon vagy a közösségi hálózatokon. Az ilyen becsületsértő vagy magánéleti jogsértő megjegyzéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Forduljon tapasztalt ügyvédhez, és törekedjen a probléma gyors megoldására.

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére