MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

Internet

A YouTube-on népszerű reakcióvideók jogi problémái - Nem sértik a szerzői jogokat?

Internet

A YouTube-on népszerű reakcióvideók jogi problémái - Nem sértik a szerzői jogokat?

A YouTube-ra feltöltött videók között található egy műfaj, amit reakcióvideónak hívunk. A reakcióvideókban a YouTuber-ek reakciója a fő tartalom, amikor meghatározott képeket vagy videókat néznek meg. Ez az egyik legnépszerűbb műfaj a YouTube-on.

Az a helyzet azonban, hogy a reakcióvideókban a videófeltöltők gyakran használnak művészek képeit vagy videóit, mintha ez lenne a természetes. Ha művészek képeit vagy videóit használják, felmerülhetnek problémák a szerzői jogokkal kapcsolatban.

Ezért ebben a cikkben a YouTube-on reakcióvideókat feltöltőknek magyarázzuk el a reakcióvideók és a szerzői jogok kapcsolatát.

https://monolith.law/youtuber-vtuber/youtube-thumbnail-risk[ja]

Mi a YouTube?

A YouTube a Google által üzemeltetett világ legnagyobb videómegosztó oldala.

A YouTube jellemzője, hogy eltérően a televíziótól, a nézők bármikor, bármilyen videót megtekinthetnek.

Mi a reakcióvideó?

A reakcióvideókban fontos elem, hogy a nézők milyen képeket vagy videókat néznek, és milyen reakciót mutatnak rájuk.

Ezért a reakcióvideókban nagyon gyakran használnak művészeti képeket vagy videókat, animációs jeleneteket stb.

A reakcióvideókban, mivel gyakoriak az ilyen esetek, főként a szerzői jogi törvényekkel való kapcsolat válik problémássá.

A szerzői jogról

A szerzői jogról szóló törvény a szerzői jog célját az 1. cikkben a következőképpen határozza meg:

(Cél)
1. cikk Ez a törvény a szerzői művek, valamint az előadások, hangfelvételek, sugárzások és kábeltelevíziós műsorszórások tekintetében meghatározza a szerző jogait és a hozzájuk kapcsolódó jogokat, figyelembe véve ezek kulturális termékek tisztességes használatát, a szerzők jogainak védelmét szolgálja, és ezzel hozzájárul a kultúra fejlődéséhez.

A szerzői jog célját egyszerűen fogalmazva, a törvény célja a szerzők jogainak védelme, hogy az emberek létrehozhassanak műveket, és hozzájárulhassanak a kultúra fejlődéséhez.

Mi számít szerzői műnek?

A szerzői jogi védelemhez a “szerzői mű” kritériumainak meg kell felelni.

A “szerzői mű” definícióját a szerzői jogról szóló törvény 2. cikkének 1. bekezdésében a következőképpen határozzák meg:

(Definíció)
2. cikk E törvény értelmében az alábbi kifejezések jelentése az alábbiak szerint értendő:
1. Szerzői mű: olyan alkotás, amely gondolatokat vagy érzelmeket kreatív módon fejez ki, és amely a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartozik.

A “szerzői mű” fogalma nem minden általunk létrehozott dolgot foglal magában, hanem csak azokat, amelyek ① gondolatokat vagy érzelmeket, ② kreatív módon fejeznek ki, és ③ a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartoznak.

A reakcióvideókban használt fényképek és videók szerzői műnek minősülnek-e?

A reakcióvideókban, ahogy azt korábban említettük, a bizonyos fényképek vagy videók láttán adott reakciók fontos elemek.

Ezért, ha valaki nagy reakciót vált ki egy jellegzetes kép vagy videó láttán, akkor ezek a képek vagy videók használatosak a reakcióvideókban, és ezért a reakcióvideókban használt fényképek és videók a legtöbb esetben szerzői műnek tekinthetők.

Különösen a reakcióvideókban gyakran használt zenei videók (MV) vagy animációs képek szerzői műnek minősülnek.

A reakcióvideók szerzői jogi megsértésnek minősülnek-e?

Ha a reakcióvideókban használt fényképek vagy videók szerzői jogi műveknek minősülnek, akkor azok jogosulatlan használata alapvetően szerzői jogi megsértést jelent.

Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor a használat nem minősül szerzői jogi megsértésnek. Az alábbiakban bemutatjuk ezeket az eseteket.

Idézés és értékelés esetén

A szerzői jogi törvény szerint, még akkor is, ha a művet a jogosult engedélye nélkül használják, vannak olyan esetek, amikor a használat nem minősül szerzői jogi megsértésnek.

Konkrétan a szerzői jogi törvény 30. cikkétől a 47. cikk 8. bekezdéséig terjedő rendelkezések szabályozzák ezeket az eseteket.

Ezeket a szerzői jog korlátozásainak nevezik, és a reakcióvideók esetében a nagy kérdés az, hogy lehet-e idézni és értékelni a műveket.

A szerzői jogi törvény a 32. cikk 1. bekezdésében az idézésről a következőképpen rendelkezik:

(Idézés)
32. cikk: A nyilvánosságra hozott műveket idézhetjük. Ebben az esetben az idézésnek összhangban kell állnia a tisztességes gyakorlattal, és a híradás, kritika, kutatás vagy más idézési célból történő használatnak méltányos határokon belül kell maradnia.

Az idézés elismeréséhez a következő négy feltételnek kell teljesülnie:

  • Nyilvánosságra hozott műről van szó (nyilvánosságra hozatali követelmény)
  • Idézésről van szó (idézési követelmény)
  • Összhangban van a tisztességes gyakorlattal (tisztességes gyakorlati követelmény)
  • Méltányos határokon belül történik (méltányos határ követelmény)

https://monolith.law/corporate/quote-text-and-images-without-infringing-copyright[ja]

A nyilvánosságra hozatali követelményről

Az idézett műnek nyilvánosságra hozottnak kell lennie.

Konkrétan ez azt jelenti, hogy a jogosult vagy a jogosulttól licencet kapott személy hozza nyilvánosságra a művet.

A reakcióvideók esetében, ha egy előadó videoklipjét vagy egy anime képsorait használják, feltételezhető, hogy teljesül a nyilvánosságra hozatali követelmény.

Az idézési követelményről

Az idézési követelmény esetében fontos a világos megkülönböztetés és a fő- és mellékszereplő viszony (alárendeltség).

Először is, a világos megkülönböztetés azt jelenti, hogy az idézett részeket világosan meg kell különböztetni a többi résztől.

Másodszor, a fő- és mellékszereplő viszony (alárendeltség) azt jelenti, hogy az idézett résznek alárendeltnek, a többi résznek pedig főszereplőnek kell lennie. A reakcióvideók esetében, ha az idézett videoklip vagy anime képsorai kis méretben jelennek meg, és a reakció a főszereplő, akkor feltételezhető, hogy teljesül az alárendeltségi követelmény.

A tisztességes gyakorlati követelményről

A tisztességes gyakorlati követelmény azt jelenti, hogy az idézésnek összhangban kell állnia a tisztességes gyakorlattal.

A tisztességes gyakorlati követelményt esetenként kell megítélni, és nem lehet általánosítani, de a bírósági ítéletekben gyakran az a döntő, hogy a forrást megjelölték-e vagy sem.

Ezért a reakcióvideók esetében érdemes lehet a videó leírásában feltüntetni a használt fényképek vagy videók forrását.

A méltányos határ követelményéről

A méltányos határ követelményének teljesítése érdekében az idézésnek a céljához képest méltányos határokon belül kell maradnia.

Például, ha a reakcióvideó csak álcának szolgál, és a valódi cél a videóban használt fényképek vagy videók feltöltése, akkor valószínűleg nem teljesül a méltányos határ követelmény.

A reakcióvideók szerzői jogi megsértése nem jelent nagy problémát

Ahogy azt korábban is említettük, ha a reakcióvideókban mások szerzői jogi műveit használják engedély nélkül, az alapvetően szerzői jogi megsértést jelent, kivéve, ha az idézésre vagy hasonlóra vonatkozik.

Ugyanakkor a gyakorlatban a reakcióvideók gyakran reklámként működnek, és a szerzői jogok tulajdonosai gyakran nem tekintik a szerzői jogi megsértést problémának, és szemet hunynak felette.

Ezért a reakcióvideók között sok olyan van, amely szigorúan véve szerzői jogi megsértés, mégis feltöltésre kerül a YouTube-ra.

Ráadásul az Egyesült Államokban, ahol a Google, a YouTube üzemeltetője székhelye van, létezik a fair use (tisztességes használat) elve, amely szerint a reakcióvideókban használt fényképeket és videókat anyagként kezelhetik, bár ez csak egy részét jelenti a kultúrának.

Összefoglalás

A fentiekben a YouTube-on reakcióvideókat közzétevő személyek számára magyaráztuk el a reakcióvideók és a szerzői jogok közötti kapcsolatot.

Ha a reakcióvideókban mások által szerzői jogokkal védett fényképeket vagy videókat használnak engedély nélkül, kivéve, ha az idézésre vagy hasonló esetekre vonatkozik, szerzői jogi megsértésnek minősül, ezért a reakcióvideókat közzétevő személyeknek óvatosnak kell lenniük.

Azt gondolom, hogy a reakcióvideókat közzétevők között vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy ez nem jelent nagy problémát, de valójában csak azért nem vált nagy problémává, mert nem tekintik annak. Ezért javasoljuk, hogy a reakcióvideókat közzétevők konzultáljanak szakértői tudással rendelkező ügyvéddel.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években számos népszerű YouTuber és VTuber tanácsadói ügyét vállaltuk. A csatorna működtetése és a szerződésekkel kapcsolatos kérdések miatt egyre növekszik a jogi ellenőrzés szükségessége. Irodánkban szakértői tudással rendelkező ügyvédek dolgoznak az intézkedéseken.

A részleteket az alábbi cikkben találja. Kérjük, tekintse meg.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: YouTuber és VTuber jogi ügyek[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére