Az 'Youtube-on másokat vagy vállalatokat rágalmazók' becsületsértési bűncselekményéről
A YouTube-on nap mint nap különböző műfajú videók kerülnek közzétételre, és számos különböző típusú YouTuber létezik. A YouTuberek többsége a nézők számának növelése érdekében tesz közzé videókat, de vannak olyanok is, akik a saját nézeteiket és álláspontjaikat fejtik ki másokról vagy vállalatokról, hogy ezzel is nézőket szerezzenek. Ezeket a YouTubereket úgynevezett “vélemény-nyilvánító” YouTubereknek nevezik.
A vélemény-nyilvánító YouTuberek között vannak, akik nagyon ésszerű érveket hoznak fel, de vannak olyanok is, akik a lejátszások számának növelése érdekében radikális megjegyzéseket tesznek, vagy másokat rágalmaznak. Ezeket a YouTubereket “botrányos” YouTubereknek nevezik.
A YouTuberek szabadon mondhatnak bármit, de a megjegyzéseik tartalma alapján mások, vállalatok vagy jogi személyek rágalmazásának minősülhetnek, és jogi felelősségre vonhatók. Az utóbbi időben egyre több olyan YouTuberrel találkozhatunk, aki elhunyt személyek hozzátartozójának adja ki magát, vagy kitartóan rágalmazza a hírességeket, és nem habozik másokat, vállalatokat vagy jogi személyeket szóbeli támadásokkal érni.
Ezért ebben a cikkben bemutatjuk, milyen jogi felelősséggel jár, ha valaki a YouTube-on rágalmaz másokat, vállalatokat vagy jogi személyeket.
Lehetséges jogi felelősség
Ha valaki más személyt, vállalatot vagy jogi személyt rágalmaz, a következő jogi felelősségek merülhetnek fel:
- Becsületsértés (a Japán Büntető Törvénykönyv 230. cikke)
- Személyes sértés (a Japán Büntető Törvénykönyv 231. cikke)
- Hitelrontás, csalárd üzleti akadályozás (a Japán Büntető Törvénykönyv 233. cikke)
- Jogellenes cselekmények alapján kialakult kártérítési felelősség (a Japán Polgári Törvénykönyv 709. és 710. cikke)
A becsületsértés, a személyes sértés, a csalárd üzleti akadályozás és a hitelrontás büntetőjogi felelősséget jelentenek, míg a jogellenes cselekmények alapján kialakult kártérítési felelősség polgári jogi felelősséget jelent.
A becsületsértés bűncselekményéről
Először is, a becsületsértés bűncselekményét a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 230. cikkének 1. bekezdése a következőképpen határozza meg:
(Becsületsértés)
Btk. 230. cikk 1. bekezdés
230. cikk: Aki nyilvánosan tényt állít, és ezzel megsérti mások becsületét, annak tényállításának igazságtartalma tekintet nélkül, három évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal büntetendő. 2. Aki halott személy becsületét sérti meg, csak akkor büntetendő, ha ezt hamis tényállítással teszi.
Ahogy a fenti idézetből is látható, a becsületsértés bűncselekményét az 1. és 2. bekezdés szabályozza.
A Btk. 230. cikkének 1. bekezdése
Először is, az 1. bekezdés értelmében a becsületsértés bűncselekményének megállapításához a következő feltételeknek kell teljesülniük:
- “Nyilvánosan”
- “Tényt állít”
- “Megsérti mások becsületét”
Elsőként, a “nyilvánosan” kifejezés azt jelenti, hogy a tényállítást olyan körülmények között teszik, amelyek lehetővé teszik, hogy azt meghatározatlan számú vagy sok ember észlelje.
A YouTube esetében, ha a videó nyilvánosan elérhető, természetesen sok ember láthatja, így teljesül az első feltétel.
Másodszor, a “tényt állít” kifejezés azt jelenti, hogy valaki olyan tényt állít, amely csökkenti mások társadalmi megítélését, szóban, írásban, rajzokkal vagy más módon.
A YouTube-on, ha valaki rágalmazást követ el, a rágalmazás tartalmazhat olyan információkat, amelyek csökkentik mások társadalmi megítélését, és a videó formájában történő bemutatás is beletartozik a “tényállítás” kifejezésbe, így gyakran teljesül a második feltétel.
Végül, a “megsérti mások becsületét” kifejezés azt jelenti, hogy nem szükséges konkrétan megsérteni más személyek, vállalatok vagy jogi személyek becsületét, elég, ha általánosságban olyan tényt állítunk, amely csökkenti mások társadalmi megítélését.
Összefoglalva, a YouTube-on közzétett, más személyeket, vállalatokat vagy jogi személyeket rágalmazó videók esetében, ha teljesülnek a fenti 1-3. feltételek, akkor megállapítható a becsületsértés bűncselekménye.
A becsületsértés feltételei teljesülhetnek, mégsem minősül bűncselekménynek
A Btk. 230. cikkének 1. bekezdése szerinti becsületsértés feltételei teljesülhetnek, mégis, ha a következő Btk. 230. cikk 2. bekezdése érvényesül, akkor nem büntethető becsületsértés bűncselekményéért.
(Kivétel a közérdekű ügyekben)
Btk. 230. cikk 2. bekezdés
230. cikk 2. bekezdés: Ha az előző bekezdésben említett cselekmény közérdekű ügyben történik, és annak célja kizárólag a közjó szolgálata, akkor a tényállítás igazságtartalmát kell megítélni, és ha igaznak bizonyul, akkor nem büntetendő.
2. Ha a vádemelésig nem jutott el, a bűncselekmény tényállítását közérdekű ügynek tekintjük.
3. Ha az előző bekezdésben említett cselekmény közalkalmazottat vagy közválasztáson jelölt közalkalmazottat érint, akkor a tényállítás igazságtartalmát kell megítélni, és ha igaznak bizonyul, akkor nem büntetendő.
Tehát, ha a YouTube-on történő rágalmazás közérdekű ügyben történik, és a videó közzétételének fő célja a közjó szolgálata, akkor, ha a videó tartalma igaz, nem büntethető becsületsértés bűncselekményéért.
https://monolith.law/reputation/defamation[ja]
A Btk. 230. cikkének 2. bekezdése
Következőként, a 2. bekezdés szerint, a “halott személy” a cselekmény tárgya.
A 2. bekezdés szerinti becsületsértés bűncselekmény megállapításához nem elegendő a tényállítás, szükséges, hogy a tényállítás “hamis” legyen.
Ezenkívül szükséges, hogy a cselekmény elkövetője tudatában legyen annak, hogy a tényállítás hamis.
A YouTube-on, ha valaki halott személyt rágalmazó videót tesz közzé, még akkor sem állapítható meg a becsületsértés bűncselekménye, ha a videó tartalma igaz.
Azért, ha valaki halott személyt rágalmaz, még akkor is, ha nem állapítható meg a becsületsértés bűncselekménye, a társadalmi elítélés valószínű, ezért nem ajánlott ilyen videókat közzétenni a YouTube-on.
A sértés bűncselekményéről
A sértés bűncselekményét a Büntető Törvénykönyv 231. cikke a következőképpen határozza meg:
(Sértés)
Büntető Törvénykönyv 231. cikk
231. cikk: Aki nyilvánosan megsért valakit, tényállítás nélkül is, őrizetbe vétel vagy pénzbírság büntetéssel sújtható.
A sértés bűncselekménye eltér a becsületsértés bűncselekményétől abban, hogy a tényállítás hiánya ellenére is megvalósulhat.
A “sértés” alatt azt értjük, amikor valaki másikat társadalmilag megvető, absztrakt ítéletet fejez ki.
Például, ha valaki a YouTube-on, tényállítás nélkül, másokat vagy vállalatokat, jogi személyeket rágalmaz, akkor a sértés bűncselekménye megvalósulhat.
A becsületsértés és a sértés bűncselekménye személyes feljelentésen alapul
A becsületsértés és a sértés bűncselekménye személyes feljelentésen alapul.
A személyes feljelentésen alapuló bűncselekmény azt jelenti, hogy “ha nincs feljelentés, akkor nem lehet vádat emelni” (Büntető Törvénykönyv 232. cikk).
Ezért, ha valaki a YouTube-on olyan videót tesz közzé, amelyben másokat vagy vállalatokat, jogi személyeket rágalmaz, ez önmagában nem jelenti a becsületsértés vagy a sértés bűncselekményének megvalósulását, csak akkor, ha van feljelentés az áldozatoktól, akkor ismerhető el a büntetőjogi felelősség konkrét lehetősége.
Ezért, ha valaki a YouTube-on olyan videót tesz közzé, amelyben másokat rágalmaz, de őszintén bocsánatot kér az érintett személytől, akkor lehetőség van a jogi felelősség elkerülésére.
A hitelrontási és a csalárd üzleti akadályozási bűncselekményekről
A hitelrontási és a csalárd üzleti akadályozási bűncselekmények a Büntető Törvénykönyv 233. cikkében a következőképpen vannak meghatározva:
(Hitelrontás és üzleti akadályozás)
Büntető Törvénykönyv 233. cikk
233. cikk: Aki hamis pletykát terjeszt, vagy csalárd módon rontja meg mások hitelességét, vagy akadályozza azok üzleti tevékenységét, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb ötszázezer jen bírsággal büntetendő.
https://monolith.law/reputation/trust-damage-crime-establishment[ja]
A hitelrontási bűncselekményről
Először is, a “mások hitelessége” nem általános értelemben vett hitelességet jelent, hanem az emberek gazdasági szempontból vett hitelességét.
Konkrétan ez a fizetőképességgel vagy a fizetési szándékkal kapcsolatos hitelességet jelenti.
A “hamis pletyka terjesztése” azt jelenti, hogy objektív tényekkel ellentétes híreket vagy információkat terjesztünk széles körben vagy meghatározatlan számú személynek.
A “csalárd módszerek alkalmazása” azt jelenti, hogy kihasználjuk mások tudatlanságát vagy tévedéseit.
A “rontás” pedig azt jelenti, hogy van lehetőség arra, hogy csökkentse az emberek gazdasági hitelességét.
Ha például valaki a YouTube-on olyan videót tesz közzé, amely másokat rágalmaz, és a videó tartalma mások, vállalatok vagy jogi személyek gazdasági hitelességével kapcsolatos, akkor fennáll a hitelrontási bűncselekmény megvalósulásának lehetősége.
Az üzleti akadályozási bűncselekményről
Az üzleti akadályozási bűncselekmény ugyanazon a jogszabályi helyen van meghatározva, mint a hitelrontási bűncselekmény, ezért a két bűncselekmény összetevői részben átfedésben vannak.
Ezért az alábbiakban azokat az összetevőket ismertetjük, amelyek nem fednek át.
Először is, az “üzleti tevékenység” olyan feladatot vagy tevékenységet jelent, amelyet hivatásból vagy más társadalmi státusz alapján folyamatosan végeznek.
Tegyük fel, hogy valaki a YouTube-on olyan videót tesz közzé, amely egy adott éttermet rágalmaz. Ha a videót megnéző nézők panaszt tesznek az étteremnél, vagy tréfálkoznak vele, és az étterem nem tud tovább működni, akkor fennáll az üzleti akadályozási bűncselekmény megvalósulásának lehetősége.
Ha valaki a YouTube-on olyan videót tesz közzé, amelyben egy adott vállalatról, annak ellenére, hogy nincs ilyen tény, azt állítja, hogy “ez a cég fekete vállalat”, és a videót megnéző nézők panaszaival elárasztják a vállalatot, ami megakadályozza a normális üzleti tevékenységet, akkor ez a cselekmény is az üzleti akadályozás kategóriájába tartozhat.
https://monolith.law/reputation/coronavirus-related-hoax-and-arrest[ja]
A jogellenes cselekmények alapján fennálló kártérítési felelősségről
Az eddig bemutatott becsületsértési bűncselekmény (japán Büntető Törvénykönyv 230. cikk), sértési bűncselekmény (japán Büntető Törvénykönyv 231. cikk) és hitelrontási bűncselekmény, valamint a csalárd üzleti akadályozás (japán Büntető Törvénykönyv 233. cikk) büntetőjogi felelősséget jelentenek, míg a jogellenes cselekmények alapján fennálló kártérítési felelősség polgári jogi felelősséget jelent.
Először is, a jogellenes cselekmények alapján fennálló kártérítési kötelezettséget a japán Polgári Törvénykönyv 709. és 710. cikke a következőképpen határozza meg:
(Kártérítés jogellenes cselekményekért)
Japán Polgári Törvénykönyv 709. és 710. cikk
709. cikk: Az a személy, aki szándékosan vagy hanyagságból megsérti mások jogait vagy törvény által védett érdekeit, felelős a keletkezett kár megtérítéséért. (Nem vagyoni kár megtérítése)
710. cikk: Az a személy, aki megsérti mások testi épségét, szabadságát vagy becsületét, vagy mások tulajdonjogát, függetlenül attól, hogy melyik esetről van szó, köteles megtéríteni a nem vagyoni kárt is az előző cikk rendelkezése alapján.
A jogellenes cselekmények alapján fennálló kártérítési felelősség egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy ha valaki szándékosan vagy hanyagságból megsérti mások jogait vagy törvény által védett érdekeit, és ezzel kárt okoz másoknak, akkor köteles megtéríteni a keletkezett kárt.
Ha például a YouTube-on olyan videót tesz közzé, amely egy adott személyt rágalmaz, akkor a rágalmazás áldozata jogellenes cselekményként kártérítést követelhet a rágalmazóval szemben.
Megjegyzendő, hogy a kártérítés összege esetenként változik, de ha a rágalmazást súlyosnak ítélik meg, akkor a kártérítés összege is magas lehet.
https://monolith.law/reputation/malicious-slander-defamation-of-character-precedent#i-9[ja]
Összefoglalás
A fentiekben ismertettük, milyen jogi felelősséggel jár, ha valaki más személyt, vállalatot vagy jogi személyt rágalmaz a YouTube-on.
A jogi felelősség nem egységes, lehet büntetőjogi vagy polgári jogi felelősség is. Ha valaki a YouTube-on szeretne véleményt formálni, akkor nem rágalmazásra, hanem elemzésre és véleményformálásra kellene összpontosítania, és a saját gondolatait ilyen formában kellene megosztania.
A rágalmazó videók, bár felgyújthatják a közönséget és ideiglenesen növelhetik a megtekintések számát, jogi felelősséggel járhatnak. Emellett a közvélemény bírálata és a társadalmi szankciók célpontjává is válhatnak. És még ha növekszik is a megtekintések száma, a fiókot felfüggeszthetik vagy törölhetik, tehát a rágalmazó videók közzététele nagyon kockázatos tevékenységnek tekinthető.
A YouTube-on történő rágalmazás jogi felelősségének megítélése jogi ismereteket és szakértői véleményt igényel. Ha valaki a YouTube-on szeretne véleményt formálni, vagy ha valakit rágalmaztak a YouTube-on, javasoljuk, hogy forduljon jogi tanácsadóhoz.
Ha szeretné megtudni a cikk tartalmát videó formájában, nézze meg a YouTube csatornánk videóit.
Category: Internet
