A fényképek és egyéb tartalmak engedély nélküli közzététele és a szerzői jogok kapcsolata

Ha Ön engedélye nélkül közzéteszik Önről készült fényképeket vagy hasonlókat, lehetősége van arra, hogy arcképhamisítás miatt pereljen.

https://monolith.law/reputation/portraitrights-onthe-internet[ja]

De mi van akkor, ha Ön engedélye nélkül teszik közzé az általa készített fényképeket vagy hasonlókat? Ebben az esetben lehetősége van arra, hogy szerzői jogi megsértés miatt pereljen. A szerzői jogi törvény számos jogot ad a szerzőnek abban a pillanatban, amikor létrehozza a művét. Ezek a jogok három kategóriába sorolhatók: ‘szerzői jog’, ‘szerzői személyiségjog’ és ‘szerzői joghoz kapcsolódó jogok’. A ‘szerzői jog’ a mű használatának kizárólagos jogát jelenti, amely lehetővé teszi a szerző számára, hogy engedélyt adjon másoknak a használatra vagy díjat számítson fel érte. Mivel a szerzői jogi törvény számos jogot tartalmaz, ezeket jogok kötegének is nevezik, és a törvényben szereplő egyes jogokat részjogoknak nevezik. Az interneten való közzététel során problémát okozó részjogok a ‘másolási jog’ és a ‘közönségnek történő továbbítás jogai’.

Szerzői jogi törvény (másolási jog)

21. cikk

A szerző kizárólagos jogot élvez a művének másolására.

(Közönségnek történő továbbítás jogai)

23. cikk A szerző kizárólagos jogot élvez a művének közönségnek történő továbbítására (az automatikus közönségnek történő továbbítás esetén beleértve a továbbítás lehetővé tételét is).

2 A szerző kizárólagos jogot élvez a művének közönségnek történő továbbítására a vételi berendezés használatával.

A 21. cikk ‘másolási joga’ a mű másolásának (másolás) joga, amely a szerzői jog legfontosabb és alapvető joga, és a szerző kizárólagosan birtokolja ezt a jogot. Vagyis csak a szerző rendelkezik ezzel a joggal. A 23. cikk ‘közönségnek történő továbbítás jogai’ az interneten, televíziós adásban, kommunikációs karaoke stb. közönségnek történő továbbításának vagy továbbításra alkalmas állapotba hozásának joga, amelyet szintén a szerző birtokol kizárólagosan.

https://monolith.law/corporate/quote-text-and-images-without-infringing-copyright[ja]

Esettanulmány: Szerzői jog megsértése miatt kért adatok nyilvánosságra hozatala

Volt már olyan eset, hogy a felperes azt állította, hogy ismeretlen személyek megsértették a szerzői jogait (másolási és nyilvános közvetítési jogok) azzal, hogy az általa készített fényképeket az interneten közzétették, és ezért a közvetítő szolgáltatótól kérte az adatok nyilvánosságra hozatalát.

A felperes önmagát ábrázoló fényképet készített egy olyan alkalmazással, amelyet önarcképek (szelfik) készítésére használnak (pl. okostelefonnal), majd ezt a képet feltöltötte a Twitter profiloldalára. Az adott esetben az adatokat közzétevő személy azonban a felperes engedélye nélkül másolta a képet, és olyan cikkekben tette közzé, mint például “Még a SNOW-ban is csúnya” vagy “Ez az alkalmazás kötelező a csúnya embereknek”, majd ezeket a cikkeket feltöltötte a “Host Love” nevű fórumra.

A bíróság elismerte, hogy mivel a felperes készítette az önarcképet, ő a szerzője a képnek, és mivel a cikkben közzétett kép a felperes szerzői jogával védett képének másolata, az adatokat közzétevő személy által közzétett cikk megsérti a felperes másolási és nyilvános közvetítési jogait. A bíróság továbbá elismerte, hogy a felperesnek joga van kártérítési igényének érvényesítése érdekében az adatok nyilvánosságra hozatalát kérni, és ezért helyt adott a kérelemnek.

Az alperes azt állította, hogy “a cikk csak egy linket tartalmaz a felperes Twitter fiókjának oldalára, és a kép, amely a cikkben megjelenik, nem a cikk szerzője által másolt vagy nyilvánosan közvetített kép”. A bíróság azonban elutasította az alperes érvelését, mondván:

“A cikkben megjelenő kép, beleértve a felperes Twitter fiókjának képernyőképét, nem link, hanem a cikkhez csatolt kép, és csak annyit jelent, hogy ha a látogató rákattint az ikonra, a kép nagyítva jelenik meg a bejegyzés szövegével együtt.”

Tokiói Kerületi Bíróság, 2017. június 9. (2017)

Így a bíróság elutasította az alperes érvelését.

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]

https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]

Fizetős fényképek jogosulatlan webes felhasználásával kapcsolatos szerzői jogi megsértési per

Egy fizetős fényképeket árusító cég perelte be egy jogi és gazdasági irodát, mert azok jogosulatlanul használták fel a cég fizetős fényképeit a weboldalukon. A bíróság először is elismerte, hogy a felperes cég szerzői jogait (másolási jog, nyilvános közvetítési jog) megsértették azzal, hogy több fényképet is közzétettek a weboldalukon, továbbá elismerte, hogy a képek kizárólagos felhasználási jogát is megsértették.

Amikor fizetős fényképek jogosulatlan felhasználása miatt kártérítést követelnek, a felhasználók gyakran azzal védekeznek, hogy “más oldalról szerezték be” a képeket, és nem hajlandóak fizetni. Korábban a károkozónak be kellett bizonyítania, hogy szándékosan vagy hanyagságból követte el a szerzői jogi megsértést, ami magasra tette a károsultak bizonyítási terhét. Azonban a bíróság azzal érvelt, hogy a jogosulatlanul használó alkalmazott, E, korábban webfejlesztő céget alapított, és a honlapok létrehozása volt a fő tevékenysége.

Tekintettel E múltjára és pozíciójára, elfogadhatónak tartjuk, hogy E teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy a képek közzététele szerzői jogi megsértést vonhat maga után, mégis merészen másolta a képeket, lehetővé téve azok továbbítását, és mindezt úgy tett, hogy nem tüntette fel a szerző nevét. Ezért elfogadhatónak tartjuk, hogy a képek szerzői jogi megsértése nem csupán hanyagság volt, hanem legalábbis szándékos cselekmény.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2015. április 15-i ítélete

Ez a döntés fontos precedenst teremtett, mivel azt jelenti, hogy nem kell bizonyítani a károkozó szándékát vagy hanyagságát, elég, ha bebizonyítják a jogosulatlan felhasználás tényét a perben való győzelemhez.

Ezenkívül elismerték a “szerző személyiségi jogainak” megsértését is, amelyek közé tartozik a szerző nevének feltüntetése. Ahogy azt korábban említettük, a “szerző személyiségi jogai” a szerzői jog részét képezik, és a művek alkotóinak, a szerzőknek a lelki sérülések elleni védelmét szolgálják.

Szerzői jogi törvény (a szerző nevének feltüntetési joga)

19. cikk

A szerzőnek joga van arra, hogy a műve eredeti példányán, vagy a mű közönség számára történő bemutatása vagy felajánlása során feltüntesse a valódi nevét vagy álnevét mint a szerző nevét, vagy döntsön arról, hogy nem tünteti fel a szerző nevét. Ugyanez vonatkozik a mű eredeti példányának szerzőjének nevének feltüntetésére is, amikor a mű másodlagos példányát bemutatják vagy felajánlják a közönségnek.

2. Aki a művet felhasználja, annak a szerző külön nyilatkozata hiányában a szerző által már feltüntetett név szerint kell feltüntetnie a szerző nevét.

A fizetés esetén a szerző nevének elhagyása engedélyezett volt, de a bíróság úgy ítélte, hogy “nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a szerző beleegyezett volna a nevének elhagyásába abban az esetben is, ha a művét jogellenesen használják”. Így a vádlott jogi és gazdasági irodát felelőssé tették, és a felpereseknek összesen mintegy 300 ezer forint kártérítést ítéltek meg.

Példa a jogosulatlanul Facebook borítóképként közzétett mintafotókra

Előfordult már olyan eset, hogy egy fotós, aki a felperes, beperelte a vádlott céget vagy annak képviselőjét, mert a vádlott cég a felperes által készített fotókat engedély nélkül tette közzé a saját weboldalán, ezzel megsértve a felperes fotóművészeti művének sokszorosítási jogát.

A felperes fotós átadta a vádlott cégnek a fotókiállítás helyszínéről készített mintafotóinak (minden kép jobb alsó sarkában a “sample” szó szerepel) adatait, de mivel nem tudtak megegyezni a díjazásban, a fotók vásárlásáról szóló szerződés nem jött létre. Ezért a felperes e-mailben kérte a vádlott céget, hogy semmisítse meg a képek adatait. A vádlott cég azonban a felperes két fotóját módosította, eltávolította a “sample” feliratot, majd közzétette a saját weboldalán és a Facebook borítóképként. A felperes, aki a fotók készítője volt, nevét egyáltalán nem tüntették fel.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a két kép kompozíciója, fényereje és egyéb kamera munkája révén a fotós személyisége megjelenik, ezért a képeknek alkotói jellege van, és a felperesnek jogai vannak a fotóművészeti műveihez. A bíróság megállapította, hogy a vádlott, annak ellenére, hogy a felperes kérte az adatok megsemmisítését, közzétette a képeket a saját weboldalán és a Facebookon, és a még be nem mutatott fotókat a szerző nevének feltüntetése nélkül tette közzé. Ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott megsértette a sokszorosítási jogot, a nyilvános közvetítési jogot, valamint szándékosan vagy hanyagságból megsértette a szerző személyhez fűződő jogait (közzétételi jog és névhasználati jog). A bíróság ítélete szerint a vádlottnak a két kép sokszorosítási és nyilvános közvetítési jogának gyakorlásáért 50 ezer jen, a szerző személyhez fűződő jogainak (közzétételi jog és névhasználati jog) megsértése miatt elszenvedett lelki fájdalomért 100 ezer jen, és az ügyvédi költségekért 100 ezer jen, összesen 250 ezer jen összeget kell fizetnie.

Azért minősült a közzétételi jog megsértésének, mert a képeket nem a szerző weboldaláról vagy Twitter fiókjából másolták, hanem mert a képek még nem voltak nyilvánosan bemutatva.

Szerzői jogi törvény (közzétételi jog)

18. cikk A szerzőnek joga van arra, hogy a még nem nyilvánosan bemutatott művét (beleértve azokat a műveket is, amelyeket a szerző beleegyezése nélkül tették közzé. Ugyanez vonatkozik erre a cikkre.) nyilvánosságra hozza vagy bemutassa. Ez ugyanúgy vonatkozik az eredeti művekre alapozott másodlagos művekre is.

A Twitteren engedély nélkül közzétett kötözős fotók, és rágalmazás esete

Egy olyan eset fordult elő, ahol a kötözős fotók modellje, aki a peres fél, jogi lépéseket tett, mert a vádlott engedély nélkül közzétett egy olyan fotót a Twitteren, amit a modell társalkotója posztolt, és folyamatosan rágalmazó tweeteket írt a modellről. A peres fél szerzői jogi, személyiségi jogi és arcképi jogi megsértését állította.

A fotó egy polgári stílusú épület tatamival borított szobájában készült, ahol egy férfi (A) ül egy ostorral, szemben vele pedig egy nő van, akit kötéllel megkötöztek és egy oszlophoz akasztottak. A kép automatikusan készült egy rögzített kamerával. A képen látható személyek kiválasztása, összeállítása és elrendezése, a kompozíció és a kamera szöge, a személyek és a fény viszonya, az árnyékolás, a részletek kiemelése, a háttér és más összetett kifejezések mind a fotós személyiségét tükrözik, ezért a képnek alkotói értéke van és szerzői jogi védelem alatt áll. A bíróság elismerte, hogy A, aki a társalkotó, átadta a szerzői jogokat a peres félnek, majd a peres fél engedélyével posztolta a képet a saját Twitter oldalán. A bíróság megállapította, hogy a vádlott, aki engedély nélkül töltötte fel a képet a saját Twitter oldalára, megsértette a peres fél sokszorosítási és nyilvános közlési jogait.

A vádlott azt állította, hogy mivel csak egy Twitteren közzétett fotót tett közzé, nem sértette meg a szerzői jogokat. Azonban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a kép közzététele a Twitteren, illetve a kép közzététele kizárólag a Twitteren, nem jelent indokot a szerzői jogi megsértés tagadására.

A bíróság továbbá megállapította, hogy a kép tartalma alapján, az átlagember érzékenységét figyelembe véve, a kép nyilvános közzététele nem kívánatos, ezért a kép engedély nélküli közzététele megsértheti a személyiségi jogokat. A bíróság megállapította, hogy a képen látható nő a peres fél, ami addig nem volt ismert a közvélemény számára. A vádlott cselekménye lehetővé tette, hogy a képen látható nőt azonosítsák a peres féllel, és ez az információ nyilvánosságra került.

A vádlott a saját Twitter oldalán közzétett képpel lehetővé tette, hogy a képen látható nőt azonosítsák a peres féllel. Ezt figyelembe véve, és azt is figyelembe véve, hogy a vádlott a következőket tweetelte: “Egy profi kötöző soha nem akaszt fel amatőr modelleket, ez egy olyan tény, amit minden kötélrajongó ismer”, “Még egy hazugság lelepleződött!”, megállapítható, hogy a vádlott szándékosan cselekedett, hogy nyilvánosságra hozza a peres fél által nem kívánt képet, és megsértette a peres fél személyiségi jogait és személyes érdekeit.

Tokiói Kerületi Bíróság 2018. szeptember 27-i (2018) ítélete

A bíróság továbbá megállapította, hogy “attól függetlenül, hogy arcképi jognak nevezzük-e, az embereknek joga van ahhoz, hogy a róluk készült fotókat ne tegyék közzé gondatlanul, és ezt személyes érdeknek tekintjük”. A bíróság elismerte a személyiségi jogok megsértését, és megállapította, hogy az interneten hasonló témájú képek használatának díja 6 hónap és 1 év közötti időszakra 121 500 jen. A bíróság megállapította, hogy a peres félnek a vádlottól a szerzői jogok gyakorlásáért járó összeg 121 500 jen, a személyiségi jogok megsértése miatt elszenvedett lelki fájdalomért járó kártérítés 300 000 jen, az ügyvédi díjak 50 000 jen, összesen 471 500 jen, amit a vádlottnak kell fizetnie.

https://monolith.law/reputation/crime-on-twitter[ja]

Összefoglalás

Ha a általad készített fényképeket vagy hasonlókat a hozzájárulásod nélkül teszik közzé, lehetséges, hogy a szerzői jogaidat (másolási és nyilvános közvetítési jog) megsértették, és perelhetsz. Természetesen, ha a fényképezett személy te magad vagy, akkor a portréjog megsértése, ha rágalmazó cikket másolnak át, akkor a becsületsértés, a becsületérzés megsértése, a személyes adatok védelmének megsértése stb. is igénybe vehető. Kérjük, forduljon tapasztalt ügyvédeinkhez a jogi irodánkban.