A rendszerszervezési projektekben alkalmazott üzleti és numerikus célok jogi jelentősége

A rendszerfejlesztési projektek gyakran szorosan kapcsolódnak a vállalatok és munkahelyek nagyszabású működési fejlesztéseinek. Ebben a kontextusban előfordulhat, hogy a felhasználói oldalról működő vállalatoktól elvárják, hogy hozzájáruljanak a vállalati problémák megoldásához vagy a numerikus célok eléréséhez. De vajon jogi kötelezettség-e az ilyen üzleti célokra való elköteleződés? A numerikus és üzleti célok jogi jelentősége válik kérdésessé. Ebben a cikkben bemutatjuk a rendszerfejlesztéssel kapcsolatos különböző “célok” és “kitűzött célok” jogi kérdéseit.

Miért válnak a rendszerfejlesztési célok és célkitűzések konfliktusok forrásává?

A felhasználók együttműködési kötelezettsége és a szolgáltatók mérlegelési joga közötti szorításban lévő kihívások

Ha a kereskedelmi tranzakciók szempontjából nézzük, a rendszerfejlesztési projekteknek vannak sajátos jellemzőik. Az egyik, hogy a szolgáltató által végzett rendszerfejlesztési projekt nem valósítható meg a szolgáltató egyedüli erőfeszítéseivel, hanem a felhasználók együttműködését igényli. Ennek a kötelezettségnek a létezése a “közreműködési kötelezettség” néven a precedensjogban is világosan meghatározott. Főként a követelmények meghatározása, az alapvető tervezés és a termékek átvétele során a felhasználóknak is együtt kell működniük a rendszerfejlesztésben.

https://monolith.law/corporate/user-obligatory-cooporation[ja]

Másrészt, a szolgáltatóktól általában nagy mérlegelési jogot és aktív részvételt igényelnek a munkában. A szolgáltató által a rendszerfejlesztési projekt során végzendő feladatok összefoglalására a “projektmenedzsment kötelezettség” jogi kifejezést használjuk. Erről a következő cikkben részletesen tárgyalunk.

https://monolith.law/corporate/project-management-duties[ja]

Összefoglalva, két fontos pontot emelhetünk ki.

• A felhasználóknak a gyakorlatban elvárják, hogy megfelelő információkat szolgáltassanak a szolgáltatónak, és együttműködjenek a szolgáltató fejlesztési munkájában.
• A szolgáltatónak a gyakorlatban elvárják, hogy megértse a felhasználó projektjének céljait és célkitűzéseit, és ezeknek megfelelően cselekedjen.

E két pont miatt a felhasználók által előzetesen adott magyarázatok közül a vállalati célkitűzések és a numerikus célok elérése jogilag milyen mértékben válhat a szolgáltató kötelezettségévé, kérdéses. Vagyis, a felhasználó köteles a szolgáltató számára (nem homályos célokat, hanem) specifikációkat összeállítani és bemutatni, miközben a szolgáltatónak szakértőként kötelessége a felhasználó által lényegében igényelt szolgáltatásokat nyújtani. Ez a két ellentétes álláspont ütközik egymással, ami a rendszerfejlesztés “céljai” és “célkitűzései” körüli konfliktusok jellemzője. A jogi szempontból a mindkét fél igazságosságát szolgáló konfliktusmegoldási irányelvek bemutatása a gyakorlati kihívás.

A felhasználói célok konkrét hatása a projektre

A rendszerfejlesztési projektek gyakran kapcsolódnak a vállalatok és munkahelyek nagy volumenű munkafolyamat-javítási és hatékonyságnövelési intézkedéseihez, és gyakran előfordul, hogy a tervezési és javaslati szakaszban is meghallgatásra kerülnek a vállalati kihívások és célok. Itt a rendszerfejlesztés költségei és hatásai, valamint a különböző numerikus célok közötti interakciók is szóba jöhetnek.

• A munkaerő csökkentésével megtakarított munkaerő-költségek
• A bevétel és a jövedelem növekedése
• A munkaidő csökkentése

Például, ha a fenti tételek a projekt végső céljai, a szolgáltató előzetesen konzultánsként magyarázhatja a rendszerfejlesztési beruházások hatásait, és értékesítési tevékenységet is végezhet.

Milyen bírósági esetekben vált problémává a felhasználók által kitűzött üzleti célok?

Azonban a szolgáltatók általában rendszert fejlesztő szakértők. Ha a felhasználók üzleti céljaira nézve minden felelősség rájuk hárul, az túlzottan szigorú lehet.

Az ügyfelek gyorsabb kiszolgálásának célját kitűző eset

Ezzel kapcsolatban, az alábbi idézett ítéletben a projekt indításakor készült tervdokumentációban a rendszerfejlesztési projekt céljait és célkitűzéseit rögzítették. Azonban, amikor a rendszer elkészült és működésbe lépett, nem sikerült elérni ezeket a célokat és célkitűzéseket, ami vitához vezetett. Az eredeti tervdokumentációban a következő állapotok elérését tűzték ki célul a rendszer elkészülte és tényleges használatba vétele után:

• Az emberi kézi bevitel idejének 50%-os csökkentése
• Az adott IT rendszerrel végzett adminisztratív feladatok elvégzése a meghatározott időn belül

A felhasználók nem tudták ezeket a célokat elérni, ezért megpróbálták a szállítóval szemben érvényesíteni a szerződésszegésért és a hibás teljesítésért való felelősséget. Azonban a bíróság nem fogadta el ezt az érvet (az aláhúzott és félkövér részeket a szerző tette hozzá).

És, (kivonat) a vita teljes lényege szerint, ① a jelen ügy célja “a munka hatékonyságának növelése”, “CRM alapok létrehozása”, “látható menedzsment” stb. absztrakt dolgok, a célok is, mint például “növelni az ügyfélkapcsolatokat”, “az adminisztratív munkaerőt belső ellenőrzésre és értékesítési támogatásra fordítani”, “a bevételi előrejelzések pontosabbak lehetnek”, “a túlzott bevételi engedményeket korlátozni”, stb., többnyire absztrakt dolgok, ráadásul, “a beviteli idő 50%-os csökkentése”, “az árajánlatok elkészítési idejének 50%-os csökkentése”, “a törvényes közzététel a törvényes időn belül megtörténik” stb. célok a SBO bevezetése utáni vádlott vállalatirányítási és munkamódszerein múlnak, és nem olyan természetűek, hogy a rendszerfejlesztő cég, mint a felperes, vállalhatná azok elérését, ② a jelen ügy projektjének kickoff utáni megbeszélési jegyzőkönyvében nincs konkrét megbeszélés a jelen ügy céljainak és céloinak eléréséről, ③ a jelen ügy projekttervében “tőzsdére lépés” stb. kifejezések használata, amelyek önmagukban nem rendelkeznek szerződéses jelleggel, (kivonat) figyelembe véve ezeket a körülményeket, a felperes a vádlott magyarázata alapján készítette el a jelen ügy céljainak leírását a jelen ügy projekttervében, hogy a jelen ügy projekt ne legyen sikertelen, a jelen ügy projekt céljainak és eredményeinek közös megértésének elérése érdekében, és nem lehet elismerni, hogy a vádlott, a felperessel szemben, a jelen ügy céljainak elérésére irányuló rendszerfejlesztést bízott meg. (kivonat) Ezért, mivel nem lehet elismerni, hogy a felperes a vádlottól a jelen ügy céljainak elérésére irányuló rendszerfejlesztést vállalta, (kivonat) a szerződésszegésért és a hibás teljesítésért való felelősség érvényesítésének nincs alapja.

Tokyo District Court, December 28, 2010 (2010. december 28., Tokyo Kerületi Bíróság)

Mit jelentenek jogilag a vállalati célok és numerikus célok a bírósági ítéletek alapján?

Ahogy ebben az ítéletben is említésre kerül, a rendszerfejlesztés céljai és a numerikusan meghatározott célok elérése általában a rendszert használó felhasználók üzleti erőfeszítéseitől és más tényezőktől függ. Ezért a szolgáltató felelősségének megállapítása nagyon magas küszöböt jelent. Először is, ha a szolgáltató felelőssége a szerződési kötelezettség elmulasztása vagy a hibás teljesítés miatt megállapítható, ez azt jelenti, hogy a “cél” vagy “célok” elérése a szerződés részét képezte. Azonban ebben az esetben a “cél” vagy “célok”:

• Az absztrakt és homályos célok esetében, mivel ezek nem illeszkednek a jogi kötelezettség természetéhez, nem lehet azt állítani, hogy a szerződés részét képezték.
• A felhasználói oldal, különösen az üzleti oldal önsegítő erőfeszítéseit igénylő célok esetében, mivel ezek nem tartoznak a szolgáltató irányítása alá, nem helyénvaló a szolgáltatót hibáztatni, és nem lehet azt állítani, hogy a szerződési kötelezettség részét képezték.

Ez a jogi értékelés alakult ki ebben az ügyben.

További megállapítások a döntésből

A döntésben számos további érdekes tartalom található.

• A bíróság is figyelembe veszi azt a lehetőséget, hogy a rendszerfejlesztési projektek “céljainak” és “céloinak” megosztása csupán a felhasználók és a szolgáltatók közötti “közös megértés” elérésére irányuló kommunikációs erőfeszítések része lehet.
• A projekt sorozatban, amikor figyelembe veszik, hogy ezek a “célok” és “célok” mennyire alapvető elemek, a bíróság a megbeszélések jegyzőkönyveit is figyelembe veszi.

Megjegyezzük, hogy a rendszerfejlesztési projektekkel kapcsolatos jogi kérdésekkel kapcsolatban, a dokumentumkezelés és a jegyzőkönyvek fontosságának szempontjából a következő cikkben adunk magyarázatot.

https://monolith.law/corporate/the-minutes-in-system-development[ja]

Vezetési és numerikus célok körüli jogi kérdések

Természetesen, az ilyen „célok” körüli jogi kérdéseket illetően, az alábbi kiegészítő információkat is érdemes figyelembe venni.

A tanácsadás díjazott vagy ingyenes, ez is befolyásolja a helyzetet

Ha nem csak a rendszerfejlesztési projektet, hanem díjazott tanácsadási szerződést is kötött, a helyzet jelentősen megváltozhat. Ha a felhasználói oldalnak nincs elegendő üzleti erőforrása, és olyan végrehajtási tervet dolgozott ki, amelynek megvalósítása kevéssé valószínű, akkor a díjazott tanácsadási szerződés alapján a szerződésszegési felelősséget is meg lehet kérdezni.

A termék hibái, a funkciók és a specifikációs követelmények összhangjának hiánya külön kérdés

Továbbá, ha a „fejlesztés” projektnek önmagában hibái vannak, azaz ha a termékben hibák vagy bugok találhatók, ezeket a problémákat külön kell kezelni. Ebben az esetben a „cél” vagy a „célok” kérdése nem merül fel, a termék és a követelt funkciók, specifikációk összhangja a kérdés. Például, ha a rendszerben utólag hiba merül fel, a felhasználói oldal reakcióit a következő cikkben tárgyaljuk.

https://monolith.law/corporate/system-flaw-measure-after-acceptance[ja]

További kapcsolódó témák között szerepel, hogy a követelményekben nem szereplő, de a szállítói oldal által végrehajtandó kötelezettségek is elismerhetők. Erről a következő cikkben részletesen tárgyalunk.

https://monolith.law/corporate/system-development-specs-function[ja]

Mindkét esetben a „cél” vagy a „célok” körüli vitákhoz hasonló, de mégis különböző kérdésekről van szó.

Alapvető megértést igényelnek olyan témák, mint a felelősség és a szerződés

A fentiekben a rendszerfejlesztés “céljait” és “célokat” érintő jogi kérdéseket tárgyaltuk. Az ilyen jellegű vitákban a bíróságok gyakran arra törekednek, hogy a felhasználók és a szolgáltatók közötti kommunikációt elősegítsék, és ezt a folyamatot a kommunikációs erőfeszítések részeként értelmezik. Úgy gondoljuk, hogy ezt a szempontot a bíróságok megfelelően értelmezik. Azonban, még ha a következtetések tisztességét a gyakorlati szakemberek is megérthetik, a felelősség és a szerződés, mint olyan alapvető fogalmak megértése szükséges a folyamat során. Ezt a témát a következő cikkben tárgyaljuk.

https://monolith.law/corporate/responsibility-system-development[ja]

Az jogi felelősség, ami eltér az általános erkölcsi felelősségtől, és a felek közötti egyértelmű “egyezmény” ami a szerződéses felelősséget létrehozza, fontos szempontokat jelentenek, és ezek alapján fontosnak tartjuk a mélyebb megértést.