Milyen kérdések merülnek fel a szerzői jogi törvényekben az IT rendszerekkel (például szoftverekkel) kapcsolatban?

Az IT rendszerek (beleértve a szoftvereket is) fejlesztésével kapcsolatos jogi problémák közül sokat a projekt “kigyulladása” tesz ki. Ilyen esetekben gyakran vitatott kérdés, hogy a projekt zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a feleknek milyen kötelezettségeik vannak, mint például a “projektmenedzsment kötelezettség” vagy a “felhasználói együttműködési kötelezettség”.

Azonban nem szabad megfeledkeznünk az olyan jogi kérdésekről sem, amelyek az immateriális javakhoz, mint például a szerzői jogokhoz kapcsolódnak. Ebben a cikkben bemutatjuk a szerzői jogi kérdéseket, amelyek az IT rendszerek fejlesztési projektjeinek különböző fázisaiban és az IT rendszerek különböző elemeinél merülnek fel, és áttekintjük az ezzel a területtel kapcsolatos összes kérdést.

Hogyan kapcsolódik az IT rendszerek, mint a szoftverek, a szerzői joghoz?

A szerzői jogról

A szerzői jog célját a Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 1. cikkében található célkitűzési rendelkezés (amely magyarázza a törvény célját) világítja meg.

1. cikk

Ez a törvény a szerzői művek, valamint az előadások, lemezek, sugárzás és kábeltelevíziós műsorszórás tekintetében meghatározza a szerző jogait és a hozzájuk kapcsolódó jogokat, figyelembe véve ezek kulturális termékeknek tisztességes használatát, a szerzők jogainak védelmét szolgálja, és hozzájárul a kultúra fejlődéséhez.

Az 1. cikk szerint a törvény célja, hogy a szerzői művek alkotóinak bizonyos jogokat biztosítson, miközben védi az alkotók jogait, és a társadalom egészének “kulturális fejlődését” szolgálja. Vagyis, a törvény célja, hogy megőrizze a szerzői jogok védelme és a szerzői művek társadalmi használatának ösztönzése közötti egyensúlyt.

A szerzői jogok elismerésének tárgyaként a Japán Szerzői Jogi Törvény 10. cikkében található példák. A 9. pontban kifejezetten szerepel a “programok szerzői művei”, ami azt jelenti, hogy a szoftverek és más IT rendszerek fejlesztése során a szerzői jogok természetesen elismerésre kerülnek. Ezért a szerzői jogi kérdések természetesen felmerülhetnek az IT rendszerfejlesztés és más üzleti tevékenységek során is.

10. cikk 1. bekezdés

Az e törvény szerinti szerzői művek például a következők:

1. Regények, forgatókönyvek, tanulmányok, előadások és más nyelvi művek

2. Zenei művek

3. Tánc- vagy pantomimművek

4. Festmények, grafikák, szobrok és más képzőművészeti művek

5. Építészeti művek

6. Térképek vagy tudományos jellegű rajzok, diagramok, modellek és más grafikai művek

7. Filmek

8. Fotóművek

9. Programok

Mit jelent, ha a jogok kiterjednek a szerzői művekre?

Tehát, milyen hatása van a szerzői jogok elismerésének? Ha valakinek szerzői joga van, akkor képes reprodukálni (ugyanazon törvény 21. cikke), nyilvánosan közvetíteni (interneten keresztül történő terjesztés) (ugyanazon törvény 23. cikk 1. bekezdése), átruházni (ugyanazon törvény 27. cikke) stb. Fordítva, ha valaki, aki nem rendelkezik szerzői joggal, a fent említett cselekményeket hajtja végre, akkor azt szerzői jogi megsértésnek tekintik, és kérelmezheti a cselekmény megszüntetését (ugyanazon törvény 112. cikke), vagy polgári jogi felelősséget vonhat maga után (Polgári Törvénykönyv 709. cikk).

Megjegyzendő, hogy – akárcsak más jogok vagy követelések esetében – természetesen elképzelhető a szerzői jogok átruházása vagy átadása.

• A szerzői jogok esetében jogi viták merülhetnek fel a jogok létezésével vagy átruházásával kapcsolatban
• A szerzői jogok esetében jogi viták merülhetnek fel arról, hogy a jogosultak jogainak megsértése (szerzői jogi megsértés) fennáll-e

Ez a két pont fontos megérteni.

Az IT rendszerek szerzői műként való struktúrája

Egyébként nemcsak a szerzői jogi törvény tartalma, hanem az IT rendszerek és a fejlesztési folyamatok is hasznosak lehetnek ezen a területen. Az IT rendszerek a programozási nyelvek és más számítógépes nyelvek összességét jelentik, és a szoftverek is az IT rendszerek részét képezik.

Ha az IT rendszereket alkotóelemekre bontjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy három elemre oszthatók: “képernyő”, “program” és “adatbázis”. Az IT rendszerek szerzői jogi kérdései e három elem mindegyikére kiterjednek.

Szerzői jogi kérdések az IT rendszerek körül

Ezeket a tényezőket figyelembe véve, megvizsgáljuk az IT rendszerekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdések teljes képét.

IT rendszerekkel kapcsolatos kérdések

Vita a jogok létezéséről

Az első vita a jogok “létezésével” kapcsolatos. Vagyis, vitatott kérdés, hogy létezik-e egyáltalán szerzői jog, vagy történt-e szerzői jog átruházás. Erről részletesen tárgyalunk az alábbi cikkben.

https://monolith.law/corporate/copyright-for-the-program-source-code[ja]

Ebben a cikkben arról írunk, hogy ki szerezheti meg először a szerzői jogot (a jogban ezt “eredeti megszerzésnek” nevezzük), és hogyan kellene megállapítani, hogy történt-e szerzői jog átruházás.

Vita a szerzői jog megsértéséről

Emellett viták merülnek fel a szerzői jog megsértésével kapcsolatban is. Vagyis, mit tehetünk, ha van szerzői jogunk, vagy mit nem szabad tennünk, ha nincs szerzői jogunk. Például, ha két hasonló mű van, vitatott lehet, hogy csak “hivatkoztunk rá”, vagy már “plágiumnak” minősül-e. Erről részletesen tárgyalunk az alábbi cikkben.

https://monolith.law/corporate/copyright-infringement-relatedtothe-program[ja]

Ebben a cikkben a program forráskódját példaként felhasználva magyarázzuk el, hogy a bíróságok hogyan ítélik meg a szerzői jog megsértését.

A fent említett szerzői jogi kérdések a “képernyő”, “program” és “adatbázis” három rétegében bontakoznak ki. Ezekről a rétegekről áttekintést adunk a szerzői jogi törvény alapján, hogy megérthessük az adott területet egészében.

Szerzői jogvédelem a képernyőn és a felhasználói felületen (UI)

A képernyő elrendezése és a felhasználói felület (UI) is jogosult a szerzői jogvédelemre. Azonban az IT rendszerek megjelenésének szerzői jogi megsértése nem túl gyakori. Ennek oka, hogy a bizonyos funkcionalitások és kezelhetőség lehetővé tétele érdekében szükséges megjelenés és elrendezés hajlamos hasonlóvá válni.

Az IT rendszerek megjelenésével kapcsolatban nagyon nehéz azt állítani, hogy “valaki más alkotását lopja”, és általában arra a következtetésre jutunk, hogy “a gyakori kifejezések egyedileg beépültek”. Hacsak nem utánozzák szó szerint, és nagyon hasonlóak, a bíróságok valószínűleg nem fogják megállapítani a szerzői jog megsértését.

Szoftverek szerzői jogi védelme

A szoftverfejlesztési megbízási szerződések keretében létrehozott forráskódok is jogosultak a szerzői jog védelmére. A joggyakorlat szerint a forráskód szerzői jogát a szoftvert fejlesztő vállalat birtokolja, és a szerzői jog átruházásához külön írásbeli megállapodás szükséges.

Az adott forráskód szerzői jogát eredetileg a vádlottnak (a szoftverfejlesztő vállalatnak) kell tulajdonítani.

Másrészről, (…) a felperes (a szoftverfejlesztési megbízó vállalat) és a vádlott közötti írásos megállapodásban nincs semmilyen rendelkezés az adott szoftver vagy az adott forráskód szerzői jogának átruházásáról.

(…)

Ezek alapján nem lehet elfogadni, hogy a vádlott átruházta volna a felperesnek az adott forráskód szerzői jogát, vagy hogy megegyeztek volna az átruházásban, sőt, inkább azt kell elfogadni, hogy nem volt ilyen megállapodás.

Osaka Kerületi Bíróság, 2014. június 12. (Heisei 26 év)

A program forráskódjának szerzői jogi kérdéseiről részletesen tárgyalunk az alábbi cikkben.

https://monolith.law/corporate/copyright-for-the-program-source-code[ja]

A program szerzői jogi megsértésének vitatott eseteiben,

• mennyire egyezik vagy hasonló a különböző részek (mennyiség)
• lehet-e a megegyező vagy hasonló részeknek kreatív jellege (minőség)

fontos szempontok. Például, még ha vannak is egyező vagy hasonló részek, ha ezek általános funkciók, és úgy gondolják, hogy nincs más kreatív módszer, akkor ez nem minősül szerzői jogi megsértésnek.

A program szerzői jogi kérdéseiről részletesen tárgyalunk az alábbi cikkben.

https://monolith.law/corporate/copyright-infringement-relatedtothe-program[ja]

Szerzői jogvédelem az adatbázisokban

A szerzői jogokat az adatbázisok táblázatszerkezetére is alkalmazni lehet. Azonban az adatbázisokkal kapcsolatos szerzői jogi megsértések elismerése magas küszöböt jelent, és ritkán kerül sor rá. Ahhoz, hogy az adatbázis szerkezetét “alkotásként” tekintsük, szükség van egy aprólékos rendszerre. Vagyis, ha az adatbázis nem rendelkezik elegendő mérettel, és nincs részletesen megtervezve, akkor azt fogják állapítani, hogy “mindenki beépítette a szokásos kifejezéseket”, és kevés az esély arra, hogy “az egyik fél plagizálta a másikat = megsértette a szerzői jogokat”.

Megjegyzendő, hogy az adatbázisoknak szerzői joguk van, de az adatbázisban található “adatoknak” maguknak nincs szerzői joguk. Az adatok nem alkotások, hanem absztrakt “információk”. Tehát, bármennyire is ritka és értékes adatról van szó, a szerzői jogi törvény nem védi azt.

Ha az adatokat ellopják és kárt okoznak, akkor nem a szerzői jog megsértése, hanem a polgári jogi törvénytelen cselekmény kérdése merül fel.

Összefoglalás

A fentiek a szoftverek és egyéb IT rendszerek teljes képét feltételező szerzői jogi kérdések áttekintését tartalmazzák. Meg kell jegyezni, hogy a szerzői jog megléte vagy megsértése, valamint annak elismerése nem függ össze a művészi érték meglétével vagy a munka befejezettségével. A hibák és specifikációs hibák, valamint a hasonlóság mértéke is meghatározhatja a szerzői jog megsértésének helyességét, ezért fontos ezt megérteni.

Az alkotók és műszaki szakemberek eltérő nézőpontjából nézve, a szerzői jogi kérdések nehézsége abban rejlik, hogy meg kell vitatni a kreativitás meglétét vagy hiányát a jogi területen.