Milyen fontos a 'törlési ideiglenes intézkedés' a rágalmi és becsületsértési intézkedésekben?

Ha az interneten rágalmazás vagy hírnévrontás áldozatává válik, fontolóra veheti a cikk eltávolítását. Ha eltávolítást tervez, először a webhely üzemeltetőjétől vagy a szerver üzemeltetőjétől kérheti a törlést. Azonban, ha tartalomigazolás (küldés megakadályozására irányuló kérelem) formájában kéri a törlést bíróság bevonása nélkül, a tárgyalás jellegéből adódóan nem garantált, hogy a másik fél beleegyezik a törlésbe. Még ha igazság van az Ön oldalán, és a cikknek törölnie kellene, végül is, mivel ez egy tárgyalás, a másik félnek önként kell beleegyeznie a törlésbe, különben nem lehet kényszeríteni a törlést. Ilyen esetekben a törlést a bíróságon keresztül kell kérnie.

Ez ugyanaz, mint amikor például nem kapja vissza a kölcsönadott pénzét. Ha kölcsönadott pénzt, és joga van visszakapni, először közvetlenül a másik féltől kell kérnie a visszafizetést, esetleg tartalomigazolás vagy más eszközök segítségével, de ha a másik fél nem hajlandó visszafizetni, végül a bíróságon keresztül kell kérnie a visszafizetést. A rágalmazó cikkek eltávolítása is hasonló.

Az azonban, például a pénz visszakapása esetén, ami eltér a szokásos bírósági eljárásoktól, hogy a rágalmazó cikkek eltávolításakor nem “peres eljárást”, hanem “ideiglenes intézkedést” lehet alkalmazni. Az ideiglenes intézkedés egyszerűen fogalmazva egy olyan eljárás, amely a bíróságon keresztül történik, de rövidebb idő alatt befejeződik, mint a per. Természetesen az egyes ügyek hossza változó, de

• Peres eljárás: kb. 3-12 hónap szükséges. Esetenként évekig is eltarthat.
• Ideiglenes intézkedés: a legtöbb esetben 1-2 hónap alatt befejeződik.

Ennyire különbözik a szükséges időtartam.

Ebben a cikkben ismertetjük a rágalmazó cikkek eltávolítására vonatkozó ideiglenes intézkedések áttekintését és folyamatát.

Mi az ideiglenes intézkedés és hogyan működik?

Az ideiglenes intézkedés működésének és annak megértésének, hogy miért lehet ezzel az eljárással törölni a rágalmazó cikkeket, kissé bonyolult lehet.

Először is, általánosságban az ideiglenes intézkedés olyan eljárás, amely lehetővé teszi a hivatalos bírósági tárgyalás előtti állapot biztosítását, mintha a perben győztünk volna. Például képzeljük el azt az esetet, amikor egy alkalmazottat hamis vádak alapján elbocsátanak, és vitatja az elbocsátás érvénytelenségét. Az “elbocsátás érvénytelensége” olyan kérdés, amelyet perben kell alaposan eldönteni. Azonban, amíg a per folyik, problémás lenne, ha az alkalmazott továbbra is “elbocsátott” maradna. Nem kapna fizetést, és ha egy év múlva azt mondanák neki, hogy “az elbocsátás érvénytelen volt, kérjük, térjen vissza a munkahelyére”, valójában nehéz lenne visszatérni a munkába. Ezért alkalmazzák az ideiglenes intézkedést, amely szerint “bár az elbocsátás érvénytelenségét perben kell eldönteni, egyelőre úgy tekintjük, hogy az elbocsátás érvénytelen”. Ha ezt elfogadják, az alkalmazott munkába állhat és fizetést kaphat, miközben perben vitatja az elbocsátás érvénytelenségét. Ha a perben győz, tovább dolgozhat, ha veszít, akkor “az elbocsátás mégis érvényes volt”, és ekkor elhagyhatja a céget.

A rágalmazó cikkek elleni ideiglenes intézkedés is hasonló. Vagyis, “bár a cikk jogellenességét perben kell alaposan eldönteni, ha a cikk a per alatt is fennmarad, a kár növekszik, ezért egyelőre úgy tekintjük, hogy a cikk jogellenes” eljárásról van szó. Ha az ideiglenes intézkedésben győzünk, a cikk “egyelőre jogellenesnek minősül”, és ezért törölve lesz.

Elméletileg ezt követően peres eljárást kell indítani. Ha a perben veszítünk és “a cikk nem volt jogellenes”, vagy ha eleve nem indítottunk pert, akkor nem panaszkodhatunk, ha a cikket visszaállítják.

Az azonban gyakorlati kérdés, hogy az ideiglenes intézkedésben “jogellenesnek” minősített cikkek nagy valószínűséggel a perben is “jogellenesnek” minősülnek, így a legtöbb esetben az intézkedést kapó fél “az ideiglenes intézkedésben jogellenesnek minősített cikket törli, és még ha nem is indítanak pert, nem állítják vissza” működést alkalmaz. Ezért nincs különösebb értelme a pernek, és elegendő, ha a polgári jogi védelmi törvényben (japán: Minji Hoshō-hō) meghatározott ideiglenes intézkedési eljárást “gyorsan befejeződő perként” használjuk.

A törlés ideiglenes intézkedésének elismeréséhez szükséges feltételek

Ahhoz, hogy a törlés ideiglenes intézkedését elismerjék, két követelményt kell teljesíteni:

1. A megőrzendő jogok
2. A megőrzés szükségessége

Ezek a követelmények a Japán Polgári Jogvédelmi Törvény (japán: 民事保全法) 13. cikkének 1. bekezdése szerint.

Mit jelent a megőrzendő jogok?

Az első pontban említett megőrzendő jogok olyan jogokat jelentenek, amelyeket ideiglenes intézkedések, például a törlési parancs kiadása révén meg kell védeni. Az internetes cikkek törlése esetén például a következő jogokat ismerik el megőrzendő jogokként:

• Becsületjog
• Magánélethez való jog
• Üzleti jogok
• Szerzői jog
• Védjegyjog

Tehát, ha valaki azt állítja, hogy “a cikk miatt kellemetlenséget okoz”, ez önmagában nem elegendő. Azt is állítania kell, hogy “ez a cikk megsérti a jogaimat”.

Azt, hogy mely jogokat sért egy adott rágalmazó cikk, jogi kérdés. Minden jog természetét, a jogok megsértésének feltételeit, és azt, hogy mikor mondható el, hogy “a jogokat megsértették”, alaposan meg kell vizsgálni, és össze kell hangolni az adott cikk tartalmával. Ezt a területet általában a rágalmazás elleni védekezésben tapasztalt ügyvédek szakértői területének tekintik.

Például a fent említett “becsületjog” megsértését a következő feltételek teljesülése esetén lehet állítani:

• A rágalmazó cikk nem csak személyes vélemény, hanem konkrét tényeket is tartalmaz
• A rágalmazó cikk miatt a társadalmi megítélésem romlott
• A rágalmazó cikk nem felel meg a valóságnak

A becsületjog megsértésének (becsületsértés) feltételeit a következő cikkben részletesen ismertetjük:

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

A magánélethez való jog megsértéséről a következő cikkben olvashat részletesen:

https://monolith.law/reputation/privacy-invasion[ja]

Ezek és a többi jogok esetében is:

• Mikor mondható, hogy megsértették őket?
• Mikor mondható, hogy a rágalmazó cikk miatt megsértették őket?
• Hogyan lehet bizonyítani a megsértést?

Ezek mind szakértői ítéletek.

Mi a megőrzés szükségessége?

A második pontban említett megőrzés szükségessége azt jelenti, hogy miért kell a problémát ideiglenes intézkedéssel, és nem peres eljárással megoldani.

Ahogy fentebb említettük, az ideiglenes intézkedés sokkal gyorsabb, mint a peres eljárás. Ez azt jelenti, hogy a másik fél számára “lehet, hogy ha hosszabb ideig pereskedtünk volna, nyertünk volna, de mivel a folyamat gyors volt, vesztettünk, és feleslegesen töröltük a cikket”. A “megőrzés szükségessége” azt jelenti, hogy “még ha így is van, miért kell gyorsan törölni a rágalmazó cikket”.

Azonban, ha a rágalmazó cikk az interneten nyilvános, a cikk létezése miatt az áldozatok naponta társadalmi hátrányokat szenvednek el, vagy folyamatosan nyilvánosságra hozzák a személyes adataikat, ami lelki károkat okoz. Különösen az internet olyan médium, ahol az egyszer közzétett információk könnyen terjednek, és ha a rágalmazó cikkek az ilyen médiumokon jelennek meg, az áldozatok számára ez sürgősebb eset lehet, mint például ha a rágalmazásokat könyvben tették közzé. Általában elismerik a “megőrzés szükségességét” az interneten közzétett rágalmazó cikkek törlésére.

A törlés ideiglenes intézkedésének folyamata

Ideiglenes intézkedés kérelme

Ha rágalmazó cikkek eltávolítását kérjük ideiglenes intézkedési eljárásban, először a bírósághoz fordulunk a “cikk eltávolításának ideiglenes intézkedési parancsa” kérelmével (a Japán Polgári Jogi Törvény 23. cikkének 2. bekezdése).

Az áldozatnak be kell nyújtania egy kérelmet, amely tartalmazza a megőrizendő jogok tartalmát, a jogok megsértésének tényét és a megőrzés szükségességét, valamint a bizonyítékokat, amelyek ezeket igazolják (a Japán Polgári Jogi Törvény 13. cikke). A kérelem olyan dokumentum, amely hasonló funkciót lát el, mint a “keresetlevél” a perben, és azt kell állítania, hogy a vitatott rágalmazó cikk milyen értelemben sérti a jogait, és szükséges a megőrizendő jogok létezésének és a megőrzés szükségességének hangoztatása.

Az ítélkezés és az ideiglenes intézkedés esetében is szükséges, hogy az ilyen állításokat bizonyítékok támasztják alá, de az ideiglenes intézkedés esetében a bizonyítékokkal történő bizonyítás nem “bizonyítás”, hanem “világossá tétel” lehet. Ahogy a szó is mutatja, a normál bírósági eljárásban követelt “bizonyítás”nál kevésbé kell biztosnak lenni. Ez az ideiglenes intézkedés gyors eljárásának jellemzője, de emiatt szükséges a fent említett “megőrzés szükségessége”, és létezik a “biztosíték” rendszere is.

A benyújtandó bizonyítékok között lehet például a cikknek otthont adó weboldal kinyomtatott változata.

Emellett felmerül a kérdés, hogy melyik bíróságon lehet benyújtani ezt az ideiglenes intézkedési kérelmet. Ez a kérdés tovább bontható a következőkre:

1. Egyáltalán lehetséges-e, hogy a vitát a japán bíróságok kezeljék?
2. Ha igen, melyik bíróság kezelheti a vitát (például a Tokiói Kerületi Bíróság vagy az Ósakai Kerületi Bíróság)?

Az előbbi kérdés az “nemzetközi bírói hatáskör” kérdése. A végső következtetés az, hogy a Twitter, a Facebook és más nagy külföldi vállalatok által üzemeltetett oldalak esetében a nemzetközi bírói hatáskör probléma nélkül elismerhető, de szükség van speciális tudásra, például a külföldi vállalatok bejegyzésének megszerzésére és a dokumentumok fordítására.

https://monolith.law/reputation/against-facebook-amazon[ja]

Az utóbbi kérdés nagyon szakmai.

https://monolith.law/reputation/jurisdiction-of-judgement[ja]

Vizsgálat

Amikor ideiglenes intézkedési kérelmet nyújtunk be a bíróságnál, egy “vizsgálat” nevű eljárás kerül lefolytatásra, ami hasonló a bírósági szóbeli tárgyaláshoz. Ez azonban eltér a bírósági tárgyalástól, mivel itt a bíró és az ügyvéd egy asztalnál ülve beszélgetnek.

A televíziós drámák képétől eltérően, a bírósági szóbeli tárgyalások inkább írásbeli központúak. Nem arról van szó, hogy az egyik ügyvéd beszédet tart, míg a másik ügyvéd “Ellenkezem!”-et kiált. Az ügyvédek írásos anyagokat és bizonyítékokat hoznak a szóbeli tárgyalásra, és kijelentik, hogy “Ezt az írásban foglaltak szerint állítom”, majd “Ezt a bizonyítékot nyújtom be”, és megegyeznek a következő tárgyalási időpontban. A “vita” többnyire írásos alapon történik.

De a bírósági tárgyalástól eltérően, az ideiglenes intézkedés során valóban lényegi vita folyik a bíró előtt.

• Ez a cikk törvénytelen-e vagy sem
• Mi a vita tárgya a cikk törvénytelenségével kapcsolatban
• Milyen bizonyítékot kell hozzáadni, hogy törvénytelennek ismerjék el
• Milyen bizonyíték jelenhet meg, amely miatt már nem lehet törvénytelennek nevezni

Ezeket a lényegi vitákat rövid idő alatt kell lefolytatni a bíróval, aki az asztal másik oldalán ül. Ebben az értelemben az ideiglenes intézkedés inkább az ügyvéd képességeit teszi próbára, mint a bírósági tárgyalás. A vizsgálatok közötti időszak általában néhány nap és egy hét között van. Az ideiglenes intézkedés sokkal gyorsabb, mint a bírósági tárgyalás. Bizonyos esetekben szükség lehet arra, hogy ebben az időszakban bizonyítékot gyűjtsünk és új dokumentumokat készítsünk. Ez elég nehéz, ezért fontos, hogy amennyire csak lehetséges, már a kezdeti szakaszban rendelkezésre álljanak a szükséges bizonyítékok és érvek.

Ezenkívül, ilyen helyzetekben minden kérdésben szükség van bizonyítékra. Például, ha egy cég rágalmazási kárt szenvedett azzal, hogy fekete vállalatként minősítették, a “Cégünk nem fekete vállalat” állítást bizonyítékkal kell alátámasztani, például a munkavállalók időkártyáit kell benyújtani bizonyítékként. Az a döntés, hogy milyen bizonyíték szükséges ahhoz, hogy a bíróság elfogadja a törlést, a hírnev károsítása elleni ideiglenes intézkedések és bírósági eljárások terén tapasztalt ügyvédek szakértelmét igényli.

Például, ha egy cég rágalmazási kárt szenvedett azzal, hogy fekete vállalatként minősítették, az állítások és bizonyítékok struktúráját a következő cikkben részletesen ismertetjük.

https://monolith.law/reputation/black-companies-dafamation[ja]

Biztosíték befizetése

Ha a vizsgálat eredményeként jogi sérelmet állapítanak meg, és megállapítják, hogy szükség van a megőrzésre, akkor ez “biztosítéki döntés” lesz. Ez olyan állapot, mintha a bíróságon azt mondanák, hogy “győzelmi ítéletet hozunk, ezért szeretnénk, ha biztosítékot helyezne el”. A bíróság által meghatározott biztosítékot a Jogi Hivatalnál (Japán Igazságügyi Minisztérium) kell letétbe helyezni (a Japán Polgári Megőrzési Törvény 14. cikk 1. bekezdése).

Általánosságban elmondható, hogy az ideiglenes intézkedések esetén, ha nyer, bizonyos összeget “biztosítékként” kell letétbe helyeznie. Az ideiglenes intézkedés gyors eljárás, de ez a másik fél számára azt jelentheti, hogy “talán nyertem volna, ha alaposan pereltem, de vesztettem, mert a gyorsaságot prioritásként kezeltem”.

A cikkek internetes törlésének kérelme esetén is, ha a vizsgálat során arra a következtetésre jutnak, hogy “törvénytelen, ezért törölni kell”, a másik fél, ha nem ért egyet ezzel, per útján alaposan vitathatja a törvénytelenséget. És a bíróságon arra a következtetésre juthatnak, hogy “végül is, ennek a cikknek nincs törvénytelensége”. Ebben az esetben lehet, hogy kártérítést kell fizetnie “a cikk törlése miatt”. Ehhez szükséges a “biztosíték” letétbe helyezése. A cikkek törlése esetén a cikkek számától függően általában 300 000 és 500 000 jen között van.

Általában bizonyos eljárások után visszatérítésre kerül.

Ideiglenes intézkedés elrendelése

Amint a biztosítékot letétbe helyezik, a bíróság ideiglenes intézkedést rendel el a bejegyzés törlésére. Ahogy azt korábban is említettük, ha az ideiglenes intézkedés elrendelésre kerül a törlésre, a másik fél gyakran hajlandó a törlésre anélkül, hogy hivatalos bírósági tárgyalásra kerülne sor, így végül elérhető a bejegyzés törlésének célja.

Végrehajtás

Ha esetleg az ideiglenes intézkedési parancsot kapó fél nem hajlandó törölni, lehetséges a végrehajtási eljárás megindítása (a Japán Polgári Jogi Biztosíték Törvény 52. cikk 1. bekezdése). Továbbá, ha végrehajtási kérelmet nyújt be, addig kötelezheti a másik felet a bíróság által meghatározott összeg kifizetésére, amíg a másik fél nem törli (a Japán Polgári Végrehajtási Törvény 172. cikk).

Összefoglalás

Rágalmazó cikkek eltávolításában, ha a bíróságon kívüli tárgyalások sikertelenek, vagy ha már eleve ismert, hogy a másik fél nem hajlandó bíróságon kívüli tárgyalásra, akkor a rágalmazó cikkek eltávolítását ideiglenes intézkedési eljárásban kell kérni a bíróságon keresztül. A “bírósági eljárás” kifejezés gyakran hosszú időszakot jelent, de az ideiglenes intézkedések gyors eljárások, így gyakran néhány hónap alatt befejeződnek.

Viszont a “gyors eljárás” nem jelenti azt, hogy “könnyen nyerhető eljárás”. Sőt, az ideiglenes intézkedések esetében:

• A dokumentumközpontú bírósági eljárástól eltérően, a vizsgálati eljárás során gyakran merül fel valós vitatéma
• A vizsgálati időpontok közötti idő rövid, így rövid idő alatt kell összegyűjteni a kiegészítő érveket és bizonyítékokat
• Ezért, ha a kérelmezési szakaszban nem gyűjtünk össze elegendő dokumentumot és bizonyítékot a további fejlemények előrejelzéséhez, az nehézségekbe ütközhet

Mindezek alapján elmondható, hogy a rágalmazó cikkek eltávolítására irányuló ideiglenes intézkedések esetében több olyan tényező van, amelyek a jogászok képességeit és tapasztalatait tesztelik. Azt mondhatjuk, hogy ilyen ügyekben érdemes olyan ügyvédet felkérni, aki rendelkezik elegendő tapasztalattal ilyen esetekben.

Ha szeretné megtudni a cikk tartalmát videó formájában, nézze meg a YouTube csatornánkon található videót.