Címkézhető-e rágalmazásnak a 'gyógyszeres gyanú', 'antiszociális gyanú' és hasonló kifejezések?

Amikor másokról kommentálunk, fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy ne csökkentsük a társadalmi értékelésüket. Ezt a célt szolgálja az a gyakran alkalmazott módszer, hogy nem hozunk végleges ítéletet, hanem a “gyanú” szintjén tartjuk a dolgokat.

Drogfogyasztás, pénzügyi csalás, kapcsolatok antiszociális csoportokkal és más negatív témák esetén, ha a “gyanú” szintjén tartjuk a dolgokat, akkor lehet, hogy kevesebb kárt okozunk a társadalmi értékelésben.

De hogyan értékelik ezt a “gyanú” kifejezést a bíróságok?

Ezt a kérdést fogom megválaszolni, példákkal illusztrálva.

https://monolith.law/reputation/defamation-and-decline-in-social-reputation[ja]

“Gyanús esetek”

Egy konkrét nonprofit szervezet és annak igazgatója kártérítést követelt egy hetilaptól, mert állításuk szerint a lapban megjelent cikk rontotta a hírnevüket.

A per lefolyása

A hetilapban megjelent cikk címe: “70 millió jen “sikkasztás” gyanúja” volt.

Évente körülbelül 1 milliárd jen támogatást kapnak, de a pénz áramlása nem átlátható, és az igazgató, a fizetésén felül, alapított egy stróman céget, és eddig lehet, hogy 70 millió jen jogtalan jövedelmet szerzett. Ez gyanút kelt a Japán Speciális Nonprofit Tevékenységek Támogatásáról szóló törvény (Japanese Special Nonprofit Activities Promotion Law) megsértésében.

Ez volt a cikk tartalma.

Erre az igazgató és társai azt állították, hogy “a cikk tartalma tényeket tükröz, és rontotta a hírnevünket.”

A vádlott hetilap szerkesztősége ezt válaszolta:

“A sikkasztás gyanúja” jogi vélemény kifejezése, nem tényeket tükröz, és csak azt állítottuk, hogy “az igazgató, aki a felperes, gyanús a 70 millió jen sikkasztásában”.

Ezt állították.

A bíróság ítélete

A bíróság a következő véleményt fogalmazta meg a cikkről:

Elismerhető, hogy a cikkben tényeket tükröz, miszerint sikkasztás történt, vagy erősen gyanítható, hogy sikkasztás történt. A “sikkasztás” kifejezést nem csak jogi terminusként használják büntetőjogi és polgári jogi felelősség megállapítására, hanem általánosabban arra is, hogy valaki más tulajdonát jogtalan módon megszerezte. Ha az átlagos olvasó olvassa a cikket, normálisnak tekinthető, hogy úgy értelmezi, hogy a felperes jogtalanul pénzt sikkasztott az NPO-ból. Nem tekinthető jogi vélemény kifejezésének, hogy a sikkasztás bűncselekménye vagy a polgári jogi jogellenes cselekmény felelőssége fennáll-e vagy sem.

Tokiói Kerületi Bíróság 2019. december 2-i (2019) ítélete

A bíróság elfogadta a felperes érvelését, és a vádlott hetilapot arra kötelezte, hogy fizessen 1 millió jen kártérítést, 100 ezer jen ügyvédi díjat, összesen 1,1 millió jen kártérítést.

A “gyanús” kifejezés ebben az esetben nem vélemény vagy kritika kifejezése volt, hanem tényeket tükrözött torzított módon, az átlagos olvasó szempontjából.

https://monolith.law/reputation/expressions-and-defamation[ja]

“Súlyos gyanú” esetén

Volt már példa arra, hogy egy pachinko gépek és környezeti berendezések gyártásával és értékesítésével foglalkozó cég kártérítést követelt, mert a vádlott cég fizetős weboldalán megjelent egy cikk a következő címmel: “Új fejlemények a ●● család támogatásában a ‘〇〇 cég’ súlyos gyanúja kapcsán”, ami rontotta a cég hírnevét.

A per menete

A felperes egy kaszinó resort projektet hajtott végre a Fülöp-szigeteki Köztársaságban, és néhány hírügynökség úgy számolt be a projektről, mintha illegális pénzügyi támogatást kapott volna.

Ezt követően egy vizsgálóbizottság jelentést tett közzé, mely szerint “nincs bizonyíték a megvesztegetésre”, de a vádlott továbbra is fenntartotta weboldalán a “Új fejlemények a ●● család támogatásában a ‘〇〇 cég’ súlyos gyanúja kapcsán” című cikket, és arról számolt be, hogy felmerült a megvesztegetés súlyos gyanúja.

A felperes a következőképpen érvelt:

A cikk “súlyos gyanúként” írja le a helyzetet, de ha az átlagos olvasó figyelmét és olvasási szokásait vesszük alapul, akkor a cikk azt a benyomást kelti, hogy a felperes illegális cselekményeket, mint például külföldi tisztviselők megvesztegetését hajtotta végre, és erős kétségeket vet fel a felperes tisztességes üzleti tevékenységével kapcsolatban. Ez jelentősen rontja a felperes társadalmi megítélését és hitelességét.

A vádlott viszont a következőképpen védte magát:

A cikk a felmerült súlyos gyanú tényét mutatja be, és ez a gyanú valóban létezik.

A felperes azt állította, hogy “a Fülöp-szigeteki kormányzati tisztviselőknek nyújtott megvesztegetés a ‘provi’ engedély megszerzése érdekében” nem azonos a “felmerült súlyos gyanúval”, hogy megvesztegetést küldött, és ezt a kérdést a bíróság előtt vitatta.

A bíróság ítélete

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a “súlyos gyanú” és hasonló általános kifejezések használata nem változtatja meg az átlagos olvasó benyomását, és elismerte, hogy a cikk tényeket tüntet fel, és úgy ítélte meg, hogy “ez rontja a felperes társadalmi megítélését és hitelességét”.

Az igazságosság és a megfelelőség bizonyításának tárgya nem a gyanú léte, hanem az, hogy a felperes leányvállalatain keresztül megvesztegetést hajtott végre (részlet)…
Nem lehet elfogadni, hogy van elegendő okunk hinni abban, hogy a cikkben bemutatott tények igazak.

Tokiói Kerületi Bíróság 2014. január 20-i (2014) ítélete

A bíróság elismerte a hírnév és a hitelesség sérelmét, és 1,5 millió jen kártérítést ítélt meg a nem anyagi károkért, 150 ezer jen ügyvédi díjat, összesen 1,65 millió jen kártérítést, valamint a weboldalon továbbra is megjelenő cikk eltávolítását és bocsánatkérő hirdetés közzétételét rendelte el.

A “súlyos gyanú” kifejezés használata ellenére, ha az előtte és utána lévő szövegösszefüggést is figyelembe vesszük, akkor a cikk tényeket tüntethet fel. Az igazságosság és a megfelelőség bizonyításának tárgya nem a gyanú léte lesz.

https://monolith.law/reputation/honor-infringement-and-intangible-damage-to-company[ja]

Összefoglalás

Az “aggályok” vagy “gyanú” jellegű absztrakt kifejezések alkalmazása is, ha általános olvasók vagy nézők szemszögéből félreértést okoz, úgy értelmezhető, hogy “csökkenti a felperes társadalmi értékelését és rontja a társadalmi hitelét”, ami becsületsértésnek minősülhet.

Ha ilyen kifejezésekkel sértik a jogait, ne tűrje szó nélkül, forduljon szakértő ügyvédhez. Alaposan megvizsgálják a helyzetet és a tartalmat, és lehet, hogy a cikkben bemutatott példához hasonlóan becsületsértést állapítanak meg, és kártérítést igényelhetnek.