Az internetes képek crawling-ja sérti a szerzői jogi törvényt? A gépi tanulás jogi kérdéseinek magyarázata
Az utóbbi években az AI (mesterséges intelligencia) technológia fejlődése figyelemre méltó, és olyan képgeneráló AI-k, mint a “Stable Diffusion” és a “Midjourney”, valamint a szövegeket generáló “ChatGPT” és más AI-k is nagy figyelmet kaptak. Az interneten található adatok böngészésével és az AI tanításával számos dolog válik lehetségessé az AI használatával, és bár a gépi tanulás pontossága javul, felmerül a szerzői jogi szabályok megsértésének kockázata.
Vajon a neten közzétett képek, illusztrációk és egyéb adatok böngészése, engedély nélküli gyűjtése és feldolgozása az AI gépi tanulásához nem sérti-e a szerzői jogokat?
Ebben a cikkben ismertetjük a neten közzétett képek és illusztrációk gépi tanulásban történő felhasználásának jogi kérdéseit.
Mi az a gépi tanulás?
A gépi tanulás (ML: Machine Learning) olyan folyamat, amely során a gépek adatokból tanulnak, hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberek tapasztalatokból tanulnak. A gépi tanulás folyamatában szükséges adatokat gyűjteni, ezeket kiválasztani és feldolgozni, majd tanulási adatkészletet létrehozni.
A crawling, vagyis a weboldalak bejárása azt jelenti, hogy egy crawlernek nevezett program bejárja a weboldalakat, és lemásolja és tárolja a weboldalakon található szövegeket, képeket és egyéb információkat.
Kapcsolódó cikk: Mi az a scraping? A népszerű adatgyűjtési módszer jogi kérdéseit ismertetjük[ja]
Problémák a szerzői jogi törvényben a gépi tanulás kapcsán
A “szerzői jog” egyszerűen fogalmazva a művek jogi védelmét biztosító jogot jelenti. A védett “művek” tekintetében a szerzői jogi törvény 2. cikkének 1. bekezdése a következőképpen rendelkezik:
(Definíció)
2. cikk: E törvényben a következő kifejezések az alábbiak szerint értendők:
1. Mű: olyan alkotás, amely kreatív módon fejezi ki a gondolatokat vagy érzelmeket, és amely a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartozik.
A 2018-as (Heisei 30. év) szerzői jogi törvény módosításának háttere
2018-ban (Heisei 30. év), a módosított szerzői jogi törvény hatályba lépett, és 2019. január 1-jétől (Heisei 31. év) lett alkalmazva.
Az IoT, a Big Data, az AI (mesterséges intelligencia) és más technológiák alkalmazásához szükség van a műveket is magában foglaló nagy mennyiségű információ gyűjtésére, kombinálására és elemzésére. Ezért ebben a módosításban olyan rendelkezést hoztak létre, amely bizonyos esetekben, például ha a műveket nem használják megtekintési célokra, engedélyezi a művek használatát.
A 2018-as módosításban a szerzői jogi törvény 30. cikkének 4. bekezdése által engedélyezett használat
A 2018-ban módosított szerzői jogi törvény 30. cikkének 4. bekezdése szerint a “műben kifejezett gondolatok vagy érzelmek élvezetének céljából történő használat” esetén, a szükségesnek ítélt mértékben, a módszertől függetlenül, a művek használata engedélyezett lett.
(A műben kifejezett gondolatok vagy érzelmek élvezetének céljából történő használat)
30. cikk 4. bekezdés: A műveket a következő esetekben, illetve más olyan esetekben, amikor a műben kifejezett gondolatokat vagy érzelmeket nem a saját élvezetükre vagy mások élvezetére szánják, a szükségesnek ítélt mértékben, bármilyen módszerrel használhatják. Azonban, ha a mű típusa és felhasználása, valamint a használat módja tekintetében a szerzői jog tulajdonosának érdekeit jogtalanul sérti, ez nem érvényes.
1. A művek felvételére, rögzítésére vagy más használatára vonatkozó technológia fejlesztése vagy gyakorlati alkalmazása céljából történő tesztelés
2. Információelemzés (a nagy mennyiségű művek és más információk közül a nyelvi, hangi, képi és más elemekre vonatkozó információk kivonása, összehasonlítása, osztályozása és más elemzések végrehajtása. Ugyanez érvényes a 47. cikk 5. bekezdésének 1. pontjában.)
3. Az előző két ponton kívül, a mű kifejezésének emberi érzékelés általi felismerését nem igénylő használat, például a művek használata elektronikus számítógépes információfeldolgozás során, vagy más használat (a program művekre vonatkozóan kivéve a művek végrehajtását elektronikus számítógépen.)
Konkrétan az alábbi esetekben engedélyezett a művek használata:
・Műalkotások másolására alkalmas kamera vagy nyomtató fejlesztése céljából műalkotásokat próbál ki másolni
・Mesterséges intelligencia fejlesztése céljából műveket gyűjt be tanuló adatként, vagy a gyűjtött tanuló adatokat mesterséges intelligencia fejlesztése céljából harmadik félnek adja (átadja vagy nyilvánosan közvetíti)
・A számítógép információfeldolgozási folyamatában, a háttérben másolja a műveket, és az adatokat teljesen észlelhetetlenül használja az emberek számára
・Programok vizsgálatának és elemzésének céljából használja a program műveket (úgynevezett “reverse engineering”)
A gépi tanulás alkalmazása során felhasznált szerzői jogi művek esetleges szerzői jogi megsértése
A képek (szerzői jogi művek) gyűjtése, feldolgozása és felhasználása a gépi tanulás céljából, valamint a gyűjtött tanulási adatok harmadik félnek történő átadása (eladása, átruházása stb.) a japán szerzői jogi törvény (Japanese Copyright Law) 30. cikkének 4. bekezdésének 2. pontja szerint engedélyezett. Azonban ez a fajta műalkotások felhasználása jogi problémákat is okozhat.
Vizsgáljuk meg a jogi problémákat, amelyek felmerülhetnek, ha az interneten közzétett képeket gyűjtjük és felhasználjuk a gépi tanulás céljából.
Kapcsolódó cikk: Milyen mértékben használhatók fel az interneten található információk? Az internetes szerzői jogok magyarázata[ja]
Amikor a szerzői jogi művek felhasználása jogtalanul károsítja a szerzői jog tulajdonosának érdekeit
A japán szerzői jogi törvény (Japanese Copyright Law) 30. cikkének 4. bekezdése engedélyezi a “gondolatok vagy érzelmek kifejezésének céljából nem történő felhasználást”, de nem engedélyezi a művek felhasználását, ha az jogtalanul károsítja a szerzői jog tulajdonosának érdekeit.
Milyen eseteket lehet konkrétan elképzelni? A Kulturális Ügynökség (Japanese Agency for Cultural Affairs) Q&A-ja szerint az alábbi esetek tartoznak a “szerzői jog tulajdonosának érdekeit jogtalanul károsító esetek” kategóriájába:
A konkrét ítéletet végül a bíróság hozza meg, de például, ha egy adatbázist, amely nagy mennyiségű információt rendezett, könnyen elemzésre alkalmas formában tartalmaz, eladásra kínálnak, akkor az adatbázis információelemzési célú másolása, stb. ütközik az adatbázis eladásával kapcsolatos piaccal, és ezért tartozik a “szerzői jog tulajdonosának érdekeit jogtalanul károsító esetek” kategóriájába.
Idézet: Kulturális Ügynökség Szerzői Jogi Osztály | “Az alapvető gondolatok a digitális és hálózati fejlődéshez alkalmazkodó rugalmas jogkorlátozó rendelkezésekről”[ja]
Amikor a szerzői jogi törvény rendelkezéseitől eltérő megállapodást kötnek
A japán szerzői jogi törvény (Japanese Copyright Law) engedélyezi a szerzői jogi művek gépi tanulás céljából történő felhasználását, de a felek között lehetséges eltérő megállapodást kötni. Ha ilyen megállapodás jön létre, és azt megsértik, akkor kártérítési felelősség terhelheti a megsértőt.
Például vannak olyan weboldalak, amelyek a felhasználási feltételekben vagy a licencfeltételekben kifejezetten tiltják az adatok gyűjtését és kivonását gépi tanulás vagy információelemzés céljából. Az adatok gyűjtésekor ellenőrizni kell a weboldal felhasználási feltételeit és licencfeltételeit.
Általánosságban elmondható, hogy a weboldal felhasználási feltételeinek “elfogadásához” valamilyen cselekvés szükséges. Például, “Fiók létrehozásával elfogadja a felhasználási feltételeket és az adatvédelmi irányelveket” és hasonló megjegyzésekkel, regisztrációt vagy az elfogadás gomb megnyomását kérhetik. A regisztráció vagy az elfogadás gomb megnyomásával “elfogadás” jön létre.
Másrészről, ha a weboldal csak a letöltési oldaltól eltérő oldalon teszi közzé az adatgyűjtés és -kivonás tilalmát tartalmazó felhasználási feltételeket, és a képek letöltése lehetséges anélkül, hogy ezeket elfogadnánk, akkor “elfogadás” nem jön létre. Ebben az esetben a szerzői jogi törvény rendelkezései alkalmazandók, és a művek felhasználhatók.
Mindazonáltal, a problémák elkerülése érdekében, érdemes kerülni azoknak a weboldalaknak az adatgyűjtését, amelyek a felhasználási feltételeikben kifejezetten tiltják az adatgyűjtést és -kivonást.
Kapcsolódó cikk: Mi az a web scraping? A hasznos adatgyűjtési módszer jogi kérdéseinek magyarázata[ja]
Sérti-e a szerzői jogot a gépi tanulás által létrehozott kép?
Eddig arról beszéltünk, hogy a szerzői jogi művek gépi tanulásra való felhasználása elfogadott a szerzői jogi törvényben. De vajon az AI által végzett gépi tanulás és a szintetizált képek létrehozása sérti-e az eredeti képek (fényképek, illusztrációk, festmények stb.) szerzői jogait?
Itt az AI által végzett GAN (Generative Adversarial Networks – generatív ellenfél hálózatok) képgenerálást veszünk példaként.
A gépi tanulás által létrehozott képek működése
A GAN (Generative Adversarial Networks – generatív ellenfél hálózatok) egy generatív modell, amely képes tanulni az adatok jellemzőit, és létrehozni nem létező adatokat, vagy átalakítani a meglévő adatokat a jellemzőik mentén. A GAN által létrehozott képek működése például olyan szolgáltatásokban is felhasználható, amelyek elemzik a valós szobák fényképeit vagy rajzait, és a költségvetéshez vagy a szoba méretéhez igazított bútorokat helyeznek el a képen, mintha valóban ott lennének.
Sérti-e az AI a gépi tanulás során használt eredeti képek szerzői jogait?
A GAN két neurális hálózatból áll, egy generátorból (Generator) és egy diszkriminátorból (Discriminator). A generátor az eredeti kép jellemzőit számszerűsíti és olvassa le, majd egy bizonyos változót ad be, amely a változó által szabályozott számot ad ki, és létrehozza a szintetizált képet.
Tehát a szintetizált kép egy újonnan létrehozott kép, amely a szintézis folyamatában a függvénybe beírt változó eredményeként jön létre, tehát teljesen különbözik az eredeti kép adataitól (fényképek, illusztrációk, festmények stb.). Még ha a gépi tanulás eredményeként az eredeti képhez hasonló kép is létrejön, azt nem tekintjük az eredeti tanulási adatok másolatának, fordításának vagy módosításának.
Ezért azt mondhatjuk, hogy az AI által a gépi tanulás során létrehozott szintetizált képek nem sértik az eredeti képek szerzői jogait.
Kapcsolódó cikk: Hogyan védhetők a szellemi tulajdonjogok az AI fejlesztés során? A szerzői jog és a szabadalmi jog kérdéseinek rendezése[ja]
Összefoglalás: Az AI gépi tanulás és a szerzői jogi kérdések – Forduljon ügyvédhez
Ebben a cikkben bemutatjuk azokat a szerzői jogi problémákat, amelyek felmerülhetnek, ha az interneten közzétett képeket az AI gépi tanulásában használjuk.
A szerzői jogi művek gépi tanulásban történő felhasználása engedélyezett a szerzői jogi törvény értelmében (a Japán Szerzői Jogi Törvény 30. cikkének 4. bekezdése). Azonban kivételes esetekben, például ha a szerzői jog tulajdonosának érdekeit jogtalanul sértik, vagy ha a felek eltérő megállapodást kötnek a szerzői jogi törvény rendelkezéseitől, előfordulhat, hogy a mű felhasználása nem engedélyezett.
Az olyan AI-k, mint a “Midjourney”, a “Stable Diffusion” és a “ChatGPT” egyre nagyobb figyelmet kapnak, és egyre több cég kezd az AI fejlesztésébe. Mivel a művek felhasználásának engedélyezése mint nélkülözhetetlen tanulási adat az AI fejlesztésében nehéz lehet, javasoljuk, hogy az AI és a gépi tanulás alkalmazásával foglalkozó vállalkozások forduljanak IT területen jártas ügyvédhez.
Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről
A Monolith Jogiroda egy olyan jogi iroda, amely rendelkezik gazdag tapasztalattal az IT-ben, különösen az internet és a jog területén.
Az AI-üzletág számos jogi kockázattal jár, és elengedhetetlen az AI-jogi kérdésekben jártas ügyvédek támogatása. Irodánkban AI-szakértő ügyvédek és mérnökök csapata nyújt magas szintű jogi támogatást az AI-üzletágak számára, beleértve a ChatGPT-t is, mint például szerződéskészítés, üzleti modell jogi megfelelőségének vizsgálata, szellemi tulajdonjogok védelme, adatvédelmi megoldások. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
A Monolith Jogiroda által kezelt területek: AI (ChatGPT stb.) jogi ügyek[ja]
Category: IT
