Csak halj meg' és 'Halál' is rágalmazásnak számít? Bemutatjuk a netes szlenggel kapcsolatos bírósági ítéleteket

Az interneten elkövetett rágalmazások nem csak a “Halj meg” típusú közvetlen kifejezésekre korlátozódnak, hanem léteznek olyanok is, amelyek az internetes szleng (net-szleng) kifejezéseit, mint például a “Halj meg” vagy a “Tahi” használják.

Lehet-e jogi felelősséget hárítani az ilyen net-szleng által elkövetett rágalmazásokra? Ezt a kérdést valós bírósági ítéletek alapján magyarázzuk meg.

Az internetes szleng és a becsületsértés kapcsolata

Először is, vajon van-e olyan probléma, ami specifikus az internetes szleng és a becsületsértés létrejöttének feltételei közötti kapcsolatban?

A becsületsértés létrejöttének feltételei

Általánosságban a “becsületsértés” esetében a következő két jelentés létezik:

• Bűnügyi becsületsértés (azaz becsületsértés bűncselekmény)
• Polgári jogi becsületsértés (azaz jogellenes cselekmény)

E két alapvető feltétel mindkét esetben a következő:

1. Nyilvánosan
2. Tényeket állít
3. Megsérti valaki becsületét (csökkenti a társadalmi értékelést)

Azért a polgári jogi becsületsértés esetében létezik olyan típus, mint a “vélemény vagy kritika általi becsületsértés”, amely nem jár tények állításával, és ennek létrejötti határa (mentességi feltételek) szigorúan véve eltér. A részleteket a következő cikkben tárgyaljuk, kérjük, tekintse meg.

Kapcsolódó cikk: Mi a vélemény vagy kritika általi becsületsértés létrejöttének feltétele?[ja]

Ezenkívül, bár nem jár tények állításával és a társadalmi értékelés csökkenésével, de ugyanúgy jogellenes cselekmény lehet a “becsületérzés sérelme” típus is, amelynek jogellenességének megítélési szempontjai eltérnek. A becsületérzés sérelméről a következő cikkben tárgyalunk részletesen.

Kapcsolódó cikk: Mi a becsületérzés sérelme és hogyan kell kezelni az “idióta”, “csúnya” megjegyzéseket?[ja]

Így, hogy az adott kifejezés tényeket állít-e vagy sem, és hogy az adott kifejezés csökkenti-e a célszemély társadalmi értékelését vagy sem, fontos szempont a becsületsértés megállapításának vizsgálatakor.

Az internetes szleng általi becsületsértés rendkívül speciális

Az internetes szleng azonban rendkívül speciális, és elképzelhető, hogy csak egy korlátozott számú ember képes megérteni az adott kifejezés jelentését.

Ha nem lehet meghatározni a jelentést, akkor eleve nem lehet eldönteni, hogy az adott kifejezés tényeket állít-e vagy sem, és hogy az adott kifejezés csökkenti-e a célszemély társadalmi értékelését vagy sem (ebben az esetben a becsületsértés nem állapítható meg).

Az internetes szleng jelentésének meghatározása bírói gyakorlatban

De hogyan határozza meg a bírói gyakorlat az internetes szleng kifejezések jelentését?

A Legfelsőbb Bíróság (a 1956. július 20-i döntés, Minshū 10. kötet, 8. szám, 1059. oldal) általános érvényű álláspontja a becsületsértés esetében, hogy a kifejezések jelentésének értelmezésekor az “általános olvasó normális figyelmét és olvasási módját” kell alapul venni.

És az “általános olvasó” az internetes kifejezések esetében általában olyan személy, aki rendelkezik bizonyos ismeretekkel az adott szolgáltatás, például a közösségi média vagy a fórumok jellegéről és témájáról.

Ezért, ha az internetes szleng olyan, amit a mindennapi internetet használók megértenek, akkor a becsületsértés, kivéve ha rendkívül speciális, megvalósulhat.

Az alábbiakban négy bírói döntést mutatunk be, amelyek konkrét értelmezést adnak az internetes szlengre.

「氏ね」＝「Halj meg」／「粒れろ」＝「Dőlj be (menj csődbe)」

A 2ch fórumon található „Halj meg!!” és „Dőlj be!!” kifejezésekkel kapcsolatos több bejegyzésre vonatkozó információközlési kérelmek bírósági eljárásában a bíróság,

Elismerte, hogy a három felperes mindegyikének „Halj meg” jelentésű „Halj meg!!” kifejezést használt, a felperest „Szemét X cég” rövidítéseként „Szemét X”-ként nevezte meg, és „Dőlj be (menj csődbe)” jelentésű „Dőlj be!!” kifejezést használt.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2011. január 11. (Heisei 23)

Megállapította, hogy a szavakat helyesen értelmezve, a következőképpen ismerte el a vélemény vagy kritika által okozott rágalmazás létrejöttét:

Az említett cikk második részének leírása szerint a fent említett három személynek meg kell halnia, a felperesnek pedig csődbe kell mennie, ez a vélemény vagy kritika a fórumon található más bejegyzésekben említett tények alapján került kifejezésre, és elismertük, hogy ez rágalmazza és becsméreli a felperest, beleértve a három személyre vonatkozó megjegyzéseket, és csökkenti társadalmi értékelését.

(Kihagyva)

Mivel a felperest durva, sértő kifejezésekkel rágalmazza és becsmérli, ezért azt kell feltételeznünk, hogy ez magánjellegű zaklatásból ered, és nem kizárólag a közjó szolgálatában áll, és túllépi a vélemény vagy kritika határait.

Ugyanott

Ebben az esetben az internetes szleng értelmezése alapján a kifejezésből leolvasott jelentéstartalom véleménynek vagy kritikának tekintették, ezért a mentességi feltételeket (túllépi-e a vélemény vagy kritika határait) az adott típus szerint ítélték meg.

Kapcsolódó cikk: A „Halj meg” bejegyzés rágalmazás? Két vitatott ítélet magyarázata[ja]

“Tahi lenne jó” = “Haljon meg”

Az anonim fórumokon történő “X-nek tahi lenne jó” és hasonló több bejegyzés kapcsán a bíróság a következőképpen döntött a bejegyzések szerzőjének adatainak közzétételére vonatkozó kérelmekben: az internetes szlengben a “tahi” szó a “halál” kifejezését jelenti, és a “tahi lenne jó” kifejezés a “haljon meg” jelentést hordozza. A bíróság ezzel elismerte a felperes érvelését, és megállapította, hogy a személyes jogokat sértik.

A “X-nek tahi lenne jó” kifejezés a felperes létezésének értékét tagadó megvető kifejezésnek tekinthető, és ezért a 5. számú bejegyzés sérti a felperes személyes jogait.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2014. augusztus 21. (Heisei 26)

Ebben az esetben nem történt szigorú megkülönböztetés a becsületsértés és a becsületérzés sérelme között, de mindkét esetben a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a bejegyzés törvénytelenül sérti a személyes jogokat (mivel a többi bejegyzést becsületsértésnek minősítették, ezért nem volt fontos kérdés, hogy a fenti kifejezés melyik kategóriába tartozik).

“Nampo” = “Életviteli támogatás” / “Kichigai” = “Őrült” (személy, aki jelentősen eltér a normálistól)

Egy bírósági perben, amely az “őrült túlzás” és hasonló kifejezésekkel történő többszörös bejegyzésekkel kapcsolatos személyes adatok közzétételére irányuló kérelmet érinti egy anonim fórumon, a bíróság elutasította a vádlott érvelését, miszerint az “őrült túlzás” kifejezés értelme nem világos, és nem haladja meg a társadalmi normákat, ezért nem tekinthető törvénytelennek.

A “Nampo” egy internetes szleng, amely az “Életviteli támogatás” kifejezést rövidíti le, míg a “Kichigai” hasonlóképpen olvasható, mint “őrült” (személy, aki jelentősen eltér a normálistól).

Tokiói Kerületi Bíróság, 2014. december 24. (Heisei 26)

Miután helyesen értelmezte a szavakat, a bíróság elismerte a becsületsértés létrejöttét a következő vélemények és kritikák alapján:

A második bejegyzés, a közönséges olvasó átlagos figyelmét és olvasási módját alapul véve, azt sugallja a nézőknek, hogy a felperes, annak ellenére, hogy életviteli támogatást kap, újra boltot nyitott, és ezzel őrültnek bélyegezi őt, ami rontja a felperes társadalmi megítélését és hitelességét.

(…)

Ha figyelembe vesszük a bejegyzés kifejezésmódját (“Nampo”, “Kichigai” stb.) és a környező szövegösszefüggést, a második bejegyzés fő célja a felperes bírálata, és nem tekinthető kizárólag közérdekűnek.

Továbbá, a bizonyíték (K-9) szerint a felperes nem kap életviteli támogatást, tehát az alapul szolgáló tény nem igaz, és az “őrült túlzás” kifejezés túllépi a kritika határait.

Ugyanott

“Rossz Mani” = “g Site” (weboldal, ahol információkat cserélnek rosszindulatú üzleti gyakorlatokról)

A vádlott által kezelt fórumon olyan dokumentum maradt, amely rágalmazza a felperest. A felperes értesítette a vádlottat a dokumentum létezéséről és annak törlését kérte, de mivel ez nem történt meg, a felperes hírneve megsértésre került. Ebben a kártérítési perben, ahol a felperes a hírnevének megsértése miatt kártérítést követel, a bíróság a következőket mondta a “Rossz Mani” és hasonló kifejezésekkel kapcsolatban a dokumentumban:

A “Rossz Mani”, amire a dokumentum utal, a “g Site” internetes oldal rövidítése. A “lefelé irányuló emberek”, amire a dokumentum utal, azokat jelenti, akik alacsonyabb szinten helyezkednek el a többszintű marketing rendszerben, azaz azokat, akik általánosságban arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy vásárolják meg a terméket.

A “Rossz Mani” és a “lefelé irányuló emberek” kifejezések általában nem ismertek, de mivel a felperes könnyedén használja ezeket a szavakat magyarázat nélkül, feltételezhető, hogy a fórum olvasóinak nagy része megérti, hogy a “Rossz Mani” a “g Site”-ra utal, és a “lefelé irányuló emberek” a többszintű marketing alacsonyabb szintű toborzóira utal.

Kobe District Court, 2009. február 26. (Heisei 21)

Ezt az értelmezést követően a bíróság tagadta a hírnevének megsértését a következők szerint:

Az itt szóban forgó vélemény olyan logikus feltételezés és benyomás, amely a kiindulási tényekből következik, és semmiképpen sem mondható, hogy túllépné a véleményezés határait. Ezért, még ha a dokumentum csökkentené is a felperes társadalmi értékelését, azok, akik a dokumentumot a weboldalon közzétették, nem vonhatók felelősségre törvénytelen cselekményért.

Ugyanaz

Így tehát, még ha a netes szleng jelentését is meg lehet határozni, a hírnevének megsértése csak akkor állapítható meg, ha teljesülnek a hírnevének megsértésének feltételei (vagy ha teljesülnek a mentességi feltételek).

“Halj meg” és hasonló internetes szleng használata is megvalósíthatja a fenyegetés bűncselekményét

De mi a helyzet a fenyegetés bűncselekményével?

Ha valaki rejtjeleket, titkosított szavakat vagy internetes szleng kifejezéseket használ fenyegető jellegű bejegyzésekhez, és ezek tartalma ésszerűen azonosítható, valamint kárt okoz az életben, testi épségben, szabadságban, becsületben vagy vagyonban, akkor természetesen a fenyegetés bűncselekménye is megvalósulhat. Az internetes rágalmazás és a fenyegetés bűncselekményéről a következő cikkben adunk részletes magyarázatot.

Kapcsolódó cikk: Rágalmazás és fenyegetés az interneten[ja]

Összefoglalás: Az internetes rágalmazások esetén forduljon ügyvédhez

A becsületsértés esetében, az úgynevezett “általános olvasói szabvány” szerint, azt gondolhatnánk, hogy “az internetes szleng nem érthető az átlagos olvasó számára, ezért a becsületsértés nem valósulhat meg”.

Az előző bírósági ítéletekből azonban látható, hogy a bíróságok, hacsak nem rendkívül speciális esetről van szó, alapvetően rugalmasan értelmezik a jelentést.

Az internetes szleng jelentésének bírósági meghatározása érdekében azonban szükség van meggyőző érvelésre és bizonyításra az interneten nem jártas bírák számára. Ehhez elengedhetetlen az internetes ügyekben jártas ügyvéd jelenléte.

Ha az internetes rágalmazások miatt aggódik, javasoljuk, hogy forduljon az internetes ügyekben jártas szakértő ügyvédhez.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői csoport, amely rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén magas szintű szakértelemmel. Az elmúlt években, ha figyelmen kívül hagyjuk az interneten terjedő híreszteléseket és rágalmazásokat, súlyos károkat okozhat. Irodánk megoldásokat kínál a hírnevkárosítás és a “flame war” (online viták) kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: Hírnevkárosítás kezelése[ja]

Ha szeretné megismerni ezt a cikket videó formájában, kérjük, tekintse meg YouTube csatornánk videóját.

https://www.youtube.com/watch?v=tJuqiTpmd4g[ja]