Az engedély nélküli munkaerő-közvetítés illegális? Mikor szükséges az engedély a fizetős szakmai közvetítéshez?

Korábban a munkahelyváltási tevékenységek és a vállalatok álláshirdetési tevékenységei főként fizetett munkaközvetítői engedéllyel rendelkező munkaerő-közvetítő cégek ügynökein keresztül zajlottak.

Ezzel szemben, mostanában különösen az IT iparágban népszerűek olyan szolgáltatások, mint a Wantedly, amelyek közvetlenül összekapcsolják a cégeket és az egyéneket.

Ezért bemutatjuk, hogy ha vállalkozásként közvetlenül összekapcsoló szolgáltatást kívánunk nyújtani a cégek és az egyének között, szükség van-e a munkaerő-közvetítő cégek által megszerzett fizetett munkaközvetítői engedélyre, és hogyan lehet szolgáltatást nyújtani anélkül, hogy fizetett munkaközvetítői engedélyt szereznénk.

Mi az a fizetős szakmai közvetítői tevékenység?

A fizetős szakmai közvetítői tevékenység olyan vállalkozás, amely munkakeresőket ajánl fel munkaadóknak, és díjat számol fel a munkaadóknak az ajánlásért.

Ez a közvetítői díj lehet “bejelentési rendszerű díj” vagy “felső határú díj”, ahol az előbbi esetben a közvetítő vállalkozás legfeljebb a munkakereső éves jövedelmének 50%-át, az utóbbi esetben pedig a kifizetett bér (legfeljebb 6 havi rész) 10,5%-át számolhatja fel díjként.

Manapság a bejelentési rendszerű díjat alkalmazó közvetítő vállalkozások vannak túlsúlyban, és a díjuk általában a munkakereső éves jövedelmének 30-40%-a.

Szükség esetén fizetős szakmai közvetítői engedély

A Japán Munkaerő-stabilizációs törvény (Shokugyō Antei Hō) 4. cikkelyének 1. bekezdése szerint a “szakmai közvetítés” azt jelenti, hogy munkaerőt kereső és munkát kínáló felek közötti munkaviszony létrehozását segítik elő.

Ebből a definícióból következik, hogy ha a munkaviszonyon kívüli szerződések, mint például a megbízási szerződés vagy a vállalkozási szerződés létrehozását segítik elő, az nem minősül “szakmai közvetítésnek”.

A “szakmai közvetítés” során az “elősegítés” azt jelenti, hogy a munkaerőt kereső és munkát kínáló felek között közvetít, elősegíti a munkaviszony létrejöttét, és megkönnyíti annak megvalósulását.

A hagyományos munkaerő-közvetítő üzlet, ahol az ügynök bemutatja a munkaerőt keresőnek a munkát kínáló cég toborzási információit, és javasolja a jelentkezést, beállítja az interjúkat, vagy képviseli a munkaerőt keresőt a fizetési feltételek tárgyalásánál, tipikus példa az “elősegítésre”.

A Japán Munkaerő-stabilizációs törvény szerint, aki fizetős szakmai közvetítést végez, annak engedélyt kell szereznie a Japán Munkaügyi Minisztériumtól (Shokugyō Antei Hō 30. cikk 1. bekezdés).

Aki ingyenes szakmai közvetítést végez, annak is engedélyt kell szereznie a Japán Munkaügyi Minisztériumtól, néhány kivételtől eltekintve (Shokugyō Antei Hō 33. cikk 1. bekezdés).

Ha valaki fizetős szakmai közvetítést végez anélkül, hogy engedélyt szerezne, akkor büntetésként legfeljebb egy év börtönbüntetést vagy legfeljebb 1 millió jen bírságot szabhatnak ki rá (Shokugyō Antei Hō 64. cikk).

Tehát, ha nem egyedi munkahelyeket ajánlunk a munkaerőt keresőknek, hanem csak munkahelyi információkat vagy munkaerőt kereső információkat szolgáltatunk, és nem segítjük elő a munkaviszony létrejöttét, akkor ez nem minősül “szakmai közvetítésnek”, és még ha üzleti tevékenységként is végezzük, nincs szükség fizetős szakmai közvetítői engedélyre.

Megjegyzés: A szakmai közvetítésen kívüli munkaerő-felhasználási formákról, mint például a kiküldetés, a munkaerő-kölcsönzés, a megbízás, a vállalkozás, stb., a következő cikkben olvashat bővebben.

Kapcsolódó cikk: A kiküldetés, a munkaerő-kölcsönzés, a megbízás, a vállalkozás, a hamis vállalkozás és a munkaerő-ellátás különbségei és hasonlóságai[ja]

Esetek, amikor nem szükséges a fizetős állásközvetítői engedély

A Wantedly által kínált álláskeresők és állást kínáló cégek összehozására szolgáló szolgáltatás működtetése során nem szükséges fizetős állásközvetítői engedélyt szerezni.

Ennek oka, hogy nem csak specifikus állásajánlatokat mutatunk be, hanem az álláskeresők keresési feltételeinek megfelelő összes állást, és nem lépünk kapcsolatba az álláskeresőkkel.

Az álláskeresők és az állást kínálók összehozásával kapcsolatban a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (Japanese Ministry of Health, Labour and Welfare) “szürke zóna” megszüntetési rendszere kerül alkalmazásra. Ha az álláskeresők állást keresnek, és az összes, a feltételeknek megfelelő állást megjelenítjük, és nem lépünk kapcsolatba az álláskeresőkkel, akkor az állásajánlatok sorrendjét az álláskeresők szerint módosíthatjuk anélkül, hogy ez “állásközvetítésnek” minősülne, ezt az értelmezést a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium adta.

Referencia (a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium közzétételéből): A “szürke zóna” megszüntetési rendszer alkalmazásának eredményei | Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (szolgáltatás, amely személyre szabja az állásajánlatok megjelenítési sorrendjét minden egyes álláskereső számára)[ja])

Így, ha a tevékenység nem minősül “állásközvetítésnek”, akkor nincs szükség fizetős állásközvetítői engedélyre.

Fizetett munkaközvetítői engedély a munkavégzésre irányuló megbízások esetén

A fentiek szerint, ha a közvetítés nem vezet munkaviszony létrehozásához, akkor az nem minősül munkaközvetítésnek a Japán ‘Munkaerő-stabilitási törvény’ (Shokugyō Antei Hō) értelmében.

Ezért, ha a közvetítés nem munkaviszonyt, hanem munkavégzésre irányuló megbízást eredményez, akkor nincs szükség fizetett munkaközvetítői engedély megszerzésére.

Viszont, ha a közvetítés munkaviszony létrehozását eredményezi, akkor a vállalkozás valós működésétől függően szükség lehet fizetett munkaközvetítői engedélyre, még akkor is, ha a munkát munkavégzésre irányuló megbízásként hirdetik.

Figyelembe veendő szempontok, ha nem szerez be fizetős munkaközvetítői engedélyt

Ha olyan vállalkozást szeretne indítani, amely a munkaadók és munkakeresők összehozására összpontosít, mint például a Wantedly, és nem szeretne fizetős munkaközvetítői engedélyt szerezni, mire kell figyelnie? Bizonyos kifejezések használata vagy bizonyos szolgáltatások nyújtása miatt szükségessé válhat a fizetős munkaközvetítői engedély beszerzése. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a figyelembe veendő szempontokat.

Ami tilos, ha nem szerez be fizetős munkaközvetítői engedélyt

Ha a következőket teszi a szolgáltatás weboldalán vagy nyújtja a következő szolgáltatásokat, akkor ezeket “munkaközvetítésnek” minősíthetik:

Ha nem szerez be fizetős munkaközvetítői engedélyt, ügyeljen arra, hogy ne végezze a következő tevékenységeket:

1. A munkaadói és munkakeresői információkhoz hozzáadja a saját ajánló vagy reklámszövegét, vagy a munkaadói és munkakeresői információkat a saját döntése alapján kategorizálja.
2. Segít a munkaadók és munkakeresők közötti találkozók időpontjának összehangolásában.
3. Módosítja a kommunikációs tartalmat, amikor a munkaadók és munkakeresők kommunikálnak a weboldalon.
4. A munkaadói és munkakeresői információkat kiválasztja és egyénileg nyújtja a munkaadóknak és munkakeresőknek.

Munkaadói és munkakeresői információk létrehozása

Az 1. ponttal kapcsolatban, ha a munkaadói és munkakeresői információkat a weboldalon közzéteszi, és a weboldal üzemeltetője hozza létre ezeket az információkat a munkaadók és munkakeresők helyett, akkor ez “munkaközvetítésnek” minősül, és szükségessé válik a fizetős munkaközvetítői engedély beszerzése.

Ezért a munkaadói információkat a munkaadóknak maguknak kell regisztrálniuk saját felelősségükre. Ugyanez vonatkozik a munkakeresői információkra is, amelyeket a munkakeresőknek maguknak kell regisztrálniuk.

Még akkor is, ha a munkaadói és munkakeresői információkat a munkaadók vagy munkakeresők maguk regisztrálják, ha a munkaközvetítő szolgáltatás üzemeltetője hozzáadja a reklámszöveget vagy az értékesítési pontokat, ez “munkaközvetítésnek” minősülhet.

Ezért, ha nem szerez be fizetős munkaközvetítői engedélyt, nem szabad hozzáadni a regisztrált munkaadói és munkakeresői információkhoz.

Összefoglalva, a lényeg az, hogy van-e beavatkozás a munkaadók és munkakeresők között, amely magában foglalja a munkaközvetítő szolgáltatás üzemeltetőjének szándékát vagy döntését. Fontos, hogy a munkaadók és munkakeresők által regisztrált információkat egyszerűen közzétegye a weboldalon, és csak információt nyújtson.

A munkaadók és munkakeresők közötti kommunikáció

A 3. pontban említett módon, ha a munkakeresők megkeresik a munkaadókat, vagy jelentkeznek náluk, és a munkaközvetítő szolgáltatás üzemeltetője módosítja a kommunikációs tartalmat, akkor ez “munkaközvetítésnek” minősül, és szükségessé válik a fizetős munkaközvetítői engedély beszerzése.

Például,

• A munkaadók számára nyújtott szolgáltatásként létrehoz egy sablont a munkakeresőkkel való kommunikációhoz.
• A munkakeresők jelentkeznek a munkaadóknál, és a szolgáltatás módosítja a jelentkezés szövegét, hogy jobban megfeleljen a munkaadók elvárásainak.

Ezek “munkaközvetítésnek” minősülhetnek.

Ezért, ha nem szerez be fizetős munkaközvetítői engedélyt, nem nyújthat ilyen szolgáltatásokat.

Összefoglalva, még ha létrehoz is egy rendszert, amely lehetővé teszi a munkaadók és munkakeresők számára, hogy kapcsolatba lépjenek egymással a weboldalon keresztül, ha csak kommunikációs eszközt nyújt, és nem avatkozik be a kommunikáció tartalmába, akkor nem minősül a munkaközvetítő szolgáltatás üzemeltetőjének szándékának vagy döntésének beavatkozásának, így nem merül fel probléma a munkaerő-stabilizációs törvény (japán Munkaerő-stabilizációs törvény) értelmében.

Összefoglalás: Ha problémája van a munkaerő-közvetítéssel, forduljon ügyvédhez

Eredetileg a Wantedlyhez hasonló állásközvetítő cégek és álláskeresők összehangoló szolgáltatásait elsősorban az IT iparban használták, de mostanában más iparágakban is terjed. A munkavégzés sokféleségének növekedésével a jövőben várhatóan növekedni fog az ilyen típusú szolgáltatások iránti kereslet.

Ugyanakkor, a munkaerő-közvetítéssel kapcsolatban erős a munkavállalók védelmének igénye, ezért a Japán ‘Munkaerő Stabilitási Törvény’ (Shokugyō Antei Hō) szigorú szabályokat határoz meg. Ezért, ha ilyen típusú szolgáltatás bevezetését tervezi, előzetesen mindenképpen meg kell vizsgálnia, hogy nincsenek-e jogi problémák.

Megjegyzendő, hogy az IT iparban a munkaerő-közvetítés gyakran álcázott alvállalkozási problémákat is felvet, ezért érdemes ezt is ellenőrizni. Az IT iparban az álcázott alvállalkozásról a következő cikkben tárgyalunk részletesen.

Kapcsolódó cikk: Az álcázott alvállalkozás megítélésének kritériumai és kezelése az IT iparban[ja]

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Irodánkban a tokiói tőzsdén jegyzett vállalatoktól a startup vállalkozásokig, számos ügyben végezzük a szerződések készítését és felülvizsgálatát. Ha problémája van a szerződésekkel kapcsolatban, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

https://monolith.law/contractcreation[ja]