A (2024) Reiwa 6. áprilisában hatályba lépő Japán 'Védjegytörvény' és 'Formatervezési Törvény' módosításainak kulcsfontosságú pontjai – Ismerni kell a változásokat

A japán ~Szerzői Jogi Törvény (令和5年（2023年）) és a ~Formatervezési Jogi Törvény egyes részei módosultak, és a változásokat a ~Reiwa 6. évben (2024) áprilisában léptették életbe. A ~Reiwa 5. év (2023) módosításai miatt lehetséges, hogy megváltoznak a védjegyek és formatervezésekkel kapcsolatos stratégiák is, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a módosítások céljával és a részletes változtatások tartalmával.

Ebben a cikkben ismertetjük a módosított rendelkezések tartalmát és azokat a gyakorlati szempontokat, amelyekre oda kell figyelni. Bemutatjuk a ~Védjegyjogi Törvény és a ~Formatervezési Jogi Törvény főbb módosítási pontjait, így kérjük, használja ezeket tájékozódási alapként.

A 令和 6 (2024) áprilisában hatályba lépő módosított Japán Védjegytörvény és Formatervezési Törvény főbb változásainak összefoglalása

A 令和 5 (2023) évi Japán Védjegytörvény és Formatervezési Törvény módosításai elsősorban a digitalizáció és a nemzetköziesedés következtében szükségessé vált jogi rendszer fejlesztését célozzák.

A Japán Védjegytörvény főbb változásai a következő két pontban foglalhatók össze:

• A konzenciós rendszer bevezetése
• A más személy nevét tartalmazó védjegyek bejegyzési követelményeinek enyhítése

Ezenkívül a Japán Formatervezési Törvény főbb módosítási pontjai között szerepel az újdonságvesztésre vonatkozó kivételek követelményeinek enyhítése.

Ezt a módosítási javaslatot 令和 5 (2023) év június 14-én hirdették ki, és 令和 6 (2024) év április 1-jén lép hatályba. A Formatervezési Törvény módosítási rendelkezéseit azonban már 令和 6 (2024) év január 1-jétől alkalmazzák.

Módosítási pont 1: A hozzájárulási rendszer bevezetése (Japán ~Védjegytörvény)

A hozzájárulási rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi, hogy ha a korábban bejegyzett védjegy jogosultja beleegyezik, akkor egy későbbi, hasonló védjegy bejegyzését is jóváhagyják. A védjegyekkel kapcsolatos hozzájárulási rendszer már korábban is terítéken volt, és most került bevezetésre ebben a módosításban. Részletesen ismertetjük, miért került sor erre a módosításra.

A korábbi szabályozás tartalma

A Japán ~Szerzői Jogi Törvény szerint a következő esetekben nem lehetséges a védjegy bejegyzése:

(A bejegyzésre nem jogosult védjegyek)
4. cikk A következő védjegyek esetében, az előző cikk rendelkezéseitől függetlenül, nem lehetséges a védjegy bejegyzése:

11. Olyan védjegy, amely hasonlít egy másik személy által a védjegy bejegyzési kérelmének benyújtása előtt bejegyzett védjegyre vagy annak hasonló védjegyére, és amelyet az adott védjegy bejegyzésével kapcsolatos meghatározott termékekre vagy szolgáltatásokra (a 6. cikk 1. pontja (a 68. cikk 1. pontjának megfelelően alkalmazandó eseteket is beleértve) szerint meghatározott termékekre vagy szolgáltatásokra használnak. A továbbiakban ugyanezt jelenti.) vagy azokhoz hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra használnak.

Védjegy Törvény | e-Gov törvénykereső[ja]

A védjegyjog lényegében azt a jogot jelenti, hogy egy termék vagy szolgáltatás jelölését (védjegyet) kizárólagosan használhatjuk. Üzleti tevékenység során a saját termékeinket vagy szolgáltatásainkat választják meg, és ezeket kell megkülönböztetni a versenytársak termékeitől és szolgáltatásaitól. Ez a megkülönböztető jel a “védjegy”, és ennek a jelölésnek (védjegynek) a kizárólagos használati jogát jelenti a védjegyjog.

A Japán ~Védjegy Törvény 4. cikkének 1. bekezdésének 11. pontja az előzőleg bejegyzett védjegyekkel ütköző védjegyek bejegyzésének elutasítására vonatkozó szabályozást tartalmaz, amely tulajdonképpen egy magától értetődő rendelkezés.

Ennek a rendelkezésnek a célja:

1. Az előzetesen bejegyzett védjegy jogosultjának védelme
2. A termékek és szolgáltatások eredetének összekeverésének megelőzése

– így szokták mondani.

A módosítás háttere

A módosítás hátterében a korábbi rendelkezések következő problémái állnak:

1. A védjegy bejegyzésének elutasítása esetén felmerülő magas költségek kezelése
2. A globális szerződésekkel kapcsolatos hátrányok

A korábbi rendszerben, ha egy bejelentett védjegyet azonos vagy hasonló korábban bejegyzett védjegyek létezése miatt utasítottak el, akkor a kezelésével járó terhek jelentős problémát jelentettek.

Ha a bejegyzését elutasított védjeggyel kapcsolatban nem lehetett ellentmondó tartalmú módosítást végezni, akkor szükségessé vált az ellenvélemény benyújtása vagy a korábban bejegyzett védjegy jogainak megsemmisítése iránti perindítás. A bejegyzés újbóli elfogadására törekvés során jelentős időbeli és pénzügyi költségek jelentettek nagy terhet.

Továbbá, az Egyesült Államokban és más nyugati országokban már korábban bevezetésre került egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi, hogy ha valaki más korábban bejegyzett védjegyével ütköző védjegyet nyújt be, és a korábban bejegyzett védjegy tulajdonosának beleegyezése megvan, akkor a két védjegy együttes bejegyzését elfogadják.

Mivel a japán jogrendszerben nem volt elfogadott a beleegyezési rendszer, nem lehetett létrehozni olyan együttes létezési megállapodást, amely két védjegy egyidejű fennállását engedélyezte volna, ami problémákat okozott a globális szerződésekben.

Ezért a vállalatok igényeire és a nemzetközi rendszer harmonizációjának szempontjából kiindulva, Japánban is bevezetésre került a beleegyezési rendszer.

A módosítás tartalma

A fent említett háttér figyelembevételével az alábbi új rendelkezések kerültek bevezetésre.

商標法 4. cikk (Japán ~Syouhyouhou)
4　Még ha a védjegy bejegyzési kérelmezője az 1. bekezdés 11. pontjában említett védjegyet használja is, amennyiben a kérelmező megszerezte a védjegy bejegyzéséhez szükséges más személy hozzájárulását, és a védjegy használatával jelölt áruk vagy szolgáltatások nem okoznak összekeverést a 11. pontban említett más személy bejegyzett védjegyének tulajdonosával, kizárólagos használati jogosultjával vagy általános használati jogosultjával kapcsolatos áruk vagy szolgáltatások között, akkor az említett pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Védjegytörvény | e-Gov törvénykereső[ja]

Ebből a rendelkezésből kiderül, hogy a Védjegytörvény 4. cikk 1. bekezdés 11. pontjában említett védjegyek esetében is lehetségessé vált a védjegy bejegyzése, amennyiben a következő két feltétel teljesül:

1. Az előzetesen bejegyzett védjegy jogosultjának hozzájárulását megkapták.
2. Nincs összekeveredés veszélye az előzetesen bejegyzett védjeggyel.

Ezenkívül a 4. cikk 1. bekezdés 11. pontjának célját biztosítandó, a következő rendszerek kerültek kialakításra:

• Az egyik védjegy jogosultja követelheti a másik védjegy jogosultjától, hogy tegyen fel összekeveredést megelőző megjelölést (Védjegytörvény 24. cikk 4. pont 1. alpontja).
• Ha az egyik védjegy jogosultja tisztességtelen verseny céljából összekeveredést okozó védjegyet használ, bárki kérheti a védjegy bejegyzésének megsemmisítését (Védjegytörvény 52. cikk 2. pontja).

A konzisztencia rendszerének bevezetése elfogadott, de mindig figyelembe kell venni az előzetesen bejegyzett védjegyek jogainak védelmét és az összekeveredés megelőzését.

A versenytilalmi törvény módosításának összefüggései

A védjegytörvény módosításával összhangban a versenytilalmi törvényt is részben módosították.

A probléma akkor merül fel, ha a konzenciós rendszer bevezetésével párhuzamosan létező két védjegy közül az egyik megszerzi a versenytilalmi törvény 2. cikk (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában meghatározott ismertséget vagy hírnevet.

Az ismertséget vagy hírnevet szerzett védjegy tulajdonosa képes lehet arra, hogy a másik védjegy tulajdonosa ellen a versenytilalmi törvény alapján megállapítási igényt vagy egyéb jogorvoslatot kezdeményezzen. Azonban, ha ezt a megállapítási igényt elfogadják, az akadályozhatja a konzenciós rendszer zökkenőmentes használatát.

Ezért a konzenciós rendszer révén párhuzamosan létező mindkét védjegy tulajdonosa számára előírták, hogy a másik fél védjegy tulajdonosa ellen nem kezdeményezhetnek a versenytilalmi törvény 2. cikk (1) bekezdésének 1. és 2. pontjára hivatkozva megállapítási igényt vagy egyéb jogorvoslatot, amint azt a versenytilalmi törvény 19. cikk (1) bekezdésének 3. pontja kimondja.

A versenytilalmi törvény további módosításairól az alábbi kapcsolódó cikkben olvashat.

Kapcsolódó cikk: 【2024 áprilisában lép érvénybe】A módosított versenytilalmi törvény kulcsfontosságú pontjai – Ismerje meg a fontos változásokat

A módosítás második pontja: A más személy nevét tartalmazó védjegyek bejegyzési követelményeinek enyhítése (Japán Védjegytörvény)

A Reiwa 5 (2023) évi törvényhozás során enyhítésre kerültek a más személy nevét tartalmazó védjegyek bejegyzési követelményei.

A módosítás hátterét és a módosított rendelkezéseket ismertetjük.

A korábbi rendelkezések tartalma

A korábbi Japán Védjegytörvény 4. cikk (1) bekezdésének 8. pontja szerint nem volt megengedett más személy nevét vagy hasonló jellegű megjelöléseket tartalmazó védjegyek bejegyzése.

(A védjegybejegyzésre nem jogosult védjegyek)
4. cikk A következő védjegyek nem jogosultak a bejegyzésre az előző cikk rendelkezéseitől függetlenül.

8. Más személy portréját vagy más személy nevét, elnevezését, híres írói álnevét, művésznevet vagy ezek ismert rövidítéseit tartalmazó védjegyek (kivéve, ha a személy hozzájárulását megkapták.)

Védjegytörvény | e-Gov törvénykereső[ja]

E rendelkezés célja más személy személyiségi jogainak védelme volt, vagyis az, hogy senki ne használhassa mások nevét vagy elnevezését hozzájárulás nélkül védjegyként.

A módosítás háttere

Miközben fontos a személyiségi jogok védelme, problémát jelentett, hogy a vállalkozók, tervezők és mások neveit nem lehetett védjegyként bejegyezni, még ha azokat márkanévként szerették volna használni.

Bár más személy hozzájárulásával a védjegy bejegyezhető, nem valószerű, hogy azonos nevű személyektől minden esetben megkapjuk a szükséges beleegyezést. Ha nem ismerik el a védjegyjogot ilyen esetekben, akkor a névből álló márkák védelme hiányos maradhat.

E problémára válaszul a nyugati országokban már korábban olyan szabályozást vezettek be, amely a név ismertségét tette a védjegybejegyzés feltételévé. A nemzetközi rendszer összehangolása érdekében szükségessé vált a Japán Védjegytörvény 4. cikk (1) bekezdésének 8. pontjának módosítása is.

A módosítás tartalma

A Japán Védjegytörvény 4. cikk (1) bekezdésének 8. pontja a következőképpen módosult a Reiwa 5 (2023) évi törvényhozásban:

Védjegytörvény 4. cikk (1) bekezdés
8. Más személy portréját vagy más személy nevét (csak a védjegy használati területén a fogyasztók körében széles körben ismert nevekre korlátozódik.), elnevezését, híres írói álnevét, művésznevet vagy ezek ismert rövidítéseit tartalmazó védjegyek (kivéve, ha a személy hozzájárulását megkapták.) vagy más személy nevét tartalmazó védjegyek, amelyek nem felelnek meg a kormányrendeletben meghatározott követelményeknek

Védjegytörvény | e-Gov törvénykereső[ja]

E módosítás értelmében, ha a védjegy használati területén a fogyasztók körében nem ismert a név, akkor más személy nevét is be lehet jegyezni védjegyként.

Ezenkívül a módosítás kimondja, hogy a kormányrendeletben meghatározott követelményeknek nem megfelelő, más személy nevét tartalmazó védjegyek nem jegyezhetők be. Figyelemmel kell kísérni a jövőben kiadásra kerülő kormányrendeletek tartalmát.

Továbbá a Védjegyrendszer Alkalmazási Bizottság kijelentette, hogy ha más személy neve nem rendelkezik jelentős ismertséggel, akkor is elutasításra kerülnek azok a kérelmek, amelyek mások személyiségi jogait sértő módon használnák fel a nevet.

A kormányrendelettel együtt, a személyiségi jogok védelmét szolgáló rendszer kialakításával biztosítható a rendelkezés eredeti céljának megőrzése.

3. módosítási pont: A minta újdonságának elvesztésére vonatkozó kivételek feltételeinek enyhítése (Japán Mintaoltalom Törvény)

A „mintaoltalom” az egyik olyan szellemi tulajdonjog, amelyet a másolt termékek, hasonló termékek és egyéb utánzatok elleni védekezésre lehet használni. Ahhoz, hogy a mintaoltalom megadásra kerülhessen, újdonságra van szükség. Ha a mintát a mintaoltalom bejelentése előtt közzéteszik nyomtatott kiadványokban vagy weboldalakon, akkor az újdonság elvesztése miatt a mintaoltalom nem adható meg. Azonban, ha bizonyos feltételek teljesülnek, akkor a minta újdonságát nem veszítettnek tekintik. A mostani módosítás enyhítette az újdonság elvesztésére vonatkozó kivételek feltételeit.

Nézzük meg részletesen a módosítás hátterét és a módosítás tartalmát.

A korábbi szabályozás tartalma

Amennyiben az újdonság elvesztését az a személy okozza, akinek jogában áll a mintaoltalmi bejegyzést kérni, az alábbi feltételek teljesülése esetén az újdonság mégsem tekinthető elveszettnek.

(A minta újdonságának elvesztésének kivételei)
A negyedik cikk
2. Ha a mintaoltalmi bejegyzésre jogosult személy cselekménye következtében a minta a harmadik cikk első bekezdésének első vagy második pontjába tartozik (kivéve azokat, amelyek a találmányokra, használati mintákra, mintákra vagy védjegyekre vonatkozó hivatalos közlemények közzététele miatt tartoznak ebbe a kategóriába), az ilyen minta esetében, ha az említett cselekményt követő egy éven belül történik a mintaoltalmi bejegyzési kérelem, akkor az említett cikk és a második bekezdés szabályai alkalmazandók, mint az előző bekezdés esetében.

3. Az előző bekezdés szabályainak alkalmazását kérő személynek egy olyan írásos nyilatkozatot kell benyújtania a mintaoltalmi bejegyzési kérelemmel egyidejűleg a Japán Szabadalmi Hivatal főigazgatójához, amely tartalmazza, hogy a harmadik cikk első bekezdésének első vagy második pontjába tartozó minta az előző bekezdés szabályainak alkalmazására jogosult, és ezt igazoló dokumentumot (a továbbiakban ebben a cikkben és a hatvanadik cikk hetedik pontjában “igazolás” néven említjük) a mintaoltalmi bejegyzési kérelem benyújtásától számított harminc napon belül kell benyújtani a Japán Szabadalmi Hivatal főigazgatójához.

Mintaoltalmi törvény｜e-Gov törvénykereső[ja]

Ez a szabályozás olyan esetekre vonatkozik, amikor a tervező saját mintáját nyilvánosságra hozza, például kiállításokon, kiadványokban vagy weboldalakon, majd mintaoltalmi bejegyzést kér.

A cél az, hogy ne korlátozzuk a mintatervezőknek azt a tevékenységi körét, amelyet saját kifejezésmódjuk részeként értelmezhetünk.

A módosítás háttere

A korábbi szabályozásban a tervezetvédelmi törvény (Japanese Design Law) 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott “kivételes alkalmazás igazolásának” benyújtása jelentős terhet rótt az alkalmazókra.

Az utóbbi években a közösségi média és az e-kereskedelmi oldalak használata a PR és értékesítés terén növekedett, ami a tervezetek nyilvánosságra hozatalának sokféleségét és bonyolultságát eredményezte. Emellett gyakori, hogy a termékek tervezését a közösségi finanszírozás során először nyilvánosságra hozzák, majd később valósítják meg a terméket, így a fejlesztési folyamat során is gyakran kerülnek nyilvánosságra a tervezetek.

Ebben a helyzetben a nyilvános tevékenységek minden egyes esetét lefedő igazolások elkészítése 30 napon belül jelentős terhet jelent az alkalmazók számára.

Ezért a Reiwa 5 (2023) évi módosítás enyhítette a 4. cikk (3) bekezdésében foglalt követelményeket.

A módosítás tartalma

A japán ~Mintarajzi Törvény (意匠法) 4. cikk (3) bekezdése a Reiwa 5 (2023) évi módosításban a következőképpen változott:

Mintarajzi Törvény 4. cikk
3　Aki a második bekezdés rendelkezéseit kívánja alkalmazni, annak egy olyan írásos nyilatkozatot kell benyújtania a mintaoltalom bejelentésével egyidejűleg a ~Szabadalmi Hivatal elnökéhez, amely tartalmazza a harmadik cikk első bekezdésének első vagy második pontjában meghatározott minta a második bekezdés rendelkezéseinek megfelelő minta-e, és ezt igazoló dokumentumot (a továbbiakban ebben a cikkben és a hatvanadik cikk hetedik pontjában “igazoló okirat” néven említjük) kell benyújtania a mintaoltalom bejelentésétől számított harminc napon belül a ~Szabadalmi Hivatal elnökéhez. Azonban, ha azonos vagy hasonló minták esetében több, a harmadik cikk első bekezdésének első vagy második pontjában meghatározott jogosultságot eredményező cselekmény történt, elegendő az igazoló okiratot az említett több cselekmény közül a legkorábban végrehajtott egyikre vonatkozóan benyújtani.

Mintarajzi Törvény | e-Gov törvénykereső[ja]

A módosítás előtt szükséges volt minden nyilvánosságra hozott minta kivétel alkalmazásának igazolására szolgáló okirat elkészítése. A módosítás értelmében elegendő a legelső nyilvánosságra hozott mintára vonatkozó igazoló okirat benyújtása ahhoz, hogy alkalmazhatóvá váljon az újdonság elvesztésének kivételi szabálya.

A bejelentők terhei csökkentek, miközben a legelső nyilvánosságra hozott minta az igazoló okiratban való megjelenítésével a harmadik felek előreláthatóságát is figyelembe vették.

A módosítások gyakorlati hatása és a szükséges intézkedések

A 2023-as (Reiwa 5) japán szabadalmi törvény és formatervezési minta törvény módosításával kapcsolatban fontos, hogy teljes mértékben megértsük a módosítások tartalmát. Különösen figyelmet kell fordítani azokra a kormányrendeletekre és vizsgálati irányelvekre, amelyek még nincsenek teljesen kialakítva. Érdemes lesz követni a jövőbeni jogalkotást.

Továbbá, a módosítások többnyire lehetővé teszik a védjegyek és formatervezési minták szélesebb körű és könnyebb használatát. A védjegytörvény módosítása különösen azoknak a védjegyeknek növeli a bejegyzési lehetőségét, amelyek korábban nem kaphattak védjegybejegyzést. A vállalkozásoktól elvárható, hogy a jövőben szélesebb körű márkasztratégiát alakítsanak ki.

Amikor eljön az idő, hogy a módosított rendelkezések alkalmazhatók legyenek, fontos, hogy mélyítsük el ismereteinket a módosításokról, hogy hatékonyan tudjuk azokat használni.

Összefoglalás: A védjegy- és mintaoltalom törvények módosításához szakértői tanácsadás szükséges

A védjegy- és mintaoltalom törvények Reiwa 5 (2023) évi módosítása a digitalizáció és a nemzetköziesedés jelenlegi trendjeinek tükrében történt, a jogi rendszer fejlesztésének fő céljával.

A védjegytörvény esetében, olyan védjegyek is bejegyezhetővé váltak, amelyek korábban nem voltak, és a mintaoltalom törvény is könnyebbé tette a minta bejelentését. Az új szabályozások hatékony kihasználása és a szélesebb körű üzleti tevékenység előmozdítása érdekében elengedhetetlen a módosítások megfelelő megértése.

A védjegyek és minták bejegyzése jelentős hatással van a vállalat üzleti stratégiájára, ezért gyors és megbízható cselekvés szükséges. Ha kérdései vannak a módosításokkal kapcsolatban, javasoljuk, hogy kérjen tanácsot egy szakértőtől.

Intézkedéseink bemutatása a Monolith Ügyvédi Irodánál

A Monolith Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem magas szintű ötvözésével foglalkozó jogi szolgáltató. Az utóbbi években a szellemi tulajdonjogok, különösen a védjegyjog és a mintaoltalom, egyre nagyobb figyelmet kapnak. Irodánk szellemi tulajdonnal kapcsolatos megoldásokat kínál ügyfeleinek. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Ügyvédi Iroda szakterületei: Különböző vállalatok IT- és szellemi tulajdonjogi ügyei[ja]