A YouTuber 'stema' tevékenysége megsérti a 'Japán Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvényét'? Mi a különbség a vállalati projektekhez képest?
A YouTube-on nap mint nap különböző műfajú videók kerülnek közzétételre, és valószínűleg Ön is találkozott már olyan videóval, amelyben egy YouTuber termékeket vagy alkalmazásokat mutat be. A termék- vagy alkalmazásbemutató videókban a YouTuber gyakran saját tapasztalatai alapján, jóként ítélt dolgokat mutat be, de előfordul, hogy a bemutatót egy vállalat kérésére készítik.
Itt merül fel a probléma, ha a YouTuber gazdasági ellenszolgáltatás fejében elfogadja egy vállalat kérését, hogy mutasson be egy terméket vagy alkalmazást, de ezt eltitkolja a videóban.
Ezt a gyakorlatot “stealth marketing”-nek (a továbbiakban “stema”) nevezik, de vajon illegális-e a “stema”? Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen jogi problémák merülhetnek fel a YouTuber “stema” tevékenységével kapcsolatban.
Ezenkívül bemutatjuk azokat az eseteket is, amikor a YouTuber nyíltan vállalja, hogy egy vállalat kérésére mutat be terméket vagy alkalmazást, az úgynevezett “vállalati projekteket”.
Mit jelent a “stema” kifejezés?
A “stema” a Stealth Marketing (Rejtett Marketing) rövidítése, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók észre sem veszik, hogy valójában reklámot néznek. A “stealth” szó titkos, rejtett, elbújó jelentéssel bír, és arra utal, hogy a reklámok és hirdetések elrejtik valódi természetüket a fogyasztók elől, ezért nevezik ezt a módszert rejtett marketingnek.
A “stealth” szóhoz hasonlóan a titkos, elrejtett jelentéssel bíró “undercover” szóval is kombinálva, ezt a módszert Undercover Marketing (Fedett Marketing) néven is emlegetik.
Általánosságban a stema két típusra osztható:
1. A “személyazonosság-eltitkoló” stema, amikor a vállalkozó vagy a vállalkozótól anyagi ellenszolgáltatást kapó személy véleményt ír egy véleményoldalon, mintha ő lenne a tényleges harmadik fél, aki véleményt ír.
2. A “juttatás-eltitkoló” stema, amikor a vállalkozó anyagi előnyt nyújt egy harmadik félnek, hogy termékeket, alkalmazásokat stb. hirdessen, de ezt a tényt nem tünteti fel.
A YouTuber-ekkel kapcsolatban főként a 2. típusú stema jelent problémát, ezért a következőkben a 2. típusú stema-ra összpontosítva magyarázom el a jelenséget.
Referencia cikk: Egy másik cég rejtett marketing (stema) cikkének törlése[ja]
A YouTuberek által végzett reklámozás problémái
Amikor a YouTuberek videóban mutatnak be termékeket vagy alkalmazásokat, gyakran felmerül a kérdés, hogy ez a bemutató nem-e reklám. Azonban vannak, akik nem feltétlenül értik, milyen problémákat okozhat, ha valóban reklámról van szó. Ezért az alábbiakban ismertetjük a reklámozásból eredő jogi problémákat.
Jogi kérdések – A kapcsolat a ‘Japán Ajándéktárgyak és Téves Megjelenítés Elleni Törvénnyel’
Amennyiben egy YouTuber ‘stealth marketing’ videót tesz közzé, felmerülhetnek problémák a ‘Japán Ajándéktárgyak és Téves Megjelenítés Elleni Törvénnyel’ (a továbbiakban ‘Ajándéktárgyak Törvénye’) kapcsolatban.
Mi az a ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye’?
A ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye’ egy olyan jogszabály, amely szigorúan szabályozza a termékek és szolgáltatások minőségének, tartalmának, árának stb. hamis megjelenítését, és többek között korlátozza az ajándéktárgyak maximális összegét a túlzott ajándéktárgyak nyújtásának megakadályozása érdekében. A törvény célja, hogy megvédje azt a környezetet, amelyben a fogyasztók önkéntesen és ésszerűen választhatnak jobb termékeket és szolgáltatásokat.
Az ajándék megjelenítési törvény és a szponzorált tartalom kapcsolata
A szponzorált tartalommal kapcsolatban főként az alábbi ajándék megjelenítési törvény rendelkezései okoznak problémát.
Téves felsőbbrendűségi állítás
A téves felsőbbrendűségi állításról az ajándék megjelenítési törvény 5. cikkének 1. pontja rendelkezik.
A termék vagy szolgáltatás minőségével, szabványával vagy egyéb tartalmával kapcsolatban, ha a fogyasztók számára azt a látszatot keltjük, hogy az valójában jobb, mint amilyen valójában, vagy ha tévesen azt állítjuk, hogy az jobb, mint a hasonló terméket vagy szolgáltatást kínáló más vállalkozásoké, és ezáltal tisztességtelenül vonzzuk a vásárlókat, akadályozva a fogyasztók önálló és ésszerű választását.
Ajándék megjelenítési törvény 5. cikk 1. pont
Konkrétan ez azt jelenti, hogy ha valaki hamisan állítja, hogy a termék vagy szolgáltatás minősége jobb, mint valójában, vagy ha valaki hamisan állítja, hogy a termék vagy szolgáltatás jobb, mint a versenytársaké, akkor ez téves felsőbbrendűségi állításnak minősül.
Téves előnyös állítás
A téves előnyös állításról az ajándék megjelenítési törvény 5. cikkének 2. pontja rendelkezik.
A termék vagy szolgáltatás árával vagy egyéb üzleti feltételeivel kapcsolatban, ha a fogyasztók számára azt a látszatot keltjük, hogy az üzleti partner számára jelentősen előnyösebb, mint amilyen valójában, vagy ha tévesen azt állítjuk, hogy az előnyösebb, mint a hasonló terméket vagy szolgáltatást kínáló más vállalkozásoké, és ezáltal tisztességtelenül vonzzuk a vásárlókat, akadályozva a fogyasztók önálló és ésszerű választását.
Ajándék megjelenítési törvény 5. cikk 2. pont
Konkrétan ez azt jelenti, hogy ha valaki hamisan állítja, hogy a termék vagy szolgáltatás üzleti feltételei előnyösebbek, mint valójában, vagy ha valaki hamisan állítja, hogy a termék vagy szolgáltatás olcsóbb, mint a versenytársaké, akkor ez téves előnyös állításnak minősül.
Mikor szegi meg a YouTuber a japán ‘Ajándéktörvényt’ a szponzorált tartalommal?
Akkor nézzük meg, milyen esetekben szegi meg a YouTuber a japán ‘Ajándéktörvényt’ a szponzorált tartalommal. Úgy tűnik, vannak, akik úgy gondolják, hogy minden szponzorált tartalom megsérti az ‘Ajándéktörvényt’, de valójában nem minden szponzorált tartalom sérti meg ezt a törvényt, csak azok, amelyek a törvényben meghatározott tiltott tevékenységekbe tartoznak. Tehát nem szabad azt gondolni, hogy minden szponzorált tartalom automatikusan megsérti az ‘Ajándéktörvényt’.
A YouTuber által bemutatott termékek vagy alkalmazások esetében gyakran a termék vagy alkalmazás “minőségére, szabványaira és egyéb tartalmára” vonatkozó információkat mutatnak be, ezért a félrevezetően jó minőségű bemutatás és az ‘Ajándéktörvény’ kapcsolatára fogunk összpontosítani.
Az ‘Ajándéktörvény’ megsértésének tekintett félrevezetően jó minőségű bemutatásnak a következő feltételeknek kell megfelelnie:
- (ⅰ) A szponzorált tartalommal bemutatott termék vagy alkalmazás jelentősen jobbnak tűnik, mint a valóságban, vagy (ⅱ) a versenytársak által kínált termékek vagy alkalmazásoknál jelentősen előnyösebbnek tűnik, és
- A bemutatás megalapozatlanul vonzza a vásárlókat, és akadályozza a fogyasztók önálló és ésszerű választását.
Egyszerűen fogalmazva, ha túlzottan dicsérő termék- vagy alkalmazás-bemutató videót tölt fel a YouTube-ra, akkor felmerülhet az ‘Ajándéktörvény’ megsértésének kérdése.
A szponzorált tartalom esetében a YouTube-ra feltöltött videó reklámnak vagy hirdetésnek tűnhet, és a fogyasztók hihetik, hogy “a YouTuber személyesen vásárolta meg és ajánlja, tehát jó termék”, ami növeli a félrevezetően jó minőségű bemutatás és az ‘Ajándéktörvény’ megsértésének valószínűségét.
Másrészről, a később bemutatásra kerülő vállalati projektek esetében a fogyasztók felismerhetik, hogy a YouTuber gazdasági előnyt szerez a vállalattól, és megérthetik, hogy “ez a videó gazdasági előnyt szerez a vállalattól, ezért a vállalat érdekeit szolgáló bemutatót készít”, ezért a szponzorált tartalomhoz képest a félrevezetően jó minőségű bemutatás valószínűsége relatíve alacsonyabb, és kevésbé valószínű, hogy az ‘Ajándéktörvény’ megsértésének tekintik.
Tegyük fel, hogy a YouTuber, aki még soha nem használt társkereső alkalmazást, szponzorált tartalomként reklámoz és hirdet egy ilyen alkalmazást a vállalat kérésére. Továbbá, az alkalmazás bemutató videójában azt mondja, hogy “használtam ezt az oldalt, és tényleg találkoztam különböző emberekkel. Más alkalmazásokkal egyáltalán nem találkoztam, de ezzel az alkalmazással találkoztam”.
Ha azonban valójában az alkalmazásban csak úgynevezett hamis profilok vannak, és egyáltalán nem lehet találkozni, vagy más alkalmazásokban könnyebben lehet találkozni, akkor ez a félrevezetően jó minőségű bemutatás, és megsértheti az ‘Ajándéktörvényt’.
Ténybeli problémák
Még abban az esetben is, ha a rejtett marketing (japánul: ステマ) nem sérti a ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvényét’, vannak ténybeli problémák. A rejtett marketing általánosan rossz dolognak tekintett a társadalomban.
Ennek következtében, ha kiderül, hogy valaki rejtett marketinget használ, elképzelhető, hogy a bemutató videót feltöltő YouTuber hírneve csökken. Ugyanígy, a bemutató videót megrendelő cég hírneve is csökkenhet, és azok, akik utálják a rejtett marketinget, bojkottot is szervezhetnek.
Ezért a rejtett marketing ténybeli kockázatokat is magában foglal, ezért óvatos megfontolást igényel annak alkalmazása.
Referencia cikk: Lehet-e törölni a bejegyzést, ha rejtett marketing vagy önreklám miatt rágalmazásról van szó?[ja]
Mit jelent az “üzleti ügyek” kifejezés?
Az “üzleti ügyek” alatt azt értjük, amikor a YouTuber nyilvánvalóvá teszi, hogy gazdasági ellenszolgáltatást kap egy vállalattól, és bemutatja a termékeket vagy alkalmazásokat. Ha megnézi a YouTuber videóit, lehet, hogy találkozik olyan bemutató videókkal, amelyeknél kifejezetten meg van jelölve, hogy “támogatja a ◯◯ részvénytársaság”, és ezt nevezik “üzleti ügynek”. Ezt néha “együttműködési tervnek” vagy “együttműködési videónak” is nevezik. Az üzleti ügyek esetében, mivel látható, hogy a YouTuber a vállalat kérésére töltött fel bemutató videót, a fogyasztók úgy gondolhatják, hogy “ez egy üzleti ügy, talán csak hivatkozásként nézem meg a videót”, így csökken a valószínűsége annak, hogy félrevezetőnek ítélik.
Összefoglalás
A fentiekben ismertettük a YouTuberek által végzett reklámozás jogi kérdéseit.
A YouTube népszerűségének növekedése miatt a vállalatok és a YouTuberek közötti kapcsolat erősödik, és előfordulhat, hogy reklámozásra kerül sor. Nemcsak azoknak a vállalatoknak fontos, akik termékeket vagy alkalmazásokat kérnek be a YouTuberektől, hanem azoknak a YouTubereknek is, akik reklámozó videókat tesznek közzé, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzenek a reklámozásról.
A reklámozás esetében a félrevezető megjelenítés stb. vonatkozásában, és annak eldöntésében, hogy megsérti-e a ‘japán ajándéktárgyak megjelenítésének törvényét’, jogi ismeretekre és szakértői ítéletre van szükség. Ezért, ha bármilyen aggodalma van a reklámozással kapcsolatban, a vállalatoknak és a YouTubereknek ajánlott jogi tanácsadást kérni.
Ha szeretné megtudni a cikk tartalmát videó formájában, nézze meg a YouTube csatornánkon található videót.
Category: Internet
