Mik a becsületsértés alapfeltételei, amikor véleményeket vagy kritikákat tartalmazó kifejezésekről van szó?

Valaha a rágalmazás elkövetői általában olyan tömegmédia eszközök voltak, mint a hírügynökségek és a televízió, amelyek rendelkeztek információközlő erővel, vagy híres személyek. Azonban az internet fejlődésével, és a fórumokon és közösségi hálózatokon keresztül, bárki képes lett információt közölni a nagyközönséggel, és az expresszió területének kiterjedésével, bárki rágalmazás áldozatává válhat.

Ha gondatlanul posztolsz, lehet, hogy te leszel a rágalmazás elkövetője. A “rágalmazás feltételei” és a “rágalmazás nem állapítható meg” témákat más cikkekben is tárgyaljuk, de itt a vélemények és a kritikák közötti különbséget, és a rágalmazás sikerességét, az úgynevezett vélemény-kritika típusú rágalmazást fogjuk megvitatni.

Becsületsértés vélemény vagy kritika kifejezésével

A büntető törvénykönyvben a becsületsértés bűncselekményét a 230. cikk szabályozza, amely szerint a tényállítás a követelmény, és konkrét tényeket (olyan tényeket, amelyek létezését vagy nem létezését bizonyítékokkal lehet eldönteni) kell bemutatni ahhoz, hogy a bűncselekmény megvalósuljon. Azonban a polgári jogi becsületsértés követelményei nincsenek egyértelműen meghatározva.

1. Aki nyilvánosan tényeket állít és ezzel megsérti mások becsületét, függetlenül attól, hogy a tények igazak-e vagy sem, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy 500.000 jen alatti bírsággal büntetendő.

Büntető Törvénykönyv 230. cikk

A becsületsértés elkövetőjével szemben a bíróság a károsult kérelmére helyettesítheti a kártérítést, vagy a kártérítéssel együtt rendelhet el olyan intézkedést, amely a becsület helyreállítására alkalmas.

Polgári Törvénykönyv 723. cikk

Ezzel kapcsolatban a bírói gyakorlat:

A becsületsértés jogsértő cselekménye akkor valósul meg, ha a kérdéses kifejezés csökkenti az emberi méltóság, erény, hírnév, hitel stb. társadalmi értékelését, függetlenül attól, hogy ez tényállítás vagy vélemény, illetve kritika kifejezése-e.

Legfelsőbb Bíróság 1997. szeptember 9-i (1997) ítélete

Így a vélemény vagy kritika kifejezésével is megvalósulhat a becsületsértés.

Tehát:

1. Az úgynevezett “büntetőjogi becsületsértés” eseteiben konkrét tényeket kell bemutatni, ami polgári jogi értelemben is becsületsértés (becsületjog megsértése).
2. Az azonban, ami a büntetőjogban nem minősül becsületsértésnek, de vélemény vagy kritika kifejezésével becsületsértést követ el (“vélemény-kritika típusú becsületsértés”), polgári jogi értelemben is becsületsértés (becsületjog megsértése).

Ez a struktúra. A becsületsértés megvalósulásának követelményeiről a következő cikkben részletesen tájékozódhat.

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

Ezért a polgári jogban, ha a kifejezés csökkenti az ember társadalmi értékelését az átlagember érzékelése szerint, akkor a becsületsértés megvalósul, függetlenül attól, hogy ez tényállítás vagy vélemény, illetve kritika kifejezése. Tehát a becsületsértés megállapításának vizsgálatakor a tényállítás és a vélemény, illetve kritika közötti különbségtétel felesleges.

Az azonban, hogy a tényállítás és a vélemény, illetve kritika közötti különbség a mentesség követelményeiben eltér, ezért a mentesség vizsgálatakor ezek közötti különbségtételnek van jelentősége, és nagy hatással van arra, hogy a becsületsértés jogi felelőssége fennáll-e vagy sem.

A polgári jogi jogsértésként értelmezett becsületsértés esetében a polgári törvénykönyv lehetővé teszi a kártérítés helyett, vagy a kártérítéssel együtt a becsület helyreállítására alkalmas intézkedések meghozatalát. Az ilyen általános intézkedések között szerepel a bocsánatkérő hirdetés, amelyről egy másik cikkben részletesen tájékozódhat.

https://monolith.law/reputation/defamation-corrective-advertising-restoration-of-reputation[ja]

Az igaz tények bemutatásával kapcsolatos rágalmazás mentességi feltételei

Ha a rágalmazás igaz tények bemutatásával történik, a törvényesség tagadható és a rágalmazás mentesül, ha a következő három feltétel teljesül:

1. Az állítás közérdekű tényeket tartalmaz (közérdek).
2. Kizárólag a közjó szolgálata a cél (közjó).
3. Az állított tények igaznak bizonyulnak (igazság), vagy van megfelelő ok arra, hogy higgyünk azok igazságában (megfelelőség).

A Japán Büntetőtörvénykönyv 230. cikkének 2. bekezdése említi a “közérdek”, “közjó” és “igazság” fogalmakat, de ehhez hozzáadódik a “megfelelőség” is. Ez azt jelenti, hogy ha a rágalmazó kijelentés teljesíti a fenti feltételeket, akkor sem büntető, sem polgári jogi felelősséget nem kell vállalni.

Itt meg kell jegyezni, hogy a “megfelelőség” azt jelenti, hogy “van megfelelő ok arra, hogy higgyünk a tény igazságában”, amihez egyértelmű bizonyíték szükséges. A Japán Legfelsőbb Bíróság 1997. szeptember 9-i (Heisei 9) ítélete, amely a “Yukan Fuji Ross-gyanú” fellebbezési eljárására vonatkozik, kimondja, hogy “még ha egy személy bűncselekmény elkövetésének gyanúja széles körben ismertté vált a sajtó ismételt jelentései miatt, ez nem jelenti azt, hogy az, aki nyilvánosan kijelenti, hogy a bűncselekmény valóban megtörtént, megfelelő okkal hihet a tény igazságában”. Tehát a “a tévében mondták” vagy “a könyvben írták” nem elfogadható indok, és nem mentesül a felelősség alól. Vigyázni kell.

A vélemény vagy kritika alapján történő rágalmazás mentességi feltételei

A vélemény vagy kritika alapján történő rágalmazás esetén, ha a következő négy feltétel teljesül, a törvénytelenség tagadható, és a rágalmazás mentesül.

1. A vélemény vagy kritika a közérdekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozik (közérdek).
2. A vélemény vagy kritika célja kizárólag a közjó előmozdítása (közjó).
3. Az alapul szolgáló tények igaznak bizonyulnak (igazság), vagy van megfelelő ok arra, hogy higgyünk abban, hogy ezek a tények igazak (megfelelőség).
4. A vélemény vagy kritika nem tér el a személyes támadásoktól vagy a vélemény vagy kritika határaitól.

Az 1-3. feltételek megközelítése hasonló a tények bemutatásán alapuló rágalmazáshoz, vagy azzal rokon. A 4. feltétel esetében azonban figyelembe veszik az expresszió tartalmát, az állandóságát, az áldozat tulajdonságait stb.

Ezért, ha összehasonlítjuk a normál rágalmazással, a vélemény vagy kritika alapján történő rágalmazás akkor valósul meg, ha “eltér a vélemény vagy kritika határaitól”.

Kifejezés: tények bemutatása vagy vélemény, kritika?

A A tanulóközpont-lánc, melynek B tanulóközpontja van, beperelte C-t, aki a lányát a B tanulóközpontba járatja, a Tokyo Kerületi Bíróságon, mert C posztot tett közzé egy fórumon, ami sérti a cég hírnevét.

A B tanulóközpont igazgatója, D, találkozott egy lányiskolás diákkal egy társkereső oldalon, pénzt adott neki, hogy obszcén módon öltözzön, és obszcén képeket készített róla, majd letartóztatták. Beismerte, hogy több mint 300 hasonló bűncselekményt követett el. C, aki ezt a hírt hallotta, posztolt a fórumon, hogy “Lehet, hogy D obszcén cselekményeket követett el a B tanulóközpont diákjaival” és “Lehet, hogy a B tanulóközpont többi alkalmazottja is obszcén cselekményeket követett el a diákokkal”.

D büntetőperét a per alatt tartották, és D-t bűnösnek találták a gyermekpornográfia törvény megsértésében. Ennek eredményeként D tetteit bizonyították. Ezenkívül, mivel ez a bűncselekmény nagy nyilvánosságot kapott, a közvélemény és a közérdek is elismerték.

Ezért nagy kérdés volt, hogy C fórumon tett kifejezései tényeket mutatnak-e be, vagy véleményeket, kritikákat tartalmaznak-e. A Tokyo Kerületi Bíróság ezzel kapcsolatban úgy ítélte meg, hogy ha az átlagos olvasó normális figyelme és olvasási módja alapján értelmezi a posztot, nem gondolná, hogy “D és a többi alkalmazott obszcén bűncselekményeket követett el”.

Az alperes, aki ugyanolyan korú diákokat tanít, mint a jelen ügyben, nem vette észre D bűncselekményeit, aki elismerte, hogy több mint 300 bűncselekményt követett el, és folyamatosan alkalmazta őt teljes munkaidős alkalmazottként, sőt, igazgatói pozícióba helyezte őt. Ezt a tényt alapul véve, véleményt fogalmazott meg arról, hogy ha ilyen felügyeleti rendszer van, akkor lehet, hogy D-nél és a többi alkalmazottnál is van lehetőség további bűncselekmények elkövetésére. Ezért élesen bírálta és kifogásolta az alperes alkalmazotti oktatásának és alkalmazottainak felügyeletének hanyagságát, a belső szabályok betartásának hiányát, és az oktatási intézményként való tudatosság hiányát, amely diákokat bíz rá és nevel. Ezért nem tényeket mutatott be.

Tokyo Kerületi Bíróság, 2011. november 25.

Így a bíróság úgy ítélte meg, hogy C fórumon tett kifejezései véleményeket vagy kritikákat tartalmaznak.

Túllépte-e a vélemény vagy kritika határát

Az utolsó követelmény, hogy “nem lépte-e túl a vélemény vagy kritika határát, például személyes támadásokkal”, kérdésessé vált. C fórumának kifejezései között szélsőségesek is voltak, ezért a kifejezések élessége miatt felmerült a kérdés, hogy a mentesség tagadható-e.

A Tokyo District Court (Tokiói Kerületi Bíróság) úgy ítélte meg, hogy C még mindig nem lépte túl a vélemény vagy kritika határát, és mentesítette C-t. Bár C kritikája éles és szélsőséges kifejezéseket is tartalmazott, a D által okozott esemény nagy társadalmi hatást gyakorolt, nagy zavart és aggodalmat okozott a társadalomban, és nagy felháborodást váltott ki, annak ellenére, hogy A nem tett közzé semmilyen ténybeli kapcsolatot vagy védekezést, C kritikája még mindig a jogos vélemény vagy kritika keretein belül maradt, és nem tett személyes támadást, ezért a mentességet elismerték.

Ebben az értelemben fontos megjegyezni, hogy nem mondható el, hogy a C által írt, ugyanolyan éles kritikai írások minden esetben mentesülnek. A mentesség elismerése vagy elutasítása mindig az adott eset összességéből származó átfogó ítélet alapján történik, és a konkrét tények függvénye.

A társadalmi problémák felmerülésekor gyakran előfordul, hogy az érdeklődő felhasználók éles és támadó véleményeket, kritikákat tesznek közzé az interneten. Ezért érdemes figyelni az ilyen helyzetekben a szólásszabadság és a becsület jogának egyensúlyára vonatkozó kérdéseket.

Összefoglalás

A cikkben tárgyalt vélemény- és kritikaalapú rágalmazás jogi szerkezete olyan rágalmazási esetekben kerül vizsgálatra, ahol a konkrét tényeket tartalmazó állítások nehézkesek. Tehát,

1. Alapvetően azt állítjuk, hogy a rágalmazó kijelentés konkrét tényeket tartalmaz, és rágalmazás (becsületsértés) miatt perelünk.
2. Ha azonban a kijelentés olyan absztrakt vagy “vélemény” jellegű, amelyről nehéz azt mondani, hogy konkrét tényeket tartalmaz, akkor nem tudjuk az 1. pont szerinti szerkezetet alkalmazni, és vélemény- és kritikaalapú rágalmazást állítunk.
3. Ha azonban vélemény- és kritikaalapú rágalmazást állítunk, akkor az csak akkor lesz jogellenes, ha “túllépi a vélemény vagy kritika határait”, tehát ebben az értelemben a küszöb magasabb.

Ez a szerkezet. A gyakorlati érzék szerint az 1. pont szintje attól függ, hogy az ügyvéd alaposan megfogalmazza-e az érveket, ami befolyásolhatja a végeredményt. Például a “fekete vállalat” kifejezés esetében volt olyan nézet, hogy “ez csak a munkavállalók véleménye a vállalatról, nem konkrét tény (tehát csak vélemény- és kritikaalapú rágalmazás kérdése)”, de irodánk már nyert pert a “belül is fekete” kifejezés alapján, feltételezve, hogy az egy konkrét tény. Ez egy példa arra, hogy a bíróság elfogadta az értelmezést, amely figyelembe vette a fórumon található más válaszokat, és szükség volt arra, hogy “figyelembe kell venni a többi válasz tartalmát”.

https://monolith.law/reputation/illegal-posting-black-companies-in5ch[ja]

A vélemény- és kritikaalapú rágalmazás, mint a 2. pontban említett, olyan esetekben kerül elő, ahol “nagyon nehéz” konkrét tényeket állítani, és ezért a jogi szerkezetet “utolsó védővonalnak” kell tekinteni. A gyakorlati érzék szerint a ilyen döntések meghozatalához konkrét esetekben szükség van tapasztalatra és know-how-ra.

Ha ezt a cikket videó formájában szeretné megtekinteni, kérjük, nézze meg YouTube csatornánk videóját.

https://youtu.be/BKq7mXIOmH4[ja]