Mire kell figyelni az SNS-en történő befektetési információk közzétételekor? Magyarázat a pletykák terjesztésének, a becsületsértésnek és a piacmanipuláció feltételeinek

Mára már természetessé vált, hogy az SNS-en keresztül információkat közlünk és gyűjtünk. Különösen a befektetési területen, ahol az SNS azonnalisága és kompatibilitása miatt gyakran használják. Az SNS-en bárki könnyedén közölhet információkat, azonban valójában, ha befektetési információkat közlünk, óvatosnak kell lennünk, hogy a tartalom ne feleljen meg a pletykák terjesztésének, a hírnev rongálásának vagy a piaci manipulációnak.

Ezért ebben a cikkben részletesen ismertetjük a befektetési információk közlésével kapcsolatos jogi problémákat, amelyekre figyelnünk kell.

Jogi kérdések az SNS-en keresztül történő befektetési információk megosztásakor

Az SNS-en keresztül történő befektetési információk megosztása számos területre hatással lehet.

Például, ha a befektetési információkat az SNS-en osztják meg, a magánbefektetők ezen információk alapján hoznak befektetési döntéseket. Ha téves információk vagy pletykák terjednek, a befektetők veszteséget szenvedhetnek. Ezenkívül, ha a befektetési információk az SNS-en terjednek, ez befolyásolhatja a vállalatok részvényárait és értékelését.

Ezért a befektetési információk megosztásakor figyelni kell arra, hogy ne sértse meg a Büntető Törvénykönyvet, a Pénzügyi Termékek Kereskedelméről szóló törvényt (japán ‘Kin’yū Shōhin Torihiki-hō’) és a Tisztességtelen Verseny Megelőzéséről szóló törvényt (japán ‘Fusei Kyōsō Bōshi-hō’). Különösen, az SNS-en keresztül történő befektetési információk megosztásakor, az információk könnyű megosztása és az SNS terjedési ereje miatt, a befektetési információk pillanatok alatt sok emberhez eljuthatnak, ezért óvatosság szükséges.

Az SNS-en történő befektetési információk közzététele esetén előforduló rágalmazás és hitelrontás esetei

Ha befektetési információkat teszünk közzé az SNS-en, az információ tartalmától függően előfordulhat, hogy megsértjük egy adott vállalat hírnevét, vagy csökkentjük annak értékelését. Ilyen esetekben lehetőség van a rágalmazás (japán Büntető Törvénykönyv 230. cikk 1. bekezdés) vagy a hitelrontás (japán Büntető Törvénykönyv 233. cikk) bűncselekményének megvalósulására.

Kapcsolódó cikk: Lehetséges-e kártérítést igényelni egy vállalat számára? A rágalmazás jogeseteinek magyarázata[ja]

A rágalmazás megállapításának feltételei

A rágalmazás bűncselekményét a japán Büntető Törvénykönyv 230. cikk 1. bekezdése a következőképpen határozza meg:

(Rágalmazás)
230. cikk: Aki nyilvánosan tényeket állít és ezzel megsérti mások hírnevét, függetlenül attól, hogy a tények igazak-e vagy sem, legfeljebb három évig tartó szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 500 ezer jen bírsággal büntethető.

e-GOV法令検索｜Büntető Törvénykönyv[ja]

Tehát a rágalmazás bűncselekményének feltételei a következők:

• Nyilvánosan
• Tényeket állít
• Megsérti mások hírnevét

Azonban a Büntető Törvénykönyv 230. cikk 2. bekezdése szerint, ha a tények tartalmában a közérdek, a közjó és az igazság elismerhető, akkor a jogsértés kizárható.

Ha a rágalmazás bűncselekménye megvalósul, akkor legfeljebb három évig tartó szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 500 ezer jen bírsággal büntethető.

A hitelrontás megállapításának feltételei

A hitelrontás bűncselekményét a japán Büntető Törvénykönyv 233. cikk határozza meg a következőképpen:

(Hitelrontás és üzleti akadályozás)
233. cikk: Aki hamis híreszteléseket terjeszt, vagy csalárd módon rontja meg mások hitelét, vagy akadályozza azok üzleti tevékenységét, legfeljebb három évig tartó szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 500 ezer jen bírsággal büntethető.

e-GOV法令検索｜Büntető Törvénykönyv[ja]

Tehát a hitelrontás bűncselekményének feltételei a következők:

• Hamis híreszteléseket terjeszt vagy csalárd módon
• Rontja meg mások hitelét

A hitelrontás bűncselekmény “hitel” alatt az emberek gazdasági szempontból vett értékelését értjük, ami nem csak a fizetési szándékra vonatkozó társadalmi bizalmat vagy az emberek fizetőképességét jelenti, hanem a termékek minőségére vonatkozó társadalmi bizalmat is magában foglalja.

Ha a hitelrontás bűncselekménye megvalósul, akkor legfeljebb három évig tartó szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 500 ezer jen bírsággal büntethető.

Az esetek, amikor a SNS-en történő befektetési információk terjesztése pletykák terjesztésévé válik

Ahogy azt korábban említettük, a hamis pletykák terjesztése és mások hírnevének rontása büntetőjogi értelemben hírnevrontásnak minősül. Ugyanakkor a “Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény” is szabályozza a pletykák terjesztését.

Mi a pletyka terjesztése?

A Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény (Japanese Financial Instruments and Exchange Act) 158. cikkelye a következőképpen rendelkezik:

(A pletyka terjesztésének, csalásnak, erőszaknak vagy fenyegetésnek tilalma)
158. cikkely Senki sem terjeszthet pletykákat, alkalmazhat csalást, vagy alkalmazhat erőszakot vagy fenyegetést értékpapírok gyűjtésének, eladásának vagy vásárlásának, vagy más tranzakcióknak, vagy derivatívák kereskedelmének céljából, vagy értékpapírok (értékpapírok vagy opciók vagy derivatívák kereskedelmére vonatkozó pénzügyi termékek (kivéve az értékpapírokat.) vagy pénzügyi mutatókat. Ugyanaz a 168. cikkely első bekezdése, a 173. cikkely első bekezdése és a 197. cikkely második bekezdése első pontja alatt.) piaci változásokat célzó céllal.

e-GOV jogszabálykereső｜Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény[ja]

Az értékpapírok gyűjtése, eladása stb. céljából, vagy a piaci változások előidézésének céljából a pletykák (híresztelések, alaptalan pletykák stb.) terjesztése (továbbítása meghatározatlan vagy nagyszámú személynek) a “pletyka terjesztése” néven tiltott a Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 158. cikkelye szerint.

A következő példák mutatják, hogy mikor alkalmazták ezt a rendelkezést:

Például, ha valaki a saját részvényeit magas áron akarja eladni, hamis információkat tesz közzé az interneten, például elektronikus hirdetőtáblákon, amelyeket bárki megtekinthet, és amikor a befektetők látják ezeket az információkat és megvásárolják a részvényeket, ami emeli a részvények árát, akkor eladja a részvényeket és jogtalan hasznot szerez.

Ebben az esetben az információkat az interneten, például elektronikus hirdetőtáblákon teszik közzé, de ugyanez vonatkozik a közösségi média platformokon történő befektetési információk közzétételére is. Például, ha valaki a közösségi médiában azt állítja, hogy “Úgy tűnik, hogy a XX Kft. hamisított a könyvelésben… Talán itt az ideje, hogy eladjuk a részvényeinket”, ez is a “pletyka terjesztése” kategóriába tartozik.

Ezenkívül, ha valaki értékpapírok gyűjtésének, eladásának stb. céljából, vagy a piaci változások előidézésének céljából csalárd vagy tisztességtelen módszereket alkalmaz, hogy másokat megtévesszen, ez a “csalás” kategóriába tartozik, és szintén tiltott a Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 158. cikkelye szerint.

Egy példa erre, amikor valaki saját befektetési alapjának új részvényeit magas áron adja el, és arra kényszeríti a tőzsdén jegyzett céget, hogy végezzen harmadik félnek történő részvénykibocsátást az alapjának, miközben a részvényekért fizetett pénzt azonnal kivonja a cégből, és hamis információt tesz közzé arról, hogy a cég tőkét növelt, ami emeli a részvények árát, majd eladja a megszerzett részvényeket és hasznot szerez.

Büntetések, ha pletykaterjesztésnek minősül

Ha az SNS-en keresztül történő információközlést pletykaterjesztésnek ítélik, a következő büntetések alkalmazhatók.

Elsőként, büntetőjogi szankcióként, akár 10 évig terjedő szabadságvesztésre vagy legfeljebb 10 millió jen bírságra is ítélhetnek, vagy akár mindkettőt is kiszabhatják (a Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény (金融商品取引法) 197. cikk 1. bekezdés 5. pontja).

Másodszor, bírság kiszabására is sor kerülhet.

A jogsértő cselekményekért kiszabott bírság összege a jogsértő cselekményből származó haszon összegét veszi alapul (ez más jogsértési típusoknál is így van). A pletykaterjesztésnek minősülő esetekben a jogsértő cselekmény befejezésének időpontjában a saját számításban keletkező eladási (vételi) pozícióra vonatkozóan, az adott pozícióhoz kapcsolódó eladási (vételi) érték és az adott pozíció értékét a jogsértő cselekmény utáni egy hónap alatt elért legalacsonyabb (legmagasabb) értékkel történő értékelés közötti különbség tekinthető a bírság megfelelő összegének (a Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény (金融商品取引法) 173. cikk).

Az esetek, amikor a SNS-en keresztül történő befektetési információk közzététele piacmanipulációnak minősül

A piacmanipuláció olyan tevékenység, amelyben valaki mesterségesen változtatja meg a piaci árakat, miközben másokat arra téveszt, hogy ezek az árak természetes kereslet-kínálati viszonyok eredményei, ezzel saját hasznát keresve.

Ilyen cselekmények torzítják a tisztességes árképzést és váratlan veszteségeket okozhatnak a befektetőknek, ezért a ‘Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény’ tiltja őket.

A tőzsdei manipuláció megítélésének feltételei

A tőzsdei manipulációra a következő japán ‘Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény’ (金融商品取引法) 159. cikkelye vonatkozik:

(A tőzsdei manipuláció tilalma)
159. cikkely Senki sem végezhet olyan tevékenységet, amely másokat félrevezethet arról, hogy értékpapírok, piaci származékos ügyletek vagy OTC származékos ügyletek (amelyeket a Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény szabályoz, és amelyeket a tőzsdén jegyeznek, vagy amelyeket OTC értékpapírokként kezelnek, beleértve azokat a pénzügyi mutatókat is, amelyek ezek ára vagy kamatlába alapján számítanak ki) forgalma virágzik, a következő tevékenységek egyikét sem végezheti:
1-9 (elhagyva)
2 Senki sem végezhet olyan tevékenységet, amelynek célja, hogy másokat arra ösztönözzön, hogy értékpapírokat vásároljanak vagy adjanak el, piaci származékos ügyleteket kössenek vagy OTC származékos ügyleteket kössenek (ezt a cikkelyt “értékpapír-kereskedelem stb.”-ként hivatkozzuk), beleértve a következő tevékenységeket:
1 (elhagyva)
2 A tőzsdén jegyzett pénzügyi termékek vagy OTC értékpapírok árfolyamának változását saját vagy mások manipulációjával terjeszteni.
3 Szándékosan hamis vagy félrevezető megjelenítést alkalmazni a fontos kérdésekben az értékpapír-kereskedelem stb. végrehajtása során.
3 (elhagyva)

Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény | e-Gov törvénykereső[ja]

Egy példa, amikor ezt a rendelkezést alkalmazták, az volt, amikor valaki saját részvényeinek vásárlására ösztönözte másokat, több értékpapír-kereskedőn keresztül folyamatosan magas áron adott eladási megbízásokat, ezzel emelve a részvények árfolyamát, miközben nagy mennyiségű vételi megbízást adott le az alacsonyabb árszinten, ezzel félrevezetve másokat, hogy a részvények forgalma virágzik. Az így becsapott befektetők megvásárolták a részvényeket, ami tovább emelte az árfolyamot, majd a manipulátor eladta a részvényeket, és jogtalan hasznot realizált.

Megjegyzendő, hogy az alábbi tevékenységek befolyásolhatják a részvényárfolyamot, és potenciálisan manipulatív kereskedésnek tekinthetők, ezért óvatosság szükséges:

• Vásárlási felhajtás: például folyamatosan magas áron adott vételi megbízásokat ad le a piacra kihelyezett eladási megbízásokra, miközben minden eladási megbízást teljesít, ezzel emelve a részvényárfolyamot.
• Alsó árszint támogatása: például a jelenlegi árnál alacsonyabb áron ad le viszonylag nagy mennyiségű vételi megbízást, vagy ténylegesen megvásárolja a részvényeket, ezzel megakadályozva, hogy a részvényárfolyam csökkenjen.
• Befolyásolás a záróárnál: például a kereskedési idő végén ad le magas áron vételi megbízást (vagy alacsony áron eladási megbízást), és teljesíti azt, ezzel befolyásolva a záróár kialakulását.
• Ármanipuláció (műgyöngy): például a kijelzőn megjelenő ársávban ad le nagy mennyiségű vételi megbízást, amelyet nem szándékozik teljesíteni, és amelynek alacsony a prioritása.

Például, ha valaki a közösségi médiában azt írja, hogy “○○ Inc. részvényeit ○○ el fogja adni, így a részvényárfolyam összeomlása biztos”, ez is manipulatív tevékenységnek tekinthető.

Büntetések a tőzsdei manipuláció esetén

Először is, a büntetőjogi szankciók között szerepel a 10 évig terjedő szabadságvesztés vagy a 10 millió jen alatti bírság, vagy akár mindkettő (a Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 197. cikkének 1. bekezdésének 5. pontja). Továbbá, ha valaki vagyoni előny szerezni szándékozva manipulálja a tőzsdét, és ezzel megváltoztatja vagy rögzíti a értékpapírok árfolyamát, akkor 10 évig terjedő szabadságvesztésre és 30 millió jen alatti bírságra is számíthat (a Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 197. cikkének 2. bekezdése).

Emellett, ha egy vállalat esetében történik tőzsdei manipuláció, nem csak az érintett vállalati személyeket (képviselőket, vállalati vagy személyes ügynököket, alkalmazottakat és egyéb munkavállalókat) büntethetik meg, hanem a vállalatra is kiszabhatnak akár 700 millió jen alatti bírságot (a Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 207. cikkének 1. bekezdésének 1. pontja).

A rágalmazás, a pletyka terjesztése és a piaci manipuláció feltételeinek összehasonlítása

Az eddig ismertetett feltételeket összefoglalva, a SNS-en keresztül történő befektetési információk közzététele rágalmazásnak, pletyka terjesztésének vagy piaci manipulációnak minősülhet. Az alábbi táblázatban rendezhetjük ezeket a feltételeket.

Összefoglalás: Jogi ellenőrzés szükséges a befektetési információk közzétételekor

Itt a közösségi média által történő befektetési információk közzétételének veszélyeiről beszéltünk. A közösségi médián keresztül könnyen lehet befektetési információkat közzétenni, de éppen a könnyű hozzáférhetőség miatt előfordulhat, hogy megsértjük a Büntető Törvénykönyvet vagy a Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvényt (Japanese Financial Instruments and Exchange Act). A befektetési információk közzétételekor óvatosnak kell lennünk, hogy ne sértjük meg a becsületsértés, a rossz hírterjesztés vagy a piaci manipuláció szabályait.

A közösségi média és más platformokon történő befektetési információk közzétételével kapcsolatos problémák esetén javasoljuk, hogy forduljon ügyvédhez.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a SNS-en keresztül elkövetett rágalmazások nagy problémát jelentenek, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Különösen óvatosnak kell lennünk az befektetési információk közzétételével kapcsolatban. Irodánk figyelembe veszi a különböző jogszabályok szabályozásait, elemzi a már megkezdett vagy megkezdeni kívánt üzleti tevékenységek jogi kockázatait, és igyekszik a lehető legkevésbé megszakítani az üzletmenetet, miközben törvényes keretek között marad. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: IT és startup vállalati jogi ügyek[ja]