Mennyi a kártérítés a személyes adatok megsértése esetén? Egy ügyvéd magyarázza el a gyakorlati piaci árat
Ha bebizonyosodik a becsületsértés vagy a magánélet megsértése, akkor kártérítést lehet igényelni. A kártérítés olyan, mint a “nem anyagi, hanem lelki károkért járó kártérítés” (a Legfelsőbb Bíróság 1994. február 22-i ítélete), de mivel a fájdalom mértékét objektíven és mennyiségileg nehéz megragadni, ezért számos tényezőt figyelembe véve számítják ki.
De mennyi a kártérítés általános piaci ára?
A gyakorlatban a magánélet megsértéséért járó kártérítés hajlamos alacsony lenni, de ebben a cikkben valós esetek alapján magyarázzuk el a kártérítés piaci árát.
https://monolith.law/reputation/compensation-for-defamation-damages[ja]
Az adatvédelmi jogsértések elismert bírósági ítéletei és a kártérítés
Mellrákkal való küzdelem esete
A betegségtörténet szorosan összefügg az egyén egészségi állapotával és fizikai jellemzőivel, és ez olyasmi, amit senki sem szeretne, ha széles körben ismertté válna. A jelen esetben a problémát a “fiatal korban kialakuló mellrák” betegségtörténete jelentette.
Volt egy eset, amikor egy nő, aki anonim blogot vezetett a mellrákkal való küzdelméről, beperelte azt a személyt, aki a bejegyzései alapján meghatározta a nevét, korát, munkahelyét stb., és nyilvánosságra hozta, hogy fiatal korban mellrákban szenvedett. A nő úgy érezte, hogy ez megsértette a magánélethez való jogát.
A bíróság ítéletében
“A mellrákban való szenvedés ténye, a kezelés menete és eredménye magánéleti kérdés, és általánosan elfogadott érzékenységi normák szerint sem olyan tény, amelynek nyilvánosságra hozatalát bárki is kívánná”
Tokiói Kerületi Bíróság, 2014. június 13-i ítélet (2014)
megállapította, hogy a felperes magánélethez való jogát megsértették, és 1,2 millió jen kártérítést, valamint 120 ezer jen ügyvédi költséget, összesen 1,32 millió jen kifizetését ítélte meg a vádlottnak.
https://monolith.law/reputation/scope-of-privacyinfringement[ja]
https://monolith.law/reputation/disease-information-and-privacy-infringement[ja]
Fizetési kimutatások nyilvánosságra hozatala esetén
Volt már példa arra, hogy valaki kártérítést követelt egy cikk miatt, amely nyilvánosságra hozta a fizetési kimutatását.
Egy nagy kiadói cég fizetési szintjének és az alvállalkozó írók, illetve más iparágakban dolgozók közötti bérszakadék kérdését vitatta egy női alkalmazott, aki kártérítést követelt, mert úgy érezte, hogy a cég által az interneten közzétett cikk megsértette a magánéletét.
A vádlott cég, az X, és annak ügyvezető igazgatója, Y, egy cikket tett közzé az X által fenntartott weboldalon, amelynek címe: “A ○○ cég rendkívüli bérei csökkentik a nemzet munkakedvét”. A cikkben megemlítették a kiadó nevét és a hetilap nevét, és bemutatták a női alkalmazott “fizetési kimutatását”, “jövedelemlevonási bizonylatát” és “különleges önkormányzati adó / különleges adólevonás értesítését”, és megjegyezték, hogy a női alkalmazott fizetése “több mint 760 ezer jen”.
A cikkben közzétett fizetési kimutatások és egyéb dokumentumok úgy voltak feldolgozva, hogy a dolgozói szám és a név ne legyen látható, de a cikk olvasói kideríthették, hogy a női alkalmazott a “△△ magazin” szerkesztőségében dolgozik. A “△△ magazin” szerkesztősége 20-25 főből áll, ebből körülbelül 10 fő alkalmazott, és a 20-as éveiben lévő női alkalmazottak közül csak a felperes volt. Vagyis, a cégben és az iparágban dolgozók közül sokan azonosítani tudták a cikkben szereplő személyt a felperesként.
A bíróság:
“A magánélet megsértése nem korlátozódik kizárólag a nyilvánosságra hozatalra, hanem a megsértés lehet a kiszivárogtatás is egy adott csoport vagy személy számára.”
A Legfelsőbb Bíróság 2003. március 14-i (2003) ítélete
és továbbá:
“Természetes, hogy az ember nem szeretné, ha személyes adatait, még ha ezek nem különösen titkos információk, olyanokkal osztanák meg, akiket ő maga nem választott ki, és ez az elvárás védelmet érdemel.”
A Legfelsőbb Bíróság 2003. szeptember 12-i (2003) ítélete
Elfogadhatóan feltételezhető, hogy a felperest ismerő személyek között voltak olyanok, akik először tudták meg a felperes 2005. júniusi fizetését és 2004-es éves jövedelmét, vagy először látták a felperes fizetési kimutatását és jövedelemlevonási bizonylatát a cikk képein. Nyilvánvaló, hogy a felperes konkrét fizetése és éves jövedelme egy adott időpontban, valamint a fizetési kimutatások és egyéb dokumentumok valódi példányai olyan dolgok, amelyeket az átlagember nem szeretne nyilvánosságra hozni.
A Tokiói Kerületi Bíróság 2010. október 1-i (2010) ítélete
Így a bíróság elismerte a magánélet megsértését, és 500 ezer jen kártérítést, valamint 50 ezer jen ügyvédi díjat ítélt meg, összesen 550 ezer jen összegben.
Amennyiben szakma, rendelő címe és telefonszáma nyilvánosságra kerül
Egy szemészorvos peres eljárást indított, miután a Nifty fórumon vitázó ellenfele nyilvánosságra hozta a szakmáját, a rendelő címet és telefonszámát, és kártérítést követelt.
A rendelő címe és telefonszáma a helyi szakmai telefonkönyvben szerepel hirdetésként, így nehéz azt mondani, hogy ez tisztán magánéleti kérdés lenne, de
a bíróság
“Az a személy, aki személyes információit egy bizonyos célból nyilvánosságra hozta, nem feltétlenül ésszerűtlen, hogy ne akarja, hogy ezek az információk rosszindulatúan felhasználásra kerüljenek a nyilvánosságra hozatal célján kívül, és ez is olyan érdek, amelyet védeni kell. És az ilyen önmagával kapcsolatos információk kontrollálása a magánélet jogának alapvető tulajdonsága, és ezt beleértik ebbe.”
Kobe Kerületi Bíróság, 1999. június 23-i ítélet
és a bíróság a vádlottnak 200 000 jen kártérítést, 2380 jen orvosi költséget az álmatlanság és egyéb kezelések miatt, összesen 202 380 jen kifizetését rendelte el.
Ha a házastárs nevét és címét, a rokonok nevét és a rokonok által vezetett cég nevét nyilvánosságra hozzák
Volt olyan eset, amikor a felperesek azt állították, hogy a “2ch” fórumon megjelent a felperes házastársának neve és címe, a rokonok neve, valamint a rokonok által vezetett cég neve, és ezt bárki megtekinthette. Emiatt kártérítést követeltek az alperestől.
A bíróság:
“A személyes nevek, címek és cégek székhelyének információi nem tartoznak a privát szférába, amit másoknak nem szeretnénk tudniuk”
Tokiói Kerületi Bíróság 2009. január 21-i ítélete
Az alperes ezt állította, de a bíróság elutasította ezt az érvet, mondván, hogy nyilvánvaló, hogy a név és a cím a privát szférába tartozik. A bíróság elismerte a privát szféra megsértését, és megparancsolta az alperesnek, hogy fizessen a felperesnek és annak feleségének egyenként 100 000 jent, valamint 20 000 jent ügyvédi költségekre, összesen 240 000 jent.
Az alperes elleni nyomozati információk interneten keresztüli kiszivárgása esetén
Előfordult már olyan eset, hogy egy fiatalkorú alperes elleni közúti közlekedési törvénysértési ügyben nyomozó rendőr által készített nyomozati dokumentumok szivárogtak ki a rendőr személyes számítógépéről az interneten keresztül, az alperes lakcímével, foglalkozásával, nevével, születési dátumával és más személyes azonosító adatokkal együtt, valamint a bűncselekmény részletes leírásával. A nyomozást végző rendőr a számítógépét használta a nyomozati dokumentumok elkészítéséhez, és ellentétben az utasításokkal, a dokumentumokat a számítógép merevlemezén tárolta, majd szintén az utasításokkal ellentétben a számítógépet haza vitte. A számítógép vírussal fertőzött volt, és a rendőr ezt nem vette észre, amikor az internethez csatlakozott. A bíróság azonban ítéletében megállapította, hogy
“Ez az információ a fiatalkorú rossz magatartásának tényeként titokban kell maradnia a fiatalkorú egészséges fejlődése érdekében. A rendőr fent említett cselekményei miatt bekövetkezett az a baleset, amelynek nem szabadott volna megtörténnie, és ennek eredményeként az alperes titokban tartandó információi a Winny használatával a nagyközönség számára hozzáférhetővé váltak, sőt, ezeket az információkat letöltötték és kinyomtatták, így az internetet nem használó átlagemberek számára is széles körben kiszivárogtak. Nyilvánvaló, hogy az alperes személyiségi jogain alapuló magánéleti jogait megsértették az információk kiszivárgása miatt.”
Sapporo District Court, 2005. április 28. (Sapporo Kerületi Bíróság, 2005. április 28.)
Figyelembe véve, hogy a rossz magatartás viszonylag enyhe bűncselekmény volt, a bíróság 400 000 jen kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest.
Fényképek engedély nélküli megosztása a Twitteren
Van egy példa, ahol egy modell nő, aki a szerzője egy kötözéses fotónak, peres eljárást indított, mert a fotót engedély nélkül megosztották a Twitteren. A vádak között szerepelt a szerzői jogok megsértése, a magánélet megsértése és a személyiségjogok megsértése.
A bíróság elismerte a szerzői jogok (másolási és nyilvános közvetítési jogok) és a személyiségjogok megsértését, és megállapította, hogy
“A kép tartalmát figyelembe véve, azt mondhatjuk, hogy az átlagember nem szeretné, ha ezt a képet nyilvánosságra hoznák, így a kép engedély nélküli közzététele megsértheti a magánélet jogát”
és
“Azt mondhatjuk, hogy a képen szereplő nő, aki a felperes, még nem volt ismert a társadalom számára, de a vádlott cselekménye lehetővé tette, hogy a nőt azonosítsák a felperesként, és ez a tény nyilvánosságra került”
Tokiói Kerületi Bíróság 2018. szeptember 27-i (2018) ítélete
és elismerte a magánélet megsértését, és 471 500 jen (beleértve a magánélet jogának megsértéséért járó 300 000 jen kártérítést) kártérítés megfizetésére kötelezte a vádlottat.
Összefoglalás
A kártérítés megszerzése fontos, de először is szükséges az adott cikk eltávolítása. Az interneten történő bejegyzések által okozott személyiségi jogok megsértésének áldozatai számára a ‘Japán Szolgáltatói Felelősség Korlátozás Törvénye’ alapján joguk van kérni a bejegyzés eltávolítását, amit ‘küldés megelőzési intézkedés kérelme’ néven ismerünk.
Ha a szolgáltató nem hajlandó eltávolítani a bejegyzést, akkor jogi lépéseket kell tenni, például ideiglenes intézkedés kérelmét kell benyújtani a bírósághoz a bejegyzés eltávolítása érdekében.
Az eltávolítási kérelem teljesítése után, ha rendelkezésre állnak bizonyítékok, ‘kártérítési igényt’ lehet benyújtani. Forduljon tapasztalt ügyvédhez tanácsért.
Category: Internet
