A szerzői jogi bejegyzési rendszer jelentősége és hatása

A szerzői jog, ellentétben a szabadalmi jogokkal és a hasznos újdonságok jogával, automatikusan keletkezik, amikor a szerző létrehoz egy művet, és nincs szükség eljárásra a jogok megszerzéséhez. Ezt nevezzük formamentes elvnek.

Másrészről, a szerzői jogban van egy regisztrációs rendszer. Itt bemutatjuk a szerzői jog regisztrációs rendszerét, ami hasznos lehet a vállalkozások számára, hogy megvédjék saját műveiket mások jogsértéseitől.

A szerzői jogi bejegyzési rendszer

A szerzői jogi bejegyzési rendszer nem a jogok megszerzésének eszköze, és nem is feltétele a szerzői jogok átruházásának. A bejegyzés nélkül is létrejön a szerzői jog, és az átruházás hatályosan lép életbe. Akkor miért van szükség a szerzői jogi bejegyzési rendszerre?

Miért van szükség a szerzői jogi bejegyzési rendszerre?

A szerzői jog automatikusan létrejön, ezért nehéz megállapítani, hogy ki és mikor szerzett jogot. Ráadásul a szerzői jog átruházható, így gyakran nem egyértelmű, hogy egy adott időpontban kinek van joga. Ha a jogviszonyok nem egyértelműek, problémák merülhetnek fel a szerzői jogot létrehozó művek ügyleteiben, és a biztonságos ügyletek lehetetlenné válhatnak. A szerzői jogi bejegyzési rendszer éppen ezeket a problémákat hivatott megoldani.

A szerzői jogi bejegyzési rendszer célja:

1. A szerzői jogra vonatkozó tények, mint például a létrehozás időpontjának könnyű bizonyítása
2. A szerzői jog létrejötte, változása stb. tisztázása

Ezek a fő célkitűzések.

A szerzői jogi bejegyzés előnyei

Milyen előnyökkel jár a szerzői jogi bejegyzés?

Elsőként, a szerzői jogra vonatkozó tények bizonyítása könnyebbé válik.

Ha a szerzői jog megsértésének gyanúja merül fel, a kérdés az, hogy ki és mikor hozta létre azt a művet. Általában a szerzői jog megsértéséért való felelősség megállapításához a megsértett félnek be kell bizonyítania, hogy ő birtokolja a szerzői jogot. Vagyis be kell bizonyítania, hogy ő hozta létre vagy tette közzé először a jogosulatlanul másolt művet.

Az a probléma azonban, hogy a szerzői jog automatikusan létrejön, így nem könnyű bizonyítani, hogy ki és mikor hozta létre (tette közzé) a művet, és ez gyakran időigényes, ami alatt a jogi sérelem folytatódhat, és a kár növekedhet.

Ráadásul, ha a szerzői jogot átruházták, gyakran nem egyértelmű, hogy ki birtokolja a szerzői jogot abban az időpontban. Ha azonban a szerzői jogi bejegyzési rendszert használjuk, és bejegyezzük a szerzői jogra vonatkozó tényeket, mint például ki és mikor hozta létre a művet, és mikor és kinek ruházta át a szerzői jogot, akkor a szerzői jog megsértése és más problémák esetén is könnyen bizonyítható lesz, hogy “□□ létrehozta (közzétette) a művet □□ év □□ hónap □□ napján”, és gyorsan reagálhatunk.

Másodszor, az a előnye, hogy ellenőrizhető a bejegyzett tartalom.

Ha a szerzői jogot bejegyezték, bárki ellenőrizheti a bejegyzett tartalmat a Japán Kulturális Ügynökség Szerzői jogi Bejegyzési Rendszerének keresőjében (ingyenes), vagy a bejegyzett adatokat tartalmazó dokumentumokat kérhet (díj ellenében).

Mivel bárki számára elérhető a keresés, a szerzői jog birtokosa bizonyíthatja a jogviszonyát az üzleti partnereknek, ami lehetővé teszi a biztonságos és zökkenőmentes ügyleteket.

Megjegyzendő, hogy a keresőrendszerben történő keresés ingyenes, de a megerősíthető bejegyzett adatok korlátozottak, mint például a mű címe (cím) vagy a szerző neve (az első közzétételkor megjelenített), így ha részletesebb információra van szükség a bejegyzett adatokról, díjat kell fizetni a bejegyzett adatokat tartalmazó dokumentumokért.

Megjegyzendő, hogy a programok szerzői jogi bejegyzése esetén a bejegyzés helye eltérő, így a Szerzői jogi Bejegyzési Rendszer keresőjében nem ellenőrizhető. A bejegyzés meglétének ellenőrzésekor a programok szerzői jogi bejegyzési helyéhez, a SOFTIC (Software Information Center) Alapítványhoz kell telefonon fordulni.

Regisztrálható tételek

A regisztrálható tételek az alábbi 5 pontból állnak:

1. Valódi név regisztrálása
2. Az első kiadás (közlemény) dátumának regisztrálása
3. Az alkotás dátumának regisztrálása
4. Szerzői jogok és egyéb jogok átruházásának regisztrálása
5. Kiadási jogok beállításának regisztrálása

Az alábbiakban megvizsgáljuk mindegyiket részletesen.

Valódi név regisztrációja

A valódi (születési) név regisztrációjával kapcsolatban,

Az anonim vagy álnéven közzétett művek szerzője, függetlenül attól, hogy jelenleg birtokolja-e a szerzői jogot, regisztrálhatja a művét a valódi nevével.

2 A szerző a végrendeletében kijelölt személy által, halála után is igénybe veheti a fenti regisztrációt.

3 A valódi névvel regisztrált személyt a regisztrált mű szerzőjének tekintjük.

(Valódi név regisztrációja) Japán Szerzői Jogi Törvény 75. cikk

így van meghatározva.

A születési név regisztrálásának lehetősége azért van, mert a művek közzétételekor előfordulhat, hogy a műveket anonim módon vagy álnéven (például művésznév vagy becenév) teszik közzé, és nem mindig világos, ki készítette a művet.

A valódi név regisztrálásának kérelmezésével, az anonim vagy álnéven közzétett művek védelmi ideje alapvetően 70 év a közzététel után, de kivételesen, a szerző halála utáni 70 évre változik.

Ha hosszabb ideig szeretné védeni az anonim vagy álnéven közzétett műveit, lehetősége van a szerzői jog regisztrálására, vagy arra, hogy újra közzétegye a műveit a valódi nevével.

Első kiadás dátumának és egyéb adatainak regisztrációja

Az első kiadás dátumának és egyéb adatainak regisztrációjával kapcsolatban,

A szerzői jog tulajdonosa vagy az anonim, illetve álnéven publikált művek kiadója regisztrálhatja az adott mű első kiadásának dátumát vagy az első nyilvános bemutatásának dátumát.

2. Azoknál a műveknél, amelyeknél az első kiadás dátumát vagy az első nyilvános bemutatás dátumát regisztrálták, feltételezhető, hogy az első kiadás vagy bemutatás ezen regisztrált dátumokon történt.

(Az első kiadás dátumának és egyéb adatainak regisztrációja) Japán Szerzői Jogi Törvény 76. cikk

így van meghatározva.

Az “első kiadás dátuma vagy az első nyilvános bemutatás dátuma” azt jelenti, hogy mikor mutatták be először a művet, mikor adták el először, vagy mikor töltötték fel először az internetre, például egy honlapra.

Ezért csak azoknak a műveknek az első kiadásának (bemutatásának) dátumát lehet regisztrálni, amelyeket már kiadtak (bemutattak). A még be nem mutatott művek bemutatásának tervezett dátumát nem lehet regisztrálni, ezért szükséges a bemutatás napjának objektív igazolása.

Az első kiadás (bemutatás) dátumának regisztrációját a “szerzői jog tulajdonosa” vagy a “(anonim, álnéven publikált művek esetén) a mű kiadója, például a kiadó” kezdeményezheti.

Az alkotás dátumának regisztrációja

Az alkotás dátumának regisztrációjával kapcsolatban:

A programok szerzői regisztrálhatják az alkotásuk dátumát. Azonban, ha az alkotás után hat hónap telt el, ez nem érvényes.

2. Ha a fent említett regisztráció megtörtént, feltételezzük, hogy az alkotás a regisztráció dátumán történt.

(Az alkotás dátumának regisztrációja) A Japán Szerzői Jogi Törvény 76. cikkelye

Ez a helyzet.

A programok esetében regisztrálhatja a program létrehozásának dátumát. A programok esetében kizárólag az alkotás dátumának regisztrációját engedélyezik, mivel a programokat gyakran csak belső használatra hozzák létre anélkül, hogy nyilvánosságra hoznák őket, és ezért nem kaphatnak regisztrációt az első kiadás (közzététel) dátumára. Ezt a problémát orvosolja az, hogy kizárólag a programok esetében engedélyezik az alkotás dátumának regisztrációját.

Az alkotás utáni hat hónapon belül kell benyújtani a kérelmet, nem pedig bármikor.

Az alkotás dátumának regisztrációját csak a szerző nyújthatja be, de előfordulhat, hogy a vállalat munkautasítás alapján programot készíttet alkalmazottjával. Ebben az esetben, ha a “munkahelyi alkotás” négy követelményét teljesítik, nem az alkalmazott, aki a programot készítette, hanem a vállalat lesz a szerző, így a vállalat nyújthatja be az alkotás dátumának regisztrációját.

https://monolith.law/corporate/copyright-infringement-relatedtothe-program[ja]

https://monolith.law/corporate/requirements-works-for-hir[ja]

Szerzői jogok és egyéb jogok átruházásának regisztrációja

A szerzői jogok és egyéb jogok átruházásának regisztrációjával kapcsolatban:

A következő esetekben a regisztráció nélkül nem lehet érvényesíteni a jogokat harmadik féllel szemben:

Egy: A szerzői jogok átruházása vagy bizalmi változás, illetve korlátozás

Kettő: A szerzői jogokat célul szolgáló zálogjog létrehozása, átruházása, módosítása vagy megszűnése (kivéve, ha a zálogjog vagy a biztosított követelés megszűnése miatt keveredik össze.) vagy korlátozás

(A szerzői jogok regisztrációja) A Szerzői Jogi Törvény 77. cikke

Így van ez meghatározva.

Ha a szerzői jogok vagy a szomszédos jogok átruházása, vagy a szerzői jogok vagy a szomszédos jogokat célul szolgáló zálogjog létrehozása történik, a regisztrált jogosult (a jogokat átvevő) vagy a regisztrációs kötelezett (a jogokat átruházó) képes lehet a szerzői jogok vagy a szomszédos jogok regisztrációját elvégezni.

A szerzői jogok átruházása általában szerződés útján történik, de előfordulhat, hogy a szerzői jogokat A-nak átruházzák, ugyanakkor ugyanazokat a jogokat B-nek is átruházzák. Azonban, ha a szerzői jogok átruházását regisztrálják, akkor még akkor is, ha ugyanazokat a jogokat több embernek is átruházzák, állíthatja, hogy ő kapta az átruházást, és “érvényesítheti a jogait harmadik féllel szemben”.

Ugyanakkor, ha a szerzői jogok regisztrációja nem történt meg, a szerzői jogok A és B között oszlanak meg, és mindkét fél gyakorolhatja a jogait, de ha valaki előbb regisztrálja a szerzői jogok átruházását, akkor a regisztrált névvel rendelkező személy lesz a végleges szerzői jogtulajdonos, függetlenül attól, hogy melyik szerzői jog-átruházási szerződést kötötték előbb. Ez a személy megakadályozhatja a jogok megsértését, és kártérítést igényelhet. Ha a szerzői jogokat többszörösen átruházzák, minden átruházás címzettje szerzői jogtulajdonossá válik, amíg valaki el nem végzi a regisztrációs eljárást.

Megjegyzendő, hogy az ilyen átruházások regisztrációs kérelmét alapvetően a regisztrált jogosultnak és a regisztrációs kötelezettnek közösen kell benyújtaniuk. Azonban, ha van a regisztrációs kötelezett hozzájáruló nyilatkozata vagy ítélete, akkor kivételesen a regisztrált jogosult is önállóan benyújthatja a kérelmet.

https://monolith.law/corporate/intellectual-property-infringement-risk[ja]

Kiadási jogok beállításának és egyéb regisztrációjának

A kiadási jogok beállításával és egyéb regisztrációjával kapcsolatban,

A következő tételeket regisztrálni kell, különben nem lehet ellenállni harmadik feleknek:

Első: A kiadási jogok beállítása, átruházása, módosítása vagy megszűnése (kivéve, ha ez összekeveredés vagy másolási jog, illetve nyilvános közvetítési jog megszűnése miatt történik.) vagy a rendelkezési korlátozások

(A kiadási jogok regisztrációja) A Japán Szerzői Jogi Törvény 88. cikke

így van meghatározva.

A kiadási jog a művek kizárólagos kiadásának jogát jelenti, és a kiadási jogokkal rendelkező kiadók kizárólagosan másolhatják, értékesíthetik és terjeszthetik a szerző által létrehozott műveket. Természetesen ez nem csak a papír alapú könyvekre, hanem az e-könyvekre is vonatkozik. A kiadási jogok beállítását és átruházását, valamint más jogok változásait is regisztrálni lehet, és a kiadási jogok beállításának és egyéb regisztrációjának elvégzésével lehetőség nyílik a harmadik felekkel szembeni ellenállásra.

A kiadási jogok beállításának és egyéb regisztrációját alapvetően a regisztrációs jogosult (a kiadó) és a regisztrációs kötelezett (a szerzői jog tulajdonosa) közösen végzi, de ha van a regisztrációs kötelezett hozzájáruló nyilatkozata vagy ítélete, akkor kivételesen a regisztrációs jogosult is önállóan benyújthatja a kérelmet.

Összefoglalás

2019. július 1-jétől (Reiwa 1. év) lehetségessé vált a szerzői jogok örökléséből és egyéb általános jogutódlásból eredő átadásának bejegyzése. Azonban ez a bejegyzés nem kötelező, és lehet, hogy az egyéneknek ritkán van lehetőségük a szerzői jogi bejegyzési rendszer használatára.

Másrészről, a szerzői jogi bejegyzési rendszer hatékony eszköz a jogi megsértőkkel szembeni fellépésben a vállalkozások számára, és kötelező rendszernek is tekinthető. Értsük meg a szerzői jogi bejegyzési rendszert, és aktívan használjuk üzleti tevékenységünkben.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai szinten rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a szerzői jogok körüli szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kapnak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]