A hamis név bemutatásának problémái - A személyiségjog és a név jogeseteinek elemzése
A személyiségi jogok olyan jogokat jelentenek, mint az élet, a test, a szabadság és a becsület, amelyeket az embereknek mindennapi életük során meg kell védeniük, és a Japán Alkotmány (Japanese Constitution) 13. cikke garantálja ezeket.
A személyiségi jogoknak számos aspektusa van, de a vezetéknév a ‘vezetéknév jog’ (Japanese ‘name right’) részeként értelmezhető a személyiségi jogokban.
Vajon a hamis név használata sérti-e a személyiségi jogokat?
A ‘vezetéknév önmagában’ alapvetően úgy tűnik, hogy nincs kapcsolat az ember erkölcsi jellemvonásaival, erényeivel, hírnevével, hitelével stb.
Személyiségi jogok megsértésének számít-e a hamis név használata?
Van egy esetünk, amely a névhez fűződő jogokkal kapcsolatos.
A felperes azt állította, hogy a vádlott cég által kiadott havi magazinban hamis tényeket közöltek a nevéről és származási helyéről, ami rontotta a hírnevét és megsértette személyiségi jogait, beleértve a hitelét is. Emiatt kártérítést és bocsánatkérő hirdetés közzétételét követelte a vádlott cégtől.
A becsület és a névhez fűződő jogok vitatott esetei
A ‘WiLL’ havi magazin 2006 májusi számában megjelent egy cikk, amely a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által elrabolt japán állampolgárok ügyében a Japán Szociáldemokrata Párt reakcióját kritizálta. A cikkben a szerző a ‘Szociáldemokrata Párt Tiszteletbeli Elnöke, aki a rabló Shin Kwang-soo szabadon bocsátását kéri’ címet használta, és azt állította, hogy ‘Doi Takako valódi neve “Lee Ko-sun”, és a félszigetről származik’ – ez egy olyan hamis állítás volt, amelyet az interneten terjesztettek, mintha igaz lenne. A cikk a főszerkesztő nevében jelent meg.
Doi úr azt állította, hogy ‘ez egy alaptalan kitalált cikk, amelyet egyoldalú feltételezések alapján készítettek Doi úrról, anélkül, hogy interjút készítettek volna vele, és ez megsértette a becsületét és a személyiségi jogait, beleértve a hírnevét’. Ennek alapján Doi úr beperelte a magazin kiadóját, és követelte, hogy az öt országos újságban jelenjen meg egy bocsánatkérő hirdetés, valamint 10 millió jen kártérítést fizessenek.
A felek állításai
A felperes azt állítja, hogy a cikk tartalma a következő okokból hamis.
Japán szülők második lányaként született, a szó szoros értelmében vett „Kobe-i”-ként nőtt fel, és első megválasztása óta a helyi választók lelkes támogatását élvezve 12-szer egymás után megválasztották, és 36 éven át aktív parlamenti képviselő volt.
Ennek ellenére a cikkben szereplő állítások szerint a felperes Koreai-félszigeten született, és a neve koreai név, ami teljes mértékben tagadja a felperes eddigi életmódját és viselkedését. Azok számára, akik hisznek a cikkben szereplő állításokban, a felperes eddigi társadalmi és politikai tevékenységei, valamint minden egyéb viselkedése teljes mértékben hamisnak tűnik, és a felperes társadalmi értékelése alapjaiban csökkenhet – állítja a felperes.
A felperes továbbá azt is állítja, hogy a cikk megsértette a személyiségi jogait, beleértve a becsületét és hitelességét, mivel ő egy igazi „Kobe-i”.
Ezért a felperes szerint az alperesek által közzétett és kiadott cikk nem csak a felperes becsületét sérti, hanem a felperes teljes személyiségi jogait és jogilag védett érdekeit is, ezért jogellenes cselekménynek minősül.
Ezzel szemben az alperesek azt állítják, hogy a cikkben szereplő tények, miszerint a felperes Koreai-félszigeten született, és az igazi neve “Lee Koosun”, a következőképpen értelmezhetők:
Ezek a tények alapvetően nem kapcsolódnak az ember jelleméhez, erényeihez, hírnevéhez, hitelességéhez, és ezeket nem kell figyelembe venni a felperes társadalmi helyzetének és képességeinek értékelésekor. Az alperesek szerint a cikk nem azt állítja, hogy a felperes hazudott a születési helyéről vagy állampolgárságáról, és nem kelti azt a benyomást, hogy a felperes eddigi viselkedése teljes mértékben hamis.
Az alperesek azt állítják, hogy a felperes Koreai-félszigeten született, és az igazi neve “Lee Koosun”, ez nem csökkenti a felperes társadalmi értékelését.
A bíróság ítélete
A bíróság először azt vizsgálta, hogy a vitatott leírás csökkenti-e a felperes társadalmi megítélését, vagy sem. A cikk főként a felperesre vonatkozó, értéksemleges objektív tényeket tartalmaz, mint például, hogy a valódi neve ‘Lee Ko-sun’, és hogy Koreai-félszigetről származik. A bíróság megállapította, hogy ezek a leírások nem feltétlenül csökkentik a társadalmi megítélést.
Viszont,
A cikk kontextusa a Szociáldemokrata Párt álláspontjának kritikája a Koreai NDK által elrabolt japán állampolgárok ügyében. A közönséges olvasók általános figyelme és olvasási módja szerint a cikk azt sugallja, hogy a felperes Koreai-félszigetről származik, és a valódi neve koreai eredetű, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt nem reagált megfelelően az elrablásokra. A felperes, aki hosszú éveken át volt a képviselőház tagja, sőt a képviselőház elnöke és a Szociáldemokrata Párt vezetője is volt, a japán politikusoktól elvárt magatartástól eltérően, Japánnál fontosabbnak tartotta saját hazája érdekeit, és elhanyagolta a japán állampolgárok biztonságát és egyéb érdekeit. Ezért a felperes társadalmi megítélése nyilvánvalóan csökkent.
Kobe Kerületi Bíróság, Amagasaki fiók, 2008. november 13. (2008)
Ezért a bíróság becsületsértést állapított meg. A névvel kapcsolatban pedig,
A név az alapja annak, hogy az embert egyénként tiszteljük, és személyiségének szimbóluma. Az emberek természetesen erős kötődést éreznek saját nevük és származási helyük iránt, amelyek fontos részét képezik személyiségüknek (a felperes erős kötődést érez saját nevéhez és származási helyéhez, ami a vitában elhangzottakból világosan kiderül). Tehát, még ha a cikk értéksemleges tényeket is tartalmaz a névről és a származási helyről, mivel nyilvánvalóan hamis tényeket ír le, a cikk sérti a felperes becsületérzését és személyes érdekeit.
Ugyanott
A bíróság elismerte, hogy még ha a cikk értéksemleges tényeket is tartalmaz a névről és a származási helyről, a névvel kapcsolatos jogok, mint a személyiségjogok egyik eleme, megsérthetők. A bíróság a vádlottakat 2 millió jen kártérítés megfizetésére kötelezte, de nem ítélte szükségesnek a bocsánatkérő hirdetés közzétételét, mivel a cikk eladási száma alacsony.
Megjegyzendő, hogy az Osaka Fellebbviteli Bíróság támogatta az elsőfokú ítéletet és elutasította a vádlottak fellebbezését, a Legfelsőbb Bíróság pedig az első- és másodfokú ítéleteket támogatta, és elutasította a vádlottak fellebbezését, így az ítélet jogerőre emelkedett.
https://monolith.law/reputation/defamation-and-decline-in-social-reputation[ja]
A névvel kapcsolatos jogok vitatása
Egyszer a Yahoo! JAPAN által üzemeltetett textream nevű fórumon, egy Miyagi megyei cégben dolgozó felperesről, aki lemondott a munkahelyéről, egy cikk jelent meg 2016 februárjában, amelyben azt írták: “Az A cég volt vezérigazgató-helyettese, aki a beceneve 〇〇〇〇, a Japánban élő koreai, ××× úr, hívja vissza a központba!”
A felperes 2017 júniusában azt állította, hogy “a felperes személyiségi jogait és becsületét súlyosan sértették, mivel a felperesről szóló információk, miszerint ő Japánban élő koreai, nem felelnek meg a valóságnak”, és kérték a Yahoo! JAPAN-tól, hogy tegyenek lépéseket a vitatott cikk továbbításának megakadályozása érdekében, és csatolták a névjegyzék másolatát is.
Az Yahoo! JAPAN azonban 2017 szeptemberében megtagadta a cikk törlését, ezért a felperes ugyanazon év novemberében pert indított a cikk törlése és kártérítés fizetése érdekében.
Mindkét fél álláspontja
A felperes azt állítja, hogy a vitatott cikkben a felperest Japánban élő koreainak állítják be, azzal, hogy a ○○○○ a felperes álneve, és az ××× a felperes valódi neve, hamis tényeket állítanak. Az emberek a nevüket és származási helyüket személyiségük fontos részének tekintik, és természetes, hogy erős kötődést éreznek irántuk. Ezért, még ha a hamis tények a nevükkel és származási helyükkel kapcsolatban nem is csökkentik a társadalmi értékelésüket, mégis sértik az egyén személyiségi jogait (személyes érdekeit). A felperes a cikk eltávolítását és az eltávolítás elmulasztásával kapcsolatos kártérítést követelt a jogellenes cselekmény alapján.
Ezzel szemben a vádlott, a Yahoo! JAPAN azt állítja, hogy a vitatott cikk célja a felperes visszahívása a cég központjába, és a cikk úgy olvasható, mintha a felperes fontos munkaerő lenne a cég számára. Ezért a cikk nem csökkenti a felperes társadalmi értékelését. Továbbá, a Legfelsőbb Bíróság és az alacsonyabb szintű bíróságok nem hoztak olyan ítéletet, amely elismerte a személyiségi jogokon alapuló cikkeltávolítási kérelmet, mint a jelen ügyben. Tekintettel erre, nem lehet határozottan állítani, hogy a vitatott cikk jogellenes, ezért a vádlott nem vállal kártérítési felelősséget a cikk eltávolításának elmulasztása miatt.
Objektíven ítélve, a “Hívjuk vissza a központba a Japánban élő koreai, ×××-t, aki a ○○○○ álnéven ismert!” című cikk nem tekinthető kedvezőnek. Úgy tűnik, mintha a cikk gúnyolódna a felperessel, mint a Japánban élő koreai, és zaklatná őt, ezért a válasz kétségesnek tekinthető.
Bírósági ítélet
A bíróság először is megállapította, hogy a felperes japán állampolgár, nem pedig Koreában élő, és a felperes valódi neve 〇〇〇〇, nem pedig ×××. Ezt a tényt a bizonyítékok könnyen alátámasztják, és a bíróság elismerte, hogy a cikkben hamis információk szerepelnek a felperes nevéről és származásáról/nemzetiségéről.
Ezután a bíróság hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság ítéletére, amely a következő:
A név társadalmi szempontból az egyént azonosítja és megkülönbözteti másoktól, ugyanakkor az egyén számára az alapja annak, hogy mint egyén tiszteletben tartsák, és szimbóluma az egyén személyiségének, tehát a személyiségi jogok egyik eleme. Emiatt az embereknek joga van ahhoz, hogy nevüket pontosan használják mások által, és ezt a jogot a törvény védi.
Legfelsőbb Bíróság, 1988. február 16-i ítélete
Ezt követően a bíróság megállapította, hogy az emberek származása és nemzetisége általában mélyen kapcsolódik személyiségük kialakulásához, és általában erős kötődést éreznek saját származásukhoz és nemzetiségükhöz. Ezen alapulva a bíróság elutasította a Yahoo! JAPAN állítását, miszerint a cikk nem csökkenti a felperes társadalmi értékelését.
A vádlott azt állítja, hogy a cikk arra szólítja fel a felperest, hogy térjen vissza az a társaság központjába, mert a cikk úgy olvasható, mintha a felperes szükséges lenne az a társaság számára, tehát a cikk nem csökkenti a felperes társadalmi értékelését. Azonban a cikk problémája nem az, hogy a cikk csökkenti-e a felperes társadalmi értékelését, hanem az, hogy a cikkben hamis tények szerepelnek a felperes nevéről és származásáról/nemzetiségéről, és ez megsérti a felperes jogát arra, hogy nevét és származását/nemzetiségét helyesen ismerjék el harmadik felek.
Sendai Kerületi Bíróság, 2018. július 9-i ítélete
Így döntött.
A bíróság szerint a vádlottnak tudnia kellett volna a Legfelsőbb Bíróság 1988-as ítéletéről, és a bíróság megállapította, hogy a vádlott a cikkben szereplő hamis tényeket a felperes nevéről és származásáról/nemzetiségéről legkésőbb 2017. július 1-jén, azaz egy héttel a cikkhez csatolt dokumentumok beérkezése után megismerte. A bíróság a felperesnek járó kártérítést a per tárgyalásának befejezéséig, 2018. május 10-ig havi 15 000 jenben állapította meg, és 154 838 jen (számítás: 15 000 jen × 10 hónap + 15 000 jen ÷ 31 nap × 10 nap) kifizetését és a cikk eltávolítását rendelte el.
A Yahoo! JAPAN szerint, ha a név és a származás/nemzetiség tekintetében hamis tényeket állítanak, és zaklatást szenvednek, de ez nem csökkenti a társadalmi értékelést, akkor az embereknek el kell viselniük ezt. Azonban a név és a származás/nemzetiség helyes megismerése harmadik felek által a becsület és a hitelesség érzését is magában foglaló teljes személyiségjog, és nincs ok arra, hogy védelmezzük a hamis tényeket állító és zaklatást elkövető személy szólásszabadságát.
https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law-reques[ja]
Összefoglalás
Ha rágalmazás, jogtalan támadás vagy zaklatás éri, akkor is lehetőség van személyes jogaink érvényesítésére, még akkor is, ha a társadalmi megítélésünk nem csökken. Ez nem csak a becsületjogot érinti, hanem más személyes jogokat is.
Ha úgy gondolja, hogy nem sérti a becsületsértés jogát, kérjük, forduljon tapasztalt ügyvédhez.
Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről
A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely rendelkezik magas szakmai ismeretekkel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években az interneten terjedő hírnév károsító és rágalmazó információk “digitális tetoválásként” komoly károkat okoznak.
A hamis névvel kapcsolatos információk is komoly károkat okozhatnak, ha figyelmen kívül hagyják őket. Irodánk olyan megoldásokat kínál, amelyek az ilyen internetes információk kezelésére irányulnak. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
Category: Internet