A Facebookon található rosszindulatú cikkek és fiókok törlésének módja és jogi felelősség

A Facebookon (フェイスブック) világszerte naponta hatalmas mennyiségű cikk kerül közzétételre, amelyek között találhatók rágalmazó, személyes adatokat megsértő, rossz hírnevet okozó rosszindulatú cikkek is.

A Facebook a világ legnagyobb közösségi hálózata, és a felhasználói korosztály is széles, így a fent említett rosszindulatú cikkek által okozott károk nem elhanyagolhatóak.

Ebben a cikkben bemutatjuk a Facebookon rosszindulatú cikkek közzétételének jogi felelősségét, és a rosszindulatú cikkek eltávolításának módját.

Mi a Facebook?

A Facebook a Meta által üzemeltetett világ legnagyobb közösségi hálózata. A Facebook fiókoknál az alapelv a valódi név használata, a regisztrált felhasználók pedig képesek saját bejegyzéseket közzétenni, barátaik bejegyzéseit megtekinteni, üzeneteket küldeni és fogadni.

A Facebookon közzétett bejegyzések nyilvánossági szintjét, mint például “nyilvános” vagy “barátok számára nyilvános”, a felhasználók szabadon választhatják. Ha a bejegyzést nyilvánosan teszik közzé, mások megoszthatják azt, így a közzétett tartalom gyorsan terjedhet.

Továbbá, még ha a bejegyzés nem is terjedt el a Facebookon, a Google és más keresőmotorok, valamint a Facebookon belüli személyes vagy vállalati névkeresések révén a felhasználók esetleg negatív bejegyzéseket is láthatnak.

A Facebookon közzétett rosszindulatú cikkek jellemzői

Milyen jellegűek lehetnek a Facebookon közzétett rosszindulatú cikkek? Íme néhány példa a rosszindulatú cikkekre.

Példák negatív bejegyzésekre egyénekkel szemben

“Az ○○ Kft. A (valódi név) munkatársa rendszeresen zaklatja alárendeltjeit. Ő a legrosszabb ember.”

A tények nem ismertek, de ha valaki ilyen negatív bejegyzést tesz közzé, amelyben egyéni és vállalati neveket is említ, az káros hatással lehet az érintett személy vagy vállalat hírnevére.

Példák negatív bejegyzésekre vállalatokkal szemben

“A B cég szépségszalonjában erőszakosan próbáltak rábeszélni egy szolgáltatásra, és amikor elállási jogomat szerettem volna gyakorolni, nem fogadták el.”

Lehet, hogy ez a bejegyzés egy olyan személytől származik, aki valamilyen problémát okozott a B céggel. Ha ilyen negatív tartalmú cikkek kerülnek közzétételre a Facebookon, akkor még ha nem is igazak, a cégnek szembe kell néznie azzal a veszélyrel, hogy az ügyfélkör csökkenése miatt kárt szenved.

Egyéb, alaptalan rágalmazások és rossz hírterjesztés

A Facebook elvileg valódi nevek használatát írja elő, de előfordulhat, hogy vannak olyanok, akik találomra választott nevekkel regisztrálnak, és rágalmazó vagy rossz hírterjesztő cikkeket tesznek közzé egy adott vállalatról vagy személyről. Ugyanakkor, ahogy a 5ch (korábban 2ch) és más anonim fórumokon történő rágalmazások és rossz hírterjesztések esetében is, létezik módszer ezeknek a bejegyzéseknek a törlésére.

Kapcsolódó cikk: Hogyan kérhetjük a 5ch (korábban 2ch) fórumon történő bejegyzések törlését[ja]

A Facebookon rosszindulatú bejegyzések közzétételekor felmerülő jogi felelősség

Ha rosszindulatú bejegyzést teszünk közzé a Facebookon, a felmerülő jogi felelősség nagyjából két részre osztható: büntetőjogi és polgári jogi felelősségre.

Büntetőjogi felelősség

A bejegyzés tartalmától függően, különösen a következők tekinthetők problémásnak:

• Nyilvánosan tényeket közölve csökkenti valaki társadalmi értékelését: becsületsértés
• (Nem tényeket közöl, de) nyilvánosan megsért valakit: sértés
• Hamis információk terjesztésével rontja valaki hitelességét: hitelesség rontása
• Hamis információk terjesztésével zavarja valaki munkáját: munkazavarás

A fentiek bűncselekménynek számítanak, és szabadságvesztés vagy pénzbüntetés kiszabásával járhatnak.

Kapcsolódó cikk: Az internetes rágalmazás esetei, amikor hitelesség rontása vagy munkazavarás bűncselekménynek számít[ja]

Polgári jogi felelősség

Polgári jogi szempontból, a jogellenes cselekmények közül a következők a leggyakoribbak:

• Nyilvánosan tényeket közölve csökkenti valaki társadalmi értékelését: becsületsértés
• Sérti valaki becsületérzését: becsületérzés sérelme
• Sérti valaki személyes adatvédelmét: személyes adatvédelmi jogok megsértése

Ha a fentiekben leírt jogellenes cselekményeket követjük el, kártérítési vagy bocsánatkérő hirdetési kötelezettséggel tartozhatunk az áldozatnak.

Kapcsolódó cikk: Mik a feltételei a becsületsértés miatti pernek? A megítélhető követelmények és a kárpótlás átlagos összege[ja]

Kapcsolódó cikk: A személyes adatvédelmi jogok alapos ismertetése. Mi a három megsértési követelmény?[ja]

Hogyan távolítsuk el a rosszindulatú bejegyzéseket a Facebookról

Ha olyan rosszindulatú bejegyzések kerülnek fel a Facebookra, mint a fentiek, akkor két fő módszer van ezek eltávolítására.

• Törlési kérelem a felhasználási feltételek megsértése alapján
• Törlési kérelem jogellenesség alapján

A Facebook használati feltételeinek megsértése miatt történő törlési kérelem benyújtásának módja

Először is, ha úgy gondolja, hogy a közzétett rosszindulatú cikk megsérti a Facebook használati feltételeit, közvetlenül kérheti a Facebooktól az adott cikk törlését. Az eljárás a következőképpen alakul:

1. Menjen a bejelenteni kívánt bejegyzéshez.
2. Kattintson a bejegyzés jobb felső sarkában található  ikonra.
3. Kattintson a [Bejegyzés bejelentése] lehetőségre.
4. A visszajelzés elküldéséhez kattintson arra a lehetőségre, amely a legjobban leírja, hogyan sérti ez a bejegyzés a Facebook közösségi szabályzatát. Kattintson a [Tovább] gombra.
5. A visszajelzés tartalmától függően jelentést küldhet a Metának. Egyes tartalomtípusok esetében nem szükséges jelentést küldeni, de a visszajelzéseket a rendszer minőségének javítása érdekében használjuk fel. Kattintson a [Kész] gombra.

Hogyan jelentsem be? | Facebook Súgóközpont

Megjegyzendő, hogy a Facebook közösségi szabályzatában részletesen felsorolják azokat a tevékenységeket, amelyeket “zaklatásként és bántalmazásként” tiltanak.

Például, ha a bejegyzés azt állítja, hogy “A ○○ Kft. A (valódi nevű) alkalmazottja rendszeresen zaklatja alárendeltjeit, ő egy aljas ember”, akkor ez a közösségi szabályzat “zaklatás és bántalmazás” című részében meghatározott “sértő és gyűlöletkeltő kifejezések” kategóriájába eshet.

Szintén, ha a bejegyzés azt állítja, hogy “A B cég erőszakosan rábeszélt engem az esztétikai kezelésre, és amikor lemondást kértem, nem fogadták el”, és ez hamis állítás, akkor ez megsértheti a közösségi szabályzat “csalás és megtévesztés” című részét.

Ugyanakkor, a fent említett közösségi szabályzat, és így a használati feltételek megsértésének megítélése a Facebook saját döntése, tehát a törlési kérelem benyújtása nem garantálja, hogy a kérelmet teljesítik.

Ezért van lehetőség arra is, hogy a használati feltételek megsértése mellett a cikk jogellenességét is indokként hozza fel, és jogi úton kérje annak törlését.

Az illegális tevékenységek alapján történő törlési kérelem benyújtásának módja

Az előzőekben említett bejegyzések nem csak a felhasználási feltételek megsértését jelentik, hanem lehetőséget adnak a becsületsértés vagy üzleti akadályozás stb. illegális tevékenységek alapján történő törlési kérelem megfontolására is.

Például, ha a korábban említett “Az B cég szépségszalonjában erőszakosan rábeszéltek, hogy vegyek igénybe egy szolgáltatást, de amikor elállási jogomat szerettem volna gyakorolni, nem fogadták el.” típusú bejegyzésről van szó, mivel ez a bejegyzés konkrétan feltünteti azokat a tényeket, amelyek megsértik a Japán ‘Különleges Kereskedelmi Tranzakciók Törvényét’ (特定商取引法), ha ezek a tények hamisak, akkor becsületsértés vagy üzleti akadályozás is megállapítható.

Így, ha illegális tevékenységek alapján szeretnénk törlési kérelmet benyújtani, jogi felelősségként főként azt kell hangoztatnunk, hogy a fent említett bűncselekményekhez hasonló jogellenes cselekményeket követnek el. Mivel ezek a kérdések rendkívül szakmai tudást és ítélőképességet igényelnek, javasoljuk, hogy forduljon olyan ügyvédhez, aki erős a netes rágalmazás és hasonló problémák kezelésében.

Az azonban tény, hogy a Facebook számára nehéz eldönteni, hogy a vitatott bejegyzés valóban illegális-e, és még ha az is, a Facebooknak nincs jogi kötelezettsége, hogy eleget tegyen az ilyen törlési kérelmeknek. Ezért a bíróságon keresztül történő eljárás, amely jogi kötöttséggel rendelkezik a Facebook számára a vitatott cikk törlésére, az alábbiakban ismertetett “ideiglenes intézkedés”.

Ideiglenes intézkedés általi törlés

A bírósági eljárások között két nagy kategória van: a ‘per’ és az ‘ideiglenes intézkedés’. Az ideiglenes intézkedés olyan eljárás, amely lehetővé teszi a per előtti állapot biztosítását, mintha a perben győzelmet arattunk volna.

A jogellenes cikkek ideiglenes törlése esetén az eljárás a következő: “A cikk jogellenességét a per során alaposan megvizsgáljuk, de ha a cikk a per alatt folyamatosan közzétételre kerül, a kár növekszik, ezért először is feltételezzük, hogy a cikk jogellenes”. Ha a bíróság elfogadja ezt az ideiglenes intézkedést, a cikk “először is feltételezhetően jogellenes”, így a Facebooknak jogi kötelezettsége lesz a cikk törlése.

A per esetében, még ha zökkenőmentesen is halad, gyakran 3-12 hónapig tart, és néhány esetben akár évekig is elhúzódhat. Ezzel szemben az ideiglenes intézkedés esetében, ha az internetes rágalmazás és egyéb problémákban jártas ügyvédhez fordul, a megbízástól a törlésig gyakran 2-3 hónap alatt befejeződik.

Megjegyzendő, hogy az ideiglenes intézkedés is jogi eljárás a bíróságon keresztül, ezért nem csak a jogellenesség állítását kell bizonyítani, hanem a bizonyítékot is be kell nyújtani.

Például, ha a fenti “A B cég szépségszalonjában erőszakosan rábeszéltek, és bár szerettem volna lemondani, nem fogadták el” bejegyzésről van szó, a becsületsértés kivételével a “valóságosság” követelményét nem teljesíti, ezért:

• A szépségszalon ajánlásának kézikönyve
• A szerződéskor kapott tájékoztató dokumentum
• A lemondás kézikönyve

Ezeket a bizonyítékokat kell benyújtani, és azt állítani, hogy “a cég nem erőlteti a szépségszalon ajánlását, és ha lemondást kérnek, megfelelően reagál”.

Kapcsolódó cikk: A rágalmazás elleni intézkedések fontos ‘ideiglenes törlése'[ja]

Bejegyző azonosítása (küldő információinak közzététele)

Bár a Facebookon az alapelv a valódi név használata, előfordulhat, hogy néhányan hamis névvel regisztrálnak, vagy álcázott fiókokat használnak. Ilyen esetekben is, a küldő információinak közzététele eljárás segítségével, még hamis névvel vagy álcázással is, lehetőség van a bejegyző azonosítására.

A küldő információinak közzététele eljárás a Japán ‘Szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény’ (Provider Liability Limitation Act) 5. cikkelyének 1. bekezdése szerinti eljárás, amely általában a következő lépéseket tartalmazza:

1. Kérje a tartalomszolgáltatótól (CP), hogy hozza nyilvánosságra a bejegyző IP-címét stb. (ideiglenes intézkedés)
2. A CP által közzétett IP-cím alapján azonosítsa a bejegyző által szerződött internet szolgáltatót (ISP), és kérje az ISP-től a bejegyző nevét, címét stb. (per)

Ha a fenti eljárások során sikerül azonosítani a bejegyzőt, akkor lehetséges kártérítést kérni a bejegyzőtől a bejegyzés által okozott lelki károkért, valamint a bejegyző azonosításához szükséges ügyvédi költségekért stb.

Kapcsolódó cikk: Mi a küldő információinak közzététele? Hogyan kell csinálni és mire kell figyelni? Ügyvéd magyarázza[ja]

Korábban problémát jelentett, hogy a fenti küldő információinak közzététele eljárás során a CP-vel és az ISP-vel szembeni eljárásokat külön-külön kellett végrehajtani, és az ISP-vel szembeni közzétételi kérelemhez nem ideiglenes intézkedés, hanem peres eljárás szükséges, így a bejegyző azonosítása akár fél évig (vagy annál hosszabb ideig) is eltarthatott.

Ezért a ‘Szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény’ 2021-es (Reiwa 3-as év) módosítása (2022. október 1-jén (Reiwa 4) lépett hatályba) új rendszert hozott létre (küldő információinak közzététele parancsának benyújtása), amely lehetővé teszi a bejegyzők gyorsabb és egyszerűbb azonosítását, ha bizonyos feltételek teljesülnek.

Kapcsolódó cikk: A 2022. október 1-jén kezdődő ‘küldő információinak közzététele parancsának benyújtása’ eseményeket magyarázza el. A bejegyzők azonosítása gyorsabbá válik

A Facebook hamisított fiókok törlésének kérelmezése

A Facebookon az alapelv a valódi név használata, azonban előfordulnak olyan fiókok, amelyek visszaélnek mások nevével, fényképeivel stb., és más személyként tüntetik fel magukat.

Ilyen ‘hamisítások’ nem csak a felhasználási feltételek megsértését jelentik, hanem bizonyos esetekben becsületsértésnek vagy személyiségjogok megsértésének is minősülhetnek.

Ezért a hamisított fiókok esetében is lehetséges az adatok közzétételének kérelmezése és más módszerek alkalmazása révén a fiók felfüggesztése, törlése vagy a bejegyzések törlésének kérelmezése.

Kapcsolódó cikk: Egy ügyvéd magyarázza a Facebook hamisítását és az ellene való védekezést[ja]

Összefoglalás: Az internetes rágalmazási problémákkal forduljon ügyvédhez

A Facebookon az alapelv a valódi név használata, de nem ritka, hogy negatív bejegyzések jelennek meg egyének vagy vállalatok ellen. Továbbá, a felhasználók nagy száma miatt, a rossz hírnév káros hatásai sem elhanyagolhatóak.

A rosszindulatú bejegyzésekkel szemben lehetőség van a Facebooknak jogsértési bejelentést tenni. Ha a bejelentés ellenére a bejegyzést nem távolítják el, esetleg érdemes lehet bíróságon keresztül kérelmezni a bejegyzés eltávolítását vagy a bejegyző azonosítását.

Azért azonban, hogy becsületsértés vagy hasonló jogi érvekkel lépjen fel anélkül, hogy ügyvédhez fordulna, nem könnyű feladat. Ha a Facebookon közzétett rágalmazó vagy rossz hírnévvel kapcsolatos cikkek miatt aggódik, érdemes minél előbb konzultálni egy tapasztalt ügyvéddel, hogy a problémát gördülékenyebben kezelhesse.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői csoport, amely rendelkezik gazdag tapasztalattal az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években az interneten terjedő híresztelések és rágalmazások komoly károkat okoztak, mint a “digitális tetoválás”. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválás” kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: Digital tattoo[ja]