Az anonim fórumok rövid válaszbejegyzései mikortól minősülnek becsületsértésnek és válnak törvénysértővé?

A becsületsértés tipikus példája, például, ha valaki egy adott személyről hamis tényeket állít, mint például, hogy a múltban törvénytelen cselekményeket követett el. Konkrétabban fogalmazva,

1. világosan látszik, hogy csak egyedülálló személyre (vagy egyedülálló vállalatra) utal,
2. konkrétan megfogalmazza, például mikor és milyen törvénytelen cselekményt követett el,
3. és ez hamis állítás.

Ilyen esetekben megvalósul a becsületsértés. Más szóval,

1. nem tudjuk, kire utal,
2. például úgy olvasható, mintha valamilyen “rossz tettet” követett volna el, de nem igazán érthető, mit akar mondani,

ilyen esetekben a becsületsértés nem valósul meg. Ez igaz a személyiségi jogok megsértésére és más becsületsértő megjegyzésekre is. Ha nem tudjuk, kire utal a bejegyzés, akkor a személyiségi jogok megsértése nem valósul meg.

Az azonban előfordulhat, hogy egy bejegyzés esetében nem mindig egyértelmű, mit akar mondani, különösen az interneten, anonim fórumokon történő rövid válaszok (bejegyzések) esetében, ami “finom” kérdéssé válik. Tehát például, ha egy fórumbejegyzéshez 100 válasz érkezik,

• ha csak egy rövid választ olvasunk el, nem tudjuk, kirol és mit mond,
• de ha az egész szál kontextusát figyelembe vesszük, akkor ez egyértelművé válik.

Ezért van ilyen eset.

Tehát a valós bírósági eljárásokban, az interneten, anonim fórumokon történő több bejegyzés összehasonlításakor, milyen kritériumok alapján, milyen határok között ítélik meg a több bejegyzés (válasz) összefüggését?

Ha a kapcsolatot expliciten kifejezték

Ha a kapcsolatot expliciten kifejezték, a későbbi bejegyzéseket az előző bejegyzésekkel összefoglalva értékelik.

„↑” jelzéssel ellátott bejegyzések

Volt olyan eset, amikor egy anonim fórumon, a „2channer”-en közzétett cikk személyes adatok megsértésének minősült, és az átjáró szolgáltatótól a feladó információinak közzétételét kérték.

Egy „Hiroshima City a szakiskola” nevű szálon egy bejegyzés jelent meg, amely tartalmazta a „Első év, Ko○yama B, elvált, gyermekkel rendelkező, 31 éves” megjegyzést. Figyelembe véve a cikk címét és a szál témáját, elismerhető, hogy a bejegyzés a szóban forgó iskola elsőéves, 31 éves, egyszer elvált, gyermekkel rendelkező „Ko○yama B” nevű személyről szól. A felperes és a személy közötti azonosság a tanulmányi időszak, az iskola, az életkor, a válás ténye és száma, valamint a gyermek jelenléte alapján állapítható meg. Továbbá, figyelembe véve, hogy a felperest barátai „B”-nek hívják, a „Ko○yama B” megjegyzés könnyen felidézi a felperes nevét, és e személyt a felperesként azonosíthatjuk.

A cikkhez fűzött „↑” jelzéssel ellátott bejegyzés a „Hiroshima Deli Hel b üzlet C” megjegyzést tartalmazza, ami arra utal, hogy a Hiroshima városi úgynevezett „b” szállítási egészségügyi szolgáltatásban egy „C” nevű művésznévvel dolgozó „aktív szexmunkás” van. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a bejegyzés a korábban említett felperest jelöli, vagyis a felperes szexmunkásként dolgozik, és ezt a tényt mutatja be. És,

A szexmunkásként való működés ténye, valamint az üzlet neve és a művésznév olyan tények, amelyeket általában nem szeretnénk nyilvánosságra hozni, és a felperes nem tette közzé ezeket a tényeket. Ezért mindkét cikk megsérti a felperes személyes adatait.
Tokyo District Court, 2015. december 4. (2015)

Így a felperesnek jogos oka van arra, hogy a feladók információit kérje a szolgáltatótól, mivel a felperes készül a becsületsértés miatti kártérítési igényekre a feladókkal szemben. A bíróság ezért elrendelte a szolgáltatótól a feladók információinak közzétételét.

Mivel a bejegyzés „↑” jelzéssel volt ellátva, nyilvánvalóan a korábbi cikk folytatásaként értelmezhető, ami helytálló ítélet.

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

Bejegyzések hivatkozással

Valóban, volt olyan eset, amikor a “2channeru” (2channel) oldalon közzétett bejegyzéseket becsületsértésnek és személyes adatok megsértésének minősítették, és a szolgáltatótól követelték a feladó adatainak kiadását.

Egy profi baseball csapat rajongója, aki szoros kapcsolatban állt a csapat magán szurkolói csoportjának tagjaival, “〇〇-chan”-ként ismert, több bejegyzés témája volt. Az első bejegyzésben azt állították, hogy “a felperes szexuális szándékkal közelíti meg az újonnan belépő női szurkolókat”, a második bejegyzésben azt, hogy “a felperes csak szexmunkásokkal volt szexuális kapcsolatban, és soha nem volt nővel”, a harmadik bejegyzésben pedig azt, hogy “a felperes egy 50 év feletti, atópiás bőrű öregember”, a negyedik bejegyzésben pedig azt, hogy “valószínűleg szűz”.

A bíróság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a baseball csapat szurkolói csoportjának tagjai közül csak a felperesnek volt “〇〇” a vezetékneve, és hogy a “〇〇-chan” kifejezés a felperest jelöli. Ezen felül, ha figyelembe vesszük a szál nevét is, akkor a bejegyzések közül a negyedik kivételével mindegyik a felperest célozza. Továbbá, a negyedik bejegyzésben szerepel egy “>>639” hivatkozás, ami egyértelműen a harmadik bejegyzésre utal, tehát ha a harmadik bejegyzés a felperest célozza, akkor a negyedik bejegyzés is a felperest célozza.

A bíróság végül nem ismerte el a negyedik bejegyzés “valószínűleg szűz” megjegyzését személyes adatok megsértésének, de a becsületsértés miatt az első bejegyzést, a személyes adatok és a becsület megsértése miatt a második és harmadik bejegyzést elismerte, és elrendelte a szolgáltatónak a feladó adatainak kiadását.

Újságcikkekben gyakran találkozhatunk olyan hivatkozásokkal, mint a “lásd 12. oldal”, vagy könyvekben a “lásd 147. oldal”, a olvasók pedig a hivatkozásokat hasonló módon értelmezik.

https://monolith.law/reputation/hyperlinks-and-defamation[ja]

Amikor átfogó döntést kell hozni

Ha a kapcsolat nem kerül egyértelműen kifejezésre, akkor átfogó döntést hoznak az egészre nézve.

Más cikkek a szálon belül

Egy példa arra, amikor a felperes azt állította, hogy megsértették a becsületét, mert egy bejegyzésben azt írták, hogy ő, aki a kerületi tanács tagja, szexuális szolgáltatásokat vásárolt egy szexüzletben, a tokiói Nakano kerület közösségének fejlesztése érdekében létrehozott elektronikus hirdetőtáblán. A felperes a szolgáltatótól kérte a feladó adatainak kiadását.

A bíróság először azt állapította meg, hogy a cikkben a “d párt nagy titkára”, a “C képviselő” a felperes, amit az átlagos olvasó nem tudna azonosítani. A szolgáltató érvelése szerint, még ha az átlagos olvasó, aki nem lakik a Nakano kerületben, el is olvassa a hirdetőtáblát, nem lenne nyilvánvaló, hogy a “C képviselő”, aki a “d párt nagy titkára”, a felperest jelenti. Azonban a hirdetőtábla a Nakano kerületi politikával foglalkozik, tehát azok, akik ezt olvassák, érdeklődnek a Nakano kerületi politika iránt. Nyilvánvaló, hogy a felperes, aki a Nakano kerületi tanács d pártjának titkára, ismert személy, és a “C képviselő” könnyen azonosítható a felperessel az átlagos olvasó számára.

Aztán a bíróság megállapította, hogy a cikk, amely azt állítja, hogy a felperes elment egy Matsuyama-i szappanmasszázs szalonba, és ott adócsalás céljából fehér papír nyugtát vett, egyértelműen a felperest jelöli a “C képviselő” néven, ha azt más cikkekkel együtt olvassuk. A bíróság szerint az átlagos olvasó könnyen felismerheti, hogy a “C képviselő” a felperes, ha megnézi a többi cikket a szálon belül, figyelembe véve a cikk tartalmát és a hirdetőtábla jellegét.

A szolgáltató, aki a vádlott, azt állította, hogy az átlagos olvasó nem feltétlenül olvassa el az összes bejegyzést a hirdetőtáblán, de a bíróság szerint a hirdetőtábla nem olyan, mint a magazinok és újságok hirdetései, amelyeket az emberek akaratlanul is megnéznek.

Az internetes hirdetőtáblát csak azok látják, akik meg akarják nézni. Azok, akik ezt nézik, szándékosan olvasnak. Tehát a kérdés az, hogy hogyan értelmezi az átlagos értelmezőképességű személy, aki szándékosan olvasni akar. Ha valaki szándékosan meg akarja nézni az internetes hirdetőtáblát, és meg akarja érteni a szöveg jelentését, akkor általában megérti, hogy a szöveg anonim kritikát és vádakat tartalmaz egy meghatározott személy ellen. Általában azok, akik ezt olvassák, meg akarják tudni, ki az a személy, és általában átolvassák a szöveget. Tekintettel a hirdetőtábla jellegére, amelyet a Nakano kerületi politika iránt érdeklődő személyek olvasnak, könnyen elképzelhető, hogy azok, akik érdeklődnek a “C képviselő” iránt, átolvassák a többi cikket. Ha áttekintjük a hirdetőtábla bejegyzéseit, nyilvánvaló, hogy az átlagos olvasó könnyen megérti, hogy a “C képviselő” a felperest jelenti.
Tokyo District Court, 2008. október 27. (2008)

A bíróság elismerte a becsületsértést, és megállapította, hogy nincs jogi ok arra, hogy a szolgáltató ne adja ki a feladó adatait, mert nincs elegendő ok arra, hogy a cikk igaz legyen, még ha igaz is.

Több szál

Előfordult már olyan eset, hogy egy fórum kategóriáján belül több szálon közzétett cikkek miatt, melyek megsértették a becsületérzést vagy a magánéletet, a sértett fél a szolgáltatótól kérte a hozzászólók adatainak kiadását.

A felperes egy olyan szálat hozott létre a kategóriában, melynek célja az állatkínzásra hajlamos személyek és az állatkínzás valóságának vizsgálata volt. Ő maga is közzétett egy cikket, melyben összehívott egy találkozót (off-meeting), ahol a cél az volt, hogy összefogjanak és elkapjanak kóbor macskákat és más állatokat, hogy bántalmazzák őket. Ezt követően olyan személyek jelentek meg, akik felismerték a felperes célját, és kritikus vagy sértő cikkeket tettek közzé a felperes szálán vagy a kategórián belül létrehozott más szálakon. Ezek a hozzászólók a felperest “B2”-nek vagy “B3”-nak nevezték.

Ezt követően a kategórián belül létrehozott több szálon, melyek az állatkínzást témájában foglalkoztak, cikkek jelentek meg, melyekben a felperes valódi nevét “B2”-ként tüntették fel, közzétették a felperes arcképét “B3”-ként, és megjelölték a felperes lakóhelyét. Ezen kívül egy cikk is megjelent, melyben a felperest “nő, aki szexpartnert keres több ismeretlen férfi számára” néven említették.

A felperes úgy vélte, hogy ezek a megjegyzések súlyosan sértik a becsületét, és túlmennek a társadalmilag elfogadható határokon, ezért kérte a hozzászólók adatainak kiadását. Az alperes azt állította, hogy “az átlagos olvasó nem tudja megállapítani, hogy a cikk a felperest célozza meg. Továbbá, nem biztos, hogy az átlagos olvasó elolvassa a kategórián belül más szálakon közzétett cikkeket. Ezért a cikk nem sérti a felperes becsületét vagy magánéletét”. Azonban a bíróság úgy ítélte meg, hogy minden szál az állatkínzás témájával foglalkozik, és valószínű, hogy az átlagos olvasó elolvassa a kategórián belül más szálakon közzétett cikkeket is. Ha ezeket az olvasókat figyelembe vesszük, akkor

a cikk azt sugallja, hogy a felperes olyan nő, aki szexuális kapcsolatot keres több ismeretlen férfival, vagy ténylegesen szexuális kapcsolatot létesít több ismeretlen férfival. A szexuális kapcsolatok, beleértve a férfi-női kapcsolatokat is, általában a magánélethez tartoznak. (…) Feltételezhető, hogy a cikk olvasói elolvassák a kategórián belül létrehozott több szál cikkeit, és ismerik a felperes nevét, kinézetét (arcképét) és lakóhelyét. Ha ezt a tényt és körülményt figyelembe vesszük, akkor nem tagadható, hogy a cikkben leírt tényeket az olvasók valószínűleg magánéleti tényként fogják felfogni.
Tokyo District Court, 2014. november 11. ítélet

Így a bíróság megállapította, hogy a cikk nyilvánvalóan sérti a felperes személyiségi jogait, és mivel a felperesnek van indoka, a szolgáltatót arra utasította, hogy adja ki a hozzászólók adatait.

Azokat a cikkeket, amelyek bizonyos rosszindulattal íródtak a felperes ellen, és amelyeket rosszindulatúnak lehetne nevezni, nem lehet közérdekűnek tekinteni, és nem lehet azt állítani, hogy a hozzászólók célja kizárólag a közérdek szolgálata volt.

Összefoglalás

Ahogy látható, az interneten található anonim fórumokon történő rövid válaszok beküldése esetén, amikor meg kell határozni, hogy az beletartozik-e a becsületsértés kategóriájába vagy sem, nem csak akkor van szükség a kapcsolatok explicit megjelenítésére, mint például a ‘↑’ vagy horgony használata, hanem akkor is, ha ezek nincsenek explicit módon megjelenítve. Ebben az esetben is figyelembe vehető a szövegkörnyezet, például a többi hozzászólás a fórumon belül, vagy akár más fórumokon belüli hozzászólások.

Az, hogy mely esetekben fogadják el a kapcsolatokat, és mely esetekben nem, nehéz kérdés. Forduljon tapasztalt ügyvédhez tanácsért.