A munka befejezése a rendszerszerkesztési szerződésekben
A rendszerek fejlesztése általában hosszú időt vesz igénybe, és gyakran előfordul, hogy a specifikációk változása vagy további funkciók implementálása miatt a munkát vállaló szolgáltatók néha kilátástalan helyzetbe kerülnek. Ilyen szolgáltatók számára a “Végül is mit és meddig kell elvégeznünk, hogy a munkánkat elvégezettnek tekintsük?” kérdés néha súlyos aggodalomra adhat okot.
És bár a rendszerfejlesztést gyakran vállalkozási szerződések keretében végzik, a vállalkozási szerződések célja a “munka befejezése”.
Ebben a cikkben jogi szempontból megvizsgáljuk, hogy a “rendszerfejlesztés melyik időpontban és milyen mértékben tekinthető befejezettnek”.
A rendszerfejlesztés befejezése
A rendszerfejlesztés befejezése a mérnökök szemszögéből
A rendszerfejlesztés területén, ha azt kérdeznénk, hogy “mikor van vége a rendszerfejlesztésnek”, a válasz általában valami olyasmi lenne, hogy “amikor befejeztük a tesztelési folyamatot és átadtuk az eredményeket”. Valóban, a rendszerfejlesztés általános folyamata a követelmények meghatározásával kezdődik, amely magában foglalja a megvalósítandó funkciók részletes ismertetését, majd a különböző tervezési dokumentumok elkészítésével folytatódik, a program implementálásával halad tovább, és végül a tesztelési folyamattal zárul, amely során ellenőrizzük, hogy a rendszer megfelelően működik-e. A folyamat végén a felhasználók átvételi eljárása következik.
Ezért, ha a konkrét munkafolyamatban részt vevő mérnökök szemszögéből nézzük, általánosan elfogadott, hogy a “rendszerfejlesztés befejezése = az átvétel sikeres volt”.
A rendszerfejlesztés befejezése jogi szempontból
Másrészről, ha jogi szempontból nézzük, hogy mikor van vége a rendszerfejlesztésnek, a kérdés középpontjában természetesen az áll, hogy mikor teljesítette a szállító a szerződéses kötelezettségeit. A rendszerfejlesztési szerződések alapvetően vagy vállalkozási szerződések, vagy megbízási szerződések.
https://monolith.law/corporate/contract-and-timeandmaterialcontract[ja]
A két szerződéstípus közötti különbségeket a fenti cikkben tárgyaljuk, de ha a rendszerfejlesztés befejezéséről, azaz a szállító által vállalt kötelezettségek teljesítéséről beszélünk, a döntési kritériumok a következők:
Vállalkozási szerződés: Polgári Törvénykönyv 6:261. §
6:261. §
A vállalkozó köteles a munkát a szerződés szerint, a szakma szabályai szerint és a rendeltetésnek megfelelően elvégezni.
Megbízási szerződés: Polgári Törvénykönyv 6:279. §
6:279. §
1. A megbízott köteles a megbízást a megbízó érdekében gondosan teljesíteni.
2. A megbízott köteles a megbízást a megbízó utasításai szerint teljesíteni, kivéve, ha azok jogellenesek vagy a megbízó érdekével ellentétesek.
3. A megbízott köteles a megbízást személyesen teljesíteni, kivéve, ha a megbízás jellegéből vagy a felek megállapodásából más következik.
A rendszerfejlesztés befejezése problémát jelent a vállalkozási szerződés esetében
Általánosságban elmondható, hogy nem csak a rendszerfejlesztés kontextusában, hanem általában a “munka befejezésének időpontja” kérdése a vállalkozási szerződés esetében merül fel. A megbízási szerződés esetében inkább a szakértelmet igénylő személyek által, bizonyos mértékű belátási jogkörrel rendelkezve, a megfelelő dolgok elvégzése a cél, függetlenül attól, hogy milyen eredményt hoz. A megbízási szerződés esetében a törvény is lehetővé teszi a díjazás igénylését, még akkor is, ha az elvárt eredmény nem jött létre, feltéve, hogy az ügyek megfelelően haladtak (6:279. § (2)), és ha a teljesítés a megbízott hibájából adódó okok miatt félbeszakadt, a megbízott igényelheti a díjazást a már elvégzett munka arányában (6:279. § (3)). A vállalkozási szerződés az “eredmény” központú, míg a megbízási szerződés a “folyamat” központú.
Ezért a megbízási szerződés esetében inkább a “figyelmeztetési kötelezettség” kérdése merül fel a jogi problémák között. Azaz, milyen esetekben lehet szó a megbízási szerződés alapján fennálló figyelmeztetési kötelezettség megsértéséről, ha feltételezzük, hogy a megbízott személyben nagyfokú bizalom van.
Másrészről, a vállalkozási szerződés esetében a “munka befejezése” a lényeg. Ha a befejezendő munka nincs befejezve, a szállító nem teljesítheti a vállalt kötelezettségeit, és nem igényelhet díjazást. Azonban, ha a munka befejezett, nincs értelme a munka közbeni részletekkel foglalkozni. Ezért a “rendszerfejlesztési projekt befejezése mikor van” kérdést alapvetően a vállalkozási szerződés “munka befejezése” kifejezésének jogi értelmezésének kérdésének tekinthetjük.
Mikor tekinthető befejezettnek a munka a rendszerfejlesztésben?
De mikor tekinthetjük konkrétan befejezettnek a “munkát”? Nézzük meg a korábbi bírósági ítéleteket ebben a kérdésben.
Bírósági ítéletek a munka befejezéséről
Az alábbiakban idézett bírósági ítéletben a szállító által szállított rendszerben később olyan problémák merültek fel, mint a feldolgozási sebesség vagy a kommunikációs költségek. Annak ellenére, hogy ezek a problémák felmerültek, a fejlesztési folyamat maga teljesen befejeződött, ezért vita alakult ki arról, hogy a munkát befejezettnek lehet-e tekinteni. Az ítélet szerint a munka befejezését elismerték.
A Polgári Törvénykönyv 632. és 633. cikke szerint a vállalkozó köteles a munkadíjat a megrendelőnek akkor fizetni, amikor a munkát befejezte és a munka tárgyát a megrendelőnek átadta, míg a törvény 634. cikke szerint, ha a munka tárgyában hiba van, a vállalkozó köteles a megrendelőnek jótállási felelősséget vállalni (1. bekezdés), és a megrendelőnek joga van a munkadíj kifizetését megtagadni, amíg a vállalkozó nem teljesíti a jótállási felelősségét (2. bekezdés). Ezek a polgári törvénykönyvi rendelkezések szerint, a törvény különbséget tesz a munka eredményének hiányosságai között, ha a munka tárgyában hiba van, és ha a munka nincs befejezve, és úgy értelmezhető, hogy ha a munka tárgyában hiba van, akkor is, ha ez rejtett vagy nyilvánvaló, ez nem jelenti azt, hogy a munka nincs befejezve.
Ezért, abban a kérdésben, hogy a vállalkozó befejezte-e a munkát, azt kell megítélni, hogy a munka befejeződött-e az eredeti vállalkozási szerződésben tervezett utolsó fázisig, és a megrendelő nem tagadhatja meg a munkadíj kifizetését, ha a vállalkozó befejezte a munka utolsó fázisát és átadta a munka tárgyát, csak azért, mert a munka tárgyában hiba van.
A fenti ítélet szerint a “munka befejezése” akkor teljesül, ha a rendszerfejlesztés utolsó fázisa is befejeződött. A szállító által készített rendszer hiányosságai (jogi szempontból gyakran “hibásnak” nevezik) esetén a jótállási felelősség rendszere külön rendelkezésre áll.
Ezért, még ha a “munka befejezése” fogalmát kissé tágabban is értelmezzük, végül nem eredményez igazságtalanságot a felhasználó oldalán. Összefoglalva a következőképpen alakul:
【A vállalkozási szerződésben vállalt kötelezettség = a munka befejezése = az összes fázis befejezése】
========
Ha a munka nincs befejezve…
↓
【Felelősség a kötelezettség nem teljesítése miatt】
========
Ha a munka befejezett, de hibás…
↓
【A kötelezettség teljesítésének elismerése mellett a jótállási felelősség kérdése】
A fenti bírósági ítélet azt mutatja, hogy a problémákat a következőképpen kell felosztani:
Természetesen a “munka befejezése” kérdésében a nézőpontot megváltoztatva a “felhasználói átvétel elfogadása” szempontjából is vizsgálódhatunk. A felhasználói átvétel lassúságának jogi kérdéseit egy másik cikkben tárgyaljuk.
https://monolith.law/corporate/estimated-inspection-of-system-development[ja]
Mit jelent a jogi munka befejezése
A rendszerfejlesztésben, ha a “munka befejezése” elfogadásra kerül, akkor a kötelezettség teljesítettnek minősül, így nem lesz szó kötelezettségszegési felelősségről. Vállalkozási szerződés esetén, ha a munka nem tekinthető befejezettnek, nem lehet díjat számlázni, és ha előlegfizetést vagy hasonlókat kötöttek ki külön megállapodásban, ezeket alapvetően vissza kell fizetni. Ha viszont a munka befejezését elfogadják, a szállítónak csak a hibás teljesítésért való felelősséget és a szerződéses minőségi garanciát kell vállalnia.
A szállító felszabadulása a kötelezettségszegési felelősség alól azt jelenti, hogy a felhasználói oldalról a szerződés felbontásának lehetősége jelentősen csökken. Ez azért van, mert a hibás teljesítésért való felelősség alapján a szerződés felbontása csak akkor korlátozott, ha a szerződés célja nem érhető el. Ha a szerződést felbontják, a szállító elveszíti a díjazás igénylésének jogát (vagyis egyszerűen fogalmazva, nem kap semmilyen díjazást), ezért a gyakorlatban gyakran viták alakulnak ki a “munka befejezése” körül.
A rendszerfejlesztési szerződések “felbontásáról” szóló magyarázatot a következő cikkben részletesen tárgyaljuk:
https://monolith.law/corporate/cancellation-of-contracts-in-system-development[ja]
Figyelembe veendő szempontok a munka befejezésével kapcsolatban
Hogyan kezeljük a specifikáció változását és a további fejlesztéseket
Előfordulhat, hogy a szolgáltató már teljesítette az eredetileg megadott specifikációkat, de a specifikációk változása vagy további funkciók hozzáadása miatt nem tudja befejezni a munkát, mert nincs egyértelmű határvonal. Ilyen esetekben felmerül a “rendszerfejlesztés befejezésének időzítése” kérdése. Ezzel a problémával kapcsolatban részletes magyarázatot talál az alábbi cikkben.
https://monolith.law/corporate/increase-of-estimate[ja]
Figyelni kell a Polgári Törvénykönyv módosítására is
A szerződésen alapuló hibáért való felelősség szabályai a Polgári Törvénykönyv módosításának hatását erősen érzik, mivel a korábbi cikkek közötti összefüggések gyakran bonyolultak és nehezen érthetők. A Polgári Törvénykönyv módosítása során a “hiba” fogalmát hogyan kell értelmezni, arról részletes magyarázatot talál az alábbi cikkben.
https://monolith.law/corporate/defect-warranty-liability[ja]
Összefoglalás
Ebben a cikkben bemutattuk, hogyan lehet a “kimenet nem látható” helyzetbe kerülő rendszerfejlesztési projekteket a “munka befejezése” jogi fogalmához kapcsolni. A projektek kimenetele változhat a fejlesztési követelményektől függően, de ha viták merülnek fel ezekben a kérdésekben, a “munka befejezése” jogi fogalma gyakran irányadó lehet.
Category: IT
Tag: ITSystem Development