Mi a 'netes zaklató' definíciója? Magyarázat a rendőrség beavatkozásának kritériumaira

Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak azok az esetek, amikor volt barátok vagy ismeretlenek zaklatnak valakit szerelmi érzelmek miatt, vagy makacsul próbálnak újra összejönni. Az ilyen zaklató viselkedést nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert visszafordíthatatlan károkat okozhat, és korai beavatkozásra van szükség.

A Japán Rendőrségi Hivatal zaklatási ügyekre adott válasza[ja] szerint 2021-ben a “zaklatási ügyekkel kapcsolatos konzultációk száma” 19 728 volt, ami csökkenő tendenciát mutat, de még mindig magas szinten van.

Továbbá, a “zaklatás elleni törvény megsértéséből eredő letartóztatások száma” 2021-ben 937 volt, ami csökkenés a megelőző évhez képest, de még mindig magas szinten van.

Így a zaklatás széles körben elismert társadalmi probléma, és nem kevés azoknak a száma, akik valóban áldozatul estek neki.

Különösen a közösségi média elterjedésével egyre inkább előtérbe kerülnek azok a zaklatási módszerek (internetes zaklatás), amelyek eltérnek a hagyományosaktól, és ennek megfelelően a zaklatás elleni törvényt is módosították az elmúlt években.

Ebben a cikkben bemutatjuk a zaklatás elleni törvény áttekintését, és azt, hogyan lehet szembe szállni az egyre gyakoribbá váló “internete zaklatás” áldozataival.

Az internetes zaklatók meghatározása

Az internetes zaklató olyan személy, aki visszaél az internettel, például a közösségi média és az e-mail platformokkal, hogy zaklasson egy adott személyt, iránta romantikus érzelmeket táplálva. Ez a cselekmény a kibercselekmények egyik formája.

Az internetes zaklatásnak számító tevékenységek közé tartozik a kitartó üzenetküldés egy adott személynek e-mailen vagy más csatornákon keresztül, valamint:

• A személyes adatok, mint például a lakcím vagy a fényképek azonosítása és nyilvánosságra hozatala
• Sértő hozzászólások közzététele az internetes fórumokon

Ezek a tevékenységek széles skáláját fedik le, és a japán ‘Stalker Control Law’ (Zaklatás elleni törvény) szabályozza őket.

Mi a zaklatás szabályozásának törvénye?

A zaklatás szabályozásának törvénye (japánul: “ストーカー行為等の規制等に関する法律”) a 1999-es “Okegawa zaklató gyilkosság” (桶川ストーカー殺人事件) eseménye nyomán jött létre, és 2000-ben (Heisei 12) fogadták el.

Okegawa zaklató gyilkosság
Egy egyetemista lány (akkor 21 éves), akit volt barátja (akkor 27 éves) és társai zaklattak, fehér nappal késsel megölték a zaklató csoportban, beleértve a volt barát valódi testvérét.

Az áldozat családja több mint 4 hónappal a gyilkosság előtt többször is panaszt tett a zaklató csoport tevékenységéről az Ageo rendőrkapitányságon, és még feljelentést is tett a zaklatók ellen, de az Ageo rendőrkapitányság nem vett róla tudomást. Az esemény végül bekövetkezett, és az áldozat családja azt állította, hogy “a lányunkat a zaklatók és a rendőrség ölte meg”, és bírálta a rendőrséget.

A zaklatás szabályozásának törvénye előtt a zaklatás önmagában nem volt szabályozva, és csak akkor került sor a tettes letartóztatására, ha fenyegetés, testi bántalmazás vagy lakhatási jog megsértése történt.

Ezért, ha valaki a zaklatás miatt veszélyben érezte magát és fordult a rendőrséghez, a rendőrség nem tudott hatékonyan reagálni a helyzetre.

Mit jelent a “zaklatás és egyéb”?

A Japán “Stalker szabályozási törvény” (ストーカー規制法) szerint, ha valaki “szerelmi érzések vagy más pozitív érzelmek, vagy azok kielégítetlenségéből fakadó harag kielégítése céljából” a következő cselekményeket hajtja végre egy adott személy ellen, azt “zaklatás és egyéb” cselekményeknek tekinti, és tiltja:

1. Zaklatás, lesben állás, tolakodás, kóborlás stb.
2. A megfigyelésről szóló bejelentések stb.
3. Találkozók és randevúk kérése stb.
4. Durva viselkedés stb.
5. Néma telefonhívások, visszautasítás utáni folyamatos hívások, faxok, e-mailek, SNS üzenetek küldése stb.
6. Szemét küldése stb.
7. A becsület sértésére utaló cselekmények stb.
8. Szexuális szégyenérzetet okozó cselekmények stb.

A zaklatók esetében nagy a valószínűsége, hogy a helyzet súlyos bűncselekményekhez vezet, ezért már a kezdeti szakaszban szigorúan kell kezelni őket.

Ugyanakkor, ha valaki csak azt kéri, hogy “adják vissza a kölcsönadott pénzt” vagy “hajtsák végre a megállapodás szerinti dolgokat”, és ezt ismételten kommunikálja, nem szeretne zaklatónak minősülni. Ezért a “Stalker szabályozási törvény” csak akkor tekinti a cselekményeket “zaklatásnak és egyébnek”, ha azokat “szerelmi érzések vagy más pozitív érzelmek, vagy azok kielégítetlenségéből fakadó harag kielégítése céljából” hajtották végre egy adott személy ellen.

Mi az a “helyinformációk engedély nélküli megszerzése és egyéb”

A “japán Stalker Szabályozási Törvény” szerint, ha valaki “szerelem vagy más pozitív érzelmek, vagy azok hiányának eredményeként kialakult harag kielégítése céljából” a következő cselekményeket hajtja végre egy adott személlyel szemben, azt “helyinformációk engedély nélküli megszerzése és egyéb” cselekménynek tekintik, és tiltottak:

Ezt a “helyinformációk engedély nélküli megszerzése és egyéb” kategóriát a 2021-es (Reiwa 3-as év) törvénymódosítás hozta létre.

1. Helyinformációk megszerzése engedély nélkül, például GPS-eszközök használatával
2. GPS-eszközök felszerelése engedély nélkül

Például, ha valaki engedély nélkül telepít egy helymeghatározó alkalmazást az áldozat okostelefonjára, és ezzel megszerzi annak helyadatait, vagy ha valaki GPS-eszközt szerel fel az áldozat autójára, ezek a cselekmények beletartoznak a “helyinformációk engedély nélküli megszerzése és egyéb” kategóriába.

Mi is az a “zaklatás”?

A japán “Zaklatás Szabályozási Törvény” (Stalker Control Law) a “zaklatás” fogalmát olyan cselekmények ismétlődő és “szisztematikus” elkövetésével határozza meg, mint a “követés stb.” és a “helymeghatározási adatok engedély nélküli megszerzése stb.”. A törvény büntetést szab ki az ilyen cselekmények elkövetésére.

Megjegyzendő, hogy a “követés stb.” között olyan cselekmények is szerepelnek, mint a lesben állás, durva viselkedés, elutasítás utáni folyamatos e-mail küldés stb. (a fent említett 1-től 4-ig, valamint az 5. cselekmény, amely csak az e-mail és a közösségi hálózatokon keresztül történő üzenetküldést jelenti). Ezek a cselekmények csak akkor minősülnek “zaklatásnak”, ha “olyan módon történnek, hogy a testi biztonságot, a lakóhely stb. nyugalmát vagy a becsületet sértik, vagy jelentős mértékben korlátozzák a személy szabad mozgását”. Fontos, hogy erre különös figyelmet fordítsunk.

A zaklatás szabályozásának módosítása

Az “Okegawa zaklató gyilkosság” eseménye adta az indítékot a zaklatás szabályozásának bevezetésére, amelyet különösen az internet fejlődésével és a “netes zaklatók” néven ismert cselekmények elterjedésével módosítottak.

A zaklatás szabályozásának módosítása 2013-ban (2013. július)

A zaklatás szabályozásának bevezetésekor, 2000-ben, a “zaklatás és egyéb” kategóriában nem vették figyelembe az e-mailek küldésének módszerét.

Az 2012-es “Zushi zaklató gyilkosság” azonban változást hozott, és az e-mailek küldése is bekerült a “zaklatás és egyéb” kategóriába.

Zushi zaklató gyilkosság
2012. november 6-án, egy szabadúszó női tervezőt (akkor 33 éves) meggyilkoltak egy Zushi városban található lakásban, Kanagawa prefektúrában, és az elkövető, a nő korábbi párja (akkor 40 éves) öngyilkosságot követett el.

A két személy 2004 körül kezdett randizni, de 2006 áprilisában szakítottak. Az áldozat nő 2008 nyarán költözött Zushi városba, miután összeházasodott egy másik férfival. Az áldozat új vezetéknevét és címét titokban tartotta az elkövető előtt, de mivel az áldozat gyakran posztolt a friss házas életéről a Facebookon, az elkövető 2010 áprilisában megtudta, hogy az áldozat megházasodott, és zaklató e-maileket kezdett küldeni neki. Az e-mailek egyre fenyegetőbbé váltak, és 2011 áprilisában az áldozat nő naponta 80-100 “megöllek” típusú fenyegető e-mailt kapott, ezért a rendőrséghez fordult. Az elkövetőt 2011 júniusában letartóztatták fenyegetés miatt, és 2011 szeptemberében jogerősen 1 év börtönbüntetést és 3 év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Ennek ellenére, 2012 március végétől április elejéig az áldozat nő összesen 1089 zaklató e-mailt kapott. Az áldozat ismét a rendőrséghez fordult, de a rendőrség nem indított eljárást, mert úgy ítélték meg, hogy az eset nem minősül illegális cselekménynek. Az elkövető megtudta az áldozat címét egy magánnyomozó segítségével, és ez vezetett a novemberi eseményhez.

A zaklatás elleni törvény módosítása 2016 decemberében (2016)

A LINE, Twitter és más közösségi hálózatok fejlődésével egyre többen használják ezeket az eszközöket az e-mailek helyett a barátokkal és ismerősökkel való kapcsolattartásra.

Az SNS-en keresztül történő zaklatás azonban a 2013. júliusi (2013) módosításban hozzáadott “e-mail küldése” cselekménytől eltérőnek minősült, és nem tartozott a zaklatás elleni törvény (japán: Stalker Kisei Hō) szabályozási hatálya alá.

Az 2016-os “Koganei zaklatói kísérleti gyilkosság” (Koganei Stalker Satsujin Misui Jiken) esete azonban változást hozott, és a “zaklatás stb.” fogalma most már magában foglalja a Twitteren, LINE-on és más SNS-eken keresztül történő üzenetek folyamatos küldését, valamint a személyes blogokba történő kitartó bejegyzéseket.

Koganei zaklatói kísérleti gyilkosság
Ez egy kísérleti gyilkosság volt, amely 2016. május 21-én (2016) történt Tokió Koganei városában.

Egy szórakoztatóipari tevékenységet folytató női egyetemista (akkor 20 éves) volt a célpontja egy rajongónak (akkor 28 éves), aki Twitteren és más SNS-eken keresztül többször is zaklatta, majd megpróbálta megölni egy Koganei városbeli klubban. A férfi egy Kiotóban élő alkalmazott volt, aki megpróbált kapcsolatba lépni a női egyetemistával a Twitteren, de nem kapott választ, és egyoldalúan követelte, hogy a nő és kapcsolatai küldjék vissza az általa ajándékozott ajándékokat. Azonban, miután a rendőrség visszaküldte neki az ajándékként adott karórát, dühbe gurult és eltervezte a gyilkosságot. Miután visszakapta a karórát, a bejegyzései még erőszakosabbá váltak.

A zaklatás szabályozásának módosítása 2021 májusában (2021)

Az utóbbi években gyakran előfordul, hogy volt barátok vagy hasonlók engedély nélkül GPS-eszközt szerelnek fel autókra, hogy megtudják a tartózkodási helyüket. Ezt figyelembe véve, a 2021. májusi (2021) módosításban, ahogy azt korábban ismertettük, bevezettük a “helyinformációk engedély nélküli megszerzése stb.” cselekménytípust, és új szabályozási célpontként hozzáadtuk.

Ezen kívül, annak ellenére, hogy elutasítást kapnak, a levelek és egyéb dokumentumok folyamatos küldése, az áldozatok általános tartózkodási helyeinek, mint az iskolák, munkahelyek, lakóhelyek stb., valamint az áldozatok tényleges tartózkodási helyeinek környékén történő figyelés és kóborlás is hozzáadásra került az “üldözés stb.” cselekményekhez.

A zaklatás szabályozásáról szóló törvény figyelmeztetései és tilalmi rendelkezései

Ha “zaklatás” történik, a rendőrség a sértett bejelentése alapján nyomozást indít és intézkedik.

Ezzel szemben a “követés” és a “helyzetinformáció engedély nélküli megszerzése” nem vezet azonnali intézkedéshez.

Az áldozat kérésére a rendőrség figyelmeztetheti a tettest, hogy ne ismételje meg ezeket a cselekményeket. Továbbá, ha az áldozat tilalmi rendelkezést kér, a rendőrség bizonyos eljárásokat követve végrehajthatja a “tilalmi rendelkezéseket”. A “tilalmi rendelkezések” megsértése esetén intézkedés történik. Ezért a “tilalmi rendelkezések” az őrizetbe vétel előtti szakaszban helyezkednek el.

A zaklatás büntetése

Ha valaki zaklatást követ el, vagy megszegi a zaklatás tilalmát, a zaklatás elleni törvény szerint büntetést szabnak ki.

18. cikk: Aki zaklatást követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb egymillió jen bírsággal büntetendő.

19. cikk: Aki megszegi a zaklatás tilalmát (csak az 5. cikk 1. bekezdés 1. pontjára vonatkozó esetekben, a továbbiakban ugyanígy), két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb kétmillió jen bírsággal büntetendő.

2. A fenti bekezdésben meghatározottakon kívül, aki megszegi a zaklatás tilalmát és követi a zaklatást, ugyanúgy büntetendő, mint az előző bekezdésben meghatározottak.

Megjegyzendő, hogy a 2016-os (Gergely-naptár szerinti) módosítás eltörölte a sértett feljelentésének követelményét, így a vádat fel lehet emelni a sértett feljelentése nélkül is.

A rendőrség beavatkozásának kritériumai internetes zaklatás esetén

Ha internetes zaklatás áldozataivá válnak, fontos, hogy az áldozatok ne habozzanak a rendőrséghez fordulni.

Ugyanakkor, hogy a rendőrség hatékonyan tudjon reagálni a zaklatásra, vannak olyan szempontok, amelyekre figyelni kell. Itt bemutatjuk a következő két pontot:

Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre

Először is, ahhoz, hogy a rendőrségnek világossá tegyük, hogy valóban internetes zaklatás áldozatai vagyunk, szükségünk van objektív bizonyítékokra.

Például, a zaklató által küldött üzenetek képernyőképei, az e-maileken vagy a közösségi hálózatokon keresztül, a közzétett képek vagy videók adatai jöhetnek szóba.

Különösen az üzeneteken keresztül történő internetes zaklatás esetén fontos, hogy olyan bizonyítékokat szolgáltassunk, amelyekből kiderül, hogy az áldozat elutasította az üzeneteket, mégis ismételten érkeznek.

Sürgősség van

Az internetes zaklatás, például a közösségi hálózatokon keresztül, csak akkor minősül “zaklatásnak”, ha “olyan módon történik, amely a testi biztonságot, a lakhatás nyugalmát vagy a becsületet veszélyezteti, vagy jelentősen korlátozza a személy szabad mozgását”.

Ezért fontos, hogy világossá tegyük, hogy az aktuális internetes zaklatás olyan módon történik, amely az áldozat számára aggodalmat okoz, és sürgősen szükség van a rendőrség beavatkozására.

Konkrétan, ha az áldozat elutasítja, de a közösségi hálózatokon keresztül makacsul kapcsolatot próbálnak teremteni, vagy olyan bejegyzéseket tesznek, mintha az áldozatot figyelnék, és ezáltal nehezebbé válik a kimozdulás, vagy ha a személy biztonságát veszélyeztető helyzetet érez, fontos, hogy ezt konkrétan elmagyarázzuk.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni internetes zaklatás esetén

Ha internetes zaklatás áldozata lett, nehéz lehet egyedül megoldani a problémát. Ráadásul, ha az áldozat hagyja, hogy a zaklatás folytatódjon, az internetes zaklatás eszkalálódhat.

Ezért először is forduljon a rendőrséghez. Ha a zaklató viselkedése rendkívüli, fontos, hogy bejelentést tegyen, és világosan jelezze, hogy büntetést kér.

Ha a rendőrség nem tud segíteni

Előfordulhat, hogy a rendőrség nem tud segíteni, mert úgy ítéli meg, hogy nincs bűncselekmény, vagy nem tudja alkalmazni a zaklatás elleni törvényt.

Az is előfordulhat, hogy a rendőrség “figyelmeztetést” vagy “tiltó rendeletet” ad ki a zaklató számára, de ő figyelmen kívül hagyja ezeket és folytatja a zaklatást.

Ha a rendőrséggel való konzultáció nem vezetett kielégítő eredményre, érdemes olyan ügyvédhez fordulni, aki szakértője az internetes problémák kezelésének, és megvitatni a konkrét intézkedéseket.

Jogi intézkedések megtétele esetén

Ha az internetes zaklató rágalmazó bejegyzéseket tesz közzé a közösségi médiában, általában a bejegyzések törlését kéri. Ebben az esetben érdemes ügyvéd segítségével kérni a közösségi média üzemeltetőjétől a bejegyzések törlését.

Ezenkívül lehetséges, hogy kártérítést kér az internetes zaklató által okozott károkért. Mivel a konkrét tárgyalások vagy peres eljárások is szóba jöhetnek, érdemes ügyvédhez fordulni.

Megjegyzendő, hogy különösen a közösségi médiában, ahol lehetséges az anonim üzenetküldés, a kártérítési igény érvényesítéséhez szükséges az elkövető nevének és egyéb adatainak konkrét azonosítása.

A következő cikkben részletesen tárgyaljuk az elkövető adatainak nyilvánosságra hozatalának eljárását, kérjük, olvassa el.

Kapcsolódó cikk: Mi az elkövető adatainak nyilvánosságra hozatala? Egy ügyvéd magyarázza a módszert és a figyelmeztetéseket[ja]

Peren kívüli megegyezés esetén a zaklatóval

Ha peres eljárásra kerül sor, előfordulhat, hogy a zaklató peren kívüli megegyezést ajánl. Az áldozat számára nagy terhet jelenthet, ha ő maga kell tárgyaljon a megegyezésről. Ezért jobb, ha ezt az ügyvédre bízza.

Összefoglalás: Az internetes zaklatás áldozatai forduljanak ügyvédhez

Ha az SNS és más online platformokon keresztül zaklatás áldozatává válik, azonnal szükséges intézkedéseket kell tenni, például forduljon a rendőrséghez. Ha a zaklatást figyelmen kívül hagyja, annak ellenére, hogy áldozatává vált, a zaklató viselkedése tovább eszkalálódhat.

Ugyanakkor, még ha a rendőrséghez fordul is segítségért, ha az áldozat helyzete és szándéka nem egyértelmű, előfordulhat, hogy nem kapnak megfelelő segítséget.

Azért, hogy világossá tegye, hogy zaklatás áldozata:

• Milyen bizonyítékot kell megőrizni?
• Hogyan kell elmagyarázni a helyzetet a rendőrségnek?
• Mit kell tenni a további zaklatás elkerülése érdekében?

Ha konkrét tanácsra van szüksége, kérjük, forduljon szakértő ügyvédhez.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai szinten rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. Ha a zaklatás súlyosbodik, fennáll a veszélye, hogy személyes adatok, alaptalan rágalmak és mások az interneten terjednek.

Ezek a károk egyre nagyobb problémát jelentenek a “digitális tetoválás” formájában, és irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválás” elleni védekezésre.

A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/digitaltattoo[ja]