Az interneten elkövetett rágalmazás és fenyegetés bűncselekményei
Ha fenyegetésről van szó, talán az jut eszünkbe, hogy egy erős, nagy testalkatú férfi ijesztő arccal fenyegetőzik. A Japán Igazságügyi Minisztérium ‘Heisei 30-as évi (2018) Bűnügyi Fehér Könyv’ szerint a Heisei 29-es évben (2017) a Büntető Törvénykönyv alapján letartóztatott személyek közül körülbelül 2800-an voltak, akiket fenyegetés miatt tartóztattak le, és valószínű, hogy sokan közülük pontosan olyanok, mint amilyeneket elképzelünk.
Másrészről, a Japán Rendőrség ‘Heisei 30-as évi (2018) jelentése a kibertérben tapasztalt fenyegetések helyzetéről’ szerint a Heisei 29-es évben (2017) a kibertérben történt fenyegetések száma 310 volt, és ezek között középiskolások és idősek is voltak. Ennek oka, hogy nincs szükség közvetlen szembenézésre az áldozattal.
Ha az internetet használjuk, könnyen túl izgatottá válhatunk, és kemény kifejezéseket használhatunk, ami sértő megjegyzésekké válhat, és fenyegetéssé válhat. Mivel ez nem szemtől szemben történő kommunikáció, bárki képes olyan bejegyzéseket közzétenni, amelyek fenyegetőnek tekinthetők, és ezért fenyegetés miatt letartóztatható. Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen esetekben valósul meg a fenyegetés bűncselekménye az interneten történő posztolás esetén, a fenyegetés büntetése, valamint a fenyegetés esetén teendő lépések, ha valaki fenyeget vagy fenyegetést kap.
A fenyegetés bűncselekményének megvalósulásának feltételei
Ha az interneten másokat fenyegető szavakkal rágalmaz, fennáll a lehetősége, hogy a fenyegetés bűncselekménye megvalósul.
1. Aki életre, testi épségre, szabadságra, becsületre vagy vagyonra irányuló kárt okozó szándékát közli és ezzel valakit megfélemlít, két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 300 000 yen bírsággal büntetendő.
A Japán Büntető Törvénykönyv 222. cikke (Fenyegetés)
2. Aki a rokonok életére, testi épségére, szabadságára, becsületére vagy vagyonára irányuló kárt okozó szándékát közli és ezzel valakit megfélemlít, ugyanúgy büntetendő, mint az előző bekezdésben.
Ha ilyen bejegyzést tesz közzé, a fenyegetés bűncselekménye nem igényli az áldozat büntetőjogi feljelentését, így fennáll a lehetősége, hogy büntetést szabnak ki önre.
Kártevő bejelentése
“Kárt okozni szándékozom” vagyis a “kártevő bejelentése” nélkül nem állapítható meg a fenyegetés bűncselekménye.
Az, hogy valami “kártevőnek” minősül-e, objektív megítélésen alapul, tehát még ha az áldozat “fenyegetésnek” is érzi, az nem feltétlenül minősül “fenyegetésnek”, és ez a megítélés a körülményektől függ. Egy példa erre, ha egy fiatal, erős testalkatú férfi azt mondja, hogy “meg foglak sebezni”, és ha egy kisgyermek ugyanezt mondja, akkor objektív szempontból az áldozat által érzett félelem különböző lehet. Ez a példa már korábban is felmerült.
Az előbbi esetben “kártevő bejelentéséről” van szó, míg az utóbbi esetben nem. Azonban az interneten ez a példa nem alkalmazható. Nem lehet megkülönböztetni, hogy egy erőszakos férfi vagy egy gyermek tett-e bejegyzést.
Ezért a kiberterekben a fenyegetések felderítői között középiskolások és idősek is találhatóak.
Fenyegetés módjai
A fenyegetési bűncselekmény létrejöttéhez szükséges a “káros bejelentés”, de milyen módszerek tartoznak a “bejelentés” kategóriába?
A jog szerint nincsenek különösebb korlátozások a fenyegetési bűncselekmény káros bejelentésének módjára vonatkozóan. Először is, ha közvetlenül szóban közöljük, az “bejelentés”. Továbbá, ha levelet (fenyegető levelet) küldünk, az is “bejelentés”.
Tehát, ha közvetlenül LINE-on vagy e-mailben fenyegető üzenetet küldünk a másik félnek, mint például “Ki fogom szivárogtatni a titkaidat” vagy “Ne gondold, hogy ingyen megúszod”, az “bejelentés”, és fenyegetési bűncselekménynek minősül.
Az interneten történő bejegyzések is, ha elegendőek a másik fél megfélemlítésére, természetesen “káros bejelentések”. Például, ha bejegyzést teszünk a másik fél közösségi média oldalán vagy a saját blogunkon, vagy ha bejegyzést teszünk egy “2ch” stílusú internetes fórumon, és ez “káros bejelentés”, akkor lehetőség van a fenyegetési bűncselekmény létrejöttére. Az interneten könnyen létrejöhet fenyegetési bűncselekmény, ezért nagyon óvatosnak kell lennünk a bejegyzéseinkkel.
Fenyegetés tárgyáról
A fenyegetés bűncselekményét a Japán Büntető Törvénykönyv (Japanese Penal Code) 222. cikke szabályozza, amely korlátozza a fenyegetés tárgyát.
Élet
Büntető Törvénykönyv 222. cikk (Japanese Penal Code Article 222)
Az élet elleni fenyegetés alatt a gyilkosság bejelentését értjük, vagyis a “megöllek” kijelentést. Tehát, ha valaki azt mondja, hogy “megöllek”, vagy “gondolj arra, mintha már halott lennél” üzenetet ír, akkor ez a fenyegetés bűncselekményét valószínűleg megvalósítja.
Testi épség
A testi épség elleni fenyegetés alatt a bántalmazás bejelentését értjük, vagyis a másik fél megsebzését. Például, ha valaki azt mondja, hogy “megverlek”, vagy “ne gondold, hogy ennyivel megúszod” üzenetet ír, akkor ez a fenyegetés bűncselekményét valószínűleg megvalósítja.
Szabadság
A szabadság elleni fenyegetés alatt a másik fél testi korlátozását értjük. Például, ha valaki azt mondja, hogy “bezárjalak”, vagy “elrablak” üzenetet ír, akkor ez a fenyegetés bűncselekményét valószínűleg megvalósítja.
Becsület
A becsület elleni fenyegetés alatt a másik fél becstelen tényeinek nyilvánosságra hozatalát értjük. Például, ha valaki azt írja, hogy “kifecserélem a házasságtörésedet” vagy “nyilvánosságra hozom a csalásodat”, akkor ez a fenyegetés bűncselekményét valószínűleg megvalósítja. Ebben az esetben, még ha a nyilvánosságra hozni kívánt tény igaz is, az még mindig fenyegetésnek minősülhet, ezért óvatosság szükséges.
Vagyon
A másik fél vagyonának megsértését jelenti. Például, ha valaki azt írja, hogy “elkobzom az összes pénzed” vagy “felgyújtom a házad”, akkor ez a fenyegetés bűncselekményét valószínűleg megvalósítja.
A fent említett öt kategórián kívüli fenyegetések általában nem minősülnek fenyegetés bűncselekményének.
Sértés áldozatai (sértés célpontja)
A fenyegetés bűncselekményét a Japán Büntető Törvénykönyv 222. cikke szabályozza, amely korlátozza a fenyegetés által érintett célpontokat.
A fenyegetés bűncselekménye akkor állapítható meg, ha valaki 1) egy “személyt”, azaz a “főszemélyt”, vagy 2) a “rokonokat” fenyegeti meg károkozással.
Például, ha valaki azt írja, hogy “megölöm a feleségedet” vagy “elrablom a gyermekedet”, akkor valószínűleg megállapítható a fenyegetés bűncselekménye. Azonban, ha a fenyegetés barátokra vagy ismerősökre irányul, akkor a fenyegetés bűncselekménye nem állapítható meg. Tehát, ha valaki azt írja, hogy “megölöm a szerelmedet”, akkor ez nem minősül fenyegetés bűncselekményének.
Viszont, mivel a háziállatok “vagyonnak” minősülnek, ha valaki azt írja, hogy “rosszul bánok a macskáddal”, akkor ez a “főszemély vagyonára” irányuló károkozás fenyegetése lehet, és valószínűleg megállapítható a fenyegetés bűncselekménye.
Fenyegetés jogi személyek ellen
A fenyegetés bűncselekménye alapvetően csak akkor valósul meg, ha a fenyegetés közvetlenül a személyt vagy a rokonait érinti, tehát a jogi személyek általában nem tartoznak a célcsoportba.
Az ítélkezési gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ha a jogi személyt érintő káros cselekményt jelentenek be, és ez a bejelentés életre, testi épségre, szabadságra, becsületre vagy vagyonra irányuló káros cselekményként értelmezhető az érintett személy (a jogi személy képviselője vagy megbízottja) számára, akkor a fenyegetés bűncselekménye megvalósulhat az adott személy ellen.
Például, ha valaki azt írja a cég képviselőjének, hogy “Tönkre fogom tenni a cégedet”, a képviselő úgy érezheti, mintha közvetlenül őt fenyegették volna meg, és ezért félelem érzése alakulhat ki benne.
Ezért ilyen esetekben a cég ellen bejelentett káros cselekményt úgy lehet értelmezni, mint a bejelentést kapó személy életét, testi épségét, szabadságát, becsületét vagy vagyonát érintő káros cselekmény, és így a fenyegetés bűncselekménye megvalósulhat.
Nincs szükség “félelemre” a fenyegetési bűncselekmény esetében
A fenyegetési bűncselekmény a “másik fél félelemmel való megfélemlítése” alapján jön létre, de nincs szükség arra, hogy a másik fél ténylegesen “félelmet” érezzen.
A fenyegetési bűncselekménynek nincs kísérleti bűncselekménye. Ez azért van, mert a “fenyegetés” pillanatában már “teljesült” a bűncselekmény. Ezért nem számít, hogy a másik fél ténylegesen megijedt-e vagy sem.
A fenyegetési bűncselekményhez hasonlóan, azokat a bűncselekményeket, amelyek a problémás cselekmény elkövetésekor automatikusan létrejönnek, “absztrakt veszélybűncselekményeknek” nevezzük. Ez azt jelenti, hogy maga a cselekmény veszélyes, tehát a cselekmény elkövetésekor veszély keletkezik, és a bűncselekmény létrejön. A japán Büntető Törvénykönyv (Japanese Penal Code) 108. cikkében szereplő “lakóhelyi épületek stb. felgyújtása” bűncselekmény a legjellemzőbb példa erre. Tehát, ha fenyegető e-mailt küldünk valakinek, vagy rosszindulatú bejegyzést írunk a másik fél közösségi hálózatára, akkor még akkor is létrejön a fenyegetési bűncselekmény, ha a másik fél esetleg nem gondolja, hogy “félelmetes”, feltéve, hogy az objektíven félelmet keltő tartalommal bír.
A zsarolás bűncselekménye és a többi bűncselekmény közötti kapcsolat
Fenyegető és zsaroló bűncselekmények
A fenyegető és zsaroló bűncselekmények gyakran összekeverednek, ezért fontos tisztázni a különbséget közöttük.
1. Aki életet, testi épséget, szabadságot, becsületet vagy vagyon elleni károkozást jelent be fenyegetéssel, vagy erőszakot alkalmazva, valakit olyan dologra kényszerít, amelyre nincs kötelezettsége, vagy megakadályozza a jogok gyakorlását, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Büntető Törvénykönyv 223. cikk (Zsarolás)
2. Aki rokonok élete, testi épsége, szabadsága, becsülete vagy vagyon elleni károkozást jelent be fenyegetéssel, vagy valakit olyan dologra kényszerít, amelyre nincs kötelezettsége, vagy megakadályozza a jogok gyakorlását, az előző bekezdés szerint büntetendő.
3. Az előző két bekezdésben említett bűncselekmények kísérlete büntetendő.
A zsaroló bűncselekmény olyan bűncselekmény, amely akkor következik be, amikor valaki fenyegető vagy erőszakos cselekményekkel “valakit olyan dologra kényszerít, amelyre nincs kötelezettsége”, vagy “megakadályozza a jogok gyakorlását”.
A fenyegető bűncselekmény és a zsaroló bűncselekmény közötti nagy különbség az, hogy a zsaroló bűncselekmény “valakit olyan dologra kényszerít, amelyre nincs kötelezettsége” vagy “megakadályozza a jogok gyakorlását”, míg a fenyegető bűncselekmény esetében ez nem történik meg, és egyszerűen csak fenyeget.
Ezzel szemben a zsaroló bűncselekmény esetében szükséges, hogy a fent említett céllal kényszerítsen valakit olyan dologra, amelyre nincs kötelezettsége, vagy megakadályozza a jogok gyakorlását. Ezért a zsaroló bűncselekmény esetében létezik a kísérleti bűncselekmény.
Fenyegető bűncselekmény és kényszerítési kísérlet
Az, ami bonyolulttá teszi a helyzetet, a fenyegető bűncselekmény és a kényszerítési kísérlet. Ugyanis mindkét esetben ugyanaz a helyzet, ha “fenyegettünk, de a másik fél nem tett olyasmit, amire nincs kötelezettsége”.
A kényszerítési kísérlet esetében a fenyegető cselekmény arra irányul, hogy a másik fél olyasmit tegyen, amire nincs kötelezettsége. Például, ha azt mondjuk: “Ha nem hajolsz meg, megöllek”, akkor a “hajolj meg” üzenetet közvetítjük. Ha a másik fél nem hajol meg, akkor ez kényszerítési kísérletnek számít.
Ezzel szemben a fenyegető bűncselekmény egyszerűen csak azt jelenti, hogy azt mondjuk: “Megöllek”, anélkül, hogy bármilyen cselekvést vagy joggyakorlást akarnánk megakadályozni. Ez a különbség a kényszerítési kísérlet és a fenyegető bűncselekmény között.
Ha az interneten történő bejegyzésekkel fenyegetjük a másik felet, hogy “ha nem teszed ezt, megöllek” vagy “ha ezt megteszed, felgyújtom a házad”, és ezzel valamilyen cselekvést vagy joggyakorlást akarunk megakadályozni, akkor nem fenyegető bűncselekmény, hanem kényszerítés vagy kényszerítési kísérlet áll fenn. A kényszerítés büntetése, még kísérlet esetén is, legfeljebb három év szabadságvesztés, ami súlyosabb, mint a fenyegető bűncselekmény, ezért óvatosnak kell lennünk.
Fenyegető bűncselekmény és becsületsértő bűncselekmény
Az internetes bűncselekményekről szólva, sokan a becsületsértő bűncselekményre gondolnak. Ebben a cikkben bemutatjuk a fenyegető és a becsületsértő bűncselekmény közötti kapcsolatot.
A fenyegető bűncselekmény akkor is megvalósul, ha valaki azzal fenyeget, hogy megsérti a másik személy vagy annak rokonainak a becsületét. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy milyen kapcsolatban áll ez a becsületsértő bűncselekménnyel, ha valaki ilyen bejegyzést tesz közzé.
A fenyegető bűncselekmény a becsületsértéssel való fenyegetés. Ezzel szemben a becsületsértő bűncselekmény akkor valósul meg, amikor valaki “ténylegesen megsérti a becsületet”. Tehát időben a fenyegető bűncselekmény előbb következik be.
Ha valaki azzal fenyeget valakit, hogy megsérti a becsületét, akkor ezzel a fenyegető bűncselekmény megvalósul, és ha utána ténylegesen megsérti a becsületét, akkor ezzel a becsületsértő bűncselekmény is megvalósul. Ebben az esetben a fenyegető és a becsületsértő bűncselekmény “összefonódó bűncselekmények”, így a büntetés súlyosbodik.
Konkrétan, a becsületsértő bűncselekmény hosszabb szabadságvesztését, 3 évet veszik alapul, és ennek 1,5-szerese, tehát legfeljebb 4,5 év lesz a büntetés.
Ha többet szeretne megtudni a becsületsértésről, olvassa el az alábbi cikket.
https://monolith.law/reputation/defamation[ja]
Fenyegető bűncselekmény és erőszakos munkazavarás
A fenyegető bűncselekmény és az erőszakos munkazavarás kapcsolatát is érdemes megmagyarázni.
Az erőszakos munkazavarás olyan bűncselekmény, amely akkor következik be, ha valaki “erőszakkal” vagy “fenyegetéssel” zavarja a célszemély munkáját. Például, ha valaki a 2chan és hasonló fórumokon olyan bejegyzéseket tesz közzé, mint például “bombát helyeztem el a XX koncertjén”, akkor valószínűleg megvalósul az erőszakos munkazavarás bűncselekménye. Ebben az esetben a célszemély elleni fenyegető bűncselekmény is megvalósul.
Amikor a fenyegető bűncselekmény és az erőszakos munkazavarás bűncselekménye megvalósul, általában egyetlen bejegyzés eredményeként két bűncselekmény is megvalósul. Ilyen esetekben a két bűncselekmény “elvont verseny” kapcsolatban áll egymással, és a súlyosabb bűncselekmény büntetése kerül alkalmazásra.
Az erőszakos munkazavarás büntetése legfeljebb három év szabadságvesztés vagy legfeljebb 500 ezer yen pénzbüntetés, ami súlyosabb, mint a fenyegető bűncselekmény büntetése. Ezért, ha valaki fenyegető magatartással zavarja a másik fél munkáját, akkor az erőszakos munkazavarás bűncselekménye alapján kerül elítélésre.
Összefoglalás
Előfordulhat, hogy az interneten túlságosan belemelegedünk a dolgokba, vagy hirtelen haragban túlzottan rágalmazunk, és ezzel „fenyegetést” intézünk mások ellen. Ha a fenyegetés bűncselekménye megvalósul, előfordulhat, hogy az áldozat azonosítja a nevünket és címünket, és kártérítést követel tőlünk, vagy akár a rendőrség letartóztat minket. A legjobb, ha minél hamarabb konzultálunk egy olyan ügyvéddel, aki tapasztalt az internetes problémák kezelésében, hogy a helyzetet a lehető legbékésebben rendezzük.
Ellenkező esetben, ha valaki fenyeget és érzi a veszélyt, azonnal el kell mentenie a fenyegető blog vagy fórum képernyőképét és kinyomtatnia azt. Ez szükséges lesz, ha később bűnügyi feljelentést tesz, és megakadályozza, hogy a fenyegetés bizonyítékai eltűnjenek a törlés után.
A problémás bejegyzéseket minél hamarabb törölni kell, mert minél tovább maradnak fenn, annál több ember látja őket, és annál nagyobb az esélye, hogy más fórumokra kerülnek, vagy összefoglaló oldalakon jelennek meg, és korlátlanul terjednek.
A bejegyzések törléséhez a weboldal adminisztrátorának vagy kezelőjének kell törölni kérni. Ha a törlést megtagadják, ideiglenes intézkedést kell kérni a bíróságtól.
A fenyegetések mellett az internetes hírnév károsítás esetén a cikkek törlése önmagában általában nem oldja meg a problémát. Ez azért van, mert ha csak töröljük a bejegyzést, előfordulhat, hogy ugyanaz a típusú bejegyzés ismétlődik. Szükséges azonosítani a bejegyzés szerzőjét, és felelősségre vonni őt.
A weboldal adminisztrátorának vagy kezelőjének kell kérni a felhasználói információk kiadását, és az így kapott adatokból azonosítani a szolgáltatót. Ezután a szolgáltatónak kell kérni a felhasználói információk kiadását, de mivel a szolgáltató nem köteles önként kiadni az információkat, szükség lehet a felhasználói információk kiadását kérő perre. Ha a perben győzünk, a bíróság utasítást ad a szolgáltatónak a felhasználói információk kiadására, így megszerezhetjük a bejegyzés szerzőjének címét, nevét, telefonszámát, e-mail címét stb.
Ha fenyegetést kapunk, higgadtan és határozottan kell reagálnunk.
Category: Internet