Honnan ered a 'nem ügyvédi tevékenység'? Magyarázat azokra a jogi tevékenységekre, amelyeket csak ügyvédek végezhetnek

Előfordulhat, hogy törvénytelen cselekménynek minősül, ha nem ügyvéd személy végez ügyvédi tevékenységet díjazásért.

Az ügyvédi törvény 72. cikke és egyéb rendelkezései szabályozzák ezt, de a cikkelyek olvasása alapján nem mindig világos, hogy mi minősül törvénytelen cselekménynek. Tehát pontosan milyen esetekben minősül valami “törvénytelen cselekménynek”?

Például, vajon az “IT tanácsadó cégek” által végzett hírnév károsítás elleni intézkedések, a “ingatlan cégek” által végzett bérleti díj tárgyalások, vagy a manapság gyakran hallott “visszavonulási szolgáltatások” minősülnek-e ilyennek?

Ezen kívül, a bírósági írnokok törvénytelen cselekményeit is beleértve, ezeket a kérdéseket fogjuk megválaszolni.

Mi a nem ügyvédi tevékenység? Ha nem kapunk díjazást, akkor nem minősül nem ügyvédi tevékenységnek

A nem ügyvédi tevékenység és az ügyvédi törvény

A nem ügyvédi tevékenység azt jelenti, hogy az ügyvédet kivéve bárki, aki díjazásért ügyvédi munkát végez, és ezt ismétlődően és folyamatosan teszi.

Tehát, ha ingyen segítünk egy barátunknak, az nem minősül nem ügyvédi tevékenységnek. Azonban, ha egy szolgáltató díjazásért végez rágalmazás elleni intézkedéseket, és ezzel jogi munkát végez, akkor ez nem ügyvédi tevékenységnek minősül.

Az ügyvéd vagy ügyvédi iroda kivételével senki sem végezhet jogi munkát díjazásért, beleértve a peres és nem peres ügyeket, a felülvizsgálati kérelmeket, az újraértékelési kérelmeket, az újraértékelési kérelmeket és más jogi ügyeket, valamint a jogi ügyek közvetítését. Azonban, ha e törvény vagy más törvény másként rendelkezik, ez nem vonatkozik rájuk.

Ügyvédi törvény 72. cikk

Aki nem ügyvédi tevékenységet végez, legfeljebb két évig tartó szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 3 millió jen bírsággal sújtható. Tehát, mi a konkrét tevékenység, amit az ügyvédi törvény szerint “jogi ügyekkel kapcsolatos jogi munka” néven ismétlődően és folyamatosan végeznek, és ami nem ügyvédi tevékenységnek minősül?

Emellett, milyen tevékenységeket végezhetnek a tanácsadó cégek és az IT vállalatok a hírnevet érintő károk kezelése során, és milyen tevékenységeket nem végezhetnek?

Mi a “jogi ügyekkel kapcsolatos jogi munka”

Először is, van egy fogalom az ügyvédi törvényben, amit “jogi ügyek és munka” néven ismerünk. Egyszerűen fogalmazva, a “jogok érvényesítése és valaminek a követelése másokkal szemben” tevékenység minősül “jogi ügyek és munka” kategóriának. És ezeket a munkákat csak a személy maga, vagy a jog által engedélyezett személyek végezhetik.

Az ügyvéd az “a jog által engedélyezett személyek” kategóriájába tartozik, de a “személy maga” is ide tartozik. Ez könnyen érthető, ha a bírósági eljárást képzeljük el.

A bírósági eljárást nem kell ügyvédre bízni, azt egyedül is le lehet folytatni. Ezt “személyes peres eljárásnak” hívják.

A bíróságon kívüli követelések, például a küldés megakadályozásának kérelme (törlési kérelem) is hasonló.

Nincs probléma azzal, ha magunk végezzük a munkát. Azonban a “képviselet” kérése másoktól korlátozott. A törlési kérelmet csak az ügyvéd végezheti el.

A nem ügyvédi tevékenység egy példája

Mostantól bemutatjuk a nem ügyvédi tevékenység problémás példáit, mint például az “ingatlanügynökök által végzett nem ügyvédi tevékenység”, a “jogi irodák által végzett nem ügyvédi tevékenység” és a “web-alapú IT vállalatok által végzett nem ügyvédi tevékenység”.

Ingatlanügynökök általi jogellenes cselekmények

Az ingatlanüzletben végrehajtott tranzakciók gyakran vezetnek vitákhoz, mivel nagy összegű pénzmozgások történnek, ezért az ingatlanügynököknek óvakodniuk kell a jogellenes cselekményektől.

Vegyük példának a “bérleti díj tárgyalásokat”.

Tegyük fel, hogy egy ingatlanügynök megbízást kap egy ingatlan tulajdonosától, hogy tárgyaljon a bérlővel a bérleti díjról és egyéb kérdésekről.

Ebben az esetben, ha a tárgyalások ismétlődőek és folyamatosak, és pénzmozgás is van (például a tulajdonostól kapott jutalék), akkor ez jogellenes cselekménynek minősül.

Ezenkívül a “földvásárlási tárgyalások” és a “kilakoltatási tárgyalások” is jogellenes cselekménynek minősülhetnek.

Az ügyvédi tevékenység keretein belül a földhasználók kilakoltatására irányuló tárgyalások, valamint a bérlemények kilakoltatására irányuló tárgyalások, amennyiben pénzmozgás van, és a cselekményeket gyakorlatilag megbízottként hajtják végre, jogellenes cselekménynek minősülnek.

Megjegyzendő, hogy az ingatlanügyletekben részt vevő “ingatlanügynökök”, ha bizonyos képzéseken vesznek részt és teljesítik a feltételeket, jogosultságot szerezhetnek az ADR (a Japán Ingatlanválasztó Testület, egyfajta bíróságon kívüli vitarendezési módszer) mediátorává válásra.

Az ADR mediátori jogosultságot szerzett ingatlanügynökök képesek lesznek közvetíteni a megegyezéseket, amelyeket általában jogellenes cselekménynek minősülnek.

Azért fontos megjegyezni, hogy ez csak a bíróságon kívüli ADR tevékenységekre korlátozódik.

Jogi ügyintézők által végzett nem ügyvédi tevékenységek

Ügyvéden kívüli szakemberek által végzett tevékenységek, például a jogi ügyintézők, társadalombiztosítási ügyintézők, közigazgatási ügyintézők tevékenységei, hajlamosak problémát okozni a nem ügyvédi tevékenységek terén, mivel ezek a területek hasonlóak az ügyvédek tevékenységeihez.

Például a jogi ügyintézők képesek képviselőként eljárni a 1,4 millió jen alatti polgári ügyekben, ha megkapják a szükséges engedélyeket. Ez azt jelenti, hogy ha például “vissza akarom szerezni az 1 millió jenem”, akkor a jogi ügyintéző is képes képviselőként eljárni a bíróságon.

Az a per, amelyben a jogi ügyintéző képviselőként eljárhat, azonban korlátozott a 1,4 millió jen alatti összegekre.

A rágalmazás elleni intézkedések, a törlési kérelmek és az információközlők adatainak nyilvánosságra hozatala a bírósági eljárásokban eltérnek a pénzkölcsönzési vitáktól. A perösszeg meghatározása nagyon nehéz, és a törvény előírja, hogy ha a perösszeg meghatározása nagyon nehéz, akkor azt 1,6 millió jennek tekintik.

Ennek eredményeként ezek a peres ügyek meghaladják a jogi ügyintézők által képviselhető 1,4 millió jenes összeget, így a jogi ügyintézők nem tudnak rágalmazás elleni intézkedéseket kezelni.

Kapcsolódó cikk: Mi az a “küldő információinak nyilvánosságra hozatala”, amely azonosítja a bejegyzést készítő személyt?[ja]

Webes IT vállalatok jogi képviselet nélküli tevékenysége

Az IT vállalatok esetében ez még egyértelműbb, hiszen ők nem tekinthetők “szabadfoglalkozásúaknak”, és semmilyen értelemben nem rendelkeznek “jogi ügyek” vagy “jogi teendők” képviseleti jogával.

Ezért az IT vállalatok nem foglalkozhatnak rágalmazás elleni intézkedésekkel. Azonban, ha csak egyszerű monitorozásról, vagy ún. negatív SEO-ról van szó, ezek nem tartoznak a “jogi ügyek” vagy “jogi teendők” kategóriájába, így ezen a területen az IT vállalatok is legálisan végezhetnek “rágalmazás elleni intézkedéseket”. Valójában több olyan vállalat is létezik, amely ezt teszi.

Konkrétan:

• Oldalak törlése bírósági eljárások vagy ideiglenes intézkedések segítségével
• A bejegyző azonosítása (mivel ügyvédi tevékenység nélkül nem lehet a bejegyzőt azonosítani, ez csak ügyvédek számára lehetséges)
• Oldalak törlése tárgyalások vagy bejelentések segítségével bírósági eljárás nélkül (lásd alább)
• Google javaslatok törlése bírósági eljárások vagy bejelentések segítségével
• Google keresési eredmények törlése

• Google javaslatok törlése IT eszközök segítségével
• Online hírnév károsításának monitorozása
• Úgynevezett negatív SEO

Így néz ki a helyzet.

Visszaélések a munkahelyi felmondást közvetítő szolgáltatók részéről

Az utóbbi években egyre többen veszik igénybe a munkahelyi felmondást közvetítő szolgáltatásokat, azonban ezek a szolgáltatások a szolgáltatás tartalmától függően jogellenes tevékenységet is jelenthetnek.

Ha a szolgáltató csak a felmondási kérelmet nyújtja be a munkavállaló nevében, akkor nincs probléma.

Viszont, ha díjazásért cserébe a szolgáltató a munkavállaló felmondásával kapcsolatos tárgyalásokat is lebonyolítja, akkor ez jogellenes tevékenységnek minősül.

A felmondással kapcsolatos tárgyalások itt a kifizetetlen bérek és túlórapénzek igényléseit, a fizetett szabadságok és a végkielégítésekkel kapcsolatos tárgyalásokat is magukban foglalják. A tárgyalások tartalmának pénzügyi jellege nem befolyásolja a helyzetet.

Ha a munkahelyi felmondást közvetítő szolgáltatást veszi igénybe, fontos megérteni, hogy a nem ügyvédi szolgáltatók csak a felmondási kérelem benyújtását tudják lebonyolítani, a tárgyalásokat nem. Győződjön meg róla, hogy a szolgáltató nem végez illegális tevékenységet.

Ha valaki a munkahelyi felmondást közvetítő szolgáltatás nevében, de nem ügyvédként tárgyalásokat ajánl fel, ne fogadja el az ajánlatot, hanem forduljon a helyi ügyvédi kamara, a rendőrség vagy egy ügyvéd segítségéhez.

A tanácsadó cég által történő cikkek törlését jogellenes cselekménynek minősítő ítélet

2017. február 20-án (Heisei 29) a Tokiói Kerületi Bíróság egy érdekes ítéletet hozott, amelyben a tanácsadó cég által végzett cikkek törlését jogellenes cselekménynek minősítette.

A felperes egy orvos volt, aki 2006 körül (Heisei 18), amikor még egyetemi orvostanhallgató volt, részt vett egy tudományos cikk hamisításában. Még ma is, ha a felperes nevét keresik, a hamisítással kapcsolatos oldalak jelennek meg. A felperes megbízta az alperest, hogy törölje a becsületét sértő cikkeket.

Az alperes egy tanácsadó cég volt, amely “rágalmazás tisztítás” néven foglalkozott negatív információk kezelésével az interneten.

A cikkek törlése részben nem valósult meg, ami problémát okozott.

A felperes azt állította, hogy a törlési szolgáltatásokat nyújtó cég tevékenysége jogellenes, ha azt nem ügyvéd végzi, és visszakérte a cégnek fizetett díjat. A Tokiói Kerületi Bíróság teljes mértékben elfogadta a felperes érvelését.

A Tokiói Kerületi Bíróság vizsgálta, hogy az alperes cikk törlési tevékenysége megsérti-e a Japán Ügyvédi Törvény (Japanese Attorney Act) 72. cikkét, és megállapította, hogy:

• Nyilvánvaló, hogy az alperes nem ügyvédi iroda
• Az alperes által a weboldal üzemeltetőjének a cikkek törlését kérő tevékenysége új jogi kötelezettségeket hoz létre, és ezért “jogi ügynek” minősül
• A weboldalak által létrehozott bejelentési űrlapok használata a weboldal üzemeltetőjének a törlési kérést jelenti, ami jogi hatást fejt ki, és a felperes személyiségi jogainak megőrzését és tisztázását szolgálja. Ezért az alperes által a cikkek törlése érdekében végzett tevékenység “egyéb jogi ügynek” minősül
• Az alperes “rágalmazás tisztítás” néven foglalkozott negatív információk kezelésével az interneten, és létrehozott árajánlatokat, megbízási szerződéseket és titoktartási szerződéseket, ami azt jelenti, hogy ismételten foglalkozott a fent említett jogi ügyekkel
• Az alperes a felperestől díjat kapott a törlési szolgáltatásért, tehát az alperesnek “jutalékot szerezni szándékozott”

Ezért a bíróság megállapította, hogy “a jelen szerződés, amelyben az ügyvédi iroda nélküli alperes jutalékért és üzleti célból foglalkozik a felperes jogi ügyével, összességében olyan tevékenységet tartalmaz, amelyet a Japán Ügyvédi Törvény (Japanese Attorney Act) 72. cikkének első bekezdése tilt, és a tanácsadó cég által végzett cikkek törlését jogellenes cselekménynek minősítette.”

Ezenkívül az alperes által jogellenes cselekmény révén szerzett jutalékot jogtalan előnynek minősítette, és érvénytelennek nyilvánította a Polgári Törvénykönyv (Japanese Civil Code) 90. cikkének értelmében, és elrendelte a teljes összeg visszatérítését.

Ez az ítélet azt jelenti, hogy a törlési szolgáltatásokat csak ügyvédek végezhetik.

Ezért az interneten gyakran látható “törlési szolgáltatásokat nyújtó cégek” jogellenesek.

Azok, akik eddig törlési szolgáltatásokat nyújtó cégeket bíztak meg cikkek törlésével, vagy akiknek a cikkei csak részben lettek törölve és a probléma még nem oldódott meg, valószínűleg visszakaphatják a fizetett díjat.

A vállalatok által végzett cikkek törlése jogellenes cselekmény

A fent említett ítélet szerint a tanácsadó cégeknek vagy IT vállalatoknak történő törlési kérelmek jogellenesek, és nem szabad őket végrehajtani.

A fent említett ítélet a fizetett összeg teljes visszatérítését ismeri el.

Ha ezt a tanácsadó cég szemszögéből nézzük, akkor még ha (például) 1 millió forintot kapnak és 1 millió forintért dolgoznak is, később követelhetik tőlük a teljes összeg visszatérítését.

A vállalatok számára a “jogellenes cselekményért kapott pénz” egyfajta “rejtett adósság”, és nagyon veszélyes, ezért egy “komoly” vállalatnak nem szabadna elfogadnia. Mindenképpen kerülni kell.

A vállalatok nem léphetnek be a megbízó és az ügyvéd közé

Megjegyezzük, hogy az “ügyvéden kívül senki sem végezhet jogilag oldalak törlését vagy hasonló feladatokat” azt jelenti, hogy

• A megrendelést egy vállalat adja, de a vállalat tanácsadó ügyvédje cselekszik, tehát ez elfogadható
• A megrendelést egy vállalat adja, de a vállalat belső jogásza, az ügyvéd cselekszik, tehát ez elfogadható
• A megrendelést egy vállalat adja, de a vállalat alkalmazza az ügyvédet alvállalkozóként, tehát ez elfogadható

Ez egy olyan szabály, amely nem engedélyezi az ilyen kifogásokat.

Tehát például, azt gondolom, hogy általánosan elfogadott szabály, hogy “az ügyvéden kívül senki sem lehet képviselő a bíróságon”, de ez azt is jelenti, hogy “nem engedélyezett, hogy ha egy hirdetési ügynökségnek adnak megrendelést, akkor az ügyvéd mint alvállalkozó megy a bíróságra”.

Egyfajta megfogalmazásban, “nem engedélyezett, hogy a vállalatok belépjenek a megbízó és a ténylegesen a bíróságra menő ügyvéd közötti szerződéses kapcsolatba”, ez az “az ügyvéden kívül senki sem lehet képviselő a bíróságon” szavak jelentése.

Ez ugyanúgy vonatkozik a hírnév károsítása elleni intézkedésekben történő oldalak törlésére is, a megrendelést kapó vállalatok nem használhatják teljes mértékben a tanácsadó ügyvédet, a belső jogászt vagy a külső ügyvédet.

A belső jogászok sem végezhetnek ügyvédi tevékenységet

A fent említett példák közül a belső jogászokkal kapcsolatban néhány kiegészítés szükséges.

Az ügyvédeknek, ha “ügyvéd” minőségükben végeznek ügyvédi tevékenységet, csatlakozniuk kell egy “jogi irodához”.

Ha csak egy vállalat alkalmazottjaként vannak jelen, akkor eleve nem végezhetnek bírósági eljárásokat vagy oldalak törlését és hasonló ügyvédi tevékenységeket.

Ezért a vállalat alkalmazottja, a “belső jogász” is, ha ügyvédi tevékenységet végez, szüksége van egy “jogi iroda” létrehozására, és valóban így is tesz.

Összefoglalás: Ha szeretné megtudni, hogy mi számít jogi képviselet nélküli tevékenységnek, forduljon ügyvédhez

Ahogy azt fentebb is láthatjuk, a jogi szolgáltatások bizonyos típusait csak ügyvédek nyújthatják.

A jogi képviselet nélküli tevékenység végzése esetén akár két évig terjedő szabadságvesztésre vagy legfeljebb 3 millió jen bírságra is számíthat. Azonban nehéz megítélni, hogy a tervezett vagy kért tevékenység jogi képviselet nélküli tevékenységnek minősül-e.

Ha nem egyértelmű, hogy a tevékenység jogi képviselet nélküli tevékenységnek számít-e, először forduljon egy jogi iroda ügyvédjéhez.