Az „Japán Szerzői Jogi Törvény” példái, amelyek szerint az idézés nem megengedett (szöveg és kép kiadás)

A művek másolása, módosítása vagy közzététele a körülményektől és céloktól függően nem minősül szerzői jogi megsértésnek, még engedély nélkül is.

A “művek szabad felhasználása” részletesen szabályozva van a Japán Szerzői Jogi Törvényben (Japanese Copyright Law), például:

• Személyes használatra történő másolás (30. cikk)
• Másolás könyvtárakban és hasonló helyeken (31. cikk)
• Közzététel tankönyvekben és hasonlókban (33. cikk)
• Másolás vizsgakérdésként (36. cikk)

Ezen felül a “Nyilvánosságra hozott művek idézése (32. cikk)” keretében a művek jogos használatát is engedélyezik.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy a bírósági ítéletek hogyan ítélik meg az idézéseket.

https://monolith.law/reputation/relation-between-the-publication-of-photos-without-consent-and-copyright[ja]

Az idézés jelentése

Az idézés olyan tevékenység, amikor például a saját érvelésünket erősítjük meg mások írásaival a saját munkánkban, és ezeket magyarázzuk. Ez magában foglalja mások művészeti alkotásainak vagy azok elemeinek a saját munkánkba történő beillesztését is.

Az idézés a jogosultak engedélye nélkül történik, de ez a Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 32. cikkelye szerint legális tevékenység, és a jogosultak nem utasíthatják el az idézést. A jogosultak csak az illegális, engedély nélküli másolásokat utasíthatják el, amelyek nem felelnek meg a Szerzői Jogi Törvény idézési követelményeinek.

1. A nyilvánosságra hozott műveket idézhetjük és használhatjuk. Ebben az esetben az idézésnek meg kell felelnie a tisztességes gyakorlatnak, és a híradás, kritika, kutatás vagy más idézési célból történő használatnak a megfelelő határokon belül kell maradnia.

Japán Szerzői Jogi Törvény 32. cikkely

A megfelelő idézés követelményei

A Japán Szerzői Jogi Törvény 32. cikkelyében olyan követelmények szerepelnek, mint a “tisztességes gyakorlatnak megfelelő” és az “idézés céljából történő használat megfelelő határain belül”. Számos bírói döntés alapján a törvényes idézés megítéléséhez a következő gyakorlati kritériumokat mutatják be:

1. A mű már “nyilvánosságra hozott”
2. Megfelel a “tisztességes gyakorlatnak”
3. A híradás, kritika, kutatás stb. céljából történő használat “megfelelő határokon belül” marad
4. Az idézett rész és a többi rész “fő-alárendelt viszonya” világos
5. Az idézett rész “világosan megjelölve” van, például idézőjellel
6. Van “szükség” az idézésre
7. A “forrás” világosan feltüntetve van

Ebből a “forrás” világos megjelölése a Japán Szerzői Jogi Törvény 48. cikkelyében van előírva, és ha ezt elmulasztjuk, plágiumnak minősül.

Az idézett rész világos megjelölésének módjai közé tartozik az idézőjel használata, a bekezdés megváltoztatása, vagy a hivatkozott irodalom sorszáma, illetve a hivatkozott irodalom szerzőjének neve stb. használata a megfelelő helyen.

Továbbá, ha az idézést nem ismerik el, és illegális, engedély nélküli másolásnak minősül, akkor a Japán Szerzői Jogi Törvény 119. cikkelye és a következő büntető rendelkezések alapján börtönbüntetésre vagy pénzbírságra számíthatunk.

Per a Twitter idézésekkel kapcsolatos bírósági ügy

A felperes egy olyan személy, aki elektronikus cigaretta használatához ízesítő folyadékot gyárt, és létrehozott egy Twitter-fiókot, amelyen profil- és fejlécképeket tett közzé.

Az említett fiók felhasználója kritikus cikket tett közzé a felperes folyadékáról, mire a felperes blokkolta őt. Ezért a felhasználó kritizálta ezt a blokkolási intézkedést, és figyelmeztető üzenetet tett közzé a Twitteren a felperes által értékesített folyadék megvásárlásával kapcsolatban, valamint közzétett egy képernyőképet, amelyen látható, hogy a felperes fiókja blokkolta az említett fiók felhasználóját.

Ezen felül a felhasználó megkérdezte a felperest a blokkolás okáról, és közzétett egy videót a Twitteren, amelyben a felperes válaszol a kérdésre. A videóhoz mellékelt szövegben leírta a felperes válaszát, és közzétett egy képernyőképet a videó egy részéről, amelyen a felperes profil- és fejlécképe is látható volt a jobb felső sarokban.

Ezekre a 7 bejegyzésre reagálva a felperes ideiglenes intézkedési rendeletet kért a Tókiói Kerületi Bíróságtól (東京地方裁判所, Japanese Tokyo District Court), és a Twitter, az ideiglenes döntés alapján, nyilvánosságra hozta az IP-címeket és időbélyegeket. Ezt követően a felperes a szolgáltatótól kérte a felhasználói információk nyilvánosságra hozatalát.

https://monolith.law/reputation/indentify-poster-twitter-attorney-fee[ja]

A per lefolyása

A felperes azt állította, hogy egy ismeretlen személy jogosulatlanul posztolt a Twitteren a felperes profil- és fejlécképeiről, amelyek a mellékelt műjegyzékben szerepelnek, megsértve ezzel a felperes nyilvános közvetítési jogát (a Japán Szerzői Jogi Törvény 23. cikkének 1. bekezdése), és a felperes által készített videó egy részét képező állóképet is posztolt a Twitteren, megsértve ezzel a felperes arckép- és becsületjogát. A felperes kártérítést követelt, és a posztoló személy adatainak kiadását kérte.

A vádlott, a közvetítő szolgáltató azt állította, hogy a profil képek és egyéb anyagok nem minősülnek műnek, és hogy a posztokban szereplő képek, amelyek a profil képeket és egyéb anyagokat tartalmazzák, a Japán Szerzői Jogi Törvény 32. cikkének értelmében jogosan idézhetők, még akkor is, ha azokat eredeti formájukban tették közzé.

A vádlott ezzel szemben azt állította, hogy:

• A profil képek és egyéb anyagok eredeti formában lettek közzétéve, és a felperes fiókjának neve és felhasználóneve, amelyek a profil képek és egyéb anyagok forrását jelentik, világosan láthatóak.
• A képeken látható felperes képeket egyértelműen meg lehet különböztetni a posztoló által közzétett részektől.
• A posztokban a profil képek és egyéb anyagok aránya nagyon kicsi, a posztoló által közzétett rész a fő, a profil képek és egyéb anyagok pedig a mellék.

A vádlott azt is állította, hogy a felperes fiókjának felhasználója jogos ok nélkül blokkolta a vádlott fiókjának felhasználóját, és figyelmeztetést küldött azoknak, akik a felperestől vásárolnak. Ebből következően a vádlott azt állította, hogy “a posztoló azzal a céllal tette közzé a posztokat, hogy álláspontját világosabban és meggyőzőbben közvetítse az általános olvasók felé, és nemcsak hogy a posztok szükségességét és hasznosságát elismerjük, hanem azt is, hogy a módszer társadalmi értelemben véve ésszerű határokon belül marad”.

Bírósági ítélet

A bíróság először is megállapította, hogy a jelen esetben szóba kerülő profil kép alanya a felperes, és a fejléc képen látható női illusztráció használatára a felperes kapott engedélyt, amit üzleti tevékenységében használ. Ebből következően a bíróság elismerte, hogy a profil képet és a hozzá kapcsolódó tartalmakat a felperes készítette, és a szerzői jogok is hozzá tartoznak.

Ezután a bíróság megvizsgálta a törvényes idézés kérdését. A felperes többször is blokkolta a jelen esetben érintett felhasználót, aki ezért többször is bírálta őt, és figyelmeztetett a felperes által értékesített folyadék megvásárlására. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a bejegyzések célja és tartalma alapján nem volt szükséges a felperes profil képét és a hozzá kapcsolódó tartalmakat, valamint a képernyőképeket a Twitteren közzétenni.

A bíróság továbbá figyelembe vette, hogy a profil képek és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak kiemelkedően jelennek meg a képernyőn, és a mobiltelefon képernyőjén is önállóan megtekinthetők, ha a felhasználó beállítja őket. Ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy a bejegyzésekben idézett profil képek és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak nem tekinthetők alárendeltnek, a többi tartalom pedig nem tekinthető főnek.

Ezután a bíróság megállapította, hogy

“Ezek alapján a jelen esetben szóba kerülő bejegyzésekben az idézés módja és stílusa nem tekinthető a társadalmi normák szerint elfogadhatónak az idézés céljával összefüggésben, és nincsenek olyan körülmények, amelyek alapján a profil képek és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak idézését a tisztességes gyakorlatnak megfelelőnek lehetne tekinteni. Ezért a jelen esetben szóba kerülő bejegyzésekben a profil képek és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak közzététele nem tekinthető törvényes idézésnek.”

Tokyo District Court, 2020. február 12. (2020)

A bíróság megállapította, hogy a felperes közvetítési jogát megsértették, és utasítást adott az internetszolgáltatónak a felhasználó adatainak kiadására.

Még akkor sem tekinthető törvényes idézésnek, ha a forrás meg van jelölve, és az idézett rész világosan meg van határozva, ha nincs szükség az idézésre, ha a fő-alárendelt viszony nem világos, és ha az idézés nem tekinthető a céljának megfelelően tisztességesnek, és nem felel meg a tisztességes gyakorlatnak.

https://monolith.law/reputation/copyright-property-and-author-by-posting-photos[ja]

Összefoglalás

Az idézés akkor engedélyezett, ha minden esetben a szerzői jog tulajdonosának engedélyét kérjük, és szükség esetén díjat fizetünk. Ha ezt követeljük, akkor a kulturális termékek, mint például a szerzői jogi művek tisztességes és zökkenőmentes használatát akadályozhatjuk, ami ellentétes lehet a szerzői jogi rendszer céljával, amely a kultúra fejlődéséhez kíván hozzájárulni.

Másrészt, hogy ne sértse meg jogtalanul a szerzői jog tulajdonosának érdekeit, az idézés feltételeit szigorúan meghatározzák, és szigorú értékelési kritériumoknak kell megfelelnie. A szerzői jog megsértésének kérdése gyakran nehéz, ezért kérjük, forduljon tapasztalt ügyvédhez.