Az Instagram 'személyazonosság-eltulajdonítás' kezelése - Az IP-cím felfedésének eljárásának ismertetése
Az utóbbi időben, az SNS (Social Networking Service, azaz közösségi hálózati szolgáltatások) terjedésével növekszik a “személyazonosság-eltulajdonítás” áldozatainak száma az SNS-en, és az Instagram sem kivétel. Irodánk sikeresen kért IP-cím felfedését az Instagramon történt, úgynevezett “személyazonosság-eltulajdonítás” esetében, hogy azonosítsuk a posztolót.
A “személyazonosság-eltulajdonítás” célja változó lehet, lehet bosszantás a cél, de lehet csalás vagy más bűncselekmény is. Bár nem mindig világos, hogy a tettes milyen szándékkal végzi a “személyazonosság-eltulajdonítást”, nagyon veszélyes azt figyelmen kívül hagyni.
Az Instagramon a “személyazonosság-eltulajdonítás” tiltott tevékenységnek számít. Azonban, még ha be is jelentjük a problémát, nem garantált, hogy a személyazonosság-eltulajdonító fiókot törlik, és még ha többször is törlik, új fiókot hozhatnak létre, ami végtelen ciklust eredményezhet. A súlyos “személyazonosság-eltulajdonítás” esetében szükséges az IP-cím felfedésének kérelmezése, hogy azonosítsuk a posztolót és megtaláljuk az elkövetőt.
Mi az az álcázás?
Az “álca” olyan cselekmény, amikor valaki olyan fiókot hoz létre és tesz közzé bejegyzéseket olyan közösségi hálózatokon, mint a Twitter, a Facebook vagy az Instagram, mintha ő lenne az adott személy.
Az “álca” bármilyen értelemben is nézve elfogadhatatlan a sértett számára, de a cikk törléséhez vagy a bejegyző azonosításához a bíróságon vagy ideiglenes intézkedések keretében nem elegendő egyszerűen azt állítani, hogy “álca áldozata lettem”. A cikk törléséhez vagy az elkövető azonosításához mindig azt kell állítani, hogy “jogaimat megsértették”.
Milyen jogokat sért az álcázás?
Ha valaki “álca” áldozata lett, milyen jogok megsértését állíthatja? Az Instagramon történő álcázás esetén a becsületsértés, a képmás jogának megsértése, a szerzői jogok megsértése, a magánélethez való jog megsértése stb. kérdéses.
Például a becsületsértés (rágalmazás) tipikus esete, ha valaki anonim fórumon azt írja, hogy “A úr ellopja a cég pénzét”. Azonban, ha valaki “álca” fiókot hoz létre A úr nevével, és azt írja, hogy “Én ellopom a cég pénzét”, akkor ez végül is ugyanaz, mintha azt írná, hogy “A úr ellopja a cég pénzét”. Tehát végül is, ez az “álca” ugyanúgy becsületsértés, mint ha valaki anonim fórumon azt írja, hogy “A úr ellopja a cég pénzét”.
Ha engedély nélkül tesznek közzé fényképet, állíthatja, hogy megsértették a szerzői jogait
Különösen, ha valaki a saját fényképeit használja az álcázáshoz, állíthatja, hogy megsértették a képmás jogát és a szerzői jogait. Vagyis, a saját fényképeimről azt állíthatom, hogy én rendelkezem a szerzői joggal, és az “álca” elkövetője engedély nélkül teszi közzé a fényképeimet az álcázás céljából.
https://monolith.law/reputation/spoofing-dentityright[ja]
És ha ilyen módon az “álca” megsérti a szerzői jogokat vagy a becsületjogokat, akkor ezt alapul véve kérheti az IP-cím felfedését a bejegyző azonosítása érdekében.
Hamisított fiókok törlése
Megjegyezzük, hogy ha nem a bűnös azonosítása, hanem csak a fiók törlése a cél, akkor az Instagram használati feltételeinek megsértése alapján, a felhasználó profiljáról egyszerűen benyújtható a törlési kérelem.
Az Instagram üzemeltetői gyorsan reagálnak a hamisított fiókokkal kapcsolatos problémákra, és úgy tűnik, hogy gyakran válaszolnak a törlési kérelmekre.
Ennek ellenére ez csak a “használati feltételek megsértése” állítás, tehát ezzel a módszerrel a fiók törlését kérhetjük, de az elkövető azonosításához szükséges IP-cím kiadása nem lehetséges. Az elkövető azonosításához ideiglenes intézkedési eljárásban kell kérni az IP-cím kiadását.
Bűnös azonosítása a küldő információinak közzétételével
Az álcázott bűnözők azonosításához az “adatok közzététele a küldőről” módszerét használjuk ideiglenes intézkedések keretében. Ez azt jelenti, hogy a jogokat megsértő bűnöző (a küldő) adatainak közzétételét kérjük. Az Instagram üzemeltetőjétől kérjük, hogy tegye közzé az álcázott bűnözővel kapcsolatos ismert információkat.
https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]
Az Instagram esetében, ezt a kérelmet általában a bíróságon keresztül, “ideiglenes intézkedések” eljárás keretében használjuk. Ebben az eljárásban:
- Először az Instagramot kérjük fel a bűnöző IP-címének közzétételére
- Majd a bűnöző által használt szolgáltatótól (például a Nifty-tól a vezetékes vonal esetében, vagy a docomo-tól a mobilvonal esetében) kérjük a bűnöző nevének és címének közzétételét
Ez a folyamat vezet a bűnöző azonosításához.
Emellett felmerül a kérdés, hogy “lehet-e IP-cím közzétételét kérni, miután az előzőekben a felhasználási feltételek megsértése miatt töröltük a fiókot”. Ezt a kérdést részletesen tárgyaljuk egy másik cikkben.
https://monolith.law/reputation/identifying-contributors-after-deletion[ja]
Az ideiglenes intézkedés alanya
A fentiekben az “Instagram üzemeltetője” kifejezést használtam, de pontosan melyik jogi személyre utalunk?
Az Instagramot az Instagram LLC fejlesztette ki, de 2012-ben a Facebook, Inc. vásárolta meg. 2018 júliusában az Instagram üzemeltetési név és adatkezelési felelősség a Facebook, Inc.-re változott, így jelenleg az IP-cím közzétételére irányuló ideiglenes intézkedést nem az Instagram LLC, hanem a Facebook, Inc. ellen kell benyújtani.
A Facebook társasággal, mint külföldi jogi személlyel szemben
Az Instagramot üzemeltető Facebook, Inc. egy külföldi jogi személy. Ideiglenes intézkedések vagy peres eljárások esetén szükséges a másik fél, azaz a jogi személy cégbejegyzési adatait a bíróságon benyújtani, ezért felmerül a kérdés, hogyan szerezhető be a Facebook, Inc. cégbejegyzése. Belföldön a cégbejegyzést a Jogi Hivatalnál lehet beszerezni, de külföldi jogi személyek esetében az adott ország vagy állam sajátos módszereit kell alkalmazni a bejegyzés beszerzéséhez. A Facebook, Inc. esetében, mivel kaliforniai cég, a kaliforniai cégbejegyzési rendszert kell használni a bejegyzési adatok beszerzéséhez.
Ezen túlmenően felmerül a kérdés, hogy vajon lehetséges-e egy külföldi jogi személy ellen ideiglenes intézkedést vagy peres eljárást indítani a japán bíróságokon. Ez a kérdés szaknyelven “nemzetközi illetékesség” néven ismert. A válasz az, hogy igen, lehetséges a japán bíróságokon eljárást indítani. Azok a vállalkozók, akik japán nyelvű szolgáltatásokat nyújtanak a japán emberek számára, “Japánban működő vállalkozók”, és az ilyen vállalkozók elleni peres eljárások “Japánban végzett üzleti tevékenységgel kapcsolatos” kereseteknek minősülnek, amelyeket a Polgári Perrendtartás 3. cikkének 3. bekezdésének 5. pontja szerinti nemzetközi bírói illetékesség elismer. Ezért, ha az adott vállalkozó ellen ideiglenes intézkedést kívánunk indítani, a Polgári Jogi Biztosítéki Törvény 11. cikkének értelmében a nemzetközi illetékesség elismerhető, ha “a japán bíróságokon lehet a keresetet benyújtani”, és így a japán bíróságokon lehet ideiglenes intézkedést indítani.
https://monolith.law/reputation/against-facebook-amazon[ja]
Átmeneti eljárás az Instagram bejegyzésekkel kapcsolatban
Ha az átmeneti intézkedés során azt állapítják meg, hogy a “bejegyzés tartalma törvénytelen”, akkor jogosultak leszünk az IP-cím közzétételének kérelmezésére, és így megkapjuk az ellenfél IP-címét. Ezen információ alapján a következő lépés a szolgáltató elleni per indítása, amelynek során azonosítjuk a bejegyzést.
https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]
https://monolith.law/reputation/difficulty-in-identifying-criminals-on-twitter[ja]
Összefoglalás
Az álcázás veszélyes tevékenység, amely bűncselekményeket is provokálhat, ha figyelmen kívül hagyják. Továbbá, az áldozatok veszteségei is jelentősen növekedhetnek, ezért sürgős intézkedésre van szükség, nem szabad figyelmen kívül hagyni. Irodánk rendelkezik a szükséges ismeretekkel az Instagramon történő álcázás elleni IP-cím felfedésével kapcsolatban is. Kérjük, forduljon hozzánk a probléma korai szakaszában.
Category: Internet
