Az ügyfél információk és egyéb bizalmas adatok kiszivárogtak egy anonim fórumon! A törlés és a szerző azonosításának módszerei

A cég belsőleg kezelt bizalmas információinak, például az ügyfelekkel kapcsolatos személyes adatoknak az interneten, például fórumokon történő kiszivárgása természetesen elfogadhatatlan helyzet a cég számára. Ha ilyen információszivárgás történik, természetesen szeretnénk az adott információt azonnal törölni, és szükség esetén azonosítani a szivárgást végrehajtó személyt is.

Az ilyen törlések és a szerző azonosítása azonban nem magától értetődő. Ahogy azt később ismertetjük, a törlés és a szerző azonosítása csak akkor lehetséges, ha

a cég “valamilyen jogát” megsértették azzal, hogy az adott tényt közzétették

Ez a jogi alapelv, és az a kérdés, hogy “milyen jogokat lehet megsérteni, ha bizalmas információkat tesznek közzé”, igen bonyolult kérdés.

A kiszivárgott információk törlése és a szerző azonosítása ilyen módon magas szintű, szakmai feladat, de irodánk sikeresen végrehajtotta a törlést és a szerző azonosítását (IP-cím felfedése) ilyen esetekben.

A törléshez és a bejegyző azonosításához ‘valamilyen jog’ megsértése szükséges

Alapvetően a törléshez és a bejegyző azonosításához a következő logika szükséges:

• Az adott információ közzététele megsérti a cég ‘valamilyen jogát’, ezért a törlést engedélyezni kell
• Az adott információ közzététele megsérti a cég ‘valamilyen jogát’, ezért (a Professzionális Felelősségi Törvény előírásai alapján) a bejegyzővel kapcsolatos információk közzététele engedélyezett

Tehát mindkét esetben szükséges az állítás, hogy ‘valamilyen jog’ megsértésre került.

Ez a ‘valamilyen jog’ tipikusan a becsületjog (becsületsértés). Például, ha azt írják, hogy ‘a ●● cég hamisított könyvelést végez’, azt mondhatjuk, hogy ‘ez a megjegyzés azt állítja, hogy a cég bűncselekményt követett el, és ha ezt mondják, a cég értékelése a közvéleményben csökken (jogi terminusban ‘a társadalmi értékelés csökken’), és nincs olyan tény, hogy hamisított könyvelést végeztünk’, tehát van ‘becsületjog’ megsértése.

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

Másik tipikus példa a magánélethez való jog. Ha valaki személyes szerelmi ügyeiről szóló információkat tesz közzé, az érintett személy magánéletének megsértését hangoztathatja.

https://monolith.law/reputation/privacy-invasion[ja]

Szivárogtak-e a bizalmas információk, rágalmazás vagy személyiségi jogok megsértése?

De vajon, ha bizalmas információk, például ügyfél-információk szivárognak ki, milyen jogokat lehet megsérteni?

A rágalmazás állítása meglehetősen nehéz. Ha azt gondolják, hogy “az ügyfél-információk kiszivárogtatása miatt” a “társadalmi értékelés” csökkenhet, de sajnos az, hogy “kiszivárogtak”, igaz, így a rágalmazás nem áll fenn.

A személyiségi jogok megsértésének állítása is nehéz. Valóban, az információszivárgás áldozatai számára, mint például az ügyfelek, van lehetőség arra, hogy a “személy az adott cég ügyfele” információt, vagy a saját címét és nevét tartalmazó információt, személyiségi jogok megsértésének tekintjék. Azonban ezt a megsértést csak az ügyfél állíthatja, a cég nem állíthatja az ügyfél helyett a személyiségi jogok megsértését. Tehát,

• A cég tájékoztatja az adott ügyfelet az információszivárgásról, az ügyfél ügyvédet kér, az ügyvéd az ügyfél meghatalmazását használja a személyiségi jogok megsértésének állítására és a törlésre, majd a cég kártéríti az ügyfélnek az ügyvédi költségeket… ez lehetséges
• A cég ügyvédet kér, az ügyvéd a cég meghatalmazását használja a cég személyiségi jogainak megsértésének állítására és a törlésre… ez nem lehetséges

Így alakul ki a helyzet.

Az “üzleti jogok vagy üzleti tevékenység végrehajtásának jogai” megsértése

Az általunk kezelt ügy egy úgynevezett ügyfél-információ szivárgás volt. Egy cég ügyfél-információi szivárogtak ki egy anonim fórumra, valószínűleg a cég belső munkatársa által.

Irodánk az “üzleti jogok vagy üzleti tevékenység végrehajtásának jogai” megsértését hangoztatta.

Az üzleti jogok vagy üzleti tevékenység végrehajtásának jogai a cégnek a tevékenység végrehajtására vonatkozó jogait jelentik, amelyek a cég tulajdonjogát és a munkavállalók munkavégzését alkotják, és magukban foglalják a jogi személyek munkavégzésének jogait. Bonyolult kifejezés, de

• Az üzleti vállalkozások tevékenységének végrehajtása alapvetően csak gazdasági tevékenység, és nem feltétlenül jogilag védett
• De annak gerincét a konkrét munkavállalók “személyiségi jogai” alkotják, és ha a sérelem meghalad egy bizonyos szintet, jogilag védelmet érdemel

Ez a jelentése. A korábbi bírósági döntések szerint,

A jogi személy elleni cselekmények esetében, ha ① a cselekmény túllépi a joggyakorlás megfelelő voltát, ② jelentősen károsítja a jogi személy vagyonának eredetileg tervezett felhasználását, és a munkavállalóknak túllépi a tűrhetőség határát, ③ a “tevékenység” végrehajtására gyakorolt hatás jelentős, és a jogi személynek jelentős kárt okoz, amelyet nehéz helyreállítani a kártérítés után, akkor ezt a cselekményt “üzleti tevékenység végrehajtásának jogai” elleni törvénytelen akadálynak lehet tekinteni, és a jogi személy kérelmezheti a zavaró cselekmény megszüntetését az “üzleti tevékenység végrehajtásának jogai” alapján

Tokyo High Court Decision, Heisei 20 (2008) (Ra) No. 181

stb.

Ezért ebben az ügyben is,

1. Az ügyfél-információkat szigorúan titkos információként kezelik a cégen belül
2. Ha az ügyfél-információk tovább szivárognak, például más oldalakra történő átirányítással, a cég társadalmi hitelessége jelentősen csökken, és a várható kártérítési összeg, amelyet az ügyfeleknek kell viselniük, nehezen becsülhetően magas lehet
3. Ha a fentiek bekövetkeznek, a cég munkavállalóinak üzleti tevékenységének végrehajtására gyakorolt hátrányok súlyosak lehetnek

Ezeket a tényeket bizonyítékkal alátámasztva hangoztattuk az üzleti jogok vagy üzleti tevékenység végrehajtásának jogainak megsértését. Az 1. pont a Japán Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény (Japanese Unfair Competition Prevention Act) alapján üzleti titoknak tekinthető. Azonban ebben a cikkben nem részletezzük, hogy még ha az “üzleti titoknak minősül a Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény alapján”, ez nem jelenti azt, hogy a törlés vagy a bejegyzés szerzőjének azonosítása automatikusan engedélyezett.

https://monolith.law/corporate/trade-secrets-unfair-competition-prevention-act[ja]

Összefoglalás

Az adott ügyben, irodánk a fent említett “üzleti jogok vagy üzleti tevékenység végrehajtási jogai” megsértését hangoztatta, amit a bíró elismert, és

• az adott cikk törlését,
• az adott cikk szerzőjének IP-címének közzétételét

engedélyezte.

Viszont, alapvetően nem minden esetben kell “üzleti jogok vagy üzleti tevékenység végrehajtási jogai” megsértését hangoztatni, ha titkos információ szivárgott ki. A törléshez vagy a szerző azonosításához elegendő “valamilyen jog” megsértését hangoztatni, és esetenként más jogokat is érdemes hangoztatni (ez könnyebbé teszi a bizonyítékok gyűjtését, és a bíróság is könnyebben ismeri el “törvénytelennek”). Melyik jogot kell hangoztatni egy konkrét esetben, az valóban egy magas szintű jogi kérdés, amit a sok ilyen ügyet kezelő ügyvédeknek kell eldönteniük.

Továbbá, még ha “üzleti jogok vagy üzleti tevékenység végrehajtási jogai” megsértését hangoztatjuk is, egy konkrét esetben milyen tényeket és bizonyítékokat kell összegyűjteni, az is egy magas szintű jogi kérdés.

Ha titkos információ szivárgott ki, minél hamarabb törölni kell az adott információt. Az interneten egyszer megjelent információkat, ha hagyjuk, más oldalakon is megjelenhetnek, ami a károk kiterjedésének veszélyét hordozza.

Továbbá, általánosságban elmondható, hogy a szerző azonosítása szigorú időkorlátokkal jár.

https://monolith.law/reputation/prescription-of-defamation[ja]

Ha titkos információ szivárgott ki, gyorsan kell hozni a fent említett magas szintű döntéseket, és megfelelő módon kell eljárni a törlés és a szerző azonosítása érdekében.