Gyakori plágiumbotrányok - Magyarázat az illusztrációk nyomkövetésére és a japán szerzői jogi törvényre
Egy botrányos YouTube-videó került a középpontba, amelyet egy leleplező YouTuber tett közzé 2022 januárjában. A videóban azt állította, hogy egy nagyon népszerű illusztrátor mások által készített fényképeket használ fel mintául a rajzaihoz, vagyis “trace-pak”-ot alkalmaz. Az említett illusztrátor népszerű zenekarok kulcsgrafikáit készíti, és számos vállalattal dolgozik együtt, így a botrány nagy port kavart.
Az illusztrátor a botrányra reagálva frissítette Twitter-oldalát, és bocsánatot kért, mondván: “Igaz, hogy néhány művemet, amelyeket idézetek és újraépítések alapján készítettem, a jogtulajdonos engedélye nélkül tettem közzé és adtam el”. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy “nem használtam a fényképeket közvetlenül mintául. A rajzaimban nincs szándékos plagizálás”, ezzel tagadva a trace-pak és a plagizálás vádjait.
A “trace-pak” gyanúja kapcsán a Pokémon Részvénytársaság (japán Pokémon Company) úgy döntött, hogy az illusztrátor által készített együttműködési termék (egy póló) eredeti, de komolyan veszi a jelenlegi helyzetet, és bejelentette, hogy elfogadja a visszaküldéseket és a rendelések törlését.
Ebben a cikkben megmagyarázzuk, hogy mi a “trace-pak”, és hogyan kapcsolódik a szerzői joghoz.
Nyomkövetés és másolás
Az illusztráció gyakorlásának módszerei közé tartozik a nyomkövetés és a másolás, amelyek nélkülözhetetlenek.
A nyomkövetés azt jelenti, hogy papírt helyezünk a minta (eredeti rajz) fölé és lemásoljuk. Analóg esetben a minta fölé helyezünk egy átlátszó papírt és lemásoljuk, digitális esetben pedig új réteget hozunk létre a minta fölött és lemásoljuk.
A másolás azt jelenti, hogy a mintát nézve rajzolunk egy illusztrációt.
Mindkét módszer fontos tréning a rajzkészség fejlesztésében. Emellett a profi illusztrátorok által alkotott eredeti rajzokban rejlő különböző technikákat is elsajátíthatjuk a rajzolás folyamatában.
De az illusztráció rajzolásakor figyelni kell a nyomkövetés és a másolás szerzői jogaira.
Mi az a “trace and steal”?
A “trace and steal” azt jelenti, hogy mások fényképeit vagy illusztrációit nyomkövetjük és ellopjuk, de nem jelenti azt, hogy a nyomkövetés miatt megsértettük a szerzői jogokat.
A nyomkövetés és a másolás nem mindig illegális, a mértékétől függ.
A szerzői jogok, mint tulajdonjogok, magukban foglalják a “művek nyomtatásának, fényképezésének, másolásának, felvételének, felvételének stb. útján történő fizikai reprodukálásának jogát”, amely a reprodukciós jog (a Japán Szerzői Jogi Törvény 2. cikk 1. bekezdés 15. pontja), valamint a “művek fordításának, átrendezésének, átalakításának, színpadi adaptációjának, filmadaptációjának, vagy más adaptációjának jogát”, amely az adaptációs jog (a Japán Szerzői Jogi Törvény 27. cikke), és mindkettőt csak a szerzői jog tulajdonosa birtokolhatja.
A “trace and steal” azt jelenti, hogy megsértettük a reprodukciós vagy az adaptációs jogot.
Reprodukció és adaptáció
A reprodukcióval és az adaptációval kapcsolatban van egy legfelsőbb bírósági ítélet.
A reprodukció azt jelenti, hogy egy meglévő műalkotásra támaszkodva létrehozunk egy azonos művet, vagy módosításokat, hozzáadásokat, változtatásokat végzünk a konkrét kifejezésben, de új gondolatokat vagy érzéseket nem fejezünk ki kreatívan, megőrizzük annak lényegi jellemzőit, és létrehozunk olyan művet, amelyet a néző közvetlenül érzékelhet.
Az adaptáció azt jelenti, hogy egy meglévő műalkotásra támaszkodva, megőrizve annak lényegi jellemzőit, módosításokat, hozzáadásokat, változtatásokat végzünk a konkrét kifejezésben, és új gondolatokat vagy érzéseket fejezünk ki kreatívan, létrehozva egy másik művet, amelyet a néző közvetlenül érzékelhet.
A Legfelsőbb Bíróság 2001. június 28-i (Heisei 13) ítélete
Tehát, ha “megőrizzük a kifejezés lényegi jellemzőit” vagy “a néző közvetlenül érzékelheti a meglévő műalkotás lényegi jellemzőit”, akkor megsértjük a szerzői jogokat. Tehát, akár nyomkövetést, akár másolást alkalmazunk, ha ezek nem érik el ezt a szintet, akkor nem sértjük meg a szerzői jogokat.
Peres eljárások a nyomkövetéssel kapcsolatban
A nyomkövetéssel kapcsolatos peres eljárások között találunk olyan eseteket, amikor a szerzői jog tulajdonosa arra hivatkozva indított pert, hogy a nyomkövetés megsértette a szerzői jogait, és olyan eseteket is, amikor a nyomkövetéssel vádolt alkotó jogi lépéseket tett a jogait sértő vádak ellen.
Az eset, amikor a nyomkövetés sérti a szerzői jogokat
Az alperes azzal vádolta a felperest, hogy engedély nélkül nyomkövette és eladásra használta a felperes által eladott fényképalapanyagot a saját regényének hátlapján, ami sérti a felperes fényképalapanyagára vonatkozó szerzői jogait (másolási jog, adaptációs jog és átruházási jog). A felperes kártérítést követelt az alperestől a törvénytelen cselekmény alapján.
Ezzel szemben az alperes elismerte, hogy a “férfi, aki kávét iszik” képét keresve talált rá a vitatott fényképalapanyagra az interneten, és ezt alapul véve készített illusztrációt. Azonban azt állította, hogy csak a férfi fejétől a válláig terjedő részt és a kávéscsésze valamint annak kontúrját követte nyomon, és a “festés” tekintetében nem hivatkozott a vitatott fényképalapanyagra, hanem saját fekete-fehér színezést alkalmazott.
A bíróság elismerte, hogy a vitatott fénykép szerzői jogi műnek minősül, és hogy az illusztráció a fényképalapanyagra támaszkodva készült, de
- az illusztráció mindössze 2,6 cm négyzetes területen készült, így a fényképalapanyagon látható alany és a fény viszonya nem jelenik meg, sőt, a fényképalapanyagon nem látható vékony fehér vonal húzódik az alany arcán
- az illusztráció fekete-fehér, így a vitatott fényképalapanyagon látható színek kombinációja nem jelenik meg
- az illusztráció háttere egyszerű fehér vagy szürke, így a fényképalapanyagon látható alany és a háttér kontrasztja nem jelenik meg
- az illusztrációban az alany ingének mintája eltér a fényképalapanyagon láthatótól
ezeket a tényeket figyelembe véve,
az illusztráció nem rendelkezik a vitatott fényképalapanyag összetett kifejezésének lényegi jellemzőivel (az alany és a fény viszonya, a színek kombinációja, az alany és a háttér kontrasztja stb.), és az illusztráció nem közvetíti a vitatott fényképalapanyag kifejezésének lényegi jellemzőit.
Ezért az illusztráció nem minősül a vitatott fényképalapanyag másolatának vagy adaptációjának, és az alperes nem sértette meg a vitatott fényképalapanyag szerzői jogait. A felperes az átruházási jog megsértését is állította, de mivel az illusztráció nem minősül a vitatott fényképalapanyag másolatának vagy adaptációjának, a regényben való megjelenítése nem sérti az átruházási jogot.
Tokiói Kerületi Bíróság 2018. március 29-i ítélete
Így a bíróság elutasította a felperes keresetét.
Összefoglalva, bár elismerték, hogy “az illusztrációt a fényképalapanyagra támaszkodva készítették” és “a férfi alany fejétől a válláig terjedő részt és a kávéscsésze kontúrját követték nyomon”, de mivel “nem tartották fenn a kifejezés lényegi jellemzőinek azonosságát” és “a befogadó nem érzékeli közvetlenül a meglévő mű kifejezésének lényegi jellemzőit”, ezért nem minősül szerzői jogi megsértésnek.
A jogokat megsértőnek bélyegzett alkotó, aki plágiummal vádolták, perre ment
A következő esetben a felperes személyt ismeretlenek azzal vádolták a közösségi médiában, hogy “illegális nyomkövetést” végez, és peres eljárást indított. A felperes műveit, amelyek illusztrációk, kritizálták, hogy illegális nyomkövetést végeznek, és több cikk is megjelent, amelyekben mások illusztrációit rátették a felperes illusztrációira, és így módosították őket. Ennek eredményeként a felperes szerzői jogait (másolási jog és automatikus nyilvános közvetítési jog), valamint a szerző személyiségi jogait (azonosság megőrzési jog) megsértették, a felperes hírnevét rontották, és üzleti jogait is megsértették. A felperes ezért a Twittertől kérte a felhasználói információk közzétételét.
Az ismeretlen személy 18 alkalommal posztolt olyan tweeteket, amelyekben kritizálta a felperest, mint például “Ez milyen? Laza nyomkövetés? Ha normálisan rajzolnám, ugyanolyan arányban lenne?” és “A nyak szöge megváltozott, de…” – ezekben a tweetekben mellékelt képek voltak, amelyeket több női profilrajz összeillesztésével készítettek. (A “rare” szó azt jelenti, hogy “lemásolták”.)
A felperes azt állította, hogy a tweetekben a képeit csatoló személyek azzal, hogy a képeit a Twitter szerverére töltötték fel, amely egy “automatikus nyilvános közvetítő eszköz a nyilvánosság számára, amely csatlakozik a nyilvános telekommunikációs hálózathoz” (a szerzői jogról szóló törvény 2. cikk 1. bekezdés 9. pontja), megsértették a szerzői jogait azzal, hogy másolták és automatikusan nyilvánosságra hozták (képessé tették a közvetítést) a képeit. Azt is állította, hogy azzal, hogy más illusztrátorok műveit rátették a saját illusztrációira anélkül, hogy engedélyt kértek volna tőle, és a képeit megvágták, megsértették az azonosság megőrzési jogát, amelyet a saját illusztrációira vonatkozóan birtokol.
Ezenkívül a felperes azt állította, hogy a posztoló személy azzal, hogy rámutatott arra a tényre, hogy “más illusztrátorok műveit nyomköveti”, azt a benyomást keltette, hogy a felperes illusztrációi mások szerzői jogait megsértve készültek, és hogy a felperes illegális nyomkövetést végez. Ennek eredményeként a felperes társadalmi értékelése csökkent, és hírnevét rontották. A felperes ezért a felhasználói információk közzétételét kérte, és pert indított.
https://monolith.law/reputation/defamation[ja]
A bíróság megvizsgálta a felperes állításának hitelességét, miszerint az illusztrációit nem másolták le. Például az 1-es illusztráció és az 1-1-es illusztráció, amelyet “lemásoltak”, esetében a felperes rendelkezik az 1-es illusztráció vonalrajzával. Tekintettel arra, hogy a vonalrajz az illusztráció létrehozásának alapja, a felperes bizonyította, hogy az 1-es illusztrációt nem másolta le az 1-1-es képről. A felperes állításában részletesen le van írva, hogyan készített női profilrajzokat kézműves alkotók számára, és hogy valóban kommunikált a megrendelőkkel. Ezenkívül egy videó, amelyben a felperes női profilrajzokat készít, azt mutatja, hogy a felperes képes ilyen illusztrációkat készíteni, ami alátámasztja azt a tényt, hogy a felperes képes volt létrehozni az 1-es illusztrációt anélkül, hogy le kellett volna másolnia az 1-1-es képet.
A bíróság így döntött: “Ezek alapján a felperes állítása, miszerint az 1-es illusztrációt nem másolta le, hitelesnek tekinthető” (2021. december 23-i döntés a Tokiói Kerületi Bíróságon), és elismerte a felperes összes érvét, és arra kötelezte a Twittert, hogy hozza nyilvánosságra a felhasználói információkat.
https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]
Összefoglalás
“A ‘trace’-ként jellemzett művek bemutatása” → “A ‘trace’ vádja” → “Fellobbanás az interneten” → “A szerző kommentárt tesz közzé” → “Bashing”, azaz a “trace botrányok” gyakran fordulnak elő, de a szerzői jogok megsértésének megítélése rendkívül nehéz.
Azok, akik a szerzői jogok megsértését kifogásolják, nem sértik meg mások szerzői jogait. A fent említett “A ‘trace’-ként jellemzett alkotók jogi megsértését megvádolt esetekben” a posztoló nem csak a felperes szerzői jogait (másolási jog és automatikus nyilvános közvetítési jog), valamint a szerző személyiségi jogait (azonosság megőrzési jog) sérti meg, hanem lehetséges, hogy megsérti az E úr szerzői jogait (másolási jog és automatikus nyilvános közvetítési jog), valamint a szerző személyiségi jogait (azonosság megőrzési jog), aki a “rare” képet rajzolta a vizsgálathoz.
Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről
A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai szinten rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a szerzői jogok körüli szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kaptak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
Category: Internet
