A 'Japán Szolgáltató Felelősség Korlátozásának Törvénye' és a 'Küldés Megelőzési Intézkedések Kérelme' magyarázata

Ha az interneten rágalmaznak vagy nyilvánosságra hozzák a személyes adatait, azonnal törölnie kell a cikket. Ha nem teszi meg, a helyzet tovább terjedhet, és súlyos károkat okozhat.

Ezért három módszer áll rendelkezésre a cikk törlésének kéréséhez.

Ebben a cikkben bemutatjuk a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvényt (japán: プロバイダ責任制限法), és az egyik módszert, amit a bejegyzések törlésére alkalmazunk, a küldés megelőzésére vonatkozó kérelmet. Konkrét bírósági ítéleteket is bemutatunk, és elmagyarázzuk, milyen esetekben terheli kártérítési felelősség a szolgáltatót.

Mi az a három cikkeltávolítási kérelem?

A cikk eltávolításához általában három módszer áll rendelkezésre:

• Eltávolítási kérelem a weboldal üzemeltetőjéhez vagy a szerver üzemeltetőjéhez
• Eltávolítási kérelem a bíróságon keresztül
• Küldési megelőző intézkedés kérelme a weboldal üzemeltetőjéhez vagy a szerver üzemeltetőjéhez

Az első eltávolítási kérelem esetében a különböző fórumokon és közösségi hálózatokon található “Eltávolítási kérelem űrlap” stb. segítségével tehetjük meg. Például az Instagram esetében részletesen ismertetjük az alábbiakban.

https://monolith.law/reputation/instagram-comment-delete[ja]

A második eltávolítási kérelem esetében a bírósághoz fordulunk a cikk eltávolításáért, amit ideiglenes intézkedésként hajtanak végre. Ezt is részletesen ismertetjük az alábbi cikkben.

https://monolith.law/reputation/slander-delete-law[ja]

A harmadik, a küldési megelőző intézkedés kérelme esetében a cikk eltávolítását a “Japán Speciális Elektronikus Kommunikációs Szolgáltató Felelősségkorlátozás és Küldő Információ Nyilvánosságra hozataláról szóló törvény”, más néven a “Szolgáltató Felelősségkorlátozás Törvény” alapján meghatározott eljárás szerint kérjük.

Provider felelősség korlátozásának törvénye (Japán Provider Felelősség Korlátozásának Törvénye)

Az adatátvitel megakadályozásának intézkedése azt jelenti, hogy ha a hálózaton rágalmazó vagy a magánéletet megsértő cikkek kerülnek közzétételre, a szolgáltatók eltávolítják ezeket a cikkeket. A Provider felelősség korlátozásának törvénye jogot biztosít a kérelmezőnek az adatátvitel megakadályozásának és az adatok közzétételének kérelmezésére, és elismeri a szolgáltató felelősségét, ha nem állítja le az ilyen információk terjesztését, miközben korlátozza e felelősség hatókörét.

A törvény, amely tisztázta a szolgáltató felelősségének hatókörét

Korábban nem voltak világos jogszabályok a hálózaton történő jogi sérelmek esetén a cikkek eltávolítására vagy az adatok közzétételére, a kártérítési felelősség helye is homályos volt, és a szolgáltatók is nehézségekbe ütköztek a kezelésben.

Mivel nem voltak világos jogszabályok, ha a cikkek eltávolítását vagy az adatok közzétételét megtagadták, a kérelmező perelhetett, ha viszont eleget tettek a kérelemnek, akkor fordítva az adatok közzétételét kérő perelhetett. A Provider felelősség korlátozásának törvényének elfogadásával egységes normák lettek bevezetve a cikkek eltávolítására és az adatok közzétételére.

Az a célja ennek a törvénynek, hogy tisztázza ezeket a normákat, tiszteletben tartva a kérelmezők, az adatok közzétételét kérők és a szolgáltatók érdekeit, és ösztönözze a szolgáltatók gyors és megfelelő reakcióját, elősegítve az internet zökkenőmentes és egészséges használatát.

Adatátvitel megakadályozása és kártérítési felelősség

A szolgáltatók kártérítési felelősségének mentessége

A Provider felelősség korlátozásának törvénye szerint, ha az adatátvitel megakadályozását kérik, és nyilvánvaló, hogy az adatok megsértik mások jogait, a szolgáltatónak a kérelmezővel való kapcsolatban “megfelelő okot kell találnia arra, hogy tudja, hogy mások jogai megsértésre kerültek” (3. cikk (1) bekezdés 2. pont), hogy elkerülje a kártérítési felelősséget, önkéntesen meg kell hoznia az adatátvitel megakadályozásának intézkedéseit.

Az adatok közzétételét kérőkkel szembeni kártérítési felelősséget alapvetően nem mentesítik, kivéve, ha teljesülnek az alábbi feltételek, amelyek esetén mentesítik a kártérítési kötelezettséget:

• Megfelelő ok van arra, hogy higgyenek abban, hogy mások jogai megsértésre kerültek (3. cikk (2) bekezdés 1. pont)
• A jogait megsértett személy kérte az illegális információk eltávolítását, és ezt közölték az adatok közzétételét kérővel, és 7 napon belül nem volt ellenvetés (ugyanaz a bekezdés 2. pont)

Megjegyzendő, hogy az “ellenvetés hiánya” a 2. pontban azt jelenti, hogy nem értenek egyet az eltávolítással.

Mit jelent a “szolgáltatók stb.”

A Provider felelősség korlátozásának törvénye szerint a “szolgáltatók stb.” a webhely üzemeltetőit és a szerver üzemeltetőit jelenti, és “különleges elektronikus kommunikációs szolgáltatók” -nak is nevezik őket, de a “webhostingot végzők és az elektronikus hirdetőtáblák adminisztrátorai stb., akik különleges elektronikus kommunikációs eszközöket használnak mások kommunikációjának közvetítésére”, a törvény 2. cikkében definiálva vannak.

Megjegyzendő, hogy az adatátvitel megakadályozásának kérelmezéséhez az adatátvitel megakadályozásának kérelmét kell elküldeni a szolgáltatónak, de az adatátvitel megakadályozásának kérelmét csak a jogait megsértett személy és az ügyvéd teheti meg, mivel ez jogi ügy. Az ügyvédi törvény 72. cikke szerint az ügyvéden kívül senki sem foglalkozhat jogi ügyekkel, ezért óvatosnak kell lenni, mert ha a rágalmazás elleni intézkedéseket végző szervezetek stb. helyettesítik az adatátvitel megakadályozásának kérelmét, ez jogellenes cselekménynek minősül.

Adatátvitel megelőzési intézkedések és szolgáltatók

A szolgáltatók, miután megkapták az adatátvitel megelőzési kérelmet, elvégzik a “jogokat sértő információk” felülvizsgálatát. Az interneten közzétett információk bizonyos jogokat élveznek a szólásszabadság alapján, ezért nem minden törölhető a sértett személy kívánsága szerint. A szolgáltatók a Japán Szolgáltatói Felelősségkorlátozási Törvény (Provider Liability Limitation Law) alapján döntik el, hogy a törlés megfelelő-e, és ők válogatják ki az információkat.

Ezért például, ha “személyes jogokat sértő tartalom” miatt kérik az adatátvitel megelőzését, a szolgáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy a cikk valóban sérti-e a kérelmező személyes jogait. Ha a szolgáltató úgy ítéli meg, hogy a tartalom sérti a személyes jogokat, és megteszi az adatátvitel megelőzési intézkedéseket, kártérítési felelősséget is vállalhat (a törvény 3. cikkének 1. bekezdése szerint), de ha a szolgáltató megteszi az intézkedéseket, nem vállal kártérítési felelősséget a küldőtől (a törvény 3. cikkének 2. bekezdése 1. pontja szerint).

Szolgáltató általi szándékellenőrzés (lekérdezés)

A kérelmet fogadó szolgáltató általában megkérdezi a küldőtől, hogy “rendben van-e a cikk törlése”. Ez a szándékellenőrzés postai úton vagy más módon történik, a határidő 7 nap (ha a bosszúpornó áldozatára vonatkozik, akkor 2 nap), és ha a küldő nem válaszol a határidőn belül, a szolgáltató törölheti a cikket anélkül, hogy kártérítési felelősséget vállalna a küldővel szemben.

Ha a küldő nem azonosítható, akkor nem történik meg ez a szándékellenőrzési eljárás. A küldő is vitatkozhat a cikk törlésével, vagyis nem ért egyet a törléssel. Azonban, ahogy a Japán Szolgáltatói Felelősségkorlátozási Törvény is előírja, ha “van elegendő ok arra, hogy higgyünk a jogok megsértésében”, akkor a szolgáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, még akkor is, ha úgy döntött, hogy törli a cikket.

Másrészről, ha nincs elegendő információ arra, hogy a tartalom sérti a személyes jogokat, akkor nem felel meg a “van elegendő ok arra, hogy higgyünk a jogok megsértésében” feltételnek, ezért a szolgáltató vagy figyelmen kívül hagyja a küldő perelési kockázatát, vagy figyelembe veszi a kérelmező perelési kockázatát és megteszi az adatátvitel megelőzési intézkedéseket.

A cikk törlésének döntése

A Japán Szolgáltatói Felelősségkorlátozási Törvény szerint a szolgáltató kártérítési felelősségének korlátozása végül a bíróság döntése. Az, hogy egy adott információ rágalmazásnak vagy személyes jogok megsértésének minősül-e, és hogy a szolgáltató felelős-e valamilyen cselekvéséért vagy mulasztásáért, az információ tartalmától, ahol az információ közzétételre került, a küldő, a kérelmező vagy a szolgáltató reakciójától függ, és a rágalmazás és a személyes jogok megsértésének kritériumai is változnak a társadalmi környezet változásával.

Ezért nem garantált, hogy a kérelem elküldése után a cikket törlik. A jogok megsértésének kérdését a szolgáltató dönti el, és a Japán Szolgáltatói Felelősségkorlátozási Törvény nem írja elő, hogy a szolgáltatónak válaszolnia kell az adatátvitel megelőzési kérelemre.

Vagyis, a cikk törlésének végső döntése a szolgáltatóra van bízva, és gyakran előfordul, hogy a törlési kérelemre nem válaszolnak.

Cikk törlése a küldés megakadályozásának intézkedése révén

Nem garantált, hogy a kérelmünk benyújtásával a cikk minden esetben törölve lesz, de ha a jogok megsértése egyértelmű, és a dokumentumokat megfelelően elkészítjük és benyújtjuk, akkor nagy a valószínűsége, hogy a szolgáltató gyorsan törli a cikket. Másrészről, ha a jogok megsértésének megítélése nehéz, akkor a cikk törlésének esélye sajnos csökken.

A cikk törlésének elfogadása esetén

Ezen a weboldalon található másik cikkben, az alábbi esetben,

https://monolith.law/reputation/unauthorized-photo-reproduction-on-the-internet-author-moral-rights[ja]

A vádlott letöltött egy fotót a weboldalról a felperes, aki egy profi fotós, engedélye nélkül. A fotón két pingvin látható, ahogy menetelnek. A vádlott eltávolította a felperes nevét a képről, majd először a képernyő jobb oldalán lévő pingvint választotta ki, majd a képernyő bal oldalán lévő pingvint, és mindkettőt feltöltötte az online karaoke szolgáltatás profiljába, mint profil kép 1 és 2.

A második kép esetében, annak ellenére, hogy a Smule cég, amely az online karaoke szolgáltatást működteti, blokkolta az első kép használatát a felperes kérésére, a vádlott tovább módosította és feltöltötte a képet. A felperes azt állította, hogy a vádlott szándékosan megsértette a jogait, mert úgy gondolta, hogy nem számít, ha megsérti a jogokat. A felperes kártérítést követelt, mert úgy vélte, hogy a vádlott szándékosan és rosszindulatúan cselekedett. Nem ismert, hogy miért történt a második jogsértés.

Ebben az esetben a vádlottnak a következő összeget kellett fizetnie: a kép használatának díja szerzői jog megsértése alapján (162 000 yen) + a tartalom igazolásának postaköltsége (2226 yen) + a jelenlegi ideiglenes intézkedés költsége (270 000 yen) + a végrehajtás költsége (108 000 yen) + ügyvédi díjak (70 000 yen), mindezekhez hozzáadva a szerzői jogok megsértése miatti kártérítés (100 000 yen), összesen 712 226 yen. (Tokyo District Court, 2019. május 31. (2019))

Ebben az esetben, mivel a szerzői jogok megsértése könnyen megállapítható volt, a weboldal üzemeltetője is könnyen törölhette a képet.

https://monolith.law/reputation/unauthorized-photo-reproduction-on-the-internet-author-moral-rights[ja]

A cikk törlésének elutasítása esetén

Egy esetben a felperes a Yahoo! Finance üzenőfalát kezelő Yahoo Kft.-hez fordult, hogy személyiségi jogán alapulva kérje a weboldalon közzétett cikkének törlését. A felperes azt is állította, hogy a Yahoo Kft. jogellenesen járt el, amikor nem törölte a cikket, és a Japán Polgári Törvénykönyv (japán: 民法) 709. cikke alapján kártérítést követelt.

A felperes jogi képviselője, aki a felperestől kapott megbízást, írásban kérte a vádlottat, hogy:

“A felperes a ‘A’ társaság volt ügyvezető igazgatója, és mivel a felperesről szóló információkban tévesen szerepel, hogy ő Koreai Szövetségi Köztársasági állampolgár, a felperes személyiségi és becsületi jogai súlyosan sérelmet szenvedtek.”

2017. június 22-i dátummal

Így a felperes jogi képviselője írásban kérte a vádlottat, hogy tegyen lépéseket a cikk további terjesztésének megakadályozása érdekében.

A Yahoo Kft. válaszában:

“A felvetett kérdést alaposan megvizsgáltuk, de jelenleg nem tartjuk indokoltnak a cikk törlését vagy hasonló intézkedések megtételét.”

2017. szeptember 15-i dátummal

Mivel a válasz ezt tartalmazta, a felperes 2017. november 9-én beperelte a Yahoo Kft.-t.

A felperes japán állampolgár, és a cikkben a felperes nevét és származását, valamint állampolgárságát hamis tényként tüntették fel. A vádlott azt állította, hogy a felperes társadalmi megítélése nem romlott, de a bíróság:

Így döntött:

“A cikk problémája nem az, hogy a felperes társadalmi megítélése romlott-e a cikk miatt, hanem az, hogy a cikkben a felperes nevét, származását és állampolgárságát hamis tényként tüntették fel, ami sérti a felperes személyiségi jogait, hogy nevét, származását és állampolgárságát helyesen ismerjék el.”

És:

“A Yahoo Kft. nem törölte a cikket, mert korábban nem volt olyan eset, amikor a bíróság a személyiségi jogok megsértése miatt parancsolt volna cikk törlést. Azonban a vádlottnak, amikor tudomást szerzett arról, hogy a cikkben a felperes nevét, származását és állampolgárságát hamis tényként tüntették fel, még akkor is, ha korábban nem volt olyan eset, amikor a bíróság a személyiségi jogok megsértése miatt parancsolt volna cikk törlést, fel kellett volna ismernie, hogy kötelessége a cikk törlése. Azonban a vádlott nem törölte a cikket, ezért a vádlott döntésében hiba volt. Ezért a vádlott cselekménye, hogy nem törölte a cikket, a Polgári Törvénykönyv 709. cikkének értelmében jogellenes cselekmény.”

Sendai Kerületi Bíróság 2018. július 9-i ítélete

Így a bíróság megállapította, hogy a felperes személyiségi jogai megsértéséről a mellékletek kézhezvételétől számított körülbelül egy hét, azaz 2017. július 1-jéig tudomást szerezhetett, és a per tárgyalásának befejezéséig, 2018. május 10-ig, havi 15 000 jen, összesen 154 838 jen kártérítést ítélt meg a felperesnek a Yahoo Kft. részéről.

Ha a cikket törölni kellett volna, de nem történt meg, a szolgáltató köteles kártérítést fizetni a kérelmezőnek.

Összefoglalás

A szolgáltatók nem ragaszkodnak mereven ahhoz az álláspontjukhoz, hogy “bármilyen körülmények között sem engedélyezik a cikkek törlését”, és ha rosszul ítélnek meg egy helyzetet, felelősségre vonhatók. Azonban, ha a jogok megsértésének megállapítása, mint például a becsületsértés vagy a személyes adatok megsértése, nehéz, különösen akkor, ha úgy ítélik meg, hogy “nincs olyan bírósági döntés, amely a jelen ügyhöz hasonló esetben a cikk törlését elrendelte”, a szolgáltatók vonakodni fognak a cikk törlésétől.

A szolgáltatókhoz intézett küldési megelőzési kérelmek nem mindig hozzák meg a várt eredményt, de ezek az egyik leghatékonyabb eszköznek számítanak.

Megjegyzendő, hogy ha a szolgáltatóhoz intézett küldési megelőzési kérelem ellenére a cikk nem kerül törlésre, ideiglenes intézkedésekkel kell kérni a bíróságtól a cikk törlését. Az ilyen döntések és eljárások magas szintű szakmai tudást igényelnek. Mindenképpen érdemes konzultálni egy tapasztalt ügyvéddel.