Mik azok az „Invoice rendszerek”? Az üzletembereknek figyelembe kell venniük ezeket a pontokat - egy egyszerű magyarázat

2023. október 1-jétől (Reiwa 5) bevezetésre kerül az áfa levonható összegének számítására az úgynevezett számla alapú rendszer. Ennek a számla alapú rendszernek a bevezetése kapcsán számos pro és kontra érv merült fel, ami nagy vitát váltott ki.

Ez nem csak azoknak az adómentes vállalkozásoknak a problémája, akik eddig mentesültek az áfa fizetési kötelezettség alól, hanem azoknak a vállalatoknak is, akik szabadúszókkal vagy kisvállalkozásokkal állnak üzleti kapcsolatban. Ezeknek a vállalatoknak előzetesen fel kell készülniük a belső struktúrájuk átalakítására.

Ebben a cikkben egyszerűen és érthetően magyarázzuk el a számla alapú rendszer lényegét és azt, hogy mire kell a vállalkozásoknak előzetesen felkészülniük.

A számlázási rendszer áttekintése

Mi a számlázási rendszer?

A számlázási rendszer hivatalos neve a “jogosult számla stb. megőrzési mód”, a számla pedig egy olyan számlát jelent, amelyen kötelezően szerepel az alkalmazandó adókulcs és az adó összege. A számlázási rendszer tehát egy olyan rendszer, amely a fogyasztási adó összegét a számla alapján számítja ki.

Konkrétan, a következő tételeket tartalmazó számla felel meg a “számla” követelményeinek:

1. A jogosult számlakibocsátó neve vagy megnevezése és regisztrációs száma
2. A tranzakció dátuma
3. A tranzakció tartalma (ha az csökkentett adókulcsú termék, akkor annak megjelölése)
4. Az összesített ellenérték összege és az alkalmazandó adókulcs adókulcs szerint
5. A fogyasztási adó összege
6. A számlát átvevő vállalkozás neve vagy megnevezése

A számlázási rendszer problémái

A számlázási rendszer előnyeiről és hátrányairól megoszlanak a vélemények. Mi a probléma a számlázási rendszerrel?

Alapvetően a fogyasztási adót az adóköteles értékesítéshez kapcsolódó fogyasztási adó összegéből levonva a beszerzéshez kapcsolódó fogyasztási adó összegét kell befizetni. Ezt a beszerzéshez kapcsolódó fogyasztási adó összegét a fogyasztási adó összegének kiszámításakor beszerzési adólevonásnak nevezzük, és levonható az értékesítéshez kapcsolódó fogyasztási adó összegéből (japán fogyasztási adótörvény 30. cikk).

Korábban a fogyasztási adó beszerzési adólevonásának alkalmazásához elegendő volt a “kategória szerinti számla stb. megőrzési mód” szerinti számla. Ezért az adóköteles vállalkozások, mint vevők, még akkor is igénybe vehették a beszerzési adólevonást, ha a beszerzés adómentes vállalkozástól származott. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a tranzakciókban az adómentes vállalkozások legalábbis a fogyasztási adó szempontjából nem voltak hátrányban.

Az 2023. október 1-jén (Reiwa 5) kezdődő számlázási rendszer alapján azonban a vevők csak akkor vehetik igénybe a beszerzési adólevonást, ha a számla megfelel a számlázási rendszernek. Ennek eredményeként az adóköteles vállalkozások, amelyek adómentes vállalkozásoktól vásárolnak vagy szolgáltatásokat vesznek igénybe, még akkor sem vehetik igénybe a beszerzési adólevonást, ha fogyasztási adót fizetnek a tranzakció során, ami növeli az adóterhet.

Egy egyszerű példa: nézzük meg, hogy milyen különbségek vannak a fogyasztási adó befizetési összege között, ha egy adóköteles vállalkozás 2 millió forintért vásárol egy adómentes vállalkozástól, és 3 millió forintért értékesíti azt a jelenlegi rendszerben és a számlázási rendszerben.

Az ábrán látható, hogy jelenleg a beszerzési adólevonás igénybevételével 100 ezer forintot kell befizetni, míg a számlázási rendszer alapján nem lehet igénybe venni a beszerzési adólevonást, ezért 300 ezer forintot kell befizetni.

Ezért a tranzakciós partnerek inkább adóköteles vállalkozásokkal kívánnak üzletelni, hogy számlát kapjanak a számlázási rendszer szerint, és igénybe vehessék a beszerzési adólevonást, mivel ez csökkenti az adóterhet, ami kizárhatja az adómentes vállalkozásokat a tranzakciókból. Természetesen az adómentes vállalkozások adókötelessé válhatnak a bevallásuk alapján, így képesek lesznek számlát kiállítani a számlázási rendszer szerint, de ha adókötelessé válnak, az növeli az adóterhet és nyomást gyakorolhat a vállalkozás működésére.

A számlázási rendszer bevezetésének háttere

Miért döntöttek a számlázási rendszer bevezetése mellett?

Valójában a fogyasztási adó bevezetésének időpontjában, a Showa 62 évben (1987), már folytak a számlázási rendszer bevezetéséről szóló viták. Azonban figyelembe vették a kis- és középvállalkozásokat, amelyek várhatóan a fogyasztási adófizetők nagy részét teszik ki, és a kevesebb adminisztrációs terhet jelentő “könyvelési módszer” mellett döntöttek.

Az állítólag a számlázási rendszer bevezetését elsősorban a következő két célból határozták meg:

Ok 1: A helyes adóösszeg kiszámítása érdekében

Az egyik ok, amit felhoznak, az a fogyasztási adó pontos kiszámításának lehetővé tétele.

A 2019-es fogyasztási adókulcs módosítása miatt most már létezik egy 10% és egy csökkentett 8% adókulcs. Azonban a hagyományos számlázási módszerrel nem volt egyértelmű, hogy mely termékekre vonatkozik az 8% és a 10% adókulcs, ami növelte az adminisztratív terhet, hibákat okozott az adókiszámításban, és visszaéléseket eredményezett.

A számlázási rendszer bevezetésével azonban a számlákon feltüntethető az adókulcs és a fogyasztási adó összege az alkalmazott adókulcs szerint, így lehetővé válik a pontos adókiszámítás. Ez megkönnyíti a hibák felfedezését a könyvelés során, és hozzájárul a visszaélések megelőzéséhez is.

Ok 2: Az adóelkerülés megakadályozása érdekében

Korábban azok a vállalkozások, amelyeknek az adózás időszakában a bevételük nem érte el a 10 millió jent, mentesültek a fogyasztási adó befizetési kötelezettsége alól, és “adómentes vállalkozók” voltak. Ezek az adómentes vállalkozók, mivel nem voltak kötelesek befizetni a fogyasztási adót, nem voltak kötelesek befizetni az ügyfelektől kapott fogyasztási adót, ami közvetlenül a vállalkozásuk profitját növelte. Ezt nevezik “adóelkerülésnek”.

A számlázási rendszer bevezetésével a vállalkozások csak akkor vonhatják le a beszerzési adót, ha rendelkeznek a számlázási rendszerben regisztrált vállalkozástól származó számlával. Tehát, ha a vállalkozás továbbra is adómentes vállalkozó marad, nem tud érvényes számlát kiállítani, így a vevő vállalkozás nem alkalmazhatja a beszerzési adólevonást a beszerzésre.

Azonban ez növeli a vevő adóterheit, ezért várható, hogy sok adómentes vállalkozó válik adóköteles vállalkozóvá, és adófizetési kötelezettséget kap. A Pénzügyminisztérium azt várja, hogy a számlázási rendszer bevezetésével, mivel több vállalkozó válik adókötelessé, körülbelül 200 milliárd jen (kb. 1,6 milliárd euró) többletbevételre számít.

Felkészülés az számlázási rendszerre

Akkor nézzük, milyen előkészületeket kell tenniük a vállalkozásoknak a számlázási rendszer bevezetése előtt.

Alkalmas számlakibocsátó vállalkozások regisztrációjának kérelme

Ahhoz, hogy a vállalkozások számlát állíthassanak ki, be kell regisztrálniuk magukat az adóhivatalnál mint “alkalmas számlakibocsátó vállalkozások”. Ezért szükséges az “alkalmas számlakibocsátó vállalkozások regisztrációs kérelmének” benyújtása az adóhivatalnál. Az számlázási rendszer 2023. október 1-jén (Reiwa 5) kezdődik, és ahhoz, hogy alkalmas számlakibocsátó vállalkozássá válhasson, a kérelmet 2023. március 31-ig (Reiwa 5) kell benyújtani.

Alkalmas számlák kiadásának rendszerének kialakítása

Az alkalmas számlakibocsátó vállalkozássá vált vállalkozásoknak kötelesek kiadni az alkalmas számlákat az üzleti partnereik kérésére. Ha visszatérítést vagy árengedményt adnak, akkor alkalmas visszatérítési számlát kell kiadniuk, ha hibát találnak a kiadott alkalmas számlában, akkor javított alkalmas számlát kell kiadniuk. Minden esetben meg kell őrizniük a számlák másolatát.

A vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy kiadják és megőrizzék ezeket az alkalmas számlákat.

Az átmeneti intézkedésekhez való alkalmazkodás 6 évig

A számlázási rendszer bevezetésétől kezdve, 2023. októberétől (Reiwa 5) 6 évig átmeneti intézkedések lesznek érvényben, amelyek várhatóan növelik az adminisztratív terheket.

Konkrétan, 2023. október 1-jétől (Reiwa 5) 3 évig, még akkor is, ha a beszerzés adómentes vállalkozástól származik, a beszerzéshez kapcsolódó fogyasztási adó 80%-át be lehet vonni a levonható adó összegébe. Ezért a könyvelőknek először meg kell határozniuk, hogy a beszállító adóköteles vállalkozás-e, és ha adómentes, akkor a beszerzéshez kapcsolódó fogyasztási adó 80%-át kell levonniuk.

Ezenkívül, 2026. október 1-jétől (Reiwa 8) 3 évig a beszerzéshez kapcsolódó fogyasztási adó 50%-a lesz levonható.

Ezért, mivel van két lépcsőfokú átmeneti intézkedés, a számlázási rendszer bevezetésétől számított 6 évig a könyvelési adminisztratív terhek jelentősek lesznek.

Tervezett megközelítés a számlák kezeléséhez

A számlázási rendszer bevezetése nagy változást jelent a korábbi adórendszerhez képest. Különösen azoknak a vállalkozásoknak, akik eddig adómentesek voltak, el kell dönteniük, hogy továbbra is adómentesek maradnak-e, vagy adókötelesek lesznek a számlák kiállítása érdekében.

Továbbá, ha a vállalkozás továbbra is adómentes marad, a partnerek nem igényelhetnek áfa-visszatérítést, ezért előfordulhat, hogy az áfa összegének csökkentését követelik. Ha ilyen beszállítói zaklatás fordul elő, fontos, hogy az érintett vállalkozás azonnal forduljon a Nemzeti Adóhivatalhoz vagy egy ügyvédhez.

Összefoglalás: Az invoice rendszer figyelembe veendő szempontjai

Ebben a cikkben egyszerűen és érthetően magyaráztuk el az invoice rendszer és annak problémái közül néhányat. Az invoice rendszer bevezetésekor a mentesített vállalkozásoknak fizetett áfa levonása már nem lesz lehetséges, ami növeli az adóterhet.

Az invoice rendszer bevezetése még a jövő zenéje, de azoknak a vállalatoknak, amelyek mentesített vállalkozásokkal, mint például szabadúszók vagy kisvállalkozások, üzleti kapcsolatban állnak, időben fel kell készülniük és rendbe kell hozniuk a belső struktúrájukat. Ezenkívül a mentesített vállalkozásoknak azt javasoljuk, hogy ha olyan szerződésmódosításra kényszerülnek, amely egyoldalúan hátrányos számukra, forduljanak ügyvédhez.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Irodánkban a tokiói tőzsdén jegyzett vállalatoktól a startup vállalkozásokig, számos ügyben végezzük a szerződések készítését és felülvizsgálatát. Ha problémája van a szerződésekkel kapcsolatban, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

https://monolith.law/contractcreation[ja]