A Jutalom és nyereményjátékok felső korlátja van? A 'japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény' által meghatározott kategóriák szerinti magyarázat

A termékek vagy szolgáltatások iránti érdeklődés növelése érdekében teljesen elfogadható, hogy azokhoz ajándékokat vagy más juttatásokat csatolunk. Azonban, ha az ajándékok értéke túlzottan magasra emelkedik, problémák merülhetnek fel. Annak érdekében, hogy a túlzottan értékes ajándékok ne befolyásolják a fogyasztók vásárlási döntéseit, a ‘Japán Ajándék Megjelenítési Törvény’ (景品表示法, Keihin Hyōji Hō) határokat szab az ajándékok értékére.

Ebben a részben részletesen ismertetjük a ‘Japán Ajándék Megjelenítési Törvény’ által meghatározott sorsolásokra és ajándékokra vonatkozó szabályozásokat. Fontos, hogy tisztában legyünk az ajándékokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokkal, és hogy a különböző típusú sorsolások és ajándékok esetében betartsuk ezeket, hogy elkerüljük a büntetőjogi felelősséget.

A Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény (景表法) és a két típusú sorsolás

A Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény (景表法) hivatalos neve a “Tisztességtelen Ajándéktárgyak és Tisztességtelen Megjelenítés Megelőzéséről szóló Törvény”.

A Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség a következőképpen magyarázza ezt a törvényt:

A Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény szigorúan szabályozza a termékek és szolgáltatások minőségének, tartalmának, árának stb. hamis megjelenítését, és korlátozza az ajándéktárgyak túlzott kínálatát, hogy a fogyasztók jobb termékeket és szolgáltatásokat választhassanak önként és ésszerűen.

Forrás: Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség | Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény[ja]

Vagyis a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény olyan jogszabály, amely szabályozza a termékekhez vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódó ajándékokat, promóciós termékeket és a hirdetésekben szereplő csábító szövegeket. A cél, hogy az ajándékok és a megjelenítés ne vezessenek félre a fogyasztókat a termék vagy szolgáltatás minőségével és tartalmával kapcsolatban.

A Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény szerinti “sorsolás” olyan tevékenység, amelyben a véletlenszerűséget, mint például a tombolát, vagy a helyességet és előnyöket, mint például kvízeket és játékokat használva határozzák meg az ajándéktárgyak címzettjét vagy magát az ajándéktárgyat.

A sorsolásoknak számos fajtája létezik, és attól függően, hogy milyen típusú a sorsolás, előfordulhat, hogy a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény szabályozása alá esik, vagy nem.

A sorsolásokat nagyjából a következő két csoportra lehet osztani:

• Nyílt típusú sorsolás
• Zárt típusú sorsolás

Ez a két sorsolástípus tartalmát és feltételeit részletesen ismertetjük.

Nyílt típusú sorsolás

A nyílt típusú sorsolás olyan, ahol nincsenek feltételek a résztvevők kiválasztásához. Bárki, aki részt kíván venni, egyszerűen jelentkezhet, és nem szükséges pénzügyi tranzakció, mint például a termék megvásárlása. A jelentkezés interneten, közösségi médián keresztül vagy postai úton történhet.

A nyílt típusú sorsolás például ingyenes tagsági regisztrációval, hírlevélre való feliratkozással vagy kérdőívek, kvízek kitöltésével (a helyesség nem számít) gyűjti a résztvevőket. Mivel a nyílt típusú sorsolásnál nem jön létre pénzügyi tranzakció és bárki részt vehet feltétel nélkül, ezért nem minősül a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény szerinti “sorsolásnak”, így nem esik a szabályozás alá.

Általában a nyílt típusú sorsolások nem a termék megvásárlásának vagy a szolgáltatás igénybevételének elősegítésére irányulnak, hanem a termék vagy szolgáltás ismertségének növelése a céljuk.

Zárt típusú sorsolás

A zárt típusú sorsolás olyan, ahol vannak feltételek a részvételhez. A sorsoláson való részvételhez tranzakció szükséges az ajándéktárgyat kínáló és a jelentkező között.

Példaként említhetők a termék vásárlásakor kapott blokkok vagy matricák, amelyekkel a sorsoláson lehet részt venni.

Ha a bolti látogatás szükséges a sorsoláson való részvételhez, akkor az a zárt típusú sorsolás kategóriájába tartozik, függetlenül attól, hogy van-e közvetlen pénzügyi tranzakció. Az üzletben történő első érkezők közötti sorsolás vagy az üzletben rendezett tombola is a zárt típusú sorsolások közé tartozik.

A japán ~Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény (景表法) szerinti ajándéktárgyak definíciója

A sorsolások esetében a zártkörű sorsolások kerülnek szabályozás alá a japán ~Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvényben, és meghatározásra kerül az ajándéktárgyak értékének felső határa. De mi is pontosan az ajándéktárgyak definíciója a japán ~Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény szerint?

A Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség a következő három elem alapján határozza meg az ajándéktárgyakat a ~Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvényben:

1. Vásárlók csábítására szolgáló eszköz
2. A vállalkozás által nyújtott termékek vagy szolgáltatások ügylethez kapcsolódóan biztosított
3. Tárgyi javak, pénz vagy egyéb gazdasági előnyök

Ha egy ajánlat megfelel ennek a definíciónak, akkor a japán ~Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény értelmében az értékhatár szabályozása vonatkozik rá.

A Japán ~Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény (景表法) alkalmazása a sorsolásokra és az ajándékok értékhatárára

A Japán ~Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvényben részleteztük, hogy a „zárt típusú sorsolások” szabályozás alá esnek. A zárt típusú sorsolásokat további részletezve, az alábbi három kategóriába sorolhatjuk:

• „Általános sorsolások”, amelyek sorsjegyek vagy húzások útján történnek
• Több vállalkozás által megvalósított „közös sorsolások”
• A jelentkezők között egyenlően szétosztott „teljes körű ajándékok”

Ezen három sorsolási típus esetében az ajándékok értékének felső határát külön-külön határozták meg.

Általános nyereményjátékok, mint például sorsolások és tombolák

Először is, beszéljünk a legközvetlenebbül elérhető nyereményjáték típusról, az “általános nyereményjátékokról”. Az általános nyereményjátékok olyan nyereményjátékok, ahol a nyerteseket általában sorsolás vagy tombola útján határozzák meg. Termék vásárlása vagy szolgáltatás igénybevétele után lehet részt venni, és a nyereményeket véletlenszerűen vagy bizonyos tevékenységek eredményessége alapján osztják ki. Például a nyereményeket véletlen sorsolás, mint például tombola vagy kő-papír-olló, kvíz vagy rejtvény megfejtése, illetve verseny vagy játék sikeressége alapján ítélik oda.

Az általános nyereményjátékok esetében a nyeremények értékének felső határa az alábbi táblázat szerint alakul:

A termék vásárlásakor vagy szolgáltatás igénybevételekor felmerülő összeg alapján változik a nyeremények értékének felső határa. Ha a tranzakció értéke meghaladja az 5,000 jent (JPY), akkor figyelembe kell venni, hogy a nyeremények maximális értéke egy darabonként legfeljebb 100,000 jen (JPY) lehet.

Több vállalkozó által szervezett „közös nyereményjáték”

A közös nyereményjáték olyan nyereményjáték, amelyet több vállalkozó szervez együtt. A nyeremények biztosításának módja megegyezik az általános nyereményjátékokéval, azonban a nyereményeket több szervező biztosítja, ami a legnagyobb különbség.

Például egy bevásárlóközpontban vagy egy üzletsoron belül megrendezett tombola vagy sorsolás, ahol több bolt együttműködése révén kerül sor a nyereményjátékra, egy könnyen érthető példa lehet.

A közös nyereményjáték esetében a nyeremények összértékének felső határa a következőképpen alakul:

A közös nyereményjáték esetében a nyeremények összértékének felső határa a tranzakció értékétől függetlenül 300 000 forint. Az általános nyereményjátékoknál megszokott, a tranzakció értékétől függő differenciálás itt nem alkalmazandó.

Minden jelentkezőnek kiosztott „Általános Ajándéktárgyak”

Az „Általános Ajándéktárgyak” olyan rendszer, ahol nem sorsolással döntik el a résztvevők vagy jelentkezők közül, hogy ki nyer, hanem minden résztvevő ajándékot kap. Mivel nem a véletlenszerűségen vagy előnyökön alapuló sorsolással választják ki a nyerteseket, ezért nem „sorsolásos nyereményjáték”, hanem „Általános Ajándéktárgyak” kategóriába sorolódik.

Például az „Minden jelentkezőnek ajándék” vagy a „Minden látogató kap egy ajándékot” típusú akciók az Általános Ajándéktárgyak közé tartoznak. Bár első pillantásra úgy tűnhet, hogy ez hasonló a korlátozott nyereményjátékokhoz, ahol csak az első néhány látogató részesül, ha a látogatás sorrendjében előírt feltételeket teljesítik, és így mindenki ajándékot kap sorsolás nélkül, akkor ez „Általános Ajándéktárgyak”-nak minősül.

Az Általános Ajándéktárgyak értékének felső határát az alábbiak szerint határozzák meg:

A hagyományos nyereményjátékokhoz hasonlóan az ajándéktárgyak értékének feltételei a tranzakció értékétől függnek. Mivel minden résztvevő vagy jelentkező ajándékot kap, figyelni kell arra, hogy az összegek általában alacsonyabbak, mint a hagyományos nyereményjátékok esetében.

Továbbá, mivel minden résztvevő ajándékot kap, ezért az Általános Ajándéktárgyak esetében, a hagyományos vagy közös nyereményjátékoktól eltérően, az összérték felső határát nem határozzák meg.

Amikor túllépjük a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvényben (景表法) meghatározott összeget

A Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény meghatározza a nyereményjátékokban kínálható ajándékok értékének felső határát a nyereményjáték tartalmától és formájától függően. Ha a meghatározott felső határt meghaladó értékű ajándékot nyújtunk át, akkor a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény megsértésével vádolhatnak meg minket.

Ha a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvényt sértő ajándékot nyújtunk át, akkor a következő háromféle büntetés kiszabására számíthatunk:

• A Fogyasztóvédelmi Ügynökség vagy a prefektúrák által kiadott intézkedési parancs
• A Fogyasztóvédelmi Ügynökség által kiszabott bírságfizetési parancs

Ha a Fogyasztóvédelmi Ügynökségtől vagy az önkormányzattól intézkedési parancsot kapunk, előfordulhat, hogy az ajándék átadását le kell állítani vagy korlátozni kell, és szükséges lehet a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény megsértésének elkerülése érdekében javításokat végezni. Alapelvként, ha az intézkedési parancsnak megfelelően javításokat hajtanak végre, akkor nem kell pénzügyi büntetést, például bírságot fizetni.

A bírság olyan összeg, amelyet a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény megsértésével jogtalanul szerzett nyereség elvonására szabnak ki, hogy az ne maradjon a vállalkozó kezében. A bírság összegének kiszámítása a bírság tárgyát képező cselekményből származó termékek vagy szolgáltatások értékesítési összegének 3%-ával történik. Vagyis úgy is tekinthetünk rá, mintha az összes bevételt elkoboznák, és további 3%-ot kellene büntetésként fizetni az értékesítési összegből.

Ha nem teszünk eleget ezeknek az intézkedési vagy bírságfizetési parancsoknak, akkor a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény megsértésének büntetéseit kaphatjuk meg. A Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény megsértésének büntetései az egyének esetében legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztés vagy legfeljebb 3 millió jen bírság, míg a jogi személyek esetében legfeljebb 300 millió jen bírság lehet.

A bírságrendszerrel kapcsolatban további részleteket az alábbi cikkben tárgyalunk.

Kapcsolódó cikk: Mit jelent a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény megsértése? A bírságrendszer magyarázata[ja]

Összefoglalás: A promóciós ajándékok készítése előtt konzultáljon ügyvédjével a Japán ~Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény (景表法) összeghatárairól

A Japán ~Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvényt ismertettük, beleértve a sorsolások és ajándékok típusonként meghatározott felső összeghatárait. Az ajándékok felső összeghatárai részletesen meghatározottak a sorsolások típusától függően, és a szabályok megsértése esetén intézkedési parancsokat vagy bírságfizetési utasításokat is kaphat az ember.

Az ember még akkor is, ha törvénytisztelő módon szeretne sorsolást szervezni, gyakran találkozhat azzal a problémával, hogy nem tudja eldönteni, milyen típusú sorsolást tervez. Annak érdekében, hogy csökkentse a kockázatot, miszerint a promóciós ajándékok értéke meghaladja a megengedett felső határt, javasoljuk, hogy a promóciós ajándékok, mint például a reklámajándékok elkészítése előtt konzultáljon ügyvédjével.

Intézkedéseink bemutatása a Monolith Ügyvédi Irodánál

A Monolith Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik jelentős tapasztalattal. Az utóbbi időben a netes hirdetésekkel kapcsolatos fogyasztói félrevezetés és egyéb, a Japán Tisztességes Kereskedelmi Gyakorlatokról szóló törvény megsértése komoly problémává vált, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk a különböző jogszabályi előírásokat figyelembe véve elemzi a már elindított vagy elindítás alatt álló üzleti tevékenységek jogi kockázatait, és törekszik arra, hogy a lehető legkevésbé kelljen megszakítani a vállalkozások működését, miközben azokat jogilag megfelelővé tesszük. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Ügyvédi Iroda szakterületei: IT és startup vállalkozások vállalati jogi szolgáltatásai[ja]