A jogilag engedélyezett fotózás és közzététel határai: Milyen messzire mehetünk engedély nélkül? Négy vitapont elemzése

Rendezvényhelyszíneken és turisztikai látványosságoknál gyakran találkozhatunk a “Fényképezés és videózás tilos” táblákkal vagy hangosbemondóval történő bejelentésekkel. Vajon milyen jogalapja van ezeknek a tilalmaknak? És ha egy koncert helyszínén kérnék a kameránk leadását vagy a képek törlését, kötelesek vagyunk-e eleget tenni a kérésnek?

Ebben a részben azt fogjuk megvizsgálni, hogy milyen mértékben engedélyezett a videók és fényképek készítése, valamint azok közösségi hálózatokon történő megosztása, ha előzetesen nem szereztünk engedélyt a szervezőktől vagy a kezelőktől.

Van-e jogi alapja a fényképezés és videózás tilalmának?

A fényképezés és videózás tilalmának jogi alapjait tekintve négy területet vehetünk figyelembe: a „szerzői jog és a szomszédos jogok”, a „személyiségi jogok és a hírnévhez való jog”, a „létesítmény-kezelési jog” és a „szerződés”.

Szerzői jog és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok

A fényképezés vagy videózás leggyakoribb tiltásának oka a szerzői jog. Színházi előadásokon, koncerteken, képzőművészeti kiállításokon gyakran merül fel a „szerzői jog” kérdése, és az előadóknak gyakran vannak „szerzői joghoz kapcsolódó jogai”.

A „szerzői jog” az alkotó által létrehozott művekkel kapcsolatos jogokat jelenti, amelyek lehetővé teszik a szerző számára, hogy döntsön arról, hogyan használják fel művét. A szerzői jog az intellektuális tulajdon egy formája, amely jogi védelmet biztosít a művek jogosulatlan felhasználása ellen.

Ha egy mű szerzői jogi védelem alatt áll, nem lehet engedély nélkül fényképezni. A szerzői jogi törvény tiltja a szerzői jogi művek engedély nélküli másolását, ami magában foglalja a művek fényképezését is. Ezért, ha nem kapunk engedélyt a szerzői jog tulajdonosától, a mű fényképezése megsértheti a szerzői jogi törvényt.

A „szerzői joghoz kapcsolódó jogok” azokat a jogokat jelentik, amelyeket nem a mű alkotója, hanem azok kapnak, akik hozzájárulnak a mű terjesztéséhez. Ilyen jogokkal rendelkeznek például az előadóművészek és a hangfelvétel-készítők.

Zenei vagy egyéb hang- és videofelvételek esetében szintén felmerülhetnek a szerzői joghoz kapcsolódó jogok kérdései. Ha zeneművet szeretnénk felvenni, nemcsak a szerzői jog tulajdonosának, hanem az előadóművésznek is engedélyt kell kérnünk, aki rendelkezik a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal.

Kivételes esetekben, mint például a szerzői jogi védelem alól kiesett régi festmények esetében, a szerzői jog már nem jelent problémát (a szerzői jog alapvetően a szerző halála után 70 évig tart). Továbbá, a szerzői jogi törvény 30. cikke szerint „otthoni, munkán kívüli célból lehet másolni a művet. Hasonló célból fordítás, átdolgozás, átalakítás és adaptáció is megengedett”, így a „személyes használatra történő másolás” engedélyezett.

Forrás: Japán Kulturális Ügynökség | A szerzői jogok keletkezéséről és védelmi idejéről

Ezenkívül a nyilvános helyeken állandóan kiállított képzőművészeti és építészeti művek (köztéri művészet) esetében a szerzői jogi törvény 46. cikke alapján a fényképezés és videózás alapvetően szabad.

Kapcsolódó cikk: Engedélyezett-e mások tulajdonának engedély nélküli fényképezése és nyilvánosságra hozatala[ja]

Arckép és publicitás jogok

A következőkben az “arckép jogokkal” kapcsolatos kérdéseket tárgyaljuk. Az arckép jog az a jog, amely megakadályozza, hogy valaki engedély nélkül fényképezze vagy nyilvánosságra hozza egy személy arcát vagy alakját.

Mivel az arckép egy személy személyiségének szimbóluma, az embereknek joga van ahhoz, hogy “személyiségjogukból eredően ne használják fel őket indokolatlanul” (Japán Legfelsőbb Bíróság 2012. február 2-i ítélete), de nem minden esetben valósul meg arckép jog megsértése, ha valakit lefényképeznek.

Az ítélet attól is függ, hogy hol készült a felvétel. Olyan helyeken, mint a turisztikai létesítmények vagy eseményhelyszínek, ahol előre látható, hogy fényképezés történhet, még ha valaki bele is kerül a képbe, nehéz lehet arckép jog megsértésével vádolni. Ha a kép homályos és a személy nem azonosítható, akkor sem valósul meg arckép jog megsértése.

Másrészről a “publicitás jog” olyan jogot jelent, amely lehetővé teszi a hírességek számára, hogy kizárólagosan rendelkezzenek nevükkel vagy arcképükkel kapcsolatos gazdasági értékkel, amely vonzerőt jelent a vásárlók számára. Például, ha valaki egy kültéri nyilvános eseményen szereplő hírességet saját szórakoztatására fényképez, a jogi következmények valószínűsége alacsony. Mindazonáltal, illetékesként, illendő lenne mértéket tartani.

Kapcsolódó cikk: Arckép jog megsértése esetén kártérítési igények alapjai és folyamata[ja]

Létesítmény-kezelési jog

A “létesítmény-kezelési jog” az épületek vagy telek tulajdonosainak és kezelőinek jogilag elismert joga, amely lehetővé teszi például a létesítményen belüli zavaró magatartás tiltását vagy a zavaró magatartást tanúsító látogatók eltávolításának kérését. Amikor a helyszíni hangosbemondóban azt mondják, hogy “Kérjük, tartózkodjon a fényképezéstől, mert az zavarhatja a többi vendéget és akadályozhatja az előadást”, ez a létesítmény-kezelési jogon alapul.

Ez a kérdés nem csak eseményhelyszínekre és turisztikai célpontokra korlátozódik, hanem éttermekben történő ételfotózásra is vonatkozik, azonban gyakran nehéz megítélni a jogok megsértését.

A bírósági döntések szerint a közösségi rendezvényekhez használt közterületek esetében a nyilvánosság miatt alapelvként a polgárok és lakosok szabad használatát kell biztosítani, ugyanakkor elismerik a kezelők létesítmény-kezelési jogát is.

Másrészről, a magánlétesítmények esetében különösebb korlátozás nélkül elismerik a létesítmény-kezelési jogot, és például a létesítmény-kezelési jog részeként megengedett a “létesítményen belüli fényképezés tiltása”, és ha valaki engedély nélkül fényképez, azzal megsérti a létesítmény-kezelési jogot.

Szerződések és Szabályzatok

Egy eseményre vagy előadásra szóló jegy megvásárlása alapvetően egy ‘szerződés’ megkötését jelenti. Általában a jegy hátoldalán vagy egyéb helyen található szabályzat elfogadásával kötünk szerződést a helyszínre való belépésre.

Előfordulhat, hogy ebben a szabályzatban ‘fényképezési tilalom’ van meghatározva. Például, ha online vásárolunk jegyet, és egy ‘a szabályzat elfogadásával vásárolok’ típusú gombra kattintva egyértelműen hozzájárulunk, akkor, ha a szabályzatban ‘engedély nélküli fényképezés tilalom’ szerepel, ez a hozzájárulás valószínűleg érvényesnek tekinthető.

Továbbá, ha a helyszín bejáratánál nagy betűkkel ki van tüntetve a ‘fényképezés tilalom’, és ezt látva lépünk be, akkor magas a valószínűsége annak, hogy ‘egyezményt kötöttünk a fényképezés mellőzésére’. Amennyiben érvényes egyezmény áll fenn a fényképezés tilalmára vonatkozóan, akkor az alapelv szerint ennek megfelelő bánásmódban részesülünk.

Másrészről, még ha érvényes egyezmény áll fenn a fényképezés lehetőségére is, akkor is kérdéses lehet, hogy milyen körülmények között és milyen feltételek mellett engedélyezték azt. A fényképezés lehetősége nem jelenti azt, hogy a fényképezéssel kapcsolatos minden tevékenység engedélyezett.

Engedély nélküli fényképek és videók közzététele

A fényképezés és felvétel készítés jogi alapjait a fent említett négy pontban ismertettük, de mi a helyzet, ha valaki az interneten közzéteszi vagy hasznosítja az általa készített felvételeket?

Szerzői jog és a személyiségi jogok – Publicitásjog

A szerzői jog szabályozza a közzétételt. Ha például a közösségi médiában csak korlátozott számú barát számára teszünk közzé tartalmat, akkor az magánmásolatként vagy annak folytatásaként, az úgynevezett “türelmi használat” keretében megengedett lehet. Azonban, ha valaki Twitteren vagy blogon tesz közzé szerzői művet, az már a nyilvánossághoz való közvetítésnek minősül, így szerzői jogi sérelemnek számít.

A személyiségi jogok és a publicitásjog is jogi problémákat okozhatnak. Ha a képen az illető személy beazonosítható, és nem szerkesztjük úgy, hogy ne legyen felismerhető, akkor személyiségi jogi sérelem miatt perelhetnek.

Kapcsolódó cikk: A személyiségi jogok megsértése esetén érvényesíthető kártérítési igények kritériumai és folyamata[ja]

Létesítmény-kezelési jog

A létesítmény-kezelési jog kapcsán van példa arra, hogy a Byōdō-in (japán ~Byōdō-in, Uji, Kyoto prefektúra) Hōō-dō (Főnix Csarnok) képét felhasználva készített kirakóspuzzlet értékesített egy játékgyártó cég engedély nélkül, amely ellen a Byōdō-in jogi lépéseket tett.

A Byōdō-in megtiltja, hogy a területén készített fényképeket üzleti célra használják fel, és ezt a látogatóknak szánt tájékoztató füzetben is egyértelműen jelezte, valamint a digitális tájékoztatóban is szerepel egy viszonylag kis méretű felirat: “A területen készített fényképek üzleti célú felhasználása tilos”. Más figyelemfelhívó jelzés nem volt, így kérdéses volt, hogy a játékgyártó cég elfogadta-e a feltételeket, de a korábbi ítéletek alapján úgy tűnt, hogy a létesítmény-kezelési jog érvényesítése a fényképek későbbi felhasználására nézve túlzottan szigorú lehet.

A jogi esetek között van olyan, amikor egy általában nem nyilvános és csak 60 évente egyszer megtekinthető szent szobor fényképét használták fel engedély nélkül könyvekben és kalligráfiákban, amit a vallási személyiségi jogok megsértéseként értékeltek, és a termékek értékesítésének leállítását, a fényképek megsemmisítését és a templomnak fizetendő sérelemdíjat is elismerték (Tokushima kerületi bíróság, 2018. június 20-i ítélet). A Hōō-dō fényképének felhasználása miatt a vallási személyiségi jogok megsértését is vitathatták volna, de végül 2020. október 12-én a Kyoto kerületi bíróságon a játékgyártó cég beleegyezett, hogy 328 darab készletét megsemmisíti és a jövőben a Byōdō-in fényképeit engedély nélkül nem használja fel termékeiben, a Byōdō-in pedig vállalta a megsemmisítés költségét, körülbelül 170 ezer jen értékben.

Szerződések és szabályzatok

Ha az engedély nélküli fényképezés vagy a felvételek későbbi felhasználása egyértelműen tiltott, akkor ezek a szabálytalanságok kártérítési igény tárgyává válhatnak, de ha a tilalmak nincsenek egyértelműen meghatározva, akkor a “szerződés teljesítésének követelése” keretében nem kérhető a közzététel leállítása bírósági úton.

Például egy koncert helyszínén a fotós kamerájának megőrzését vagy a felvételek törlését kérheti a szerzői jog tulajdonosa a “sértés által létrehozott tárgyak megsemmisítésének jogával” (szerzői jogi törvény 112. cikk 2. bekezdés), de erőszakos cselekedetekre nincs lehetőség. Önkéntes alapon kell kérni a felvételek átadását vagy törlését.

Azonban, ha valaki visszautasítja a bejáratnál a kézitáskák ellenőrzését, vagy ha a behozatalra tiltott kamerát találnak nála, és mégis erőszakosan próbál bejutni, vagy ha egy látogató zavaró viselkedést folytat és nem hajlandó abbahagyni, akkor bizonyos mértékig megengedett lehet az ilyen személyek visszatartása vagy a rendezvényről való eltávolítása.

Összefoglalás: Szerzői jogi tanácsadás szakértőtől

Az utóbbi években egyre több olyan múzeum és galéria, mint a Tokyo National Museum of Modern Art vagy a National Museum of Western Art, vált arra a gyakorlatra, hogy a “fotózás és a közösségi médiában való terjesztés engedélyezett”. Ennek hátterében az az elvárás áll, hogy a közösségi médiában a fényképek és videók megosztása és közzététele mára már természetesnek számít. Vannak példák arra, hogy egy múzeum engedélyezte a fotózást az “Instagram-képes” helyszínek céljából, ami a Twitteren való terjedés révén jelentősen növelte a látogatók számát.

A közösségi média olyan felület, ahol a hasonló érdeklődésű és hobbijú felhasználók könnyen összegyűlhetnek. Ennek kihasználásával lehetséges, hogy a hagyományos médiahirdetéseknél hatékonyabb reklámhatást érjünk el kevesebb reklámköltséggel. Az eseményhelyszíneken és turisztikai célpontokon történő fényképezés és közzététel is egyre inkább elfogadottá válik a magánhasználat keretein belül, az új kor etikettjével összhangban. Ezáltal sokan élvezhetik jobban ezeket a helyszíneket.

Azonban a fényképezés és a közzététel során továbbra is figyelembe kell venni, hogy ne sértjük meg mások jogait. A szerzői jogokkal és hasonló kérdésekkel kapcsolatban javasoljuk, hogy forduljon jogi szakértőhöz.

Intézkedéseink bemutatása a Monolith Ügyvédi Irodánál

A Monolith Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szolgáltatások terén rendelkezik gazdag tapasztalattal. Az elmúlt években a szerzői jogok és egyéb szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kapnak. Irodánk szellemi tulajdonnal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Ügyvédi Iroda által kezelt területek: Különböző vállalatok IT- és szellemi tulajdonjogi ügyei[ja]