Az Európai Unió jogi rendszerének kulcsfontosságú pontjai – Kötelező olvasmány az Európába terjeszkedő vállalatok számára

Az EU jog olyan jogszabályok összessége, amelyeket az EU tagállamai egy része átruházott az EU-ra, és amelyeket az EU határoz meg helyettük. Az EU jog elsőbbséget élvez a tagállamok alkotmányaihoz és jogszabályaihoz képest. Az EU jog egyik jelentős sajátossága, hogy több országban közös jogszabályokat alkalmaznak.

Az EU jog típusától függően előfordulhat, hogy a tagállamok az EU jogot nemzeti jogba ültetik át. Meg kell állapítani, hogy a tagállamok között azonos jogszabályokat használnak-e, vagy minden tagállamban létezik nemzeti jog, és a nemzeti jogot alkalmazzák. Ennek megfelelően kell megfelelően kezelni a helyzetet.

Itt az EU jog alapjait és az EU jogrendszerét magyarázzuk el.

Az EU története és a tagállamok változása

Az EU, azaz az Európai Unió egy politikai és gazdasági integrációs szervezet, amely az Európai Unió Szerződése alapján gazdasági és monetáris uniót, közös kül- és biztonságpolitikát, valamint rendőrségi és büntető igazságügyi együttműködést folytat.

Az EU tevékenységének központja Belgiumban, Brüsszelben található. Az EU tagállamai közötti egységes piac kialakításához elengedhetetlen a közös pénznem. 1999-ben vezették be az EU egységes pénznemét, az eurót.

Az EU tagállamainak száma jelenleg 27 (2024 márciusa szerint). Az alapító tagállamok száma 6 volt, de a hatodik bővítésig ez a szám 27-re nőtt.

2020-ban az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból. Továbbá Izland, Szerbia, Törökország, Macedónia és Montenegró az EU tagjelölt országai közé tartoznak. A mai EU az Európai Szén- és Acélközösség (ESAK) alapjaira épült, amelyet Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia hozott létre.

Az EU korábban három pilléren nyugodott: az Európai Közösség (EK), a Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBP) és a Rendőrségi és Büntető Igazságügyi Együttműködés (RBJE). Jelenleg az EU Alkotmányos Szerződése értelmében ezek a struktúrák egyesültek. Az EK-t az EU szívta fel, és az EU egyetlen nemzetközi jogi személyiséget kapott. Az EU-ban használt közös testületeket az Unió váltotta fel, és az EU képes nemzetközi szerződéseket aláírni az Unió nevében.

Az EU és Japán jelentősen eltérő jogrendszere

Az Európai Unió jogrendszere három fő elemből áll: az elsődleges jog, a másodlagos jog és a bírói gyakorlat. Az egyes jogi kategóriák tartalmát alább részletezzük.

Elsődleges jog: Az EU-t megalapozó szerződések

Az elsődleges jog az Európai Uniót megalapozó szerződéseket, mint például az EU Alapszerződéseit jelenti. Ezeket a szerződéseket az összes tagállam kormányainak részvételével zajló kormányközi konferenciákon dolgozzák ki, és az összes tagállam egyhangú döntésével fogadják el és hozzák létre. Az elsődleges jog akkor lép hatályba, amikor az összes tagállam ratifikálja. Az EU elsődleges joga a japán jogrendben az alkotmánynak felel meg.

Az EU Szerződése és az EU Működési Szerződése a Lisszaboni Szerződés által módosítva lett, és ezek alkotják a jelenlegi alapszerződéseket. Az EU Szerződéséhez és az EU Működési Szerződéséhez kapcsolódó jegyzőkönyvek és dokumentumok szintén az alapszerződések részét képezik. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság az EU törvényhozó szervei, így kötelesek betartani az elsődleges jogot. Az elsődleges jog a következőket határozza meg:

• Az EU céljait, célkitűzéseit és alapelveit
• Az intézményi rendszert
• A jogalkotási eljárásokat
• A különböző politikák fontos kérdéseit
• Az EU polgárainak jogait

A fent említett alapszerződéseken kívül az EU Alapjogi Chartája is tartalmazza azon jogi elveket, amelyek azonos jogi értékkel bírnak a szerződésekkel, és amelyekre az EU Bírósága támaszkodik. Az elsődleges jog jelentős szerepet játszott az emberi jogok fejlődésében az Európai Közösségen belül.

Mivel minden nemzetközi szervezetet nemzetközi jog alapján hoznak létre, a nemzetközi szokásjog is az elsődleges jog részét képezi. A nemzetközi szokásjog azokat a szabályokat jelenti, amelyeket a nemzetközi közösségben tiszteletben kell tartani. Az EU-ban a legtöbb esetben léteznek kodifikált szabályok, ezért előfordulhat, hogy a nemzetközi szokásjogot nem tekintik elsődleges jogként.

Másodlagos jog: Az alapszerződéseken alapuló „EU jog”

A másodlagos jog az elsődleges jog, az alapszerződések alapján létrehozott jogszabályok, amelyeket EU jogként ismerünk. Az elsődleges joggal ellentétes másodlagos jog érvénytelen. A másodlagos jogalkotás során meg kell határozni a jogalkotás célját.

Amennyiben a jogalkotás célját nem jelölik meg, vagy az nem megfelelő, az súlyos eljárási hiba miatt érvénytelennek nyilvánítható. Az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai élveznek elsőbbséget, és gyakran tartalmaznak a vállalati tevékenységekhez kapcsolódó rendelkezéseket.

A másodlagos jog öt fajtája létezik: rendeletek, irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények. Ezeket az alkalmazási kör és a jogi kötelező erő erejének függvényében különböztetjük meg.

Rendeletek

A rendeletek közvetlenül alkalmazandók a tagállamok kormányaira, vállalataira és magánszemélyeire, elsőbbséget élvezve a tagállamok nemzeti jogszabályai felett. A rendeletek az összes tagállamban azonnali jogerővel bírnak, nem igényelnek nemzeti jogalkotást, és közvetlen jogi hatással vannak a tagállamok kormányaira. A tagállamok számára tilos a közvetlen joghatás akadályozása.

A rendeletek hatálya a parlamenti törvényekével közel azonos, és az Európai Unió jogi formái között a legnagyobb hatályúak közé tartoznak.

A rendeletek közül példaként említhető a REACH-rendelet, amely az Európai Unióban a vegyi anyagok kezelésére vonatkozó jogszabály. Az EU területén gyártott vagy felhasznált vegyi anyagokra regisztrációs, értékelési, engedélyezési és korlátozási kötelezettségek vonatkoznak.

Irányelvek

Az irányelvek közvetlen jogi hatással bírnak a tagállamok kormányaira. Az irányelvek meghatározzák a politikai célokat és a végrehajtás határidejét, és elfogadásuk után a tagállamoknak a határidőn belül intézkedéseket kell hozniuk a politikai célok eléréséhez. Az intézkedések meghozatalának módja a tagállamokra van bízva, és közvetlenül nem alkalmazandók a vállalatokra vagy magánszemélyekre.

Az irányelvek közül példaként említhető a WEEE és a RoHS irányelvek. A WEEE és a RoHS irányelveket 2003 februárjában hirdették ki és léptették életbe. A WEEE irányelv az elektromos és elektronikai hulladékokkal kapcsolatos EU jogszabály, amelynek célja a hulladék újrahasznosítása és csökkentése. A RoHS irányelv az emberekre és a környezetre gyakorolt hatások elkerülése érdekében meghatározott veszélyes anyagok használatának korlátozására vonatkozó EU jogszabály. Jelenleg tízféle anyag használata korlátozott.

Határozatok

A határozatok közvetlen jogi hatással bírnak bizonyos tagállamok kormányaira, vállalataira és magánszemélyeire. A határozatok egyedi és konkrét intézkedések, és az elfogadásukhoz szükséges jogalkotási eljárás a kezelt politikai területtől függ. A határozatok tartalmazzák az EU jogszabályok, az összehangolt szabványlisták vagy az európai szabványok módosításait.

A határozatok közül példaként említhető a RoHS irányelv alkalmazási kivételeinek bővítése. A RoHS irányelv technikailag helyettesíthetetlen felhasználások esetén engedélyezi a veszélyes anyagok tartalmát.

Ajánlások

Az ajánlásokban az Európai Bizottság világosan kifejezi az elvárást, hogy a tagállamok kormányai, vállalatai és magánszemélyei bizonyos cselekvéseket vagy intézkedéseket hajtsanak végre. Az ajánlásoknak nincs jogi kötelező erejük, de politikai befolyással bírnak. Az ajánlások indirekt hatással rendelkeznek, mivel a tagállamok közötti szükséges jogszabályok megalkotását célozzák.

Vélemények

A vélemények az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament álláspontját fejezik ki egy adott témában. A véleményeknek nincs jogi kötelező erejük.

Összefoglalás: Az EU-tagállamokban való üzleti terjeszkedés esetén forduljon EU-joggal jól ismerős ügyvédhez

Japán jogrendszere a japán alkotmányt helyezi a csúcsra, és hatféle jogi normából áll: alkotmány, egyezmények, törvények, kormányrendeletek, minisztériumi rendeletek és rendeletek. Ezzel szemben az EU jogrendszere három részből áll: elsődleges jog, másodlagos jog és bírói gyakorlat, ami egyszerűbb, mint a japán rendszer.

Japánban kizárólag a nemzeti jogot alkalmazzák. Az EU-ban viszont a tagállamok nemzeti jogán túl létezik az EU által megalkotott és a tagállamok között közös jogot alkalmazó EU-jog is. Az EU-jog elsőbbséget élvez a nemzeti jogokkal szemben, és a tagállamok közötti közös jogalkalmazás is jellemző rá.

Az EU-jogon belül különösen az irányelvek esetében minden tagállam saját nemzeti jogszabályokat hoz. Mivel az egyes tagállamok jogszabályai között eltérések lehetnek, különös figyelmet igényel az irányelvek értelmezése.

Mivel az EU-jog számos ponton eltér a japán jogtól, ha kérdése van, javasoljuk, hogy forduljon szakértőhöz. Ha jogi üzleti partnerre van szüksége, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Monolith Ügyvédi Irodával. A Monolith Ügyvédi Iroda IT területen specializálódott, és olyan területeken nyújt támogatást, mint az IT-jog, szellemi tulajdonjog, hírnévkárosodás kezelése és egyéb területek.

Intézkedéseink bemutatása a Monolit Ügyvédi Irodánál

A Monolit Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szolgáltatások terén rendelkezik gazdag tapasztalattal. A globális üzleti tevékenységek az utóbbi években egyre inkább terjednek, és a szakértői jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk nemzetközi jogi ügyekben nyújt megoldásokat.

A Monolit Ügyvédi Iroda által kezelt területek: Nemzetközi jogi ügyek és külföldi vállalkozások[ja]