Hogyan biztosítsuk az Instagramon történő rágalmazás bizonyítékait? Magyarázat a bíróságon felhasználható bizonyítékok megőrzésének módjáról
A közösségi média elterjedésével a jogellenes cselekmények között a netes bejegyzések által okozott károk száma folyamatosan nő.
A Reiwa 4 (2022) évben módosított “Provider Felelősségkorlátozási Törvény” (jelenleg az “Információáramlás Platformok Kezelésére vonatkozó Törvény”) értelmében új nemperes eljárásokat (non-litigation procedures) vezettek be a sértettek gyorsabb megsegítése érdekében, mint például az “adatközlő információinak felfedésére irányuló kérelmek”, ami növelte azoknak az eseteknek a számát, amikor egyének kártérítést igényelnek.
Az interneten elkövetett emberi jogi sérelmek jogi eljárásokkal történő kezeléséhez “bizonyítékokra” van szükség. Még ha képernyőképet is készítünk bizonyítékként, ha nincs “bizonyító ereje”, akkor nehéz lehet jogi lépéseket tenni, mint például az adatközlő információinak felfedésére irányuló kérelmek.
Ebben a cikkben egy ügyvéd magyarázza el az Instagram esetében – ami a bizonyítékok megőrzése szempontjából különösen nehéznek számít a közösségi médián belül –, hogy milyen pontokra kell figyelni a “bírósági bizonyítékként” elfogadható bizonyítékok megőrzésénél.
Hogyan kezeljük az Instagramon történő rágalmazást és becsületsértést Japánban
Az Instagramon történő rágalmazás és becsületsértés kezelésének fő módszerei a következők:
- Az üzemeltető cégtől kérjük a bejegyzés szerzőjének azonosítását (bejegyzés szerzőjének információinak nyilvánosságra hozatalát), és kérjük a problémás bejegyzés törlését
- Feljelentést teszünk a rendőrségen, és büntetőjogi felelősségre vonást követelünk
- Jogi lépésekről konzultálunk egy ügyvéddel, és kártérítési igényt nyújtunk be
Minden esetben fontos a gyors cselekvés, mivel az Instagram és más közösségi média platformok logjainak megőrzési ideje körülbelül 3 hónap, továbbá a becsületsértés és rágalmazás bűncselekményei magánvádas bűncselekmények, amelyek esetében a feljelentési határidő rövid (a tettes azonosításától számított 6 hónapon belül).
A feladó adatainak nyilvánosságra hozatalát kérő jogi követelmények Japánban
Az „Információáramlási Platformok Kezeléséről szóló Törvény” (hivatalos nevén: „A bizonyos elektronikus kommunikáció útján történő információáramlásból eredő jogok megsértésének kezeléséről szóló törvény”) 5. cikkében meghatározott „feladó adatainak nyilvánosságra hozatalát kérő” eljárás követelményeit ismertetjük.
A jogok nyilvánvaló megsértése Japánban
A jogok megsértésének “nyilvánvalónak” kell lennie, vagyis egyértelműnek kell lennie, hogy a jogellenes cselekmény megvalósult (azaz megfelel a jogellenes cselekmény feltételeinek) és nincs olyan ok, ami megakadályozná annak érvényesülését.
A módosítás előtt a szolgáltatók döntése alapján, szigorúan értelmezve, inkább visszafogott volt a reakció, de a módosítás után a peren kívüli eljárások révén a bíróságok objektív döntése alapján könnyebben elfogadhatóvá vált, ha van rá érvényes indok.
Az alábbiakban a gyakran előforduló jogok megsértésének típusait és azok feltételeit ismertetjük, különös tekintettel a rágalmazásra és becsületsértésre.
- Magánéleti jogok megsértése
Ez a cselekmény a személyes életre vonatkozó információk engedély nélküli felfedését jelenti, ami sérti a személyiségi jogokat a japán alkotmány (日本国憲法) 13. cikkelye alapján, és jogellenes cselekményért való felelősséget von maga után a polgári törvénykönyv (民法) 709. cikkelye szerint.
- Becsületsértő bűncselekmény
Aki nyilvánosan tényeket állít elő és ezzel megsérti egy személy becsületét, függetlenül attól, hogy az állított tények igazak-e vagy sem, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb ötszázezer jen bírsággal sújtható.
Aki egy elhunyt személy becsületét sérti, csak akkor büntethető, ha a sértés hamis tények állításával történt.
（刑法第230条第1項,第2項）
“Nyilvánosan” azt jelenti, hogy nem személyes üzenetek vagy egyéni kommunikáció, hanem olyan SNS-bejegyzések vagy weboldalak fórumai, amelyek széles körben elérhetők és terjedhetnek.
“Tényeket állít elő, függetlenül attól, hogy azok igazak-e vagy sem” azt jelenti, hogy a tények igazságtartalma nem számít, a lényeg az, hogy konkrétan olyan tényeket mutasson be, amelyek megsértik a személy becsületét.
A becsületsértés olyan cselekmény, amely csökkenti az illető társadalmi megítélését.
Ha valaki becsületsértő bejegyzés miatt kéri az elkövető adatainak felfedését, akkor nemcsak azt kell bizonyítania, hogy a bejegyzés jogellenes cselekmény (民法第709条) volt, hanem azt is, hogy a bejegyzés nem igaz vagy nem közérdekű tény, tehát a valóságtartalom védekezése nem áll fenn. (Legfelsőbb Bíróság, 1966. június 23-i ítélet)
- Sértő bűncselekmény
Aki nyilvánosan és tények állítása nélkül megsérti valakinek a méltóságát, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb háromszázezer jen bírsággal, vagy fogva tartással, vagy pénzbírsággal sújtható.
（刑法第231条）
- Hitelrontás és üzleti akadályoztatás bűncselekménye
Aki hamis híresztelések terjesztésével vagy csalárd módszerek alkalmazásával rontja valakinek a hitelét vagy akadályozza annak üzleti tevékenységét, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb ötszázezer jen bírsággal sújtható.
（刑法第233条）
“Hitel” alatt az “egyén vagy jogi személy gazdasági szempontból vett társadalmi megítélését”, azaz a “társadalmi hitelt” értjük, és ennek a hitelnek a csökkentése hamis információk vagy cselekmények révén, amelyek akadályozzák a szakmai tevékenységet.
Jogos indokok (szükségesség igazolása) Japánban
A jogellenes beavatkozásokkal szembeni polgári felelősség (kártérítés, bejegyzések törlése, megelőző intézkedések igénylése) vagy büntetőjogi felelősség érvényesítése érdekében szükséges lehet az érintett személyek adatainak felfedése, amelyhez jogos indokokkal kell rendelkezni.
Azonosított jogsértő információk
A feladó adatainak felfedésére irányuló kérelemhez a következő, bizonyító erejű „jogsértő információkra” van szükség Japánban:
- Rágalmazó vagy becsületsértő bejegyzések tartalma
- A bejegyzés időpontja (HTML forrás)
- URL
- Felhasználói név
Az Instagramon történő bizonyíték megőrzésének kulcsfontosságú pontjairól később ejtünk szót.
Megfelelő eljárások
A “küldő információinak felfedése” kérelmet a szolgáltató szabályainak megfelelően kell kezelni, azonban mivel nehéz az önkéntes együttműködést elérni, szükség van arra, hogy a vádlott (szolgáltató) lakóhelye szerint illetékes bíróságon nepperes eljárást folytassunk.
Instagram esetében szükség van arra, hogy a Tokiói Kerületi Bírósághoz (東京地裁) vagy az áldozat lakóhelye szerinti kerületi bírósághoz nyújtsunk be kérelmet, amely rendelkezik nemzetközi bírósági illetékességgel. Az Instagrammal kapcsolatos dokumentumok kezelése és a gyakorlati megfontolások miatt az ügyvédek általában a Tokiói Kerületi Bíróságot részesítik előnyben.
A vádlott címe esetében, mivel az Instagramnak (Meta cég) nincs japán jogi személye (fióktelepe), az Egyesült Államokbeli fővállalat kaliforniai címét vagy az írországi jogi személy címét kell megadni.
Általában az írországi adatkezelő vállalattal (Meta Platforms Ireland Limited) kell kapcsolatot tartani, ami angol nyelvű dokumentumok készítését és kézbesítését teszi szükségessé.
A “küldő információinak felfedése” nepperes eljárásának menete az alábbi ábrán látható.
Hivatkozás: A Távközlési Minisztérium “Háromféle bírósági rendelkezés létrehozása[ja]” című dokumentuma.
A „meghatározott küldő információk” igénylésének feltételei Japánban
Az adatkezelés tárgyát képező törvény által előírt „küldő információk” típusait és a „meghatározott küldő információk” követelményeit ismertetjük. A „küldő információk” 14 különböző tételt foglalnak magukban, és amennyiben ezeket nyilvánosságra hozzák, a következő elemeknek meg kell felelniük.
【Küldő információk】
- Név
- Lakcím
- Telefonszám
- E-mail cím
- A bejegyzés elküldésekor használt IP-cím és portszám
- A bejegyzés elküldésekor használt internetkapcsolat-szolgáltató felhasználói azonosítója (ID)
- A bejegyzés (jogsértő információ) küldéséhez használt SIM-azonosító szám
- A bejegyzés (jogsértő információ) küldésének dátuma és időpontja (időbélyeg)
【Meghatározott küldő információk】
- A bejelentkezéskor használt IP-cím és portszám
- A bejelentkezéskor használt internetkapcsolat-szolgáltató felhasználói azonosítója (ID)
- A bejelentkezéskor használt SIM-azonosító szám
- A bejelentkezéskor használt SMS telefonszám
- A bejelentkezés dátuma és időpontja
【Küldő információk】
- A szolgáltatók közötti használat-kezelési kód
A 14 tétel közül az 5 tétel (9–13) a „meghatározott küldő információk” kategóriába tartozik, és a „meghatározott küldő információk” igényléséhez a fent említett követelményeken túl az alábbi további követelmények egyikének is teljesülnie kell (az adott szabályzat 3. cikke szerint).
- Amennyiben a szolgáltató nem rendelkezik a „meghatározott küldő információkon” kívüli „küldő információkkal”.
- Amennyiben a szolgáltató rendelkezik a „meghatározott küldő információkon” kívüli „küldő információkkal”, de azok önmagukban nem elegendőek a küldő azonosításához.
- Amennyiben a nyilvánosságra hozott „meghatározott küldő információkon” kívüli „küldő információk” alapján nem lehet a küldőt azonosítani.
Az Instagram bizonyíték megőrzésének kulcsfontosságú pontjai a japán jogrendszerben
Amikor az interneten jogokat sértő cselekmények áldozatává válik valaki, a bizonyítékok hiánya vagy azok “bizonyító erejének” hiánya miatt előfordulhat, hogy a feladó adatainak nyilvánosságra hozatalát célzó kérelem során nem lehet azonosítani a feladót, ami megnehezíti a kártérítési és egyéb intézkedések megtételét.
Ahogy korábban említettük, a naplófájlok tárolási ideje rövid, mindössze 3 hónap, ezért a gyorsaság kiemelten fontos.
Ebben a cikkben az Instagramra, mint az egyik olyan közösségi hálózatra, ahol a bizonyíték megőrzése különösen nehéz, kitérünk a “bírósági bizonyítékként” elfogadható bizonyítékok megőrzésének fontos szempontjaira.
A feladó adatainak nyilvánosságra hozatalára irányuló kérelemhez a következő “jogsértő információk” szükségesek bizonyítékként:
- Rágalmazó vagy becsületsértő bejegyzések tartalma
- A bejegyzés időpontja (HTML forráskód)
- URL
- Felhasználónév
Referencia: A bíróság „Feladó adatainak nyilvánosságra hozatalára irányuló kérelem mintája[ja]”
A jogsértő információkat általában képernyőképek készítésével őrizzük meg, de fontos, hogy a képernyőkép készítésének időpontját is tartalmazza a számítógép.
Alább a lépéseket és a képernyőkép mintáját mutatjuk be (a bíróságon a bizonyítékokat általában két részre osztva nyomtatják ki és nyújtják be).
Az Instagram bejegyzések megőrzésének módszere (IP-cím nyilvánosságra hozatala esetén)
1: Nyissa meg a számítógépet, és a Google Chrome böngészőben nyissa meg az Instagramot
2: Kattintson jobb gombbal a felhasználónév melletti bejegyzés időpontjára (amely „● napja” formában jelenik meg).
3: A megjelenő menüben általában az alján található „Ellenőrzés” opciót választva megjelenik a bejegyzés időpontjának HTML forráskódja
4: Az HTML forráskódban keressen rá a következő részre:
<time class=”x1p4m5qa” datetime=”2024-10-10T10:00:50.000Z” title=”2024年10月10日”>1 napja</time>
Ez jelzi a bejegyzés pontos időpontját, amely azonban a képernyőn nem látható. A jobb gombbal történő kattintás és az „Ellenőrzés” opció választása után ez a rész ki lesz választva és megjelenik. Készítsen képernyőképet úgy, hogy a forráskód ezen része egyértelműen mutassa a bejegyzés időpontját.
Azonban figyelembe kell venni, hogy a forráskód a világidőt (Z) használja, így a megjelenített időhöz +9 órát kell hozzáadni, hogy megkapjuk a japán időt.
Összefoglalás: Az Instagram által okozott károk esetén forduljon ügyvédhez
A fentiekben ismertettük az Instagramon történő jogi sérelmekkel szembeni lehetséges lépéseket és a bizonyítékok megőrzésének kulcsfontosságú pontjait.
Az Instagramhoz hasonló közösségi média platformokon elszenvedett károk esetén gyors és a jogi követelményeknek megfelelő válaszok szükségesek. Az Instagram esetében a felületen nem jelenik meg a posztolás pontos időpontja, így egy egyszerű képernyőkép nem használható bizonyítékként a bíróságon. Ha nem tudja, hogyan őrizze meg megfelelően a bíróság által elfogadott bizonyítékokat, haladéktalanul forduljon ügyvédhez, aki segít a bizonyítékok megfelelő megőrzésében.
Az interneten, így a közösségi médiában bekövetkező jogi sérelmek esetén javasoljuk, hogy magas szakmai kompetenciával rendelkező ügyvédhez forduljon tanácsért.
A Monolith Ügyvédi Iroda által kínált megoldások bemutatása
A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltatást nyújtó iroda, amely gazdag tapasztalattal rendelkezik az IT területén, különösen az internet és a jogi szakma ötvözetében. Napjainkban a neten terjedő rossz hírnév vagy rágalmazás okozta károk “digitális tetoválásként” komoly sérelmeket okozhatnak. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválás” kezelésére. Az alábbi cikkben részletezzük ezeket a megoldásokat.
A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: Digital Tattoo[ja]
Category: IT
