Az AI által generált "hang" szerzői jogi problémát okozhat? (#1 Fejlesztési és tanulási szakasz kiadás)
A generatív AI fejlődésével mára már lehetségessé vált, hogy valós énekesek vagy szinkronszínészek “hangját” könnyedén tanulmányozza és generálja a mesterséges intelligencia. A vállalati szférában is megjelent ez a technológia, legyen szó alkalmazásfejlesztésről, videojáték-készítésről vagy animációk gyártásáról, ahol az AI képes megtanulni és új “hangokat” létrehozni.
Valós énekesek vagy szinkronszínészek “hangjának” generatív AI általi tanulmányoztatása és új “hangok” előállítása szerzői jogi sérelmekhez vagy egyéb illegális cselekményekhez vezethet Japánban.
Valójában e problémával kapcsolatban jelenleg nincs egyértelmű értelmezés. Először is, milyen jogi jogokat képvisel a “hang”, és milyen esetekben jelenthet problémát a szerzői jogok szempontjából?
Ebben a cikkben két részletben fogjuk tárgyalni ezt a kérdést, konkrét felhasználási minták alapján. Az első részben, amelyet most olvas, a generatív AI fejlesztési és tanulási szakaszában felmerülő jogi problémákat ismertetjük. A generálás és felhasználás szakaszában felmerülő jogi kérdéseket Ebben a cikkben (#2 Generálás és felhasználás szakasza)[ja] tárgyaljuk. Kérjük, olvassa el mindkét részt.
A hang „szó” körüli három jogi jog
Milyen jogi jogokkal rendelkezik az emberi „hang”? Ennek a kérdésnek a megvitatásakor két szempontot kell figyelembe vennünk a „hang” tekintetében.
- Mit mond a hang,
- Milyen hangon beszél a hang
Vagyis az első a hang „tartalmának” kérdése, a második pedig a hang „hangjának” kérdésére bontható le.
Például, ha különböző szinkronszínészek mondják el ugyanazt a „Jó reggelt” köszönést, az első esetben a tartalom ugyanaz, de a második esetben a hang eltérő.
Ezeket a szempontokat figyelembe véve, a jelenlegi jogszabályok alapján az emberi „hang” esetében a következő három jogi jog létezhet.
| ① Szerzői jog | A hang „tartalmára” vonatkozhat |
| ② Szerzői joghoz kapcsolódó jogok (korlátozva a előadóművészek jogaira) | A hang „tartalmára” és „hangjára” vonatkozhat |
| ③ Publicitás jog | A hang „hangjára” vonatkozhat |
A szerzői jogról Japánban
A szerzői jog akkor keletkezik, ha az adott hangfelvétel “tartalma” szerzői műnek minősül.
Például, ha egy híres regényt olvasunk fel, a hangfelvételre szerzői jog keletkezhet. Azonban fontos megjegyezni, hogy ilyen esetben a szerzői jog tulajdonosa a regény írója, nem pedig a “hang tulajdonosa = a felolvasó”. Tehát, ha egy generatív AI-t használunk egy híres regény tartalmának felolvasására, a szintetizált hang létrehozása megsértheti a regény írójának szerzői jogait.
Ezzel szemben, ha a hangfelvétel tartalma általános emberek közönséges mindennapi beszélgetését rögzíti, akkor a hangfelvételre nem keletkezik szerzői jog. Ennek oka, hogy a közönséges mindennapi beszélgetés önmagában nem minősül szerzői műnek, és így nem tartozik a szerzői jogi törvény védelme alá.
A szomszédos jogokról Japánban
A szomszédos jogok (korlátozva a előadóművészek jogaira) akkor keletkezhetnek, amikor a hang tartalma olyan művet képez, mint például egy felolvasás esetében.
A fent említett szerzői jogokhoz hasonlóan, ha a hang felolvasást vagy más előadási formát ölt, akkor a felolvasónak szomszédos jogok illethetik meg. Fontos megjegyezni, hogy a szomszédos jogok esetében a jogosult nem a regény írója, hanem maga a felolvasást végző személy.
A japán publicity jogról
A publicity jog (パブリシティ権) egy olyan jog, amelyet a bírói gyakorlat ismer el, és lehetővé teszi egy személy nevének, arcképének és egyéb vonzerejének kizárólagos használatát. Ezt a jogot a legfelsőbb bíróság ítélete (最判H24(2012).2.2) ismerte el.
| ▶︎最判H24(2012).2.2（ピンクレディー事件） ■判示内容 ①A név, arckép stb. önmagában is mint értékelhető tárgy használható, és ②A termék vagy szolgáltatás megkülönböztetésére szolgál, ha a név, arckép stb. hozzá van fűzve, és ③Ha a név, arckép stb. kizárólag a vonzerő kihasználására szolgál, mint például a termék vagy szolgáltatás reklámjaként, akkor a publicity jog megsértése miatt jogellenes cselekménynek minősül ■A vizsgálóbíró magyarázata (A Legfelsőbb Bíróság ítéletmagyarázatai, polgári ügyek, 2012 (felső) 18. oldal) Az itt említett “arckép stb.” magában foglalja a személy azonosítására szolgáló információkat, mint például aláírás, névaláírás, hang, írói álnév, művésznev stb. |
A Pink Lady eset (ピンクレディー事件) alapján a hang is lehet publicity jog tárgya. Ha a hangot egy valós személy, mint például egy hangszínész, színész vagy énekes használja, akinek van vonzereje, akkor a “tartalomtól” függetlenül publicity jog keletkezik. És ha a hangot a Pink Lady esetben megállapított három jogsértési módon használják, akkor az publicity jog megsértésének minősül.
Fejlesztési és tanulási szakaszban alkalmazható három felhasználási minta
Az, hogy egyszerűen azt mondjuk: “hangot generálunk a generatív AI segítségével”, két lépésre bontható:
- Fejlesztési és tanulási szakasz
- Generálási és felhasználási szakasz
Ezeket a lépéseket az AI fejlesztői hajtják végre az első, míg az AI felhasználói a második esetében.
Ha ezeket a folyamatokat ábrázoljuk, az alábbi képet kapjuk:
A fejlesztési és tanulási szakaszban az AI fejlesztők emberi hangokból álló alapadatokat gyűjtenek és tárolnak, majd ezekből tanulási adatkészleteket hoznak létre. Ezután a tanulási adatkészleteket beadják az AI-nak, amely gépi tanulási folyamatokon megy keresztül, és így jön létre a betanított modell. A generálási és felhasználási szakaszban viszont a betanított generatív AI-ba adják be az alapadatokat, és az AI által generált termékeket állítanak elő és használják fel.
A fejlesztési és tanulási szakaszban az alábbi három felhasználási mintát különböztethetjük meg:
- Minta 1: Az AI fejlesztése céljából emberi hangadatok gyűjtése, tárolása, feldolgozása és felhasználása
- Minta 2: Az AI fejlesztéséhez használt tanulási adatkészletek értékesítése vagy nyilvánosságra hozatala
- Minta 3: A generatív AI magának az értékesítése vagy nyilvánosságra hozatala
A következőkben röviden ismertetjük, hogy az egyes felhasználási minták milyen jogi sérelmeket okozhatnak.
1. minta: Az AI fejlesztéséhez szükséges hangadatok gyűjtése, tárolása, feldolgozása és felhasználása
Először is, megmagyarázzuk azokat a jogi kérdéseket, amelyek felmerülhetnek az AI tanításához szükséges emberi hangadatok gyűjtése, tárolása, feldolgozása és felhasználása során.
Kapcsolat a szerzői jogokkal
Az 1. minta használati tevékenysége konkrétan az AI generálására irányuló fejlesztési tevékenységet jelenti. Az AI fejlesztése a szerzői jogi törvény (a továbbiakban törvény) 30. cikk (4) bekezdésének 2. pontjában meghatározott “információelemzés” kategóriába tartozik, így az ehhez szükséges szerzői művek használata alapvetően nem minősül szerzői jogi sérelemnek (30. cikk (4)).
Az előzőekben azonban van egy jelentős kivétel. Ha a tanulási adatkészlet létrehozása során az eredeti adatok kifejezési lényegi jellemzőit tartalmazó AI generált terméket hoznak létre (kifejezési célú használat), akkor a 30. cikk (4) nem alkalmazható, és a használat jogellenes lehet.
Tehát, ha egy adott szinkronszínész jellegzetes hangját reprodukálják vagy tisztelegnek előtte, és más szinkronszínészek hangadatait használják fel, akkor a kifejezési célú használat miatt a tevékenység szerzői jogi sérelemnek minősülhet.
Kapcsolat a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokkal
A szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok tekintetében a 102. cikk értelmében a szerzői jogi rendelkezések, nevezetesen a 30. cikk (4), megfelelően alkalmazandók, így az AI generálás céljából végzett előadások általában nem minősülnek szerzői jogokhoz kapcsolódó jogi sérelemnek.
Kapcsolat a publisztikai jogokkal
A publisztikai jogokkal kapcsolatos kérdések akkor merülnek fel, amikor egy adott híres személy “hangjának” generálására irányuló AI fejlesztést terveznek.
A publisztikai jogok megsértésének megállapításához az úgynevezett Pink Lady esetben ismertetett három típusú jogsértési forma lehet irányadó.
Először is, egy adott híres személy “hangjának” generálására irányuló AI fejlesztési tevékenység önmagában nem felel meg a Pink Lady esetben ismertetett jogsértési formáknak. Azonban, ha a tevékenység célja kizárólag a név, arckép stb. vonzerejének felhasználása, akkor az publisztikai jogok megsértését jelentheti, és jogellenes cselekménynek minősülhet.
A vonzerő felhasználása csak akkor következhet be, ha az AI fejlesztési szakaszában, különösen a tanulási adatkészlet létrehozásakor, a harmadik fél felismeri, hogy a hang a híres személyé. Ha a harmadik fél, aki a vevő, nem ismeri fel, akkor eleve nem jöhet létre vevőcsábítás. Azonban általában az AI fejlesztési szakaszában nincs lehetőség arra, hogy a harmadik fél, aki a vevő, beavatkozzon.
Ezért azt mondhatjuk, hogy a tevékenység aligha minősülhet publisztikai jogok megsértésének.
Minta 2: AI fejlesztéséhez használt tanuló adatkészletek értékesítése és közzététele Japánban
Ebben a részben az AI tanuló adatkészletek értékesítésével és közzétételével kapcsolatos lehetséges jogi sérelmeket tárgyaljuk.
Kapcsolat a szerzői jogokkal
Amennyiben a tanuló adatkészlet tartalmazza az eredeti adatokat változatlan formában vagy enyhén módosított formában, az adatkészlet értékesítése vagy közzététele megsértheti a szerzői jogokat vagy a másodlagos szerzői művek (28. cikk) átruházási jogát (26. cikk 2), illetve a nyilvánossághoz való közvetítés jogát (23. cikk). Ezért a szerzői jog tulajdonosának beleegyezése nélkül végzett tevékenység szerzői jogi sérelmet jelenthet.
Az említett 30. cikk 4 azonban kimondja, hogy “információelemzés céljából” “a szükséges mértékben, bármilyen módszerrel használhatók” az adatok. Ezért, ha az adatok átruházása vagy közzététele az AI generálás céljából történik, és ez a tevékenység a szükséges mértékben marad, akkor nem minősül szerzői jogi sérelemnek.
Kapcsolat a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokkal
A fentiekhez hasonlóan a 102. cikk értelmében a 30. cikk 4 a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokra is alkalmazandó, így az AI generálás céljából használt tanuló adatkészletek értékesítése vagy közzététele alapvetően nem sérti a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokat.
Kapcsolat a publisztikai jogokkal
A tanuló adatkészletek között olyanok is vannak, amelyek tartalmazzák híres személyek hangját úgy, hogy azok lejátszható formában vannak tárolva. Azonban a tanuló adatkészletek általában csak az AI generálás céljából használatosak, és nem tekinthetők olyan esetnek, mint amikor a “Pink Lady eset” legfelsőbb bírósági ítélete szerint a “név, arckép stb. önállóan élvezeti tárgyként használt termékek vagy szolgáltatások” esetében.
Ezért elmondható, hogy az említett felhasználási tevékenység aligha minősül publisztikai jogok megsértésének.
Minta 3: Az AI generálás magának a terméknek az értékesítése és közzététele
Ebben a szakaszban a betanított modellek maguknak az értékesítésével és közzétételével kapcsolatos lehetséges jogi sérelmekről fogunk tájékoztatást nyújtani.
Kapcsolat a szerzői jogokkal
A generatív AI esetében, a tanító adathalmaztól eltérően, nem feltételezhető, hogy a betanított modell tartalmazza az eredeti adatok (szerzői művek) kreatív elemeit. Ezért a generatív AI maga, azaz a betanított modell, nem tekinthető az eredeti adatok másodlagos szerzői művének, így annak közzététele vagy értékesítése nem alkot szerzői jogi sérelmet.
Kapcsolat a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal
A fentiekhez hasonlóan, mivel nem feltételezhető, hogy a betanított modell tartalmazza az eredeti adatok kreatív elemeit, a generatív AI magának az értékesítése és közzététele sem sérti a szerzői joghoz kapcsolódó jogokat.
Kapcsolat a hírnévhez fűződő jogokkal
Az olyan AI, amely képes szabadon és nagy pontossággal előállítani egy adott híresség hangját, egyértelműen nem tartozik a Pink Lady esetben a Legfelsőbb Bíróság által megállapított három sérelmi típus egyikébe sem. Azonban általában az ilyen AI-t az a képesség teszi értékessé, hogy képes egy adott híresség hangját szabadon és nagy pontossággal előállítani, és a vásárlók is általában azért vásárolják meg az adott AI-t, mert képes egy adott híresség hangját előállítani. Ezért az ilyen AI értékesítése magas valószínűséggel minősülhet a hírnévhez fűződő jogok sérelmének, mint a sérelmi típusokhoz hasonló cselekmény.
Összefoglalás: A generatív AI és a szerzői jogok kapcsolatáról szakértői tanácsot kell kérni
Eddig részletesen tárgyaltuk az emberi hang jogi jogait és azokat a problémákat, amelyek felmerülhetnek, amikor ezeket a jogokat használni kívánjuk.
Az emberi hang jogi jogainak kérdésében fontos megkülönböztetni a “tartalmat” és a “hangot”, valamint figyelembe venni a szerzői jogokat, a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokat és a publicitási jogokat. Ebben a részben a fejlesztési és tanulási szakaszra összpontosítottunk, de a következő részben a generálási és felhasználási szakaszról fogunk részletesen beszélni.
Kapcsolódó cikk: Generatív AI és a szerzői jogok: Mikor számít jogi jogsértésnek a hang generálása? (2. rész: A generálás és felhasználás szakasza)[ja]
A Monolith Ügyvédi Iroda által kínált megoldások bemutatása
A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltató, amely gazdag tapasztalattal rendelkezik az IT területén, különösen az internet és a jogi kérdések terén. Az utóbbi években a generatív AI és a szerzői jogok körüli szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kapnak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk szellemi tulajdonnal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
A Monolith Ügyvédi Iroda szakterületei: Különböző vállalatok IT- és szellemi tulajdonjogi ügyei Japánban[ja]
Category: IT
