A japán 'Speciális Készségek' munkavállalási vízum: A célterületek és a munkakörök jogi magyarázata

A Japán vállalatok által tapasztalt súlyos munkaerőhiány kezelésére a japán ‘Be- és Kilépési Menekültügyi Törvény’ (a továbbiakban ‘BeKiMen Törvény’) 2019-ben jelentős módosításon esett át, és létrehozták az új ‘Speciális Készségek’ tartózkodási jogosultságot. Ez a rendszer különösen azon iparágak számára jött létre, ahol nehéz a munkaerő megtalálása, és célja, hogy azonnal bevethető külföldi szakembereket fogadjon be, akik rendelkeznek bizonyos szakértelemmel és készségekkel. A rendszer bevezetése óta folyamatosan nő a jelentősége a japán gazdasági alapok támogatásában, és 2024-ben újabb iparágak kerülnek hozzáadásra a célterületek közé, így a rendszer folyamatosan bővül. A ‘Speciális Készségek’ tartózkodási jogosultság két kategóriára oszlik: ‘Speciális Készségek 1’ és ‘Speciális Készségek 2’. A ‘Speciális Készségek 1’ azokat a külföldieket célozza meg, akik ‘bizonyos mértékű tudást vagy tapasztalatot igénylő munkát végeznek egy adott iparágban’, míg a ‘Speciális Készségek 2’ azokra vonatkozik, akik ‘szakértelmet igénylő munkát végeznek egy adott iparágban’. Ezek közötti különbségek többek között a tartózkodási idő, a családtagok kíséretének lehetősége és a vállalatokra háruló támogatási kötelezettségek terén mutatkoznak. Ebben a cikkben részletesen és átfogóan tárgyaljuk ezt a létfontosságú ‘Speciális Készségek’ rendszert, amely a vállalatok számára elengedhetetlen a külföldi munkavállalók foglalkoztatásakor, beleértve a jogi kereteket, a célzott iparágakat és a konkrét munkaköröket, valamint az alkalmazási eljárásokat a japán vonatkozó jogszabályok alapján.

A „Speciális Készségek” tartózkodási jogosultság jogi keretei Japánban

A külföldiek japánországi munkavállalásának megértéséhez először is alapvető fontosságú a „vízum” és a „tartózkodási jogosultság” közötti különbség pontos megértése. Általában könnyen összekeverhetők, de a vízumot a külföldön található japán nagykövetségek és konzulátusok adják ki, és az illető személy beutazásának megfelelőségét igazoló ajánlólevélként szolgál. Ezzel szemben a tartózkodási jogosultság a Japánban való bizonyos tevékenységek jogi engedélyezését jelenti, amit a japán Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal ad meg. A „Speciális Készségek” éppen ilyen tartózkodási jogosultság.

A japán bevándorlási törvény (Immigration Control and Refugee Recognition Act) a Speciális Készségeket két kategóriába sorolja. Az egyik a „Speciális Készség 1-es típus”, amely olyan külföldi állampolgárokat céloz meg, akik rendelkeznek a szükséges ismeretekkel vagy tapasztalattal ahhoz, hogy bizonyos iparágakban speciális képzés nélkül azonnal el tudjanak látni egy meghatározott szintű munkát. A másik a „Speciális Készség 2-es típus”, amely a hosszú évek gyakorlati tapasztalatával rendelkező, magas szintű szakértelmet igénylő munkakörökben jártas külföldieket célozza, akik esetenként más alkalmazottak irányítására és felügyeletére is képesek. Ezek a készségszintek közötti különbségek alapvető eltéréseket eredményeznek a két csoport jogi státuszában és kezelésében.

A „Speciális Készség 1-es típus” és a „Speciális Készség 2-es típus” rendszereinek összehasonlítása Japánban

A vállalatok számára kiemelten fontos, hogy megértsék a „Speciális Készség 1-es típus” és a „Speciális Készség 2-es típus” közötti rendszerbeli különbségeket, amikor humánerőforrás-stratégiát alakítanak ki. Ezek a különbségek a foglalkoztatás lehetséges időtartamától a családi előírásokon át egészen a letelepedési jog megszerzésének lehetőségéig terjednek.

Először is, jelentős eltérés van a tartózkodási idő tekintetében. A „Speciális Készség 1-es típus” esetében a tartózkodási időt 1 év, 6 hónap vagy 4 hónap elteltével kell megújítani, és a Japánban eltölthető idő összesen legfeljebb 5 évig korlátozódik. Ez a rendszer kifejezetten ideiglenes munkaerőként való szerepvállalást feltételez. Ezzel szemben a „Speciális Készség 2-es típus” esetében, ha folyamatosan megújítják a 3 éves, 1 éves vagy 6 hónapos tartózkodási időt, nincs felső korlátja a tartózkodás hosszának, így a foglalkoztatási viszony fennállása mellett hosszú távon is lehetőség van Japánban dolgozni.

Másodszor, a szükséges készségszint is eltérő. A „Speciális Készség 1-es típus” esetében „megfelelő szintű tudást vagy tapasztalatot” igényelnek, amit az egyes iparágak által meghatározott készségvizsgával lehet igazolni. Ezzel szemben a „Speciális Készség 2-es típus” esetében „szakértői szintű készségeket” kell bizonyítani, amelyeket magasabb szintű készségvizsgák sikeres teljesítésével vagy gyakorlati tapasztalattal lehet igazolni, és gyakran elvárják, hogy a jelölt képes legyen más szakembereket irányítani és felügyelni a munkahelyen.

Harmadszor, a japán nyelvtudás követelményei is különböznek. A „Speciális Készség 1-es típus” megszerzéséhez alapvetően a Japán Nyelvtudás Teszt (JLPT) N4 szintje, vagy a Nemzetközi Kulturális Alapítvány Japán Alapnyelvi Tesztje (JFT-Basic) A2 szintje vagy annál magasabb nyelvtudás szükséges. Azonban, akik sikeresen teljesítették a japán készségfejlesztő program 2-es szintjét, azok számára ez a teszt nem kötelező. Ezzel szemben a „Speciális Készség 2-es típus” esetében, mivel a magas szintű szakmai készségek kerülnek előtérbe, alapvetően nincs nyelvvizsga követelmény. Azonban bizonyos területeken, mint például a halászat vagy a vendéglátás, ahol elengedhetetlen a zökkenőmentes kommunikáció az ügyfelekkel és kollégákkal, gyakorlati szempontból szükség lehet bizonyos szintű japán nyelvtudásra.

Negyedszer, a családtagok kíséretére vonatkozó szabályok döntően különböznek. A „Speciális Készség 1-es típus” tartózkodási jogosultsággal rendelkezők esetében alapvetően nem engedélyezett a házastárs vagy a gyerekek Japánba hozatala. Ezzel szemben a „Speciális Készség 2-es típus” jogosultsággal rendelkezők bizonyos követelmények teljesítése esetén képesek lehetnek a házastársukat és gyerekeiket „családi tartózkodás” jogosultsággal Japánba kísérni.

Ötödször, a befogadó intézmények, azaz a vállalatok által nyújtandó támogatás kötelezettsége is eltérő. A „Speciális Készség 1-es típus” külföldi munkavállalóit fogadó vállalatok jogilag kötelesek részletes „1-es típusú Speciális Készség külföldi munkavállalói támogatási tervet” kidolgozni és végrehajtani, amely magában foglalja a lakhatás biztosítását és a japán nyelvtanulási lehetőségek nyújtását. Ezzel szemben a „Speciális Készség 2-es típus” külföldi munkavállalói esetében, mivel az életalapjuk Japánban stabilabbnak tekinthető, a vállalatoknak nincs ilyen átfogó támogatási kötelezettségük.

Végül, a letelepedési jog megszerzésére való kérelmezésre gyakorolt hatás is különbözik. A japán letelepedési jog megszerzéséhez alapvetően több mint 10 éves tartózkodási idő szükséges, de a „Speciális Készség 1-es típus” keretében eltöltött idő nem számít bele ebbe az időszakba. Ezzel szemben a „Speciális Készség 2-es típus” keretében eltöltött idő beszámít, így megnyílik a lehetőség a jövőbeni letelepedési jog megszerzésére.

Ezek a rendszerbeli különbségek tükrözik a japán kormány világos politikai szándékát. A „Speciális Készség 1-es típus” erősen időszakos munkaerő-bevándorlási rendszer jellegű, amely a rövid távú munkaerőhiány pótlására szolgál, míg a „Speciális Készség 2-es típus” a magas szintű készségekkel rendelkező személyek hosszú távú japán társadalomba való befogadását és letelepedését ösztönző komoly bevándorlási politika részeként értelmezhető. Így a vállalatok számára nem csupán egy egyszerű toborzási eljárás kérdése, hogy melyik képesítéssel fogadnak be munkaerőt, hanem egy hosszú távú emberi erőforrás-stratégia és üzleti folytonossági terv részét képező fontos menedzsment döntés.

Az „Speciális készség 1. típus” és a „Speciális készség 2. típus” összehasonlító táblázata

A Japánban foglalkoztatott külföldi munkavállalók által vállalható iparágak és munkakörök

A Japánban speciális szakértelemmel rendelkező külföldi munkavállalók által vállalható iparágak és konkrét munkakörök szigorúan meghatározottak a “Bevándorlási és Menekültügyi Törvény melléklete I. számú 2. táblázatában található speciális szakértelemre vonatkozó szakasz alján található iparági területeket meghatározó minisztériumi rendelet” alapján. Az egyes területeket az adott üzletágat felügyelő minisztériumok ellenőrzik, és a vállalatoknak pontosan meg kell érteniük, hogy saját üzletáguk mely területekre terjed ki, és milyen munkaköröket engedélyeznek számukra.

Ez a rendszer az egyes iparágak jellegzetességeinek megfelelő rugalmas, mégis szigorú alkalmazásáról ismert. Az egyes területeket felügyelő minisztériumok részletes szabályokat állapítanak meg, amelyeket “működési irányelveknek” neveznek, és különleges követelményeket (például bizonyos üzleti engedélyek meglétét vagy ipari szervezetekhez való csatlakozást) írnak elő a fogadó vállalatok számára. Emiatt a vállalatoknak nem csak az bevándorlási törvényt, hanem az általuk képviselt iparág működési irányelveit is be kell tartaniuk. Például, ha egy vállalat több üzleti egységet működtet, mint például az építőipar, az élelmiszeripar vagy a szállítás, akkor minden egyes egységnek különböző minisztériumok, mint például a Közlekedési, Infrastrukturális és Turisztikai Minisztérium vagy a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium által meghatározott teljesen eltérő szabályozási rendszereket kell követnie. Ez a decentralizált szabályozási struktúra bonyolítja a compliance-t, és szükségessé teszi a szakmai jogi tanácsadást.

Alább ismertetjük a Speciális Szakértelem 1-es típusába tartozó összes 16 területet, valamint az egyes területeken a Speciális Szakértelem 2-es típusú munkavállalók fogadásának lehetőségét, és a megengedett főbb munkaköröket.

1. Ápolási terület
   • Felügyeleti minisztérium: Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium
   • Speciális Szakértelem 2-es típus: Nem érintett
   • Munkakörök: A felhasználók fizikai és mentális állapotának megfelelő testi ápolás (fürdetés, étkezés, személyi higiénia segítése stb.) és a hozzá kapcsolódó támogató tevékenységek. A meghatározott képzések és gyakorlati tapasztalatok megléte esetén a látogatási szolgáltatásokban is részt vehet.
2. Épülettisztítási terület
   • Felügyeleti minisztérium: Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium
   • Speciális Szakértelem 2-es típus: Érintett
   • Munkakörök: Az épületek belső tisztítása. A fogadó intézményeknek rendelkezniük kell a Japán “Épületek higiénikus környezetének biztosításáról szóló törvény” alapján az épülettisztítási tevékenységek regisztrációjával.
3. Ipari termékek gyártási területe
   • Felügyeleti minisztérium: Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium
   • Speciális Szakértelem 2-es típus: Érintett
   • Munkakörök: “Gépi fémfeldolgozás”, “Elektromos és elektronikus berendezések összeszerelése”, “Fémfelület-kezelés” és további 10 munkakörbe sorolva, ahol a megadott gyártási munkákat végzik.
4. Építőipari terület
   • Felügyeleti minisztérium: Közlekedési, Infrastrukturális és Turisztikai Minisztérium
   • Speciális Szakértelem 2-es típus: Érintett
   • Munkakörök: “Zsaluzás”, “Vakolás”, “Magasépítés” és számos más munkakör közül választhatnak. A fogadó intézményeknek rendelkezniük kell a Japán “Építőipari törvény” alapján a szükséges engedélyekkel.
5. Hajógyártási és hajóipari terület
   • Felügyeleti minisztérium: Közlekedési, Infrastrukturális és Turisztikai Minisztérium
   • Speciális Szakértelem 2-es típus: Érintett
   • Munkakörök: “Hegesztés”, “Festés”, “Vasipari munkák” és egyéb hajók vagy hajóipari gépek gyártásával és javításával kapcsolatos munkák.
6. Autószerelési terület
   • Felügyeleti minisztérium: Közlekedési, Infrastrukturális és Turisztikai Minisztérium
   • Speciális Szakértelem 2-es típus: Érintett
   • Munkakörök: Az autók napi karbantartása, rendszeres ellenőrzése, szétszerelése és javítása. A fogadó intézményeknek rendelkezniük kell a Japán “Úti közlekedési járművek törvénye” alapján a helyi közlekedési hivatal által kiadott tanúsítvánnyal (tanúsított műhely).
7. Légi közlekedési terület
   • Felügyeleti minisztérium: Közlekedési, Infrastrukturális és Turisztikai Minisztérium
   • Speciális Szakértelem 2-es típus: Érintett
   • Munkakörök: Két fő munkakörbe sorolva: “Repülőtéri földi kiszolgálás (földi mozgás támogatás, csomag- és áruforgalom kezelése stb.)” és “Repülőgép karbantartás (a géptest, felszerelések stb. karbantartása)”.
8. Szálláshelyi terület
   • Felügyeleti minisztérium: Közlekedési, Infrastrukturális és Turisztikai Minisztérium
   • Speciális Szakértelem 2-es típus: Érintett
   • Munkakörök: A recepció, tervezés és PR, vendéglátás, éttermi szolgáltatások és egyéb szálláshelyi szolgáltatások általános munkái.
9. Mezőgazdasági terület
   • Felügyeleti minisztérium: Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium
   • Speciális Szakértelem 2-es típus: Érintett
   • Munkakörök: “Általános művelő mezőgazdaság (termesztési menedzsment, mezőgazdasági termékek gyűjtése és válogatása stb.)” és “Általános állattenyésztés (állatgondozás, állati termékek gyűjtése és válogatása stb.)” két fő kategóriára osztható. Ebben a területen a közvetlen foglalkoztatás mellett a munkaerő-kölcsönzés is megengedett.
10. Halászati terület
    • Felügyeleti minisztérium: Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium
    • Speciális Szakértelem 2-es típus: Érintett
    • Munkakörök: “Halászat (halászeszközök készítése és javítása, vízi élőlények fogása stb.)” és “Akvakultúra (tenyésztési anyagok kezelése, nevelési menedzsment stb.)” két fő munkakörbe sorolva. A mezőgazdasági területhez hasonlóan itt is megengedett a munkaerő-kölcsönzés.
11. Élelmiszeripari terület
    • Felügyeleti minisztérium: Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium
    • Speciális Szakértelem 2-es típus: Érintett
    • Munkakörök: Az alkoholos italok kivételével az élelmiszerek gyártása és feldolgozása, valamint a biztonság és higiénia kezelése, az élelmiszeripar általános munkái.
12. Vendéglátóipari terület
    • Felügyeleti minisztérium: Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium
    • Speciális Szakértelem 2-es típus: Érintett
    • Munkakörök: Az ételek elkészítése, vendéglátás, üzletvezetés és egyéb vendéglátóipari munkák.
13. Autószállítási terület
    • Felügyeleti minisztérium: Közlekedési, Infrastrukturális és Turisztikai Minisztérium
    • Speciális Szakértelem 2-es típus: Nem érintett
    • Munkakörök: 2024-ben hozzáadott terület, ahol “teherautó-vezető”, “buszvezető”, “taxivezető” munkakörökben lehet dolgozni.
14. Vasúti terület
    • Felügyeleti minisztérium: Közlekedési, Infrastrukturális és Turisztikai Minisztérium
    • Speciális Szakértelem 2-es típus: Nem érintett
    • Munkakörök: 2024-ben hozzáadott terület, ahol “pályakarbantartás”, “elektromos berendezések karbantartása”, “járműkarbantartás”, “közlekedési személyzet (állomási személyzet, kalauz stb.)” munkakörökben lehet dolgozni.
15. Erdészeti terület
    • Felügyeleti minisztérium: Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium
    • Speciális Szakértelem 2-es típus: Nem érintett
    • Munkakörök: 2024-ben hozzáadott terület, ahol “erdőgazdálkodás”, “nyersanyag-termelés” és egyéb munkakörökben lehet dolgozni.
16. Faipari terület
    • Felügyeleti minisztérium: Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium
    • Speciális Szakértelem 2-es típus: Nem érintett
    • Munkakörök: 2024-ben hozzáadott terület, ahol a fűrészüzemekben vagy a rétegelt lemez gyártásában a faanyagok feldolgozásával kapcsolatos munkakörökben lehet dolgozni.

A fogadó intézményekre (különleges szakértelemmel rendelkező személyeket foglalkoztató intézmények) vonatkozó jogi követelmények Japánban

A különleges szakértelemmel rendelkező külföldieket fogadó vállalatok (jogi szempontból “különleges szakértelemmel rendelkező személyeket foglalkoztató intézményeknek” nevezik őket) kötelesek betartani a számos jogi követelményt, amelyeket a japán “Különleges Szakértelemmel Rendelkező Munkavállalók Foglalkoztatási Szerződéseire és az Első Típusú Különleges Szakértelemmel Rendelkező Külföldiek Támogatási Tervére vonatkozó Minisztériumi Rendelkezések” írnak elő. Ezek a követelmények a külföldi munkavállalók megfelelő munkakörülményeinek és életkörülményeinek védelmét szolgálják, és szigorúan vizsgálják a vállalatok compliance rendszerét.

Először is, a munkaszerződés tartalmát szigorúan ellenőrzik. Különösen a fizetés összegét illetően abszolút feltétel, hogy az azonos munkakörben dolgozó japán munkavállalók fizetésével egyenértékű vagy annál magasabb legyen. Ez egy fontos szabályozás, amely megakadályozza, hogy a külföldieket olcsó munkaerőként használják fel.

Ezt követően a vállalatok saját alkalmasságát is megkövetelik. Szükséges, hogy az elmúlt öt évben ne legyenek súlyos jogsértések az bevándorlási törvény vagy a munkaügyi jogszabályok terén, valamint hogy rendelkezzenek a munkaszerződés stabil teljesítéséhez szükséges üzleti alapokkal.

Különösen fontos az első típusú különleges szakértelemmel rendelkező külföldiek támogatási rendszerének kiépítése. A fogadó intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a külföldiek stabilan és zökkenőmentesen tevékenykedhessenek Japánban, ehhez “Első Típusú Különleges Szakértelemmel Rendelkező Külföldiek Támogatási Tervet” kell készíteniük és őszintén végre kell hajtaniuk. E terv tartalmazza az ① érkezés előtti életvezetési útmutatás nyújtását, ② a repülőtérre és egyéb helyekre történő transzfer szolgáltatást a be- és kilépéskor, ③ a lakhatás biztosításában való segítségnyújtást, ④ az életvezetési orientáció lebonyolítását, ⑤ a hivatalos eljárásokban való kíséretet, ⑥ a japán nyelvtanulási lehetőségek biztosítását, ⑦ a konzultációkra és panaszokra való reagálást, ⑧ a japánokkal való kapcsolatépítés elősegítését, és ezek a kötelező támogatások tíz pontban foglalhatók össze. Ezek a támogatási kötelezettségek túlmutatnak a munkáltatói felelősségen, és a külföldiek japán társadalomba való integrációját átfogóan támogatják, egyfajta gyámsági szerepet róva a vállalatokra. Emiatt a vállalatoknak megfelelő menedzsment költségeket és szakértelmet kell biztosítaniuk.

Azok számára, akik számára nehéz a támogatási kötelezettségek saját erőből történő teljesítése, lehetőség van arra, hogy a támogatási terv teljes végrehajtását egy “regisztrált támogató intézményre” bízzák, amelyet a Bevándorlási Hivatal vezetője regisztrált. A kis- és középvállalkozások számára, amelyek nem rendelkeznek elegendő erőforrással a támogatási rendszer saját kiépítéséhez, ez a rendszer hatékony stratégiát jelenthet.

Végül, minden fogadó intézmény számára kötelező, hogy csatlakozzon az adott iparágat felügyelő minisztérium által létrehozott “tanácskozási testülethez”. Ez a tanácskozási testület az információcsere és a jogszabályok betartásának előmozdítása céljából működik, és a különleges szakértelemmel rendelkező külföldiek fogadásának elengedhetetlen feltétele a csatlakozás.

Alkalmazás előtti kérelmezési eljárások: Gyakorlati útmutató Japánban

Amikor egy vállalat Japánban újonnan szeretne külföldön tartózkodó személyt speciális szaktudással rendelkező munkavállalóként foglalkoztatni, a leggyakoribb eljárás a “Tartózkodási Jogosultság Igazolásának (Certificate of Eligibility: COE)” kiadására irányuló kérelem benyújtása. Ebben az eljárásban a vállalat előkészületei és a jogszabályoknak való megfelelés kulcsfontosságúak a siker szempontjából.

Az eljárás első lépése, hogy a külföldi személlyel megkötik a speciális szaktudásra vonatkozó foglalkoztatási szerződést, és az 1-es típusú speciális szaktudás esetében kidolgozzák az 1-es típusú speciális szaktudású külföldiek támogatási tervét. Miután ezek az előkészületek megtörténtek, a fogadó intézmény kérelmezőként eljárva benyújtja a COE kiadására irányuló kérelmet a vállalat székhelye szerint illetékes regionális bevándorlási hivatalhoz.

A kérelem benyújtását követően a bevándorlási hivatal elvégzi az ellenőrzést. A szokásos ellenőrzési időszak körülbelül egy hónaptól három hónapig terjedhet, de a kérelmek csúcsidőszakában további időre is szükség lehet. Az ellenőrzés során nemcsak a külföldi személy alkalmasságát vizsgálják meg, hanem a fogadó intézmény gazdálkodási helyzetét, adó- és társadalombiztosítási járulékfizetési helyzetét, valamint a munkajogi előírások betartását is szigorúan ellenőrzik. Tehát a COE kiadására irányuló kérelem a vállalat saját kormányzati és megfelelési rendszerének próbája is egyben.

Ha a COE-t kiadják az ellenőrzés után, a fogadó intézmény elküldi azt a külföldön tartózkodó kérelmezőnek. A kérelmező ezt követően benyújtja a COE-t a helyi japán nagykövetségre vagy konzulátusra, és vízum kiadását kérelmezi. A vízum kiadása után a kérelmező Japánba utazhat. Fontos megjegyezni, hogy a COE érvényességi ideje a kiadástól számított három hónap. A kérelmezőnek ezen időszakon belül kell befejeznie a Japánba történő belépési kérelmét.

A kérelmezési eljárás során számos különböző dokumentumot kell benyújtani, ezért alapos előkészítés szükséges. A benyújtandó dokumentumokat nagyjából két csoportra lehet osztani: amiket a fogadó intézménynek, és amiket a kérelmezőnek kell előkészítenie.

• A fogadó intézmény által előkészítendő fő dokumentumok
  • Tartózkodási Jogosultság Igazolásának kiadására irányuló kérelem
  • A speciális szaktudású munkavállalókat foglalkoztató intézmény áttekintése
  • Bejegyzési adatok igazolása
  • Mérlegdokumentumok másolata
  • Munkabiztosítási, társadalombiztosítási, állami és helyi adók befizetését igazoló dokumentumok
  • A speciális szaktudásra vonatkozó foglalkoztatási szerződés másolata
  • A foglalkoztatási feltételek dokumentumának másolata
  • 1-es típusú speciális szaktudású külföldiek támogatási tervének másolata (1-es típus esetén)
• A kérelmező által előkészítendő fő dokumentumok
  • Passzfénykép
  • A szaktudás szintjét igazoló dokumentumok (szakmai vizsgák sikeres teljesítését igazoló dokumentumok stb.)
  • A japán nyelvtudás szintjét igazoló dokumentumok (japán nyelvvizsga sikeres teljesítését igazoló dokumentumok stb.)
  • Egészségügyi vizsgálati lap

Ezen dokumentumok formátumai és részletes listája elérhető a Japán Bevándorlási Hivatalának weboldalán. A vállalati felelősök számára elengedhetetlen, hogy folyamatosan tájékozódjanak a legfrissebb információkról.

Forrás: Speciális szaktudásra vonatkozó kérelmek és bejelentések formanyomtatványainak listája

Forrás: Speciális Szaktudás Útmutató – Azoknak a vállalkozásoknak, akik speciális szaktudású külföldi munkavállalók foglalkoztatását tervezik

Összefoglalás

A Speciális Szakértelem Rendszere (特定技能制度) elengedhetetlen jogi keretet biztosít a japán iparágak által tapasztalt strukturális munkaerőhiány kezelésére. Azonban annak alkalmazása rendkívül szakmai és összetett, és a vállalatokra nemcsak az Bevándorlási Törvény (入管法), hanem az egyes iparágakat felügyelő minisztériumok által meghatározott részletes működési irányelvek betartása, valamint a Speciális Szakértelem 1-es típusú (特定技能１号) külföldi munkavállalók széleskörű támogatására vonatkozó kötelezettségek is hárulnak. Ezeknek a jogi követelményeknek a pontos megértése és megfelelő teljesítése a kulcsa annak, hogy a vállalatok megőrizzék a megfelelőséget és stabilan biztosítsák a kiváló munkaerőt. A vállalatoknak ezt a rendszert nem csupán munkaerő-biztosítási eszközként kell kezelniük, hanem hosszú távú perspektívából megközelített stratégiai HR és jogi kihívásként is.

A Monolith Jogügyi Iroda rendelkezik mélyreható ismeretekkel és gazdag tapasztalattal a japán bevándorlási jog, munkajog és vállalati jog minden területén. Számos belföldi és külföldi ügyfél számára vezettünk sikerre bonyolult jogi eljárásokat, beleértve a külföldi munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatosakat, mint például a Speciális Szakértelem Rendszere. Irodánkban több olyan szakértő is dolgozik, akik nemcsak a japán ügyvédi képesítéssel rendelkeznek, hanem külföldi jogi képesítésekkel is, és angolul beszélnek, így képesek vagyunk akadálymentesen kezelni a nemzetközi üzleti környezetben működő vállalatok egyedi igényeit. Amennyiben a Speciális Szakértelemmel rendelkező külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban tanácsra van szüksége, forduljon bizalommal hozzánk.