Mikor és miért utasítja el egy ügyet egy ügyvéd? Egy ügyvéd magyarázza

Talán Ön is gondolt már arra, hogy jogi problémája esetén forduljon ügyvédhez.

Az ügyvédek azonban nem kötelesek minden konzultációt elfogadni, és előfordulhat, hogy végül elutasítják az ügyet.

De vajon milyen esetekben és milyen okokból utasítja el az ügyvéd az ügyet? Ebben a cikkben bemutatjuk azokat az eseteket, amikor az ügyvéd elutasíthatja az ügyet, és azt is, hogy mire kell figyelnie az ügyfélnek, amikor ügyvédhez fordul.

Ügyvédek és az “elfogadási kötelezettség”

Először is, az ügyvédeknek nincs semmilyen kötelezettségük elfogadni a rájuk bízott ügyeket. Az ügyvédeknek joga van választani, milyen munkát vállalnak el.

Orvosok esetében, a Japán Orvosi Törvény (japán Orvosi Törvény) 19. cikkének 1. bekezdése kimondja, hogy “az orvosi gyakorlatban részt vevő orvosnak, ha van igény a vizsgálatra és kezelésre, és nincs jogos ok a visszautasításra, nem szabad ezt megtagadnia”. Az adminisztratív jogászok esetében az Adminisztratív Jogász Törvény (japán Adminisztratív Jogász Törvény) 11. cikke kimondja, hogy “az adminisztratív jogászoknak, ha nincs jogos ok a visszautasításra, nem szabad visszautasítaniuk a kérést”.

Azonban sem a Japán Ügyvédi Törvényben[ja], sem az Ügyvédi Alapvető Szabályzatban (japán Ügyvédi Etika)[ja] nincs kimondva, hogy “az ügyvédnek nem szabad visszautasítania a kérést”.

Miért van az, hogy az ügyvédeknek megengedett az ügyek visszautasítása? A válasz egyszerű: ez a megközelítés a megbízók érdekeit szolgálja a legjobban.

Nézzük meg, milyen esetekben utasíthatja vissza az ügyvéd az ügyet.

Az ügyvédek által elutasított ügyek és azok indokai

A jogi problémák megoldása sok időt és pénzt igényel. Ezért nem célszerű gondolkodás nélkül elfogadni minden megbízást, mert ez végül csak további terhet róhat a megbízóra.

Az ügyvéd elutasítása nem azt jelenti, hogy visszautasítja a megbízót. Ha úgy ítéli meg, hogy nehéz lenne a megbízó érdekeit szolgálni, akkor a megbízó érdekében elutasíthatja a megbízást. Az alábbiakban bemutatjuk azokat az eseteket, amikor az ügyvéd elutasítja az ügyet.

Eset 1. Nem tartozik a tevékenységi körbe

Ha az ügyvédnek kevés tapasztalata van a kért jogterületen, vagy az egyáltalán nem tartozik a tevékenységi körébe, akkor általában elutasítja az ügyet, ami az ügyvéd józan eszét tükrözi. Minden ügyvédnek és jogi irodának vannak saját specializációi. Kevesen vannak azok az ügyvédek és jogi irodák, akik minden jogi problémára megoldást tudnak adni.

A kevés tapasztalattal rendelkező területeken történő kérések elutasítása azért is előfordulhat, mert lehet, hogy mások jobban képesek megoldani a problémát.

Például a Monolith Jogász Iroda egy IT és internetes üzleti tevékenységre specializálódott jogi iroda. Ha a weboldalunkon a “Kezelt területek” gombra kattint, megnyílik a “Kezelt területek listája”, ahol megtalálható az “IT és startup vállalati jog”, “Különböző vállalatok IT és szellemi tulajdonjogi ügyei” és a “Hírnév károsítás elleni védekezés”. Ha a “További részletek” gombra kattint, megismerheti a részletes szolgáltatásainkat.

Hivatkozás: Monolith Jogász Iroda kezelt területei[ja]

Minden jogi iroda weboldalán található ilyen típusú információ a kezelt területekről, így könnyen megtudhatja, hogy az Ön által kért szolgáltatást nyújtják-e.

Például, ha a Monolith Jogász Irodához, amely IT és internetes üzleti tevékenységre specializálódott, válási vagy közlekedési baleseti tanácsot kér, valószínűleg csak általános tanácsot tudnak adni. A válás és a közlekedési balesetek területén sok tapasztalt ügyvéd és jogi iroda van, ezért javasoljuk, hogy ezekkel a területekkel foglalkozó ügyvédekhez vagy jogi irodákhoz forduljon.

Másrészről, az “IT és startup vállalati jog”, “Különböző vállalatok IT és szellemi tulajdonjogi ügyei” és a “Hírnév károsítás elleni védekezés” területeken szükség van magas szintű és szakmai IT ismeretekre, és lehet, hogy azok az ügyvédek vagy jogi irodák, akik nem foglalkoznak ezzel a területtel, nem tudnak megfelelő megoldást találni. Mivel kevés olyan jogi iroda van, amely megérti az IT-t és az üzleti tevékenységet, előfordulhat, hogy az ügyet elutasítják, mert az nem tartozik a tevékenységi körükbe.

2. eset: Költségvetési csőd

Úgy tűnik, hogy ha magas a költségvetési csődbe jutás kockázata, gyakran elutasítják a megbízást. Ha az adott ügyben várhatóan behajtható összeget összehasonlítjuk az ügyvédi költségekkel, és az utóbbi magasabb, akkor a megbízónak nincs pénzügyi előnye. Ebben az esetben előfordulhat, hogy elutasítják a megbízást.

Mégis, vannak olyan megbízók, akik ezt elfogadják. Ha a cél a károkozó társadalmi megbüntetése, akkor vannak olyan megbízók, akik számára a pénzügyi előny nem számít, és ha egy vállalatról van szó, akkor előfordulhat, hogy nem bánják a jelenlegi ügy költségeit, mert a jövőt nézik. Vannak olyan megbízók is, akiknek vannak ideológiai elveik, amelyeket nem hajlandóak feladni, és mindent megtesznek a végéig.

Ha azt mondják, hogy van költségvetési csődbe jutás kockázata, akkor kérjük, konzultáljon alaposan az ügyvéddel. Kérjen előzetes, konkrét tájékoztatást a kilátásokról, és ha még mindig ragaszkodik hozzá, akkor próbálkozzon a megbízással.

Eset 3. Nincs nyerési esély

Ügyvéd és megbízó között jelentős különbségek lehetnek a jogi ismeretekben és a problémákra adott nézőpontban. Ha a konzultáció jogi kérdés, az ügyvédnek jogi szempontból kell eldöntenie, hogy megoldható-e a probléma. Ezért, bár a megbízó számára a probléma bonyolultnak tűnhet, az ügyvéd számára a megoldás könnyűnek tűnhet.

Azonban az ellenkezője is igaz lehet. Lehet, hogy a megbízó számára egyszerűnek tűnő ügyek jogilag megoldhatatlanok. Ebben az esetben az ügyvédnek el kell utasítania a megbízást.

Ha az ügyvéd elfogadja a megbízást, és pereskedik vagy tárgyal az ellenféllel, de úgy tűnik, hogy nincs esély a győzelemre, akkor valószínű, hogy elutasítják az ügyet. Ha már eleve tudjuk, hogy veszíteni fogunk, és mégis perbe fogunk, akkor ez jogtalan pereskedésnek minősülhet. Azonban, ha a megbízó a vádlott (azaz a beperelt fél), akkor még akkor is, ha veszíteni fog, az ügyvéd elfogadhatja a megbízást azzal a céllal, hogy minimalizálja a kárt, például egy a felperes követelésénél kedvezőbb “megállapodás” révén.

A kilátásokat az ügyvéd képességei, tapasztalatai és személyisége is befolyásolhatják, ezért fontos, hogy konzultáljon az ügyvéddel. Amikor egy ügyet elfogadnak, általában előleget kell fizetni, ezért óvatosnak kell lenni azokkal az ügyvédekkel, akik még nyerési esély nélküli ügyeket is elfogadnak csak az előleg miatt.

Továbbá, ha olyan ügyeket kezelnek, amelyeket csak ügyvédek fogadhatnak el, és ezt más szakmák vagy szolgáltatók, akiknek nincs ügyvédi képesítésük, végzik, akkor ez illegális nem-ügyvédi tevékenységnek minősül. A nem-ügyvédi tevékenységről részletesen tájékoztatunk a következő cikkben.

Kapcsolódó cikk: Hol kezdődik a nem-ügyvédi tevékenység? Magyarázat a jogi tevékenységekre, amelyeket csak ügyvédek végezhetnek[ja]

Eset 4. Érdekellentét

Az ügyvéd nem fogadhat el olyan megbízást, amelyben az ügyfél érdekei ellentétesek a másik ügyfél érdekeivel. Ezt “érdekellentétnek” nevezzük, és azt az Ügyvédi Törvény 25. cikke és az Ügyvédi Alapfeladatok szabályzata tiltja. Nem fogadhat el ügyeket olyan személyektől, akiknek érdekei ellentétesek. Tipikusan ez olyan esetekben fordul elő, amikor az ügyvéd mindkét fél képviseletét látja el.

Ügyvédi Törvény 25. cikk
Az ügyvéd nem láthatja el feladatait az alábbi ügyekben. Azonban a harmadik és kilencedik pontban említett ügyekben, ha a megbízó hozzájárul, ez nem vonatkozik rá.
1. Az ügyben, amelyben az ügyfél elfogadta a másik fél javaslatát, vagy elfogadta a megbízást
2. Az ügyben, amelyben a másik fél javaslatát elfogadta, és a javaslat mértéke és módja bizalmi kapcsolaton alapul
3. Más ügy, amelyet a megbízó másik fele kért
(továbbiakban elhagyva)

Például, ha egy ügyvéd már foglalkozott A úr perével, vagy korábban már foglalkozott vele, nem fogadhatja el B úr perét A ellen. Az ügyvéd ismeri A úr titkait, és ha ezeket felhasználva peres eljárást indítanak, A úr bajba kerül.

Az érdekellentétnek minősülő cselekmények köre valójában sokkal szélesebb és bonyolultabb, és az ügyvéd ezt figyelembe véve dönti el, hogy elfogadja-e a megbízást.

Ez az érdekellentét tilalma ugyanúgy vonatkozik azonos irodában dolgozó ügyvédekre is (Ügyvédi Alapfeladatok szabályzata 57. cikk). Például, ha a Monolith Ügyvédi Iroda egyik ügyvédje már fogadott el konzultációt A úrtól, az iroda másik ügyvédje nem fogadhatja el B úr konzultációját, aki A ellen van, mert ez érdekellentétet jelent, és ez tilos. Ebben az esetben a jogi konzultáció elfogadása is tilos, és nem hallgathatja meg a konzultációt.

Ez összefügg a titoktartási kötelezettséggel is, amit korábban már tárgyaltunk, és amely az ügyvédre vonatkozik az ügyvédi irodán belül.

Kapcsolódó cikk: Mi az ügyvéd titoktartási kötelezettsége? A titoktartási kötelezettség kivételeinek és büntetésének ismertetése[ja]

5. eset: A megbízóval való bizalmi viszony

Ha a beszélgetés során úgy érzi, hogy a megbízó nem érdemli meg a bizalmat, az ügyvéd nem fogja elfogadni a megbízást. A peres eljárás a megbízó és az ügyvéd közötti közös munka. Ha kölcsönös bizalmatlanság van, nem várható jó eredmény.

Az ügyvéd és a megbízó közötti bizalmi viszony kialakítása érdekében fontos, hogy az ügyvédnek ne hazudjunk a konzultáció során. Ha az ügyvédhez fordulunk tanácsért, beszéljünk nyíltan, még akkor is, ha ez nekünk kellemetlen.

Amikor az ügyvédhez fordulunk tanácsért, általában valamilyen problémával küzdünk, de fontos, hogy ne essünk pánikba vagy izgalmi állapotba, hanem nyugodtan és őszintén beszéljünk. Még ha vannak is nehezen elmondható vagy kínos dolgok, ne titkolózzunk és ne hazudjunk, hanem nyissuk meg a szívünket és beszéljünk róla.

Az ügyvéd és a megbízó közötti szerződés a kölcsönös bizalomra épül, mindkét félnek tiszteletben kell tartania a másik fél bizalmát. Ez a viszony nagyon fontos és különleges az “ügyvéd” szakma számára.

Az ügyintézés során hozott döntések és a bizalmi viszony

Például, ha valaki kártérítési igényt kap valamilyen okból, az ügyvéd és a megbízó a tárgyalások során döntést kell hoznia arról, hogy elfogadja-e a megegyezést bizonyos feltételek mellett.

• “Ezen feltételek mellett meg kell egyeznünk”
• “Még ha peres eljárás kockázata is van, ezen feltételek mellett nem szabad megegyeznünk”

Ezek a döntések közvetlenül kapcsolódnak a megbízó érdekeihez. Ha nincs bizalmi viszony az ügyvéd és a megbízó között, a megbízó gyanakodhat, hogy

• “Az ügyvéd csak azért akar megegyezni, hogy gyorsan lezárja az ügyet?”
• “Az ügyvéd azt mondja, hogy nem szabad megegyeznünk, mert ha peres eljárás lesz, több lesz az ügyvédi díj?”

Ha ilyen gyanakvások merülnek fel, akkor nem lehet megfelelő döntést hozni. Ez mind a megbízó, mind az ügyvéd számára szerencsétlen helyzet.

“Meg kell-e egyeznünk vagy sem” és hasonló döntések, amelyeket az ügyvédnek és a megbízónak a vitás eljárás során meg kell hoznia, gyakran olyanok, amelyeknél az adott időpontban nem ismert a “helyes válasz”.

Például a fent említett esetben, ha az ügyvéd úgy dönt, hogy “még ha elutasítjuk a megegyezést is, valószínű, hogy a másik fél nem fog pert indítani”, és ez a döntés végül hibásnak bizonyul, azaz ha elutasítjuk a megegyezést, a másik fél azonnal pert indít, ez mindig lehetséges.

Még ezt a lehetőséget is figyelembe véve, képesek vagyunk-e bízni az ügyvéd döntésében? Az ügyvéd szempontjából, még ha ez a lehetőség is fennáll, képes-e a megbízónak, mint szakembernek, közölni a kilátásokat és a saját döntését? Ezek mind a bizalmi viszonyon alapulnak.

A megbízónak és az ügyvédnek is joga van felbontani a szerződést

A megbízó és az ügyvéd között kötött szerződés “megbízási szerződés”, így mind a megbízó, mind az ügyvédnek joga van felbontani a szerződést, még a megbízási szerződés létrejötte után is.

Polgári Törvénykönyv 651. §
1. A megbízást mindkét fél bármikor felmondhatja.
2. Ha az egyik fél a másik fél számára hátrányos időpontban mondja fel a megbízást, akkor a felmondó félnek meg kell térítenie a másik fél kárát. Ez azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha elkerülhetetlen okból történt a felmondás.

Az ügyvéd számára nincs előnye a szerződés közbeni felbontásban. Ezért alapvetően nincs ok nélküli szerződésfelbontás, de ha a megbízóval való bizalmi viszony megszakad, vagy ha a megoldási stratégia túlságosan eltér, vagy ha a kapcsolat megszakad, az ügyvéd felmondhatja a szerződést a megbízónak.

Ez csak káros a megbízó számára, ezért ha az ügyvéd úgy ítéli meg, hogy nehéz a bizalmi viszonyt kialakítani és fenntartani, akkor a megbízó végső érdekeit figyelembe véve, jobb lehet, ha nem fogadja el a megbízást.

A megbízó és az ügyvéd közötti kapcsolat a probléma megoldásáig tart, ezért fontos, hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki.

Fontos, hogy több ügyvéddel is konzultáljunk

Az ügyvédek tapasztalata és a jogi ismereteik értelmezése eltérő lehet, ezért a megoldások is különbözőek lehetnek. Egyetlen ügyvéd véleményére támaszkodva előfordulhat, hogy elfogult irányba haladunk. Ezért előnyös lehet, ha több ügyvéddel konzultálunk és meghallgatjuk a véleményüket, mert így objektívebben láthatjuk a dolgokat.

Emellett, mivel az ügyvédek is emberek, a “kémia” is fontos. Már eleve nagy a lelki terhelés, ha problémákkal küzdünk, ezért válasszunk olyan ügyvédet, akivel őszintén, hazugságok nélkül beszélhetünk az érzéseinkről és a tényekről, és akihez nyugodtan fordulhatunk a kéréseinkkel.

Összefoglalás: Az ügyvédek különböző okokból utasíthatnak el ügyeket

Ahogy fentebb is látható, az ügyvédek különböző okokból utasíthatnak el ügyeket, de ezek többségében az ügyfél érdekeit szem előtt tartó döntések.

Továbbá, weboldalunkon egy másik cikkben (Mi az ügyvéd titoktartási kötelezettsége? A titoktartási kötelezettség kivételei és büntetések)[ja] részletesen ismertetjük, hogy az ügyvédeknek titoktartási kötelezettségük van, ami nem csak a szolgálati idejük alatt, hanem még az ügyvédi tevékenységük befejezése után is érvényben marad, és nem szabad az ügyfelekről szolgálati úton szerzett titkokat másokkal megosztaniuk vagy felhasználniuk.

Ezért szinte soha nem fordul elő, hogy személyes adatok vagy titkok kiszivárognának. Természetesen, még a díjmentes konzultációk során is érvényes az ügyvédek titoktartási kötelezettsége.

Ha valamilyen problémával szembesül, amit nem képes maga megoldani, és jogi kérdésről van szó, akkor érdemes lehet ezeket a tényezőket figyelembe véve konzultálni egy jogi szakértővel, azaz egy ügyvéddel.