Az ügynökségi szerződések helyes megfogalmazása és típusai - egy ügyvéd magyarázata

Az üzleti életben gyakori, hogy a vállalatok saját termékeiket vagy szolgáltatásaikat ügynökségeken keresztül értékesítik. Az ügynökségek használata nemcsak a kereskedelmi személyzet és egyéb munkaerő költségeit csökkentheti, hanem vonzó lehetőség a viszonylag gyors és nagymértékű értékesítési hálózat kiépítésére is.

Ezért ismertetjük az ügynökségi szerződések megkötésének módszerét és fontos szempontjait az ügynökségekkel.

Mi az ügynökségi szerződés?

Az ügynökségi szerződés működése

Az ügynökségi szerződés alapvető működése, hogy a megbízó átadja termékeinek vagy szolgáltatásainak értékesítését az értékesítési ügynökségnek, amely a vásárlók felé végzi a termékek vagy szolgáltatások reklámozását és promóciós tevékenységeit.

Az ügynökségi szerződés típusai

Az ügynökségi szerződés alapján történő értékesítés jogilag két típusra osztható: közvetítői és értékesítési.

A közvetítői típus azt jelenti, hogy az értékesítési ügynök csak a szerződéskötésben játszik közvetítői szerepet, a termék vagy szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos szerződéses hatások közvetlenül a megbízó és a vásárló között keletkeznek. A közvetítői típusú értékesítési ügynökség esetében az ügynökség bevételét a megbízótól kapott értékesítési jutalék képezi.

Másrészről, ha a megbízó termékét vagy szolgáltatását a megbízó és az értékesítési ügynökség beszerzési szerződés keretében vásárolja meg, és az ügynökség közvetlenül értékesíti a terméket vagy szolgáltatást a vásárlóknak, akkor ez az értékesítési típus. Az értékesítési típus esetében a termék vagy szolgáltatás ellenértéke az értékesítési ügynökség bevételét képezi.

A közvetítői és az értékesítési típus közötti választás attól függ, hogy milyen bevételt szeretne realizálni az értékesítési ügynökség, ami számviteli döntésekhez is kapcsolódik, ezért fontos, hogy a vállalat alaposan mérlegelje ezt.

Ügynökségi szerződés ellenőrzési pontjai

Az ügynökségi szerződés az a szerződés, amelyet a megbízó köt az értékesítési ügynökséggel. Itt bemutatjuk az ügynökségi szerződés tipikus záradékainak példáit, és magyarázatot adunk az egyes záradékpéldák ellenőrzési pontjaira. Megjegyezzük, hogy a záradékpéldákban az ‘A’ a megbízót, míg a ‘B’ az értékesítési ügynökséget jelenti.

A közvetítői értékesítési módszerről szóló rendelkezések

Amennyiben az értékesítési módszer közvetítői, az alábbi rendelkezések szerint kell eljárni:
(1) A felek megállapodnak abban, hogy a kezelés alatt álló termékeket a mellékletben megadott értékesítési feltételek szerint értékesíti. Azonban nem ad át pénzügyi befogadási jogosultságot.
(2) A második fél bemutatja a potenciális felhasználókat a termék értékesítésével kapcsolatban.
(3) A második fél arra törekszik, hogy a termék folyamatos használata mellett a termék felhasználói is elégedettek legyenek a használattal, az első fél támogatásával.
(4) Amennyiben az első fél előzetesen meghatározta, a második fél az első fél által meghatározott szerződést használja az értékesítéshez. Ha nincs előzetes meghatározás, a második félnek világosan jeleznie kell a szerződő partner felé, hogy nincs jogosultsága a pénz befogadására.
(5) A második félnek a szerződésben meg kell jelölnie, hogy az első fél képviseletében vesz részt az értékesítési szerződésben.
(6) A szerződésenként nem adnak át meghatalmazást vagy más képviseleti jogosultságot igazoló dokumentumot.
(7) A szerződéskötéssel kapcsolatos költségeket és minden egyéb költséget a második fél viseli.
(8) Ha a szerződés megkötése után az első fél nem tudja behajtani a pénzt a szerződő partnertől, a második fél nem vállal felelősséget.
(9) Az első fél csak az értékesítési közvetítést engedélyezi a második fél számára a végfelhasználók felé, és kivéve, ha a mellékletben külön rendelkezés van, nem ad engedélyt alvállalkozó kinevezésére vagy bármilyen más engedélyezésre.
(10) Az előző ponttól eltérően, ha a mellékletben külön rendelkezés van, a második fél előzetes írásbeli értesítéssel kinevezhet alvállalkozót az első fél számára (amennyiben az értékesítési módszer közvetítői, az alvállalkozó által végzett termékértékesítést “másodlagos közvetítésnek” nevezzük), és amikor az írásos értesítés megérkezik az első félhez, azt úgy tekintjük, hogy az első fél engedélyezte. Azonban, ha az alvállalkozó újravásárlásával kapcsolatos nyilvános képviselet, üzleti törvénysértés vagy hasonló cselekmények miatt az első félnek kártérítési igénye van az alvállalkozóval szemben, a második fél garantálja az adósságot az alvállalkozóval együtt.

A rendelkezések például a fent említett ügynökségi szerződések közül a közvetítői módszert feltételezik. A közvetítői módszernél az értékesítési ügynök csak a vevő és a megbízó közötti szerződés megkötését képviseli. Ezért fontos, hogy világosan meghatározzuk az értékesítési ügynök képviseleti jogának határait.

A (1) rendelkezésben a kivétel azt határozza meg, hogy a pénzügyi befogadási jogosultságot nem adja át az ügynöknek. Lehetőség van arra, hogy a pénzügyi befogadási jogosultságot átadjuk az ügynöknek, de a pénzügyi befogadási jogosultság fontosságát figyelembe véve, a megbízó számára biztonságosabb, ha ezt nem adja át az ügynöknek.

A (10) rendelkezés az alvállalkozó kinevezését szabályozza. Ha alvállalkozót és további képviseletet engedélyezünk, a vevővel való probléma esetén a felelősség helye gyakran homályos. Ugyanakkor, ha egy nagy értékesítési ügynökséget bízunk meg, az alvállalkozó kinevezése gyakran előfeltétel. Ezért az alvállalkozó kinevezésének engedélyezése egyedi ügyletek alapján döntendő.

Az eladási módszerről szóló klauzula vásárlási típus esetén

Ha az eladási módszer vásárlási típusú, az alábbi rendelkezések szerint kell eljárni:
(1) Az A félnek kötelessége elfogadni a B fél ajánlatát, amennyiben a B fél a mellékletben leírt eladási módszer és feltételek szerint kívánja megvásárolni a kezelt terméket.
(2) Az A félnek haladéktalanul el kell fogadnia vagy el kell utasítania a B fél ajánlatát, ha a B fél a mellékletben leírt eladási módszer és feltételek szerint kívánja megvásárolni a kezelt terméket.
(3) A B félnek saját felelőssége alatt kell végrehajtania minden olyan tevékenységet, amely a termék felhasználóinak értékesítésével kapcsolatos, beleértve a használati szerződést is, az A fél által előírt formátum és módszer szerint.
(4) A B fél nem hagyhatja jóvá a felhasználói engedélyt az A fél által meghatározott formátum és módszer szerint, az A fél engedélye nélkül. Ha változás történik, írásbeli engedélyt kell kérnie az A féltől.
(5) Az értékesítéssel, szerződéskötéssel, díjak átadásával kapcsolatos összes költség a B fél terhét jelenti.
(6) A használati díj átvételéért a B fél felel. Az A fél nem vállal semmilyen felelősséget a díjak átadásával kapcsolatos károkért vagy egyéb következményekért.
(7) A B félnek, kivéve ha a mellékletben külön rendelkezés van, az A fél szolgáltatásainak címzettjét kell szerződő félként kezelnie, és el kell adnia a kezelt terméket. Ha a B fél eladja a terméket az A fél szolgáltatásainak címzettjén kívül másnak (a továbbiakban “másodlagos újraértékesítés”), azt a B fél szerződésszegésének tekintjük az A féllel szemben, és nem tekintjük károsnak a B fél számára, ha az A fél felbontja a szerződést vagy más intézkedést hoz.
(8) Az előző bekezdéstől eltérően, ha a mellékletben külön rendelkezés van, a B fél eladhatja a terméket az A fél szolgáltatásainak címzettjén kívül másnak (a továbbiakban “újraértékesítési hely”). Azonban minden olyan támogatás, amely az üzleti tevékenységgel, a technológiával vagy más egyéb kapcsolódó tevékenységgel kapcsolatos, a B fél felelőssége, és az A fél kizárja magát minden felelősség alól.

Ez a klauzula a viszonteladói szerződések típusai közül a vásárlási típust feltételezi. A vásárlási típus esetén általában a viszonteladó köt szerződést az ügyféllel, és a szerződéses felelősséget is ő viseli, ezért a megbízó által a viszonteladóra gyakorolt korlátozások nem olyan nagyok, mint a közvetítő típus esetén.

Ezért természetesen a viszonteladónak van jogosultsága a vételár átvételére. A (6) klauzula ezt a pontot figyelmeztető jelleggel szabályozza.

Az egyik különlegesség a (1) klauzulában található, amely szerint a megbízónak kötelessége a terméket vagy szolgáltatást eladni a viszonteladónak, ha a viszonteladó a előre meghatározott eladási feltételek szerint jár el.

A viszonteladói szerződésben a viszonteladó feltételezi, hogy a megbízótól mindig beszerezheti a terméket vagy szolgáltatást, és ez alapján végzi az értékesítési tevékenységet. Ha az ügyfél ajánlatot tesz, de a viszonteladó nem tudja biztosítani a terméket vagy szolgáltatást, az a viszonteladó számára elfogadhatatlan. Ezért a (1) klauzula a viszonteladó számára fontos klauzulának tekinthető.

A közvetítői értékesítési jutalékról szóló záradék

1. Ha az értékesítési módszer közvetítői, és a jelen értékesítési szerződés létrejön, az A fél fizet a B félnek a mellékletben megjelölt jutalékot.
2. Ha a jelen záradék szerinti jutalék kifizetése után kiderül, hogy a jelen értékesítési szerződés érvénytelen, és azt törlik vagy felbontják, vagy ha az A fél a szerződés hibái miatt kártérítést vagy más pénzösszeget fizet a szerződő partnernek, a B fél visszatéríti a jutalékot az A félnek.

Az értékesítési ügynökségi szerződés esetében a termék beszerzési ára és a vevőnek történő értékesítési ára közötti különbség lesz az értékesítési ügynök bevételének. Ezzel szemben a közvetítői ügynökségi szerződés esetében a közvetítési jutalék lesz az értékesítési ügynök bevételének, ezért szükséges a jutalék összegét meghatározni az ügynökségi szerződésben.

A közvetítői ügynökségi szerződés esetében általános, hogy az ügynök akkor kapja meg a jutalékot, ha a megbízó és az ügyfél között létrejön a termék vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés. A jutalék összege lehet “egy szerződésenként ○ forint” fix összeg, vagy “az értékesítési ár ○%” értékesítéshez kötött összeg.

Az értékesítési jutalékról szóló záradékban a legfontosabb a jutalék keletkezésének feltételei. Még akkor is, ha a megbízó és az ügyfél közötti szerződés létrejöttét tekintjük a jutalék keletkezésének időpontjának, a kezelt termék vagy szolgáltatás függvényében a konkrét kifejezés eltérő lehet. Például, ha egy alkalmazás értékesítési ügynökről van szó, akkor a megbízó által nyújtott alkalmazásra történő regisztrációt tekintjük a jutalék keletkezésének időpontjának. Fontos, hogy a kezelt termék vagy szolgáltatás függvényében egyértelműen meghatározzuk a jutalék keletkezésének feltételeit, hogy később ne keletkezzenek viták.

Ezenkívül, mint a 2. záradékban, még akkor is, ha a megbízó és az ügyfél között létrejött a szerződés, érdemes meghatározni azokat az eseteket, amelyeket nem tekintünk a jutalék kifizetésének alapjának. Ha a szerződést később érvénytelennek vagy töröltnek nyilvánítják, és a jutalék kifizetési kötelezettség továbbra is fennáll, akkor az értékesítési ügynöknek van kockázata, hogy úgynevezett hamis ügyfeleket használ a szerződések számának növelésére, majd azokat azonnal törli.

Az áru átadására vonatkozó záradékok

Amennyiben a kezelt áru fizikai termék, az alábbi rendelkezések érvényesek:
(1) A Felek megállapodnak abban, hogy az árut közvetlenül a szerződő partnernek adják át.
(2) A Felek előzetesen átadhatják az árut a B-nek, aki közvetlenül átadhatja azt a szerződő partnernek. Azonban, ha a B közvetlenül adja át az árut, azonnal értesítenie kell az A-t az áru nevéről, mennyiségéről, egységárról, összegről és szállítási dátumról.
(3) Az előző bekezdésben említett költségeket az A viseli.

Ha a termék egy olyan dolog, amelyet egy ügynökségnek adnak eladásra, szükséges meghatározni a vevőnek történő átadás módját. Attól függően, hogy a készletet a megbízó vagy az ügynökség tartja-e, általában a megbízó rendelkezik a készlettel, és közvetlenül adja át a terméket a vevőnek. A (1) záradék ezt a helyzetet veszi figyelembe.

Az áru készletét a megbízó tartja, de a tényleges áru átadását az értékesítési ügynökségre bízhatja. Mivel az ügyfélkapcsolatot az értékesítési ügynökség tartja, előfordulhat, hogy az ügynökség közvetlenül adja át a terméket a vevőnek, mert ez a tranzakció zökkenőmentesebb lebonyolítását teszi lehetővé. A (2) záradék ezt a helyzetet veszi figyelembe.

Ha a tranzakció csak a (1) vagy a (2) záradék egyikét veszi figyelembe, elegendő csak az egyik záradékot meghatározni. Másrészről, ha az értékesítési ügynökség vagy a vevő esetében mindkét záradékot figyelembe veszik, akkor érdemes az előző záradékok szerint meghatározni.

A védjegyek használatára vonatkozó záradékok

1. Ha a B fél használni kívánja az A fél által használati jogosultsággal rendelkező védjegyet, előzetesen kérelmeznie kell az A féltől, és meg kell szereznie annak jóváhagyását. A jóváhagyott védjegy használatának feltételeit az A fél határozza meg.
2. Az előző bekezdéstől függetlenül, az A fél a termékek közvetítéséhez vagy újraértékesítéséhez szükséges mértékben, a szerződés érvényességi ideje alatt, feltételezhetően engedélyezi a védjegy használatát.

A védjegy olyan jel, amelyet a vállalkozások saját termékeik és szolgáltatásaik megkülönböztetésére használnak másoktól. Ha ezeket a jeleket benyújtják a Szabadalmi Hivatalhoz és védjegybejegyzést kapnak, védjegyjogot szereznek, és a bejegyző fél kizárólagosan használhatja a védjegyet. A védjegyjogot és más szellemi tulajdonjogokat a következő cikkben részletesen tárgyaljuk.

https://monolith.law/corporate/intellectual-property-infringement-risk[ja]

Amikor az értékesítési ügynök promóciós tevékenységeket végez a megbízó termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatban, feltételezhető, hogy a védjegyet használja. Mivel a védjegyet nem használhatja harmadik fél a jogosult hozzájárulása nélkül, az első bekezdésben megállapították, hogy a megbízó, aki a jogosult, hozzájárulását kell szerezni. A védjegyjog megsértésére vonatkozó büntetéseket a következő cikkben részletesen tárgyaljuk.

https://monolith.law/corporate/penalty-for-trademark-infringement[ja]

Továbbá, a második bekezdés szerint, ha az ügynöknek értékesítést bíznak meg, természetesen feltételezhető, hogy a védjegyet az ügynök használja, kivéve, ha a védjegy jogosultja, a megbízó kifejezetten tiltja ezt, feltételezhető, hogy engedélyezték a védjegy használatát.

Összefoglalás

Nem csak az IT-vállalatokra korlátozódik, de gyakran előfordul, hogy saját fejlesztésű eszközeiket, alkalmazásaikat stb. értékesítik, és ezt a feladatot értékesítési ügynökségekre bízzák. Az ügynökségi szerződéseknek jogilag többféle típusa van, és a választás attól függ, hogy melyik szempontból szeretnének bevételt realizálni, valamint mennyire képesek a megbízók a szerződéses felelősséget vállalni. Fontos, hogy a szerződést úgy alakítsuk ki, hogy ezeket a döntéseket jogilag megvalósíthassuk, ezért javasoljuk, hogy az ügynökségi szerződés elkészítésekor forduljon szakemberhez, például ügyvédhez.

Szerződéskészítés és felülvizsgálat a mi irodánk által

A Monolis Jogi Iroda, mint az IT, internet és üzleti jog területén kiemelkedő szakértelemmel rendelkező iroda, nem csak ügynöki szerződésekkel foglalkozik, hanem számos más szerződés elkészítését és felülvizsgálatát is vállalja tanácsadói és ügyfél vállalatok számára.

Ha érdekli, kérjük, tekintse meg a részleteket az alábbiakban.

https://monolith.law/contractcreation[ja]