A japán szerzői jogi törvényben foglalt jogok korlátozása: a közérdek és a sajtó szempontjából

A japán szerzői jogi törvény (著作権法) célja a szerzők jogainak védelme és a kultúra fejlődésének elősegítése. A törvény egyik jelentős sajátossága az „alakiság nélküli elv” alkalmazása, ami azt jelenti, hogy a mű megalkotásának pillanatában automatikusan keletkezik a szerzői jog, anélkül, hogy bármilyen regisztrációs eljárásra lenne szükség. Ez a hatékony védelem lehetővé teszi a szerzők számára, hogy biztosítsák a saját alkotói tevékenységükből származó hasznot. Azonban a társadalmi érdekek és a kultúra igazságos használatának szempontjából a szerzői jogok nem abszolútak. A japán szerzői jogi törvény részletesen meghatározza azokat a „jogkorlátozási rendelkezéseket”, amelyek lehetővé teszik a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélküli műhasználatot bizonyos helyzetekben. Ezek a rendelkezések eltérnek az amerikai „fair use” átfogó koncepciójától, mivel a felhasználás engedélyezett körülményei és céljai konkrét cikkekben vannak meghatározva. A vállalati kommunikáció, a médiaműködés és a jogi megfelelés területén elengedhetetlen ezeknek a rendelkezéseknek a pontos megértése, hogy elkerüljük a szerzői jogi jogsértés kockázatát és törvényesen végezzük a vállalkozási tevékenységet. Ebben a cikkben különösen az üzleti gyakorlathoz szorosan kapcsolódó, aktuális kérdésekre vonatkozó jogkorlátozási rendelkezéseket tárgyaljuk, mint például a közéleti kérdésekről szóló véleménycikkek másolása, politikai beszédek felhasználása, aktuális eseményekről szóló híradások, valamint a bírósági eljárások során történő másolatok készítése, konkrét jogszabályok és bírósági döntések elemzésével szakmai szempontból.
Időszerű kérdésekről szóló véleménycikkek másolása és terjesztése Japánban
A társadalmi viták előmozdítása érdekében a japán szerzői jogi törvény bizonyos feltételek mellett engedélyezi a véleménycikkek másolását és terjesztését. A japán szerzői jogi törvény (Heisei (1989)) 39. cikkének 1. bekezdése lehetővé teszi, hogy a politikai, gazdasági vagy társadalmi időszerű kérdésekről szóló véleménycikkeket más újságokban vagy magazinokban ismételten közzétegyék vagy sugározzák.
Ahhoz, hogy ez a rendelkezés alkalmazható legyen, több szigorú követelménynek is meg kell felelni. Először is, a célzott műnek “újságban vagy magazinban közzétett és kiadott” darabnak kell lennie. Másodszor, annak tartalma “politikai, gazdasági vagy társadalmi időszerű kérdésekről szóló véleménycikk” kell, hogy legyen. Itt fontos a “véleménycikk” meghatározása, ami nem egyszerű tényközlést vagy időszerű kérdések magyarázatát jelenti. A jogi értelmezés szerint a “véleménycikk” olyan írásokat jelent, mint az újságok vezércikkei vagy a magazinok bevezető szövegei, amelyek a sajtóorgánumok álláspontját és javaslatait fejtik ki.
Továbbá, a rendelkezésnek vannak egyértelmű kivételei. Az akadémiai jellegű véleménycikkek kizártak ebből a kivételből, hogy megvédjék a szerző szakmai ismereteit és gazdasági érdekeit. A legfontosabb gyakorlati szempont az, ha az eredeti cikk tartalmaz egy “másolás tilos” vagy hasonló felhasználást megtiltó megjegyzést. Ha ilyen megjegyzés szerepel, akkor még akkor sem lehet engedély nélkül másolni, ha minden más követelménynek megfelel. A jogi értelmezés szerint ez a tilalmi megjegyzés nem elegendő, ha csak általánosságban, például a magazin végén szerepel, hanem minden egyes véleménycikkhez kapcsolódónak kell lennie.
A cikk szövegezése tükrözi azt a törvényhozási szándékot, hogy bizonyos véleményeket, amelyek a társadalmi viták tárgyát képezik, a szerzők aktív jogérvényesítése nélkül is terjeszteni kell. Más szóval, alapértelmezett állapotként megengedi a nyilvános viták anyagává válást, miközben a szerzőknek fenntartja a jogot, hogy egy egyszerű eljárással (tilalmi megjegyzés) megtagadják annak használatát. Emellett a japán szerzői jogi törvény 39. cikkének 2. bekezdése lehetővé teszi a törvényesen sugárzott véleménycikkek nyilvános közvetítését is (például egy üzletben rádióadás lejátszását). Mindazonáltal, még ha a használat engedélyezett is, kötelező az eredet megjelölése.
Politikai beszédek és egyéb felhasználásuk Japánban
A demokratikus társadalom alapját képező információ szabad áramlásának biztosítása érdekében a japán szerzői jogi törvény 40. cikke különleges rendelkezéseket állapít meg a politikai beszédek és egyéb hasonló tartalmak felhasználására. Ez a cikkely a felhasználhatóság körét a beszéd típusától függően két szintre osztja, és e mögött egyértelmű megítélés áll a közérdek fokozatáról.
Elsősorban, a legnagyobb körű felhasználást azok a nyilvánosan megtartott politikai beszédek és nyilatkozatok, valamint a bírósági eljárások során tett nyilvános vallomások élvezik. A japán szerzői jogi törvény 40. cikke (1) bekezdése szerint ezek a beszédek és nyilatkozatok alapvetően „bármilyen módon” szabadon felhasználhatók. Ez azon az elven alapul, hogy az országgyűlési válaszok vagy a bírósági érvelések olyan közjavak, amelyekhez a társadalom tagjainak szabad hozzáféréssel kell rendelkezniük és meg kell vizsgálniuk. Azonban van egy fontos korlátozás e széles körű felhasználásra: ha „ugyanazon szerző műveit szerkesztve használják fel”, akkor ez az kivétel nem alkalmazható. Ez a korlátozás megakadályozza, hogy például egy adott politikus vagy ügyvéd beszédeit gyűjtsék össze és „beszédgyűjtemény” formájában új szerzői művet hozzanak létre és azt kereskedelmi célokra használják fel engedély nélkül.
Másodsorban, korlátozottabb felhasználást élveznek az állami szervek vagy helyi önkormányzati testületek által megtartott nyilvános beszédek és nyilatkozatok (amelyek nem tartoznak az első kategóriába). A japán szerzői jogi törvény 40. cikke (2) bekezdése szerint ezek a beszédek és nyilatkozatok „a hírközlés céljából indokoltnak tekinthető esetekben” korlátozottan felhasználhatók újságokban vagy magazinokban való közlésre, illetve sugárzásra. Ez a rendelkezés például egy minisztériumi sajtótájékoztatón elhangzott felelős személy magyarázatát veszi alapul. Itt a felhasználás a politikai beszédekkel ellentétben korlátozott egy adott célra, a hírközlésre.
Így a japán szerzői jogi törvény 40. cikke a beszédek eredetétől függően világos különbséget tesz a felhasználás szabadságában. A nemzetpolitika alapjait érintő politikusok beszédei és a bírósági igazságszolgáltatás megvalósításához szükséges nyilatkozatok a legnagyobb mértékű közérdeklődésre tarthatnak számot, és felhasználásukra nincsenek korlátozások. Ezzel szemben az állami szerveknél tett általános beszédek a hírközlés szűrőjén keresztül kell, hogy eljussanak a polgárokhoz. Ez azt mutatja, hogy a törvény finoman megkülönbözteti a társadalomban a nyilvános beszédek különböző szerepeit.
Aktuális események tudósításához való felhasználás
Aktuális események pontos tudósításához elengedhetetlen lehet az eseményhez kapcsolódó szerzői művek felhasználása. Például egy műkincsrablásról szóló hír közlésekor nehézkes lenne a műkincs képének teljes mellőzése mellett átadni az esemény súlyát. Ilyen helyzetek kezelésére a japán szerzői jogi törvény (Copyright Law of Japan) 41. cikke kimondja, hogy „amennyiben az aktuális események tudósítása során a szerzői mű az esemény részét képezi, vagy az esemény folyamatában látható vagy hallható, akkor azok a tudósítás céljából indokolt mértékben” felhasználhatók.
E cikkely értelmezése, különösen a digitális korban értelmezett „tudósítás” hatókörét illetően, a közelmúlt bírósági döntései fontos iránymutatást nyújtanak. Két kontrasztos esetet vizsgálva a hatókör még világosabbá válik.
Az első esetben a felhasználást törvényes „tudósításnak” ismerték el (Tokiói Kerületi Bíróság 2023. március 30-i ítélete). Ebben az ügyben egy fotóművész állította, hogy képeit engedély nélkül tették közzé egy weboldalon. Azonban az említett weboldal éppen egy másik, a fotók körüli szerzői jogi perrel kapcsolatos tudósítást tartalmazott. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ez a peres eljárás társadalmilag jelentős „aktuális eseménynek” minősül. Mivel a kérdéses fotók éppen az esemény lényegi elemei voltak, ezért azok közzététele szükséges volt az esemény pontos közléséhez, és így „a tudósítás céljából indokolt mértékű” felhasználásnak minősült. Az ítélet arra utal, hogy a felhasználó akkor is élhet a 41. cikkely alkalmazásával, ha nem hagyományos hírügynökség, amennyiben a közvetített tartalom objektíven társadalmi eseményeket közvetít, azaz a „tudósítás” funkcióját tölti be.
A második esetben a felhasználást nem tekintették „tudósításnak” (Tokiói Kerületi Bíróság 2023. február 28-i ítélete). Ebben az ügyben egy személy egy privát Instagram fiókra feltöltött videójának állóképét tették közzé engedély nélkül a Google Térképen egy fogorvosi rendelő információiként. A posztoló azt állította, hogy a fogorvos által a kezelés alatt tett kihagyásokról szóló orvosi problémát „tudósította”. A bíróság azonban elutasította ezt az érvet. Indoklásul felhozták, hogy a közzétett kép alapján nem volt egyértelmű, hogy mikor és milyen kontextusban történt az esemény, így hírértéke csekély volt, továbbá a Google Térképre történő közzététel nem felelt meg a társadalom számára információkat közvetítő „tudósítás” tevékenységének.
Ezekből a bírósági döntésekből kiderül, hogy a japán szerzői jogi törvény 41. cikkelyének alkalmazása során inkább a felhasználó személye (hírügynökség vagy magánszemély) helyett a tevékenység funkciója (társadalmi események objektív tudósítása) és a felhasználás módja (például a platform jellege) kerül előtérbe. Megjegyzendő, hogy a tudósítási céllal létrehozott másolatok más célra történő felhasználása (például a hírekben használt fotók kereskedelmi célú értékesítése) a japán szerzői jogi törvény 49. cikkelyének 1. bekezdés 1. pontja szerint tilos.
Másolás bírósági eljárásokban és egyéb eljárásokban Japánban
A szerzői jogi törvény különleges jogkorlátozási rendelkezéseket állapít meg annak érdekében, hogy a jog nem akadályozza a bírósági, törvényhozási és közigazgatási tevékenységeket, mint az állam alapvető funkcióit. Ezek a rendelkezések a szerzői jogok tulajdonosainak érdekeivel egyensúlyban tartva engedélyezik a művek közérdekű célú szükséges felhasználását.
Először is, a bírósági eljárások során a művek felhasználását illetően a japán szerzői jogi törvény (41. cikk 2. pontja) engedélyezi a művek másolását, amennyiben az eljárás szempontjából szükségesnek ítélik meg. Ez a rendelkezés olyan esetekre vonatkozik, mint amikor a műveket bizonyítékként nyújtják be egy perben, vagy amikor a szabadalmi eljárás során korábbi technikai dokumentációkat másolnak. A jogszabályok nemrégiben történt módosításai lehetővé tették, hogy a bírósági és közigazgatási eljárások digitalizálásához alkalmazkodva ne csak a “másolás”, hanem az elektronikus fájlok küldése és fogadása, azaz a “nyilvános közlés” is megengedett legyen.
Másodszor, a törvényhozási és közigazgatási célokra történő felhasználást illetően a japán szerzői jogi törvény (42. cikk) lehetővé teszi a művek másolását, ha azt “a törvényhozás vagy közigazgatás céljaira belső anyagként szükségesnek” ítélik meg. E rendelkezés fontos aspektusa, hogy a felhasználás kizárólag “belső anyagként” történhet. Ezért a rendelkezés alapján létrehozott másolatok széles körben történő nyilvánosságra hozatala vagy terjesztése nem megengedett, és célján túlmutató felhasználásnak minősül.
Ezek a közérdekű célú felhasználási rendelkezések egy fontos kikötést is tartalmaznak. Ez a kikötés szerint, még ha a cél jogos is, “ha a másolatok száma és módja, valamint a mű típusa és felhasználása tekintetében a szerzői jog tulajdonosának érdekeit indokolatlanul sérti, akkor ez nem alkalmazható”. Ez a záradék egyfajta biztonsági szelepként működik a jogkorlátozási rendelkezések alkalmazásában. Például, ha egy közigazgatási szerv belső megfontolásból másol le egy piacképes, drága kutatási jelentés egy részét, ahelyett, hogy az egész szervezet számára másolná, ez a cselekedet elveheti a jelentés piaci értékesítési lehetőségeit, és “indokolatlanul sérti a szerzői jog tulajdonosának érdekeit” ítélhető meg. Ez a rendelkezés világossá teszi, hogy még ha a felhasználás közérdekű is, ha az közvetlenül versenyez a szerzői jog tulajdonosának piacával és jelentősen csökkenti annak gazdasági érdekeit, akkor a jog korlátozása nem engedélyezett. Ezáltal biztosított az állami funkciók zavartalan ellátása és a szerzői jog tulajdonosainak jogos gazdasági érdekeinek egyensúlya.
A különféle korlátozó rendelkezések alkalmazása a fordítás és átdolgozás esetében Japánban
A korábban tárgyalt jogkorlátozó rendelkezések alapján, amikor egy szerzői művet használunk, felmerül a kérdés, hogy meddig terjed a fordítás vagy az összefoglalás jogosultsága. A másodlagos felhasználásra vonatkozó szabályokat a japán szerzői jogi törvény (a továbbiakban: a Törvény) 47. cikkének 6. pontja határozza meg. Ez a cikkely nem új jogkorlátozást hoz létre, hanem tisztázza, hogy milyen másodlagos felhasználások megengedettek, amikor más jogkorlátozó rendelkezések alkalmazandók.
A Törvény a másodlagos felhasználásokat ‘fordításra’ és ‘átdolgozásra’ (ami az átiratot, átalakítást és átdolgozást is magában foglalja) osztja, és az eredeti jogkorlátozó rendelkezések céljától függően szigorúan megkülönbözteti az engedélyezett határokat.
Például, ha a használat személyes (a Törvény 30. cikke) vagy iskolai oktatásra korlátozódik (a Törvény 35. cikke), akkor nemcsak a fordítás, hanem az átirat, átalakítás és átdolgozás is megengedett.
Másrészről, a cikkben tárgyalt közérdekű felhasználások esetében, azaz az aktuális kérdésekről szóló vélemények másolása (a Törvény 39. cikke), a hírközlési céllal történő beszédek felhasználása (a Törvény 40. cikkének 2. bekezdése), az aktuális események híradása (a Törvény 41. cikke), valamint a bírósági és közigazgatási eljárásokban történő másolás (a Törvény 41. cikkének 2. pontja és 42. cikke) esetében csak a ‘fordítás’ engedélyezett másodlagos felhasználásként. Ezekben az esetekben rendkívül fontos a mű tartalmának pontos közlése, ezért az ‘átdolgozás’, amely a szerző gondolatainak vagy érzéseinek kifejezését módosítaná, alapvetően nem engedélyezett. Az eredeti mű kifejezésének azonosságának megőrzése és a pontosság biztosítása összhangban áll ezeknek a jogkorlátozó rendelkezéseknek a céljával. Azonban vannak olyan esetek, amikor a bírósági döntések megengedik a hűséges összefoglalást az idézés határain belül, de ez egy óvatos megítélést igénylő terület.
Az összefüggések tisztázása érdekében az alábbi táblázatban foglaljuk össze.
| Alapcikkely | A felhasználás fő célja | Engedélyezett másodlagos felhasználás |
|---|---|---|
| A Törvény 39. cikke | Aktuális kérdésekről szóló vélemények másolása | Csak fordítás |
| A Törvény 40. cikkének 2. bekezdése | Hírközlési céllal történő beszédek felhasználása | Csak fordítás |
| A Törvény 41. cikke | Aktuális események híradása | Csak fordítás |
| A Törvény 41. cikkének 2. pontja és 42. cikke | Bírósági és közigazgatási eljárásokban történő másolás | Csak fordítás |
| (Összehasonlításképp) A Törvény 35. cikke | Iskolai oktatásban történő felhasználás | Fordítás, átirat, átalakítás, átdolgozás |
Így a japán szerzői jogi törvény a mű kifejezésének integritását (teljességét) mint fontos értéket védi, és az átdolgozási jogba való beavatkozást sokkal óvatosabban kezeli, mint a fordítási jogba való beavatkozást. Ez a rendszeres szabályozás tükrözi a tisztességes felhasználás és a szerzői személyiségi jogok védelme közötti finom egyensúlyt.
Összefoglalás
Ahogy ebben a cikkben ismertettük, a japán szerzői jogi törvény (Copyright Law of Japan) nem általános fair use rendelkezéseket állapít meg, hanem számos konkrét cikkelyt tartalmaz, amelyek a szerzői jogokat korlátozzák a közérdek vagy a sajtószabadság, mint meghatározott célok érdekében. Az aktuális ügyekkel kapcsolatos véleménycikkek másolása (39. cikk) elősegíti a közvitát, a politikai beszédek felhasználása (40. cikk) biztosítja a demokratikus folyamatok átláthatóságát. A jelenlegi eseményekről szóló híradásra vonatkozó rendelkezések (41. cikk) a felhasználó személyénél inkább a ‘híradás’ cselekedetének funkcionalitását vizsgálják modern értelmezésben, és a bírósági eljárásokban való felhasználásra (41. cikk 2, 42. cikk) egy fontos egyensúlyozó mechanizmust építenek be, amely ‘nem sérti jogtalanul a szerzői jog tulajdonosának érdekeit’. Továbbá, ezeknek a felhasználásoknak a másodlagos felhasználására (43. cikk) olyan finom szabályokat állapítanak meg, mint például hogy csak a fordítás engedélyezett az eredeti rendelkezés céljának megfelelően. A digitális technológia fejlődésével ezeknek a rendelkezéseknek az értelmezése folyamatosan változik, és a legújabb bírósági döntések trendjeinek figyelemmel kísérése elengedhetetlen. Ezeknek a bonyolult rendelkezéseknek a pontos megértéséhez és a vállalati gyakorlatban való megfelelő alkalmazásához magas szintű szakértelem szükséges.
A Monolith Jogügyi Iroda rendelkezik széleskörű tapasztalattal a japán szerzői jogi kérdésekkel kapcsolatos jogi szolgáltatások nyújtásában, mind hazai, mind nemzetközi ügyfelek számára. Irodánkban több olyan jogász is dolgozik, akik külföldi jogi képesítéssel és angol nyelvtudással rendelkeznek, így képesek vagyunk hatékony támogatást nyújtani a nemzetközi üzleti tevékenységet folytató vállalatoknak a japán összetett jogi rendszer megértésében és betartásában. Amennyiben konzultációra van szüksége a cikkben tárgyalt témában, vagy konkrét ügyben jogi tanácsra van szüksége, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot.
Category: General Corporate




















