A UI, menük és egyéb designok lopása szerzői jogi megsértésnek számít-e?

Az elmúlt években az internet rohamosan fejlődött, és számos weboldal és alkalmazás létezik.

A weboldalak és alkalmazások esetében olyan innovációk kerülnek bevezetésre, amelyek a felhasználók számára könnyebbé teszik a használatukat, és a felhasználói interfész (UI) vagy a menük nagyban befolyásolják a weboldalak és alkalmazások használhatóságát.

A UI és a menük gyakorlatilag a weboldalak és alkalmazások designját képezik, és általánosságban elmondható, hogy a weboldalak és alkalmazások tartalmához képest a szerzői jogokat kevésbé veszik figyelembe.

Azért, mivel a UI és a menük nagyban befolyásolják a használhatóságot, fontos elemeket képeznek a weboldalak és alkalmazások struktúrájában, és nem hagyható figyelmen kívül a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések. Ezért ebben a cikkben a UI és a menük, valamint más design elemek szerzői jogi kérdéseit fogjuk megvizsgálni.

Mi az a UI?

Először is, ahhoz, hogy megértsük a UI szerzői jogi kérdéseit, pontosan meg kell értenünk, hogy mi is az a UI.

Ezért az alábbiakban bemutatom, hogy mi az a UI.

A UI a felhasználói felület (User Interface) rövidítése, és a számítógép felhasználóinak információkat fogadó és beviteli mechanizmusokat jelenti.

Például, ha számítógépet használunk, beírhatunk karaktereket a billentyűzeten, vagy mozgathatjuk a kurzort a képernyőn az egérrel, és beírhatunk szöveget.

Ezek a mechanizmusok, amelyeket gondolkodás nélkül használunk a számítógép használata során, a fejlesztők által kifejlesztett rendszerek.

A UI-t további részekre osztva, van CUI (Character User Interface) és GUI (Graphical User Interface), de a tervezés szempontjából főként a GUI a releváns.

Menü definíciója

A menük szerzői jogi kérdéseinek megértésekor fontos, hogy pontosan értsük, mi is a menü.

Ezért az alábbiakban bemutatjuk, mit értünk menü alatt.

A menü a számítógép képernyőjén megjelenő műveleti elemek listáját jelenti.

Például, ha számítógépet használunk, a “Fájl”, “Kezdőlap”, “Beszúrás”, “Rajzolás” és hasonló műveleti elemek sorban jelennek meg, ezek alkotják a menüt.

A menü létrehozása során természetesen nem véletlenszerűen kerülnek az elemek sorba, hanem a fejlesztők gondosan megtervezik a műveleti elemeket és azok elrendezését.

Mi a szerzői jog?

Sokan hallottak már a szerzői jogról, de a “szerzői jog” a szerző által a műveire vonatkozóan elismert jogot jelenti. A szerzői jog, ellentétben a szabadalmi joggal, nem igényel regisztrációt vagy egyéb eljárást, hanem a mű létrehozásának pillanatában automatikusan létrejön. Mivel a szerzői jog nem igényel különleges eljárást a jogi elismeréshez, ezért formailag szabadnak nevezik. A szerzői jogról szóló japán törvény (Japanese Copyright Law) 2. cikkének 1. bekezdésében a következőképpen határozzák meg a műveket:

(Definíció)
2. cikk: E törvényben a következő kifejezések az alábbiak szerint értendők:
1. Mű: olyan alkotás, amely kreatív módon fejezi ki a gondolatokat vagy érzelmeket, és a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartozik.
 
Ez a szerzői jogról szóló japán törvény (Japanese Copyright Law) 2. cikkének 1. bekezdése szerint nem minden alkotás minősül műnek a szerzői jog értelmében. Ahhoz, hogy egy alkotást műként ismerjenek el, szükséges, hogy az kreatív módon fejezze ki a gondolatokat vagy érzelmeket, és a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartozzon.

https://monolith.law/corporate/internet-technology-system-copyright-problem[ja]

A webes dizájnra vonatkozó szerzői jogok

Az “ötlet” és a “megjelenítés” megkülönböztetése

A szerzői jogi törvény az “ötlet” és a “megjelenítés” közötti különbséget teszi, és utóbbi, azaz a “megjelenítés” védelmét szolgálja. Ez nem csak a UI-ra és a dizájnra vonatkozik, hanem a szerzői jog általános elve. Például,

• Regény cselekménye → Ötlet
• Konkrét mondatok → Megjelenítés

Ez a megkülönböztetés. Ha egy szélsőséges példát hozunk fel, a detektívregényben található trükk lopása “nem engedélyezett” a regény szempontjából, de nem minősül szerzői jogi megsértésnek. Ez csupán egy “ötlet”, és nem tartozik a szerzői jogi törvény védelme alá.

A webes dizájn “ötlet” vagy “megjelenítés”?

Ez egy olyan téma, amelyről általános következtetést nehéz levonni. Például, a “blog oldalt két paneles kialakításban tervezni” csak egy “ötlet”, és nem tekinthető konkrét megjelenítésnek. Ezzel szemben, ha “a bal oldali panelen a szöveget, a jobb oldali panelen a menüt helyezzük el, és az arányuk 80:20”, akkor ez talán tekinthető “megjelenítésnek”. Azonban, már a két paneles kialakítás választásakor a panel arányának beállítása korlátozott, és az “80:20 arány” nem tekinthető “kreatív módon kifejezett gondolatnak vagy érzelemnek”.

Azonban, ha a fejlesztő gondosan megfontolta és választotta ki ezt az opciót a széles körű lehetőségek közül, akkor lehetnek olyan esetek, amikor ezt “kreatív módon kifejezett gondolatnak vagy érzelemnek” lehet tekinteni. Ilyen esetekben, a részletekig megegyező dizájnok szerzői jogi megsértést jelenthetnek.

Bár ez nagyon absztrakt, esetenkénti megítélésről van szó.

A szerzői jogot nem ismerik el a elrendezésre vagy a színhasználatra

Ahogy fentebb említettük, általánosságban elmondható, hogy a webes dizájnra szerzői jogot ismernek el, így ha valaki lemásolja a dizájnt, az szerzői jogi megsértést jelenthet.

De vajon a másik által kifejlesztett UI vagy menü elrendezését és színhasználatát lemásolva, saját UI-t vagy menüt fejlesztve, ez szerzői jogi megsértést jelent-e?

Ez a webes dizájnra vonatkozó szerzői jogok nehéz kérdése, de úgy gondoljuk, hogy ez nem minősül szerzői jogi megsértésnek.

Ahogy korábban említettük, a szerzői jog elismeréséhez szükséges, hogy “kreatív módon kifejezett gondolat vagy érzelem” legyen.

Azonban a webes dizájnban, az elrendezés és a színhasználat nem tekinthető “kreatív kifejezésnek”, és csak ötleteknek vagy módszereknek tekinthetők.

Ezért, ha valaki lemásolja a webes dizájn elrendezését vagy színhasználatát, annak csak a ténye alapján alacsony a valószínűsége, hogy ez szerzői jogi megsértést jelent.

A felhasználói felület (UI) és a menük szerzői jogairól

Manapság számos weboldal és alkalmazás létezik, és gyakran találkozunk hasonló felhasználói felületekkel és menükkel.

A felhasználói felületek és menük esetében, ha valaki másolja a specifikus UI-t vagy menüt, és más weboldalakon vagy alkalmazásokban használja, nagy a valószínűsége, hogy megsérti a specifikus UI vagy menü szerzői jogait.

Ugyanakkor, ahogy azt korábban is említettük, a layout és a színek használatával kapcsolatban, mivel ezeket nem tekinthetjük “kreatív kifejezésnek”, ezért nem minősülnek szerzői jogi műnek, és ha valaki utánozza a specifikus UI vagy menü layout-ját vagy színeinek használatát, a szerzői jogi megsértés valószínűsége alacsony.

Ha viszont a specifikus UI vagy menü layout-jának vagy színeinek használatára szerzői jogot ismernek el, akkor ha valaki utánozza ezt a layout-ot vagy színek használatát a saját UI-jában vagy menüjében, akkor ez megsértheti a szerzői jogi törvényt.

Ebben az esetben a probléma a specifikus UI vagy menü layout-jának vagy színeinek használatának és az utánzott UI vagy menü layout-jának vagy színeinek használatának hasonlósága.

Ugyanakkor, ezzel a hasonlósággal kapcsolatban is, nem a közönséges részek, hanem a műalkotás jellegű részeknek kell hasonlónak lenniük, ezért a szerzői jogi megsértés elismerésének hatóköre nem feltétlenül széles.

Hogyan védhetjük meg a felhasználói felületet és a menüt a szerzői jogi törvényen kívül

A felhasználói felület és a menü szerzői jogi védelmének hatóköre nem feltétlenül széles, ahogy azt korábban is említettük.

De vajon lehetséges-e a felhasználói felületet és a menüt a szerzői jogi törvényen kívül is védeni?

A szerzői jogi törvényen kívül a szabadalmi törvény vagy a formatervezési törvény által nyújtott védelem is szóba jöhet.

Azonban a szabadalmakkal kapcsolatban a újszerűség és a fejlettség gyakran tagadásra kerül, és a szabadalmi jogok elismerésének hatóköre nem feltétlenül széles.

Másrészről, a formatervezési törvény esetében, 2020 áprilisában (Reiwa 2) módosították a törvényt, és a képernyő design, mint a digitális képek, védelmi célponttá váltak.

Ez a módosítás szerint a felhasználói felület és a menü védelmének hatóköre kibővült, így a formatervezési törvény által nyújtott védelem fontos választási lehetőség lett a felhasználói felület és a menü védelmében.

Részletes információkért lásd az alábbi Szabadalmi Hivatal weboldalát és hivatkozott cikkeket.

Az IoT és az AI, mint új digitális technológiák alkalmazásával a termékek helyett a szoftverek és a mobilalkalmazások alapú szolgáltatások száma növekszik. Ebben a szolgáltatásban a felhasználó és a berendezés közötti kapcsolatot a képi design jelenti. Azonban, hiába van a képi design könnyen használható és eredeti, a hagyományos formatervezési rendszer nem védi jogilag, ha nem “tárgyak formája stb.”. Ennek eredményeként könnyen utánozható, és az utánzatok elárasztják a piacot, növelve a befektetés visszaszerzésének kockázatát. Ha ez megtörténik, nincs ösztönzés a képi design létrehozására, és nem születnek forradalmi szolgáltatások a szoftverek és alkalmazások használatával. A mostani “kép” védelme lehetővé teszi, hogy még ilyen üzleti tevékenységek esetén is visszaszerezhetők a befektetett költségek, és ez alapján új formatervezési és termékfejlesztési lehetőségek jönnek létre. Remélhetőleg ez a design-alapú üzleti tevékenység pozitív ciklusa.

https://www.jpo.go.jp/news/koho/kohoshi/vol44/07_page1.html[ja]

https://monolith.law/corporate/intellectual-property-infringement-risk[ja]

Összefoglalás

A fentiekben a felhasználói felületet és a menüt példaként felhasználva, a webes design szerzői jogairól adtunk tájékoztatást.

A webes elrendezés és a színhasználat védelme a szerzői jogi törvény alapján nem mindig egyszerű, de előfordulhatnak olyan esetek, amikor a szerzői jogi megsértés megállapítható, ezért óvatosan kell megítélni, hogy valami sérti-e a szerzői jogokat.

Emellett figyelembe kell venni, hogy a japán ‘Ishō-hō’ (Design Act) módosítása miatt a törvény által nyújtott védelem lehetőségei kibővültek.

A webes designra vonatkozó szerzői jogok elismerése, valamint a szerzői jogi megsértés megállapítása szakértelmet igényel, ezért fontos, hogy forduljon egy olyan ügyvédi irodához, amely erős az szellemi tulajdonjogok területén.